Somogyi Néplap, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-04 / 103. szám
Szombat, 1968. május 4. 3 SOMOGYI NÉPLAP EGY FALU, ahol mindenki határőr Személyzeti munka a termelőszövetkezetekben Domonkos Gyula ezredes átadja az oklevelet Tóth Zoltán tanácselnöknek. Élményeikről beszélgetnek Győrfy Kálmán és Bálint István kiváló határőrök. ZSÚFOLÁSIG TELE a művelődési ház terme. Itt van a falu apraja, nagyja: anyák gyermekeikkel, munkától fáradt idős emberek, vidám fiatalok és határőrök. Valamennyiük nevében köszönti Győrfy Kálmán párttitkár a vendégeket: Domonkos Gyula ezredest, a határőrség magasabb egységének parancsnokát; politikai helyettesét, Nyíri hajós alezredest, dr. Benedek Lászlót, a Barcsi Járási Tanács vb-titkárát és Horváth János járási úttörőtitkárt Azért jöttek, hogy átadják a bélaváriaknak a Határőr község cím elnyeréséről szóló oklevelet, s e napon együtt ünnepeljenek velük. Megilletődötten hallgatják a bélaváriak Nyíri Lajos alezredest, amikor arról beszél, hogy mivel is érdemelték ki ezt a megtisztelő címet: — Bélavár lakói megbecsülik, segítik határőreinket A lakosság és határőreink között baráti, elvtársi viszony alakult ki, mindez alapja az eredményes együttműködésnek, határaink biztos védelmének. Fiatalok, öregek, úttörők és KISZ-isták erkölcsi kötelességüknek tartják határaink védelmét. Ez mutatkozott meg abban is, hogy eddig több mint ötven alkalommal jelentették gyanús személyeknek a határ közelében való feltűnését, segítettek többször is a határsértők elfogásában. Balogh Imrét és Győrfy Kálmánt e munkájukért tüntették ki Kiváló határőr jelvénnyel.. A bélaváriaknak mindennapi tevékenysége közé tartozik a határőrség segítése. Ez az együttműködés eredményesen szolgálja majd közös ügyünket a jövőben is. FORRÓ TAPS csattant, amikor Domonkos Gyula ezredes, elismerő szavak kíséretében átnyújtotta a Határőr község adományozásáról szóló oklevelet Tóth Zoltán tanácselnöknek. Idős Bognár György, Pápics László és Kertai László ugyancsak oklevelet kapott eddigi eredményes munkája elismeréséül. Horváth János járási úttörőtitkár úttörőknek és az őket segítő határőröknek adott át jutalmat. Kedves pillanat volt, amikor az apróságok virágcsokrokkal köszöntötték a vendégeket, majd szavalatokkal tették színesebbé az ünnepséget A község valamennyi lakójának szavait tolmácsolta Tóth Zoltán tanácselnök, amikor megígérte, hogy úgy mint eddig, a jövőben is erejükhöz mérten segítenek a határőröknek a határok védelmében. Labdarúgó-mérkőzés, utána műsoros est, táncmulatság tette felejthetetlenné az ünnepet. Fehér asztal mellett míg sokáig beszélgettek a vendégek és a bélaváriak. Harminc határőr leszerelése után sem távozott, a faluba nősült. Győrfy Kálmán párttitkár például hedrehelyi születésű, a határőrségnél szolgált, s Bélavárra nősült A Böhönyei Vegyesipari Ktsz eladja Ba- kas-Framo tip. 0.5 tonnás, 5 személyes gépkocsiját üzemképes állapotban. • Érdeklődni lehet: Bö- hönye, Fő utca 45. sz. alatt. Telefon: Böhönye 15. (7035) Most hosszan beszélget az egyik fiatal határőrrel, Balogh Istvánnal, aki nemrégen kapott eredményes munkájáért kiválójelvényt. — Magabiztosságot ad, hogy mögöttünk éresszük a lakosságot, a becsületes embereket. Köszönöm a segítségüket és kérem, hogy a jövőben is támogassanak bennünket — mondta ' pohárköszöntőjébén Eredményt hozott a cigánylakosság helyzetének megváltoztatására és javítására tett erőfeszítés és határozott intézkedés a siófoki járásban. A múlt év végén készített megközelítően pontos fölmérés szerint százkilencven cigány- család él nyolcszáznégy taggal a járásban. Zömük Siófokon, Ádándon, Balatonkilitiben, Kerekiben, Nagycsepelyen, Ságváron, Szólódon és Telekiben. Emelkedett a cigánylakosság száma Kilitiben, Ságváron és Telekiben. Sokkal többen vállalnak rendszeres munkát, mint azelőtt. Például a zamárdi erdő- gazdaságban, a Balatonújhelyi Állami Gazdaságban, tanácsok építőbrigádjaiban, a siófoki ktsz-ekben. A nagycsepelyi, a szóládi, a kereki, a kötcsei és a teleki termelőszövetkezetben dolgozó családfenntartók rendszeres munkásokká váltak. Ádándon például valamennyi családban van állandó kereső. Legkevésbé a siófoki és a ba- latonkdliti cigányok foglalkoztatása megoldott. A Balaton déli fővárosában körülbelül hatvanra tehető a keresők száma a kétszáznégv cigány közül, Balatonk’litiben kilencvennyolc közül tizennyolc keres. A járás mezőgazdasági üzemei sokat tettek a cigánylakosok munkába állításáért, mindent elkövettek, hogy megszeressék a munkahelyüket, beilleszkedjenek a közösségbe. A rendisemen dolgozó ágáDomonkos Gyula ezredes, a bélaváriakra, munkájuk sikerére ürítve poharát. KÉSŐ ÉJSZAKÁIG tartott az ünnepség. Megérdemelten szórakoztak a bélaváriak, hiszen becsülettel végzett napi munkájukon kívül határaink védelmében is példásan helytálltak... nyok életkörülményei megváltoztak. Erről tanúskodik a kő- röshegyi cigánytelep felszámolása, hét ságvári család beköltözött a telepről a faluba, a nagycsepelyi putrik helyén házak épültek. Sole cigány költözött az elmúlt öt évben Telekibe, s egy sem lakik azonban putriban, hanem házban él. Törekiben is házak váltották fel a putrikat. Ádándon két család OTP-kölcsönnel házat épített, hárman pedig tataroz- tatták a házukat. A kereki tsz-ben dolgozó családok disznót vágtak, bútort és mosógépet vásároltak, egy család házat épített. A községi tanácsok azzal lendítettek a cigánycsaládok helyzetén, hogy telekhez, bontási anyaghoz juttatták őket. Az OTP-kölcsönből való építkezés azonban még mindig csekély, mert a családok nem felelnek meg az előirt követelményeknek. Leglassúbb a javulás Siófokon és Balatonkilitiben. Az utóbbi községben a lakások többsége egyetlen helyiségből áll, a járási székhelyen még tizennégy putri és tizenhárom vályog- és tömésház lakói cigányok. Egy szobára több mint négy lakó jut. A lakások berendezése általában szegényes. Mindez összefügg a rendszeresen dolgozók csekély számával. Kétszáztizenöt cigánygyerek tanul az általános iskolákban, közülük ötvenhét a felső tagozaton. Ez a szám biztató, miFlgyelemie méltó intézkedés je- lent meg a Magyar Közlöny 35. számában: a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendeletben szabályozza a tsz-i személyzeti munkát. A mostani rendelkezés célja, hogy intézményesítse a személyzeti munkát a szövetkezetekben, védje mind a közös gazdaságok, mind az azok tevékenységét irányitó választott és kinevezett vezetők érdekeit. A rendelet kimondja, hogy a termelőszövetkezetek, a szövetkezeti csoportok, a társulások és a tsz-ek területi szövetségének vezető testületéi felelősek a személyzeti munka elvének érvényesítéséért, az üzemi vezetők kiválasztásáért, munkájuk és magatartásuk alapján történő minősítésükért, érdem szerinti anyagi és erkölcsi megbecsülésükért, politikai és, szakmai képzettségük fokozásáért. A személyzeti munka gyakorlati végrehajtása az elnök vagy az igazgató, illetve — a területi szövetségek esetében — a titkár feladata. A vezetőt a személyzeti feladatok ellátásában választott vezetőség által megbízott személyzeti ügyintéző segíti. A termelőszövetkezetekben a személyzeti munkával megbízott személy csak szövetkezeti tag lehet. Részletesen felsorolja a rendelet a feladatokat is: a vezetésre megfelelő személyek kiválasztása, a szákemberek oktatási, nevelési terveinek elkészítése és megvalósítása; a kezdő fiatal szakemberekkel való tervszerű foglalkozás; a minősítések elkészítése, a kitüntetések, jutalmazások előkészítése; a személyzeti nyilvántartások vezetése és végül az erkölcsi bizonyítvány beszerzéséhez kötött munkakörök betöltésével összefüggő feladatok ellátása. Ugyancsak intézkedik a rendelet arról, hogy mely tisztségek betöltéséhez szükséges a büntetlen előéletet igazoló erkölcsi bizonyítvány. Ezek a következők: az elnök, az elnökhelyettes, az inazoató. igazgatóhelyettes, az ellenőrző bizottság elnöke, a fömezögaz- dász és a főkönyvelő, a személyzeti ügyintéző, az állatorvos és a jogtanácsos, jogügyi előadó, az üzemgazdász, a különféle gazdálkodási egységek vezetői, az állandó árusítóhelyek vezetői, az áruforgalmi ügyintéző, valamint a raktáros, magtáros, pénztáros és tanulók hatvanöt százaléka jut el a felső tagozatba, s mintegy húsz-huszonöt százaléka végzi el a nyolcadik osztályt. A kereki és a teleki gyerekek rendszeresen bejárnak a balaton- földvári, illetve a szóládi körzeti iskolába. Fontos feladata az illetékes szerveknek most és a jövőben is, hogy nagy gondot fordítsanak a hátrányos helyzetű cigánytanulókra. Csak így érhető el, hogy jobban tanuljanak, ne maradjanak le a csoportjukban, s ne váljanak túlkorosokká. örvendetes, hogy egyre többen járnak rendszeresen moziba, a művelődési házakba televíziót nézni. Sőt már az egészségügyi előadásokat is szívesen látogatják több helyen. A vándorlás és ,a rendezetlen körülmények miatt azonban még mindig nem sikerült teljesen felszámolni az analfabétizmust. Üj dolog, hogy jobban táplálkoznak. gyermekeiket rendesebb ruhában járatják a cigánycsaládok. Nagycsepelyen, kerekiben és Balatonkilitiben javult a meglevő telepek egészségügyi helyzete. A községi tanácsok még nagyobb gondot fordítanak rá a jövőben, hogy tovább javuljon a cigánycsaládok lakás- és szociális helyzete, minél többen vállaljanak állandó munkát. Mert a fölemelkedésnek ez utóbbi az egyetlen útja. L. G. anyagbeszerző. A felsoroltakon kívül a termelőszövetkeze, vezetősége naás munkakörök betöltését is erkölcsi bizonyítványhoz kötheti. Intézkedik a rendelet a szövetkezeti gazdaságok és szervek vezető beosztású dolgozóinak minősítéséről is. A többi között kimondja, hogy például a termelőszövetkezet elnökét — az illetékes társadalmi és tanácsi szervek előzetes véleményének figyelembevételével — a vezetőség minősíti. A minősítés elkészítéséről a járási tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik. E minősítések röviden fogalmazott szövegben időről időre írásban rögzítik egy-egy vezető fejlődését, munkájának értékeit, fogyatékosságait, emberi erényeit és gyengéit. Természetesen a miKaposváron találkoztak Somogy és Zala megye téglagyárainak szocialista brigádvezetői. A tanácskozáson részt vett dr. Fonai János, az Építők Szakszervezete Somogy megyei bizottságának titkára is. Fehér József igazgató vitaindítója után a brigádvezetők mondták el véleményüket. Új emberek — régi munkások Gyakran szóba került, hogy a téglagyárakból hamar elmennek az új emberek. Az igazgató erre azt mondta, olyan légkört kell teremteni, hogy jól érezzék magukat a munkások, s megtalálják számításukat. A kérdéshez hozzászólt a kaposmérői Forró András is. — Emlékszem — mondta —, régen minden új belépőnek áldomást kellett fizetnie. A régiek az új embert úgy megrakták munkával, hogy az egy-két napnál tovább nem bírta, valósággal megszökött onnan. Jött az újabb páciens és az újabb áldomás. A fluktuáció akkor szinte érdeke volt a gyári munkásoknak. Kegyetlenség volt ez. Én úgy gondolom, most se nézhetjük tétlenül az újakat. Ám szok- tetés helyett azon kell törni a fejünket, hogyan tarthatjuk meg őket. A gyárnak most a megtartás az érdeke, hiszen a begyakorlott, törzsgárdataggá vált emberek jobban dolgoznak, növelik a nyereséget, a közösség javát szolgálják. Brigádjaink szép feladata odaállni a kezdők mellé, átsegíteni őket az első nehézségeken, megszerettetni velük a szakmát. Végignéztem a brigád vezetőkön. Elmélyülten, érdeklődve hallgatták Forró András szavait. Néhányan helyeslőn bólogattak. A brigádok és a gyárvezetés Háromnegyed órán át ismertette az első negyedévi munkát, a feladatokat a vállalat vezetője. Elmondta többek között, hogy gyorsítani kell az égetést, s javasolta, hogy minden üzem (nagyságától függően) adjon 400— 800 000 égetett téglát terven felül. Meglepődtem, amikor a bő ismertetés után azt mondta az egyik gyár küldötte: — Szeretnénk, ha megmondanák a vezetők, mit tegyünk, mit vállaljunk, mi ugyanis tanácstalanok vagyunk. A szünetben szót váltottunk a témáról. Ügy láttam, másokat is meghökkentett a kérdés. A vállalat vezetői kijelentették: — Sokszor elmondtuk a tennivalót, brosúrát küldtünk ki, s mégse tudja sok brigád, mit csináljon. Nemegyszer az derült ki, h.ogy a jó szándék ellenére formális vállalásokból áll a felajánlás. nősítés csak akkor érvényes, ha az érintett személy azt elolvassa, aláírásával igazolja, hogy azzal egyetért, illetve észrevételeit a minősítésre rávezeti. A rendelet azt is kimondja, hogy az érdekeltnek — akiről a minősítés szól — lehetővé kell tenni, hogy személyzeti anyagába betekintsen. A személyzeti munkát szabályozó mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszteri rendelet április 24-én lépett hatályba, és úgy intézkedik, hogy a termelőszövetkezeti gazdaságokban, illetve a tsz-ek területi szövetségeibe . a személyzeti nyilvántartást ez év december 31-ig, az újonnan alakuló szervezeteknél pedig a megalakulástól számított három hónapon belül kell összeállítani. A prohléma megoldását nem azok közelítették meg a legjobban a tanácskozáson, akik elmondták, hogy több téglát kell gyártani, »előtérbe kell h'.iyez.ni< (!) a minőséget, figyelni kell a gazdaságosságra, hanem az a meghívott gyárvezető, aki kijelentette, a gazdasági vezetőnek nagyon szoros kapcsolatot kell fenntartani a szocialista brigádokkal. Fogja kézen őket, beszélgessen velük szinte naponként. Tájékoztass-'i őket arról — és ez a legfontosabb —, hogy ott a gyárban mi a teendő. Ha ilyen szoros a kapcsolat, a kollektívák megtalálják a feladatot, a pár > és a szakszervezet mellett a vezetők segítőivé bálnak Az önmeózás munkásérdek Az egyik Zala megvei téglagyár küldötte kitért a minőségellenőrzés módjára. Helytelenítette, hogy nekik, a munkásoknak kell elbírálniuk az áltaiuk készített építőanyag minőségét. Többen is reflektáltak szavaira. Vem helyes, mondották, hogy kizárólag másoktól várja a minőséggel való törődést. A felszólalók leszögezték, elmúlt az az idő, amikor csak a gyárvezetőnek volt érdeke a jó munka. Ha rosszak a mutatók, ennek a következményeit most nemcsak a gvár- vezető érzi meg, hanem a munkás is. Nem növekszik a bére, nem kap nyereségrészesedést stb. Már nem lehet cél, hogy hemzsegjenek az ellenőrök, hiszen a sok ellenőr — sok fölösleges kiadás. A munkásoknak önmagukat kell felülbírálni, s figyelmeztetni egymást a hibákra. A lelkiismeretes önmeó elejét veheti számtalan kifogásnak, a kárnak. A szocialista brigádoknak rá kell nevelniük az embereket arra, hogy többet törődjenek saját produktumukkal, s világosan lássák: jövedelmük elsősorban attól függ, hogyan dolgoznak. A gyárvezető becsapása egyben önbecsapás is. Erre jó néhány gyárban már a múlt évben fölfigyeltek, s eszerint próbál tali dolgozni. Nem is bánták meg. Honfi József, a nagykanizsai I-es téglagyár küldötte ezt mondta: — Mi igen jó eredményekét értünk el 1967-ben. Tudtuk, hogy anyagilag is jól járunk, ha jól termelünk. Olyan nyereségrészesedéit kaptunk, amilyenről álmodni sem mertünk. Megéri hát becsületesen helytállni. Az idén se akarunk lemaradni, csatlakozunk a KMP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére indított versenyhez. A brigádvezetők egyhangúlag helyeselték a Bogdán Jót zsef szb-titkár által felolvasott felhívást, amely a jubileumi versenyre kéri a vállalat dolgozóit. Szegedi Nándor vei tizenhattal több mint a •múlt tanévben. Általában a Sz. L. Térkép nyolcszáznégy cigány életéről Többen dolgoznak rendszeresen a siófoki járásban — Házépítés OTP-kölcsönből Ötvenhét gyerek felső tagozatra jár H. L. MIT TEGYENEK? Jegyzetek egy találkozóról
