Somogyi Néplap, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-23 / 119. szám

Csütörtök, 1968. májas 23. 3 SOMOGYI NÉPLAP VÁSÁRVÁROS — 1968 SZENZÁCIÓK Termésbecslés Marcali kornyékének gyümölcsöseiben Három vagon cseresznye - Sok meggy ígérkezik Szépen fejlődik a kajszi és a körte A vásár egyik szenzációja, a legújabb típusú Ikarus panoráma-autóbusz. (MTI-fotó Hadas János felvétele.) Nemegyszer hangzott el az idei Budapesti Nemzetközi Vá­sáron, hogy a vásárváros fő attrakciója a könnyűipari pa­vilon. S ez a megállapítás nemcsak a kiállított termékek­re, hanem a belső építési meg­oldásokra is érvényes. Az ember belép a pavilon­ba, s meghökken egy pillanat­ra, jobb kéz felől a Louvre homlokzatát látja. Előtte áll­ványokon kirakati bábuk. A múzeum kapujának bejárata előtt álló két bábu gongütésre fölemelkedik, s helyébe egy élő modell meg egy ruhatervező lép. A ruhatervező a közönség előtt méteráruból öltözteti fel a manekent. És még egy meglepetés: Ki­alszik a villanylámpák fénye, s a vetítővásznon színes film pereg, a női és férfiruhák ké­szítését mutatják be. Ez az öt vetítővászon azt az érzést kel­ti a látogatóban, mintha maga is részese lenne ennek a di­vatbemutatónak. Aztán a látogató elindul to­vább, s úgy érzi magát, mint­ha a világ nagy reneszánsz kastélyainak termeiben sétál­na, s közben hatvankét mi­nisztériumi, huszonöt tanácsi vállalat és ötven ktsz termé­keivel ismerkedhet meg. A nagy átmérőjű korongokon felállított bábuk gombnyomás­ra forogni kezdenek. A koron­gok között a Kaposvári Ru­hagyár termékeire is rátalál a vásárlátogató. Nehéz eldönte­ni, hogy a színek kavalkádja vagy az olykor meghökken­tően merész formaváltozás fog­ja-e meg jobban az embert. Egy biztos: élmény végignéz­ni a könnyűipari pavilont ép­pen úgy, mint a magyar bú­toripar intarziás garnitúráit. S ha a slágerekről beszé­lünk, aligha lehet kihagyni a színes televíziót. A kohó- és gépipar kiállításán új márka­név jelentkezik, a székesfehér­vári VIDEOTON. S a jól is­mert készülékek mellett egy­szer csak színes képre figyel föl a látogató. A kérdés ön­kéntelenül tör elő: hát ilyen a színes tv? Egy kicsit szokat­lan, nagyon is új — de szép élmény. S mindehhez még az is hoz­zátartozik, hogy éppen a BNV ideje alatt kerül ki a gyárból az egymilliomodik hazai el­adásra szánt televízió. A szí­nes készülékek sorozatgyártá­sára pedig már minden előké­születet megtettek. A gyárban február elseje óta működik a színes adóberendezés: ez su­gároz jeleket a gyártószalag­ra. Ennek a berendezésnek a segítségével ebben az évben több mint ötven színes készü­léket gyártanak az üzemben. A múlt évben a vásárlátoga­tók még csak színes jeleket láthattak a képernyőn. Most film pereg meghatározott idő­közönként. Az Elektromecha­nikai Vállalat színes adója a vásárváros szomszédságában levő tizennégy emelet ma­gas épületről sugározza a kí­sérleti műsort. Mindez ma még kísérlet. Nagykorúságát az új műsor­nak 1970-re tervezik. Ha valami újdonságnak szá­mít, hát a találmányok pavi­lonja — annak ellenére, hogy tizedszer jelentkezik a vásá­ron — egészében ez. Nyolcvan szabadalom és találmány mu­tatkozik be nemcsak a szak­embereknek, hanem a nagy- közönségnek is. Közülük nem egy már a gyártás stádiumá­ban van. Ilyenek az »édes ta­lálmányok", melyeket a Cse­megekereskedelmi Vállalat gyártat különböző cégekkel. Bemutatják a nagy fényerejü járműlámpákat, a jódlámpá- kat s a kávéfőzők örömére az automata krémikávéfőző gé­pet. S emellett számos, az iparnak nagyon fontos talál­mány kapott helyet a pavilon­ban. És lehet folytatni a sort az Ikarus 250-es luxusautóbusz- szal, vagy a valóban újdon­ságnak számító Fiatokkal. Az anyagyár kiállítása tulajdon­képpen egy sóhajtásnyira van a Polski Fiattól vagy a szov­jet Fiat-Fiatovicstól vagy ép­pen a bolgár Fiat-Fiatovtól. Az újdonságok közül azonban az egyik a Visztula, a másik a Volga, a harmadik pedig a Vistosa mellett készült. És fel­tétlenül újdonságnak számit a Skoda-gyár 1100 MB de Luxe koscija mellett a Plovdivban készült Bulgarrenault. Kercza Imre Négyezer-nyolcszáz fiatal érkezik megyénk építőtáboraiba Hazánk KISZ-fiataljai nya­ranként immár több mint tíz éve dolgoznak önkéntes tábo­rokban, segítenek a termelő- szövetkezeteknek és állami gazdaságoknak, részt vesznek hazánk jelentős ipari beruhá­zásainak építésében. Tíz év alatt csaknem kétszázötven­ezer fiatal volt ifjúsági építő­táborban. Termővé tettek har­mincötezer hold földet, leszed­tek egymillió mázsa gyümöl­csöt és zöldséget. Az építőtá­borba jelentkezők létszáma minden évben nő. A KISZ központi! bizottsága az idén öt országos építőtá­bort szervezett Somogy me­gyében, s ezekben majd négy- ezer-nyolcszáz ifjúkammunis- ta dolgozhat. (Komárom, He­ves, Fejér, Zala és Tolna me­gyéből, valamint Budapestről érkeznek majd). Balatonújhely 1200, Balatonboglár 1000, Len­gyeltóti 1000, Kiskorpád 800 középiskolás lányt, Balaton- fenyves pedig 800 budapesti középiskolás fiút fogad. A lá­nyok segítenek a növényápo­lásban és gyümölcsszedésben, a fiúk pedig a balatonfenyve- si utat építik. A táborozás jú­nius 30-tól augusztus 24-ig tart. Ez alatt az idő alatt két­hetes turnusokban váltják majd egymást a fiatalok. De nemcsak a KISZ központi bi­zottságának táboraiban tevé­kenykedhetnek a fiatalok, a Somogy megyei KlSZ-bizott- ság, a Rippl-Rónai Múzeum­mal együtt ötvöskónyiban is szervezett egy régészeti jelle­gű építőtábort. Itt turnuson­ként 25 (összesen 100 fiú) dol­gozik majd a két hónap alatt. Somogyból 220 fiú megy Nagymaros—Visegrádra, a szobi vasúti rekonstrukcióhoz, u lányok pedig (150-en) a Ba­ranya megyei Bólyi Állami Gazdaság címerező táborába utaznak (Ez az egyedüli tá­bor, ahol a diakok kézhez kap­ják keresetüket.) A nyáron megyénkből tíz főiskolai hallgató dolgozik majd a csehszlovákiai nem­zetközi építőtáborban. (Tudósítónktól.) A Marcali és Vidéke Álta­lános Fogyasztási és Értékesí­tő Szövetkezet felvásárlási szakemberei ezekben a napok­ban termésbecslést végeztek a hozzájuk tartozó tizenöt köz­ség háztáji és nagyüzemi gyü­mölcsöseiben. Azt vizsgálták, hogy a jelenlegi állapot sze­rint miiyen és mennyi gyü­mölcsnek az átvételére számít­hatnak a műit évi kereken hatvan vagonos felvásárláshoz mérten. A tavaszi fagyok érzéke­nyen érintették a lapályosabb részen fekvő községeket. Bo- renka, Csömend, Nikla, Bize és Keleviz környékén kevés korai gyümölcs maradt a fá­kon. A környék nagy gyü­mölcstermő területét, a mar­cali és kéthelyi dombokat, a híres Baglast megkímélte a hideg. Főleg innen és Horvát­kút térségéből vásárolhatnak elsősorban Marcali és a Bala- ton-part ellátására korai és kései cseresznyét, mintegy há- romvagonnyi mennyiségben. Ahol a fagy nem érte a meggy­fákat, tele vannak gyümölcs­csel: ha esőt kap és a vihar nem tesz benne kárt, akkor tíz vagon kerülhet a felvásár­lóhelyekre. Szán Marcali környé­kén, So. íajszon és Niklán termelnek. Az egyik község­ben szakcsoport is működik. A szeles időjárás a homokos te­rületen levő szamóca telepítés egy részét szinte betemette. Fejlődése egyébként biztató, s előreláthatólag négyvagonnyit ad. A marcali és kéthelyi hegyben szépen megmaradt a kajszibarack. Ha állapota nem romlik, a kilátások szerint ti­zenegy vagonnal is felvásárol­hatnak. A többi gyümölcs közül az alma az átlagnál gyengébb, a körte jobb termést ígér. A szilvafákon gazdag termés mu­tatkozik. A szőlő bírja a me­leget, jól tűri a szárazságot, eddig nagyon szép. Van olyan tőke is, amelyik húsz-huszon­öt fürtöt nevel. A termésbecslők azt is meg­állapították, hogy sok szilva­fán góca van a kártevőknek, és a hernyók pusztítják a le­velet A védekezésre felhív­ták a termelők figyelmét Zaheűi a Balaíoniii Ardeshir Zahedi iráni kül­ügyminiszter szerdán dél­előtt Budapestről a Balaton­hoz utazott, hogy megismer­kedjék a magyar tengerrel és környékével. A vendéget útjára elkísérte Szarka Ká­roly külügyminiszter-helyet­tes és Irán magyarországi nagykövete. Tanulmányi eredményben jobbak a napközisek (Ttidósítónktól.) A tahi járás napközi ott­honos iskoláinak száma 3-ról 7-re, a napközis csoportoké pedig 10-ről 14-re emelkedett az utóbbi négy évben. A nap­közis tanulók száma kétszáz­zal gyarapodott. Így ma az általános iskolások 15,8 szá­zaléka részesül napközis el­látásban. Hét községben mű­ködik napközi otthon: Tabon, Karádon, Nagyb erényben, An- docson, Bedegkéren, Nágocson és Töröklcoppányban. A járási művelődésügyi osz­tály megállapítása szerint az utóbbi években javult a ne­velők szakmai összetétele. Négynek tanári, kilencnek ta­nítói képesítése van. A neve­lők a felső tagozatos csopor­tokban hetenként hat órát fordítanak a reál tárgyak anyagának megszilárdítására, az alsó tagozatosok alapkész­ségét pedig heti négy órában igyekeznek fejleszteni. Ennek is része van abban, hogy a napközis tanulók tanulmányi eredménye általában 3—6 ti­zeddel magasabb az iskolai átlagoknál. A napközis ci­gánytanulók között pedig a múlt évben egyetlen bukás se fordult elő. Takarmányliszt-készítő üzem Nagyberkiben Zsákokba gyűlik a lucernaliszt. ESZTERGÁLYOSOK A gép mellett beszélgetünk Böröcz Sándorral. Egyik sze­me az esztergapadon, úgy fe- lelget. Úriás kapcsolók önt­vényhengerei forognak, a kés egyenletes étvággyal fogyaszt­ja a kiálló éleket. — Látszatra egyik gép sem megy gyorsabban, mint a má­sik, mégis van, aki három és fél ezret keres, de olyan is, aki csak ezerhétszázat. Mind­annyian teljesítményre dol­goznak, és ezzel megmond­tam mindent. Ä mi brigá­dunk átlaga 128 százaléknál ritkán volt kevesebb. Előkotorja az elszámolási lapokat a szerszámosfiók al­járól, aztán kisimítja. 3500 fo­rint a végösszeg, ez volt a múlt havi keresete. A szak­máról azt tartja, hogy fiata­loknak való, mert bennük nagy az igyekezet. — Hogyan lett esztergályos? — A polgári iskolát hagy­tam ott, amikor erre a szak­mára jelentkeztem. Inaséveim alatt sajnos összesen három­negyed évet sem álltam a pad mellett. A tulajdonos arra fogta be az embert, amire akarta. Megszámolhatnám az egyik kezemen, hányán let­tünk esztergályosok abból a korosztályból Kaposváron. Gondolkodik, aztán sorolja a neveket, de csak ötig jut el. Egy ideig csoportvezető volt, de kél évnél tovább nem vál­lalta. — Nem éreztem jól magam az asztal mellett, visszamen­tem a géphez. Tizenöt eszter­gapadon dolgoztak a műhely­ben, és én egyiket sem érez­hettem a magaménak, jólle­het, mindegyik esztergályos munkájáért én feleltem. Őszintén szólva szeretek ke­resni is, és azért szívesen vál­lalom a nagyobb fáradtságot. A műhelyben vannak idő­sebb esztergályosok is Böröcz Sándornál, azok ugyancsak elismerik szakmai tudását. Brigádja évekig az első volt a gyári esztergályosok verse­nyében. A fiatalok közül az egyik tanítvány, Szokoly Gyula ezt mondja róla: — Nekem még egy kicsit szoros a norma. Egy éve kap­tam meg a szakmunkás-bizo­nyítványt, a gyakorlat meg­szerzése jórészt még hátra­van. A magamfajta kezdő szakembernek jólesik, ha a régiek segítenek a fogások el­sajátításában, rávezetik az embert, hogyan lehet egy-egy darabon tíz-tizenöt másod- percnyi időt megtakarítani. Hogy ezen mennyi múlik, most már én is tudom. Böröczék tanítványai közül Francsics' Imre nevét említi még Szokoly Gyula, akire az egész műhely büszke. Fran­csics érettségivel került az esztergapad mellé, ördöngős keze van és kitűnő érzéke a szakmához. — Nem mindenki képes századmilliméter pontossággal dolgozni a hetvenmázsás gép­óriásokon — mondják a töb­biek. A jó szakemberek mellett, akik között többnek három­négy szakmája van, alakulnak az utánpótlás sorai is. Akik oktatgatják, segítik őket, olyan emberek, mint Böröcz Sándor, aki jól tudja, hogy ez mit jelent, hiszen ők nem kaphatták meg. Hogy milyen ember az esz­tergályos? A kérdésre Böröcz egy történetet mond el: — Véletlenül éppen azt néz­tem a múltkor, hogyan fogja be az egyik tanuló a darabot. A hosszú vasrúdnak még csak az egyik vége volt rögzítve, amikor a jobb kezével már a kapcsoló felé nyúlt. Nem tu­dom hogyan, de egy másod­perc alatt ott volt egy idősebb szakmunkás. A rúd már for­gott és egyre nagyobb íveket csapott a levegőben. Mi, a többiek álltunk, volt, aki nem mert odanézni. Egyszer csak azt láttuk, hogy a tanulót az idősebb esztergályos ellökte a géptől, és leállította a gépet. Nem történt baleset, mindket­ten megúszták sérülés nélkül. Ha ilyen előfordul, mindig van valaki, aki kellő időben közbe tud lépni. A jó eszter­gályosnak jók a reflexei, és a lélekjelenléttel sem lehet baj. Nagy József Az építők még dolgoznak, ám néhány nap óta már ké­szül a takarmányliszt az Egyesült Kaposvölgye Tsz és a Pannónia Zöldség-gyümölcs Értékesítő Társulás nagyber­ki üzemében. A felaprított zöld lucerná­val megrakott pótkocsikat egymás után vontatják be a tető alá. Közvetlenül a mező­ről hozzák a frissen vágott zöldtakarmányt, s azt szállí­tószalag viszi a szárítóba. Óriás gyomrú, elektromos fű­tésű hengerben fonnyad, majd papírszárazzá sárgul az imént még Zöld, lédús lucerna. A szárított takarmány lisztté őrölve kerül a zsákokba. A korszerű üzem kapacitására jellemző, hogy naponta 150 mázsa lucemalisz előállításá­ra képes. Folyamatos üze­meltetését a keveréktakar­mányok, illetve a borsó fel­dolgozásával biztosítják majd. Várhatóan sok termelőszö­vetkezetet látnak ei innen takarmányliszttel. Vasat termel a hőerőmű A »Javozno 2« lengyel erő­műben a füstből magnetitet nyernek, amelyet1' a vasgyár­tásban alapanyagként fel­használnak. 1967-ben az erő­műben 10 000 tonna magne­titet nyertek ki iiy módon.

Next

/
Thumbnails
Contents