Somogyi Néplap, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-26 / 122. szám

Vasárnap, 1968. május 26. SOMOGYI NÉPLAP Igények és követelmények r A legutóbbi évtizedekben sok minden történt hazánk­ban. Alapjaiban változott meg az ország képe, gazdasági és osztálystruktúrája. Vele együtt változott az emberek élete, életmódja, kultúrája, gondol­kodás- és felfogásmódja is. Munkások, parasztok tízezrei kerültek politikai, gazdasági és kulturális vezető posztokra. Közülük sokuknak nem volt meg a kalló iskolázottsága. képzettsége, s így saját nehéz­ségei, tapasztalatai, nemegy­szer kudarcai árán kellett meg­tanulnia azt, hogy mit jelent vezetőnek lenni, mit jelent és hogyan kell vezetni. S becsü­letükre legyen mondva, túl­nyomó többségük meg is ta­nulta, mert. becsületesen ele­get akart tenni annak a meg­bízatásnak, amivel megtisz­telték. Volt olyan is. aki bele­fáradt, s nem egy, aki bele­bukott. mán a felsőbb oktatásban hol kisebb, hol nagyobb mér­tékben tanulmányozták a marxizmus-leninizmus alap­vető tanításait is. Erről azon­ban el kell ismernünk, hogy többségében meglehetősen szűkre szabott és elnagyolt. Egy rosszul feltett kérdésről Mit kell tudnia egy gazdasági vezetőnek? Azóta, több mint két évtized múlt el, s már egy új gene­ráció is fölnevelkedett. Ezek­nek a fiataloknak már mód­juk volt és van ahhoz, hogy az egyetemeken, főiskolákon, technikumban stb. jobban fel­készüljenek szakértelem és szaktudás szempontjából a jö­vőre. Ez óriási — sokuk által kellően nem is értékelt-előnyt jelent számukra. De a »-régi­eknek« is megvolt a módja althoz, hogy amit nem tanul­hattak meg korábban, azt az évek folyamán, ha nagyobb erőfeszítések árán, nehezebb körülmények között is, de pó­tolják. (Esti iskolák, levelező oktatás, különböző tanfolya­mok stb.) A többség, erejét, idejét nem kímélve munkája mellett élt is a lehetőséggel, így vált képzett, szakmailag hozzáértő vezetővé. Pártunk IX. kongresszusán a Központi Bizottság beszá­molójában a következők hang­zottak el erről a kérdésről: »A tanulás célja megfogal­mazható a társadalom és az egyén szempontjából is. A szocialista építés körülményei között társadalmi szempontból ez a cél a gazdasági, társa­dalmi, kulturális feladatok el­látásához szükséges szakem­berek képzése. Egyéni szem­pontból pedig annak felisme­rése, hogy hazánkban az emberek sorsa általában attól függ, hogy milyen a felké­szültségük és a munkájuk. A társadalomnak az az érdeke, hogy minden poszton művelt, szocialista, hazáját szerető, feladatát értő szakember le­A gazdasági vezetők sem te­hetik úgy fel a kérdést, hogy melyik fontosabb: a politikai vagy a szakmai képzettség. Már csak azért sem, mert a kettőt eleve nem lehet és nem is szabad szétválasztani. A két dolgot és igényt együtt kell kezelni és feltétedként szabni, s nem elválasztani vagy egyiket a másik rovásá­ra előnyben részesíteni. A párt mindig is fellépett e két dolog kettéválasztásával szemben, mert az ilyen jelenség a párt káderpolitikájának torzításá­val járt és jár. A mi rendsze­rünkben nem lehet jó gazda­sági vezető az, akinek nincs szi­lárd marxista képzettsége, vi­lágnézete. Nem szűkíthetjük le egyoldalúan a jó gazdasági vezető fogalmát a jó szakember fogalmára. Ezzel persze távol­ról sem tagadjuk a szakmai hozzáértés és szakmai képzett­ség jelentőségét. Ellenkezőleg, ez elengedhetetlen követel­mény és szükségesség, de ön­magában véve kevés ahhoz, hogy valaki jó gazdasági ve­zető legyen. A párt IX. kong­resszusán ezzel kapcsolatban a következő hangzott el:'»... egyes helyeken állami és gaz­dasági vezető tisztségek be­töltésénél egyoldalúan előtér­be helyezik a szakmai felké­szültséget, elválasztva az eszmei szilárdság és a vezető- készség követelményétől. A párt ezt a szemléletet és gya­korlatot nem fogadhatja el. A társadalomnak nem a politi­kus szakemberekre és nem szakmailag hozzáértő »politi­kusokra-", hanem megfelelő vezetőkre van szüksége. A feladatokra való alkalmasság társadalmunk minden vezető tisztségében a szocializmus iránti odaadást, a szakmai fel- készültséget és a vezeőkész- séget egyaránt és együttesen követeli. A káderek kiválasz­tásának alapelve marad, hogy vezető tisztségekbe a népi de­mokráciához hű, kellő politi­kai és szakmai felkészültségű, szervezöképes és irányítani tudó embereket kell helyezni.« Ez a kongresszusi állásfog­lalás egyértelmű és világos. Megértése és megértetése, a mindennapi életben való al­kalmazása túlhaladottá teszi ^ olyan kérdés felvetését, hogy \ vajon mi a fontosabb a gaz- ■ dasági vezetőknél. A gyakor­latban mégis tapasztalható meg nem értés a fentiekkel kapcsolatban, hol egyik, hol másik követelményről feled- »Engedjék meg, hogy a vá- Hullámvölgyben volt hosszú i keznek meg némelyek. Pedig rosi pártbizottság nevében a időn át. Mint személyzetis, ^ a követelmények valamelyiké- legőszintébb tisztelet hang- legfőbb feladatának azt tar- i nek figyelembe nem vétele, ján szóljak Bencze Lászlóné- tóttá, hogy biztassa, bátorít- 4 vagy a másik rovására való ról...« — így kezdte beszé- sa, maradásra bírja az embe- * érvényesítése kárt okoz az dét Somogyi József, a városi reket. 5 egyénnnek is, a kollektívának Hogy miért tudott 5 min- <• is, és végső soron az egész dig életvidám lenni? Ilyen- I* társadalomnak. nek született? Talán valami A megyében különböző te- köze alkatának is van ehhez. (* rületeken dolgozó káderek Ám nem ez a döntő, hanem l1 marxista-leninista képzésének az, hogy tudta: a szocialista egyik fontos formáját a Marx- közösségben le lehet gyűrni a izmus-Lenmizrmis Esti Egye- legnehezebb akadályokat is, " és a legválságosabb helyzet­ben is megtalálta a feladatot. gyen. Ez az igény a technika fejlődésével nem csökken, ha­nem állandóan növekszik.« A technika gyors ütemű fej­lődésével egyidejűleg a veze­tőkkel szembeni követelmé­nyek Is ugrásszerűen megnőt­tek és tovább nőnek. Ezt minden vezetőnek föl kell is­mernie, tudomásul kell ven­nie, s állandóan szem előtt kell tartania, nehogy az idő maga mögött hagyja. Mi késztetett arra, hogy ezeket az ismert igazságokat leírjam? Két dolog. Az egyik: több helyen hallottam beszél­getést, vitát arról, mit kell tudnia, tanulnia egy gazdasá­gi vezetőnek, s meditálást arról, hogy vajon mire van nagyobb szüksége a gazdasági vezetőnek: politikai vagy szakmai iskolázottságra. A másik egy statisztika volt, amely azt mutatta ki, hogy a megye ipari üzemeinek főbb vezetői (igazgatók, telepveze­tők, főmérnökök, főkönyve­lők stb.) milyen politikai is- kolázottságúak. Az említett statisztika igen elgondolkoztató. Igaz, az, hogy gazdasági vezetőink je­lentős részének elsődleges fel­adata az volt, hogy a saját területén, állami vonalon megfelelő szakmai képesítést szerezzen. S ennek a képesí­tésnek a munka mellett való megszerzése nem kevés időt, fáradságot — s ami ezzel járt —, sok minden másról való lemondást jelentett vagy je­lent A szakmai képzés folya­Jtiijmlka. pártbizottság első titkára azon az összejövetelen, ame­lyen elbúcsúztatták a Taná­csi Építőipari Vállalat sze­mélyzetisét, közismert nevén »mamikát«. Hogy a városi első titkár is búcsúztatta, annak egyrészt az a magya­rázata, hogy Benczéné már a felszabadulás előtt részt vett a munkásmozgalomban, s napjainkban is a párt első számú harcosai közé tartozik. De nemcsak Somogyi elvtárs illette őt elismerő szavakkal, hanem a vállalat igazgatója, párttitkára, szb-titkára, alap­szervezetének titkára is. Ben­czéné 1952-től dolgozott itt megszakítás nélkül. Azok kö­zött volt, akik megalapítot­ták a vállalatot. Az alapszervezet titkárá­nak szavai elcsuklottak a bú­csúztatásnál. Mamika mint mindig, most is derűs, élet­vidám volt. Ezt az örök élet­kedvet, törhetetlen akarást kell és érdemes tőle átvenni A nyugdíjas kor, az élet ősze is színes számára. A ké­résre, hogy jöjjön el máskor is a vállalathoz, adjon taná­csot, azt válaszolta: »Szike­sen, ha lesz időm. Most uno­káimmal, a családommal akarok az eddiginél jóval többet foglalkozni.« Tehát megvan a programja. Ehhez szólt szívből a jókívánság, amely a kiválódolgozó-jel­vény és az ajándékok átadd-] sát kísérte. Mamika elment hát. Emlé­ke marad és példája. Evek múlva talán már csak azok­ról az épületekről jut eszébe teme és az egyetemen műkö­dő szakosított tanfolyomok képezik. Az esti egyetem hall­gatói marxista filozófiából, politikai gazdaságtanból és tudományos szocializmusból magas szintű és átfogó isme­reteket szereznek. Ugyanez törénik a szakosítókon is, de magasabb szinten, nagyobb igénnyel. A végzett hallgatók túlnyomó többsége az egyete­men jól elsajátította a marx­izmus-leninizmus tudományos elméletét, ténylegesen meg­alapozott marxista képzett­ségre tett szert, erősödött és szilárdabb lett világnézete. Ezeket a tanfolyamokat több százan végzik el évente a me­gyében. Föl kell azonban fi­gyelni arra, hogy a megye ipari üzemelnek igazgatói, fő­mérnökei és főkönyvelői közül túl kevésnek van esti egyete­mi végzettsége. Naivság volna azt állítani, vagy feltételezni, hogy a gazdasági vezetők előtt ismeretlen a marxista világ­nézet. Ezt nem állítja és nem is állíthatja senki. De minden jó szándék és feltételezés mellett is a fenti tény figyel­meztető kell hogy legyen szá inunkra. Nem állíthatjuk azt sem, hogy marxista képzettséget csak az esti egyetemen vagy a szakosított tanfolyamokon lehet szerczrti. Sok más útja és módja is van annak. Ám az sem lehet vitás, hogy a szer­vezett oktatási formában való részvétel az egyik legelfogad­hatóbb lehetőséget biztosítja, ha kellően használjuk ki. At. év elején bevezetett új gazdasági mechanizmus to­vább növelte a gazdasági ve­zetőkkel szembeni követelmé­nyeket és igényeket. Megkö­veteli a gazdasági vezetőktől, hogy sokoldalúak, mozgéko­nyabbak, határozottabbak le­gyenek, látókörük szélesedjen. Kellő időben reagáljanak és fogékonyabbak legyenek az új jelenségekre. Ismerjék föl ide­jekorán a különböző tenden­ciákat és összefüggéseket, ele­mezzék megfelelően az adott helyzetet, és kellő megfontolt­sággal döntsenek, mert he­lyettük ezt a jövőben senki más nem teszi meg. A hely­zet kellő fel neon ismerését vagy a téves, hibás döntések hatását, annak összes követ­kezményeivel együtt a külön­böző vállalati közösségek a jövőben sokkal jobban meg fogják érezni, sokkal jobban érinti őket közvetlenül, mint a múltban. Más szóval, a gaz­dasági vezetők döntéseinek a jövőben sokkal nagyobb lesz a politikai kihatása a mun­kásokra, mint a múltban volt. Ennek következtében nem kis mértékben növekszik a gaz­dasági vezetők politikai fele­lőssége. Ez természetes is, mert hisz mindazon vezető funkciót, amelyben embercso­portok sorsát, életkörülménye­it befolyásoló ügyeket intéz­nek, mindenekelőtt teljes fe­lelősségű, politikai funkciónak kell tekinteni. Erről néha egyesek megfeledkeznek. Pe­dig aki ezt figyelmen kívül hagyja, az akarva-akaratla­nul is súlyos politikai hibát követ eL Ez a megnövekedett politikai felelősség egyformán vonatkozik a párttag és a pár- tonkívüli gazdasági vezetőkre. Egyforma az igény, a követel­mény és a felelősség is. Több figyelmet a gazdasági vezetők marxista képzésére mindenkinek, aki hajlamos a mindez, amelyet ismerősei­csüggedésre. elkeseredésre. Legfőbb erénye, hogy mindig tudott buzdítani, mindenki­hez volt egy-két kedves sza­va, mosolya. Pedig nem szű­kölködött nehéz napokban a Tanácsi Építőipari Vállalat. nek így szokott mutatni az autóbuszból: »Nézd, mi épí­tettük.« Csak akkor majd ta­lán jobban megdobban a szí­ve. Hisz idővel még szebb lesz a múlt..: (Szegedi) Gazdasági vezetőink túlnyo­mó többsége már megszerezte a vezetéshez szükséges szak­mai képzettséget. A fiatalabb szakemberek pedig már az egyetemekről és főiskolákról kerültek különböző vezető tisztségekbe. Ennek tudatában, türelmetlenség és kapkodás nélkül, megfelelő tervszerű­séggel el kell érni, hogy a gaz­dasági vezetők magasabb fokú marxista-leninista képzettség­re is szert tegyenek. A megye több üzemében, pL a nagyatá­di konzerv-, illetve a fonal­gyárban, a Siófoki Kőolajve- vezeték Vállalatnál és másutt több évre szóló tervet készí­tettek arra, hogy a gazdasági vezetők közül melyik évben ki és milyen fokú marxista képzésben vesz részt. Ez szükséges azért is, mert a marxizmus tudományos el­méletének jobb, mélyebb megismerése és elsajátítása a gazdasági vezetés hatékonysá­gának, eredményességének nagyfokú javulásában fog ka­matozni. Használjuk fel hát kellően ezt a lehetőséget a gazdasági vezetők munkájá­nak további javítása érdeké­ben. Gyermeknapra Nagyon szeretjük gyerme­keinket. Másként nem is te­hetnénk, hiszen a szülők gyermekeik iránt érzett sze- retete örök törvény, mély, szinte feloldhatatlan érzés. Olyan nagy és áldozatos ez a szeretet, hogy szinte egyet­len gyermek sem tudja vi­szonozni. Ami szépet és jót kapott szüleitől, azt a tulaj­don gyermekeinek adja to­vább. Mi büszkén, önérzetesen szeretjük gyermekeinket. Büszkén, mert vidámak, szé­pek, egészségesek. Nehéz megfogalmazni az örömet, amit egy-egy külföldi vendég csodálkozása láttán érzünk. Hogy milyen jól öltözöttek, jól tápláltak nálunk a gyere­kek, mennyire arcvonásaik­ra van írva az életöröm. S talán az is közrejátszik eb­ben a büszkeségben, hogy gyermekeink tartalmas életé­ben egy kicsit a magunk munkájának igazolását lát­juk. Jobb világot teremtet­tünk nekik, mint amilyet mi kaptunk hajdanában. Bizto­sítottuk számukra a játék örömét, nemcsak több étellel és jobb ruhával láttuk el őket, mint amennyit és ami­lyet mi kaphattunk a régi világban, hanem több igaz­ságot, szép eszmét és maga­sabb célokat adhatunk ne­kik útravalónak. Társadalmunk sok szép eredményt ért el a legutóbbi húsz-egynéhány esztendő so­rán, de amit a gyermekekért tett, talán legszebben példáz­za törekvéseink szellemét. Ország-világ láthatja, meny­nyi erőfeszítés történik azért, hogy az újszülött kis ember világrajöttének első pillana­tától érezze, hogy várják, hogy szükség van rá. Elcsé­pelt dolog volna a bölcsődék, óvodák hálózatáról ki tudja hányadszor szép szavakat mondani vagy iskoláinkat di­csérni. Eredményeink köztu­dottak. s minden azért van, hogy gyermekeinknek mind jobb életük legyen, tanul­tabb, felkészültebb emberek­ké válhassanak, mint az elő­ző nemzedékek. Ma ennél már többet is tesz a társadalom. Azt is szorgalmazza, hogy hazánk­ban több gyerek legyen. Az anyáknak nyújtott kedvez­ményekkel, az anyasági se­géllyel arra ösztönzi a szü­lőket, hogy a maguk két éle­te helyett ne csupán egyet­len utódolt — vagy még azt sem — adjanak nagy terve­ket kovácsoló társadalmunk­nak. Szeretjük gyermekeinket. De szeretni sajnos rosszul is lehet. S mi tagadás, sok gye­reket elront, rossz útra terel a kritikátlan szeretet. Okos szeretetre van szükség, amelyben a gondoskodás szi­gorral, felelősségtudattal pá­rosul. Az okos szeretet komo­lyan veszi, emberszámba ve­szi a gyereket már kicsiny korától. Küzdelemre, tettek­re, a munka szeretetére, a gondokkal való birkózásra neveli, a terülj meg asztal­kám, a sült galamb várása helyett. Mi, felnőttek önérzettel emlegetjük, hogy nagy fel­adatokat végeztünk el az el­múlt években. Gyerekeinkre még nagyobb tettek várnoJk. Ök nálunk is többet kell, hogy alkossanak. Készülniük kell erre, korán meg kell érezniük a küzdelem hevét, az akadályokkal való birkó­zás szépségeit. Akaratuk kell hogy legyen, ha tovább készülnek lépni. Hogy ne csak majmolják az újat, ha­nem éljék, érezzék, építsék és a vállukon cipeljék gond­ját. Ezt a készséget neveljük gondosan gyerekeinkbe, eze­ket az erényeket alakítsuk ki bennük mind teljesebben. Ha igazán szeretjük őket, s ha azt akarjuk, hogy felnőtt fejjel is becsüljenek majd minket. K. Gy. Óvoda épül társadalmi összefogással Nágoeson Félmillió forintba kerül az új létesítmény (Tudósítónktól.) A községi tanács fejlesztési alapjából s a lakosság össze­fogásával ötvenszemélyes új, korszerű óvoda építését kezd­ték meg a tavasszal, s fejezik be még az idén Nágoeson. A szükséges építőanyagok zömét a tanács vezetői már tavaly be­szerezték, 90 000 forint értékű anyagot pedig a helyi alapból biztosítanak. Az összefogásnak Nágoeson már hagyományai vannak. Ta­valy például több mint 47 000 forint értékű társadalmi mun­kát végeztek. A több mint fél­millió forintba kerülő óvoda alapozási és egyéb munkáinak elvégzéséhez a lakosság az idén 30 000 forint értékű társadalmi munkával járult, illetve járul hozzá. Emellett a helyi Üj Haj­nal Tsz tagsága a külterületi földutak karbantartásánál és három új híd elkészítésénél mintegy 20 000, s egyéb rende­zési tennivalóknál 10 000 forint értékű társadalmi munkát vé­gez eL A PAMUTFONO-IPARI VALLALAT KAPOSVÁRI GYARA (TEXTILMÜVEK) fölvesz 16—3« éves korig női átképzőé tanulókat Naponta háromszori étkezést térítés ellenében és szállást női munkásszállásunkon biztosítunk. Megbízható he­lyen albérletet is tudunk javasolni. __________ (7067) A Híradástechnikai Vállalat Mező utcai telepére férfi portásokat keres lelentkezés a vállalat mun­kaügyi osztályán, Kaposvár, Dimitrov u. 127. (7Ü6) Kiváló minőség, divatos modellek biztosítják az ifjúság igényének kielégítését? figyelje címkénket es kérje mindenütt gyárt­mányainkat. Kérjük közölje termékeinkkel kapcsolatos észrevételét gyárunkkal. Címünk: RUHAGYÁR, KAPOSVÁR. (7095) Dr. Nagy Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents