Somogyi Néplap, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-01 / 101. szám

XXV. évfolyam, 101. szám. Szerda, 1968. május 1. Szervezetten foglalkoztatják a diákokat a szünidőben Kétezer munkahelyet már bejelentettek A siófoki gimnazisták megszállják a Balatont Csaknem ötezer általános és középiskolai tanulót fog- lakoztattak a múlt nyáron megyénk állami gazdaságai, termelőszövetkezetei és üze­mek A diákok több mint százhatezer munkanapot dolgoztak le a szünidőben. Egy tanuló átlagban huszon­egy és fél napot áldozott fel a vakációjából. Ebben az évben ugyancsak szervezetten bonyolítják le a diákok nyári foglalkoztatását, a járási .tanácsok munkaügyi osztályai megkezdték az igé­nyek fölmérését Eddig két­ezer általános és középiskolai tanulót kértek a mezőgazda­sági üzemek és a gyáraik. A barcsi járásban például ezer, a tahiban háromszázötven, a nagyatádiban háromszáz diák­ra számítanak. Ezeket a fiata­lokat általában a konzervgyár foglalkoztatja. A barcsi gim­nazisták közül szintén többen jelentkeztek a rohamosan fej­lődő üzembe, sokan pedig a szigetvári konzervgyárral köt­nek munkaszerződést. Bené­pesül diákokkal a magyar tenger somogyi partja is. Leg­többen egyénileg helyezked­nek el az üdülőkben, a stran­dokon, a kereskedelmi és a vendéglátó hálózatban. A szer­vezett foglalkoztatásra is van azonban példa: a Belvárosi Vendéglátó Vállalat nyolcvan fonyódi gimnazistának ad munkát a szünetben. Az egyéni foglalkoztatásról általában csak hozzávetőleges adatokat ismer a megyei ta­nács mnkaügyi osztálya. Bar­cson a vasút és a termelőszö­vetkezet vesz Söl diákokat. A megyeszékhelyen körülbelül ötszázhetven tanuló helyezke­dik el a textilművekben, a vendéglátóhelyeken és máshol. A siófoki gimnazistákat pél­dául minden nyáron a Bala- ton-parton lehet megtalálni a legkülönbfélébb munkákon. A szervezett foglalkoztatás­ban részt vevő diákok általá­ban a kertészetben és a gyü­mölcsösökben tevékenyked­nek. A tavalyi statisztika is azt mutatja, hogy a fiatalok többségére a somogyi mező- gazdaság tart igényt. A föl­mérés még a kezdetén tart, sok gazdaság még ezután je­lenti be, hány diáknak kíván munkát adni. U. G. TAKÁTS GYULA TABON Érdekes író-olvasó találkozóról számolt be szerkesztőségünknek Bognár József, a Rudnay Gyula Gimnázium és Mezőgazdasági Szakközépiskola második osztályos tanulója. A tabi diákok meghívták Tab szülöttét, Takáts Gyula József Attila-díjas költőt. Az irodalom iránt érdeklődő fiatalok a kedves vendégek együtt kirándultak a járási székhelyet környező dom­bok egyikére, s ott tartották meg az író—olvasó találkozót. Két diák­lány Takáts Gyula verseiből tol­mácsolt, majd a költő fölelevení­tette azokat az emlékeit, amelyek Tabhoz fűzik. A természetben folytatott beszélgetés végén meleg barátság szövődött a diákok és a költő vendég között. Országos fotókiállítás Nagyatádon MEGNYÍLT A DUNÁNTÚLI TÁJAK - DUNÁNTÚLI EMBEREK CÍMŰ KIÁLLÍTÁS A Dunántúli tájak — dunán­túli emberek címmel első íz­ben meghirdetett országos fo­tókiállítást tegnap ünnepélye­sen megnyitották a Nagyatádi Fegyveres Erők Klubjában. A járási székhelyre nyolcvanhat szerző küldte el alkotását, há- romszázhatvankét felvétel kö­zül válogatta ki a zsűri a kiál­lítás anyagát Á bíráló bizott­ság — Réti Pál, a Népművelési Intézettől, Topor Zoltán és Szenttomyai Ferenc, a Magyar Fotóművészek Szövetségétől — ötvenhét szerzőtől 121 képet fogadott el, s állított ki a Fegy­veres Erők Klubjában. Az első helyezett Horváth Lajos (Budapest), a Magyar Fotóművészek Szövetsége tisz­teletdíját kapta Bakonyi ház című képéért. Nagy Lajos (Ka­posvár) második helyezett a Népművelési Intézet tisztelet­díját kapta Seregélyek című alkotásáért. Csobánc hegyolda­lán című képéért Orbán Jó­zsefnek (Tapolca) a megyei ta­nács díját adták át, 6 lett a harmadik helyezett. Rajtuk kí­vül még három szerzőt jutal­maztak a Nagyatádi Járási Ta­nács díjával, a Gábor Andor Járási Művelődési Ház, illetve a járási szakmaközi bizottság díjával. Ez utóbbit Szűcs Mik­lós (Nagyatád) Emberek, ár­nyékok című képéért kapta. Szedik a paprikát, nő a paradicsom A KAPOLYI KERTÉSZETBEN A zöldpaprika, amelyet Szabó Marika szed, a fogyasztási szövetkezet útján jut a vásárlók elé. Kapolyon van a tabi járás egyik legjelentősebb termelő­szövetkezeti kertészete. Ered­ményeik évről évre gyara­podtak, s az idén nagy lé­pésre szánták rá magukat: az eddigi 20 holdról 45 holdra növelik öntözéses kertészetük területét. Az üzleti partnerek — a termelvények átvevői — a kertészet fejlesztése után sem változtak, most is a MÉK- nek és a fogyasztási szövetke­zetnek termel árut a tsz. Ed­dig főként spenótot szállítot­tak, _ április eleje óta szedik, értékesítik a zöldpaprikát. Fejlődik az üvegházban a paradicsom is. Most a saláta és a zöldhagyma következik, s maholnap a paradicsom is szedhető lesz. Bíznak benne, hogy az üvegházi áruból és a kinti kertészeti termelvényeikből el­érik a termelési és a bevéte­li előirányzatot. Jelenleg csak­nem húsz embert foglalkoz­tat a kertészet. Az idei terv a tavalyihoz hasonló, hol­danként mintegy 17 000 fo­rint bevételhez akarnak jut­ni, a kertészet összes bevételi terve tehát meghaladja a há- romnegyedmillió forintot. Ügy számolnak, hogy a bevételek­nek körülbelül az 50 százalé­ka tiszta haszonként megma­rad g termelőszövetkezetnek. A SOMOGYI KIÁLLÍTÁS JUGOSZLÁVIÁBAN. A me­gyei művelődési ház Somogy- ról szóló ismeretterjesztő fo­tódokumentációs kiállítást mutat be Jugoszláviában. \ húsz tablóból álló anyagot Bjelovár körzetében több he­lyen is kiállítják. A jugosz- lávok képzőművészeti, nép­rajzi és gyermekrajz-kiállí- tással viszonozzák a somogyi kiállítást. Tanulmányi kiránduláson vettek részt tegnap a Kaposvári Tanítóképző Intézet gya­korló általános iskolájának harmadik osztályos tanulói. A kisdiákok Kaposfüredre látogattak el, hogy ismerkedjenek a mezőgazdasággal, a termelő szövetkezettel és a faluval. Javult az élelmiszeripari termékek minoséie Még mindig sok a kifogás a kenyérre A Megyei Minőségvizs­gáló Intézel negyedéven­ként jelentést készít az élel­miszeripari üzemek ter­mékeinek minőségéről. Ez­úttal 2X93 mintát vettek alaposan szemügyre. Kifo­gást emeltek 180, azaz a minták 8,8 százaléka ellen. Megállapítható, hogy álta­lában javult az élelmiszerek minősége. A minisztériumi iparban a múlt év első há­rom hónapjában a minták 11,6 százaléka, most pedig csak 9,8 százaléka volt Kifo­gásolható. Juhász Árpád, az intézet igazgatója szerint a minőség javulásának egy­részt az a magyarázata, hogy a gazdaságirányítási rendszer megváltozásával a vállalatok Bővül a koftipáikdőhahj az eddiginél jobban ügyelnek termékeikre, másrészt a sza­bálysértési előadók nagyobb pénzösszeggel bírságolták a technológiai fegyelem meg­szegőit. Legszembetűnőbb a minő­ségjavulás a Kaposvári Hús­ipari Vállalatnál. Azért csök­kent náluk a hibás áruk ará­nya, mert megszervezték a gyártásközi ellenőrzést. Me­net közben fölfigyeltek a fo­gyatékosságokra és megszün­tették őket. Elősegítette ezt az új laboratórium is. Bizo­nyára sokakat érdekel a kon­zervipar »bizonyítványa« is. A vizsgálat főként a Nagy­atádi Konzervgyár termékei­re szorítkozott. A tartósított zöldbab ké­szítőit azért marasztalták el, mert szárvégeket hagy­tak a hüvelyeken, továbbá, mert fejlettebb ma­gokat tartalmazó hüvelyek is bekerültek a kenzervbe. Az exportra élői-: eszi tett befőt­teknél nettósúlyhiányt fedtek föl annak ellenére, hogy a töltősúly az előírtnál maga­sabb volt. A konzervgyáriaknak a sa­vanyúság elkészítésekor is jobban kell vigyázni. Azért is elmarasztalták őket, mert nem válogatták át az export csemegeuborkának szánt üve­geiket. A belföldön forgalomba hozott, úgynevezett egyéb sa­vanyúság 25 százaléka esett kifogás alá. Hogy tudnának ezen változtatni, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az ugyanebbe a kategó­riába tartozó exporttermék teljes egészében megfelelt az előírásoknak.-A sütőipari termékek (ke­nyér, zsíros és vizes péksüte­mény) minősége 30 százalék­kal javult a múlt év megfe­lelő időszakához képest. Ám nem megnyugtató, hogy nagy­mértékű a hullámzás. Az 1967. negyedik negyedévéhez viszonyítva pl. a zsíros péksü­Bővítik a szántóéi és tihanyi komp átkelőhelyét. Egy időben két komp is tartóakodhat i teményéknél rosszabbodott a majd a kikötőben. A munkaiatokkal a nyári szezonra végeznek. I helyzet. A bázisidőszakhoz képest nőtt a kifogásolható kenyér­minták száma. Különösen a fehér ke­nyér hagyott sok kívánni­valót maga után. Terült, lapos alak, rugalmatlan bélzet, idegen szag és it jellemzi. Súlyhiánnyal is találkoztak az ellenőrök. A baiatonfenyvesi üzemnél a vizsgált készlet nagy része kifogás alá esett. A kenyér szállítása se megnyugtató. A régebbi problémák ismét föl­merültek. Kaposváron még mindig csak a belső boltokba viszik alumínium kosárban a kenyeret. Balatonfenyvesen, Balatonlellén, és Siófokon is ömlesztve szállítják a termé­ket. A kenyér minőségét a liszt nagy mértékben befolyásolja. Nemcsak sütőipari értékben, hanem a nedvességtartalom tekintetében is nagy az elté­rés. A minőség javítása vé­gett szükség lenne egy kor­szerű technológiai laborató­rium felállítására — állapítja meg a jelentés. Ám ez egy­magában nem elég a hiányos­ságok kiküszöbölésére, a fe­gyelmet is meg kell szilárdí­tani. Annak ellenére, hogy szá­mos szabálysértési följe­lentés történt, még gya­kori a technológiai fe­gyelem megsértése. Ezt akkor se szabad elnézni, ha a szakmunkások egy része az ipar elhagyásával fenye­getőzik. Sz. N. # Ft’ RJF A RMOK. Az Oroszországi Föderációban az utóbbi időben 10 nagy fürj- farmot létesítettek. Grúziá­ban és Ukrajnában is szervez­tek ilyen farmokat. A szovjet tudósok úgy vélik, hogy a für- jek tojása és húsa sok beteg­ség gyógyításakor igen előnyös. Minden farmon 15—20 000 szárnyas van. Egy-egy farm tojáshozama évi másfél millió tojác. Állati humor tigy kávéház vendégei megcsodálják az egyik asztamai uio Kutyái, amely gazdájával pókere­zik. — Ugyan — mondja a kávéház tulajdonosa —, hiszen roppant gyengén játszik. Mihelyt jó kártyát leap, örömében rögtön csó­válni kezdi a farkát. A cirkuszigazgató fölve­szi a telefont. — Föl szeretnék lépni a cirkuszban — mondja a telefonáló. — Mit tud? Mi csak el­sőrendű erőket veszünk fel. — Tízig tudok számol­ni. — És ezzel akar fellép­ni? — No igen ... de én ku­tya vagyok. Két bolha sétál az ut­cán. — Tudod mit. olyan fá­radt vagyok, szálljunk ta­xiba. — Jó, éppen itt jön egy kutya. A kutyakiállításon be­mutatnak egy beszélő ku­tyát. — Hogy hívnak? — kér­dezi a zsűri elnöke. A kutya hallgat. — Talán a gazdádról tudnál mondani valamit? Néma csönd. — Hát akkor mit tudsz? Talán idegen nyelveken beszélsz? Mire a kutya vidáman csóválni kezdi a farkát: — Miau, miau! A fókamama így szol gyermekeihez: — Ne felejtsétek el, ki­csikéim, hogy csak két le­hetőségetek van: vagy megtanultok labdát egyen­súlyozni az orrotokon, vagy ounaa lesz oetoie­tek. A molymama figyel­mezteti gyermekeit: — Tanuljátok meg, hogy legnagyobb ellenségünk az ember. Soha ki ne repülje­tek a szekrényből. Az egyik kis moly egy napon mégis csak kire­pült, és egy idő múlva lelkesen tért vissza. — Mama, az emberek olyan aranyosak! Mihelyt körbe repültem a szobá­ban, mind felugráltak és tapsolni kezdtek. Két elefánt megy az erdőben. Egyiknek a há­tára esik egy kókuszdió. — Ügy látszik, esni kezd — mondja az ele­fánt. — Én egy ágyban al­szom a kutyámmal. — De hiszen ez nagyon egészségtelen. — Tudom, dehát már megszokta. És egyáltalán nem árt neki. Scmggi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WTRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefoni 11-510. 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem orzünle meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca 6. Nyomdáért felel; Mautner József.

Next

/
Thumbnails
Contents