Somogyi Néplap, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-17 / 89. szám
Szerda, 1968. április IT. 3 SOMOGYI NÉHA# A FELVÁSÁRLÓ A PIACI VÄ5ÄRCSARNOK mellett, az olcsó bizsukat és giccses falvédőket kínáló sátrak szomszédságában tábla jelzi a kaposvári fogyasztási szövetkezet felvásárlóhelyét. Az ajtó egész nap nyitva van, kosárban, zsákban, - ládában érkezik ide az áru:- tojás, bab, házinyúl, baromfi, szamóca, mogyoró, házi zsír, cukor, sonka és még ki tudja, mi minden. Varga László és felesége egy évtizede foglalkozik felvásárlással. A kaposvári szövetkezet nemrégen megtartott tanácskozásán többek között Varga László is törzsgárda- jelvényt kapott A csöpp kis szobát, ahol most az elszaladt évtizedről, a munkájáról beszélgetünk, elhúzható ablak választja el a raktártértől. A kartonokkal, utalványtömbökkel tömött szekrény tetején ezüstserleg, a tavalyi munkájukért kapták. Harminckét felvásárló közül ők lettek az elsők. Beszélgetésünket sokszor megzavarják: dióbelet, tojást visznek a boltokba, burgonyát, baromfit hoznak. — Harminckét bolt kap árut innen, de kapcsolatunk van az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatok egész sorával az országban. Vásárolnak nálunk még az alföldi élelmiszerboltok számára is. A KEZDÉS ÉVEIRŐL így beszél Varga László: — Kaposvártól Békéscsabáig mindenütt vásároltunk fel terményt Akkor két fővárosi bojtja is volt a szövetkezetnek. Teherautóval jártuk az országot, . nemigen válogathattunk.^ A felvásárlásnak azokat az éveit össze sem lehet hasonlítani az utóbbi esztendőkkel. A háztáji gazdaságok, a házi kertek gazdái nagy gondot fordítanak a legkisebb területek kihasználására is. Annak idején választékról aligha lehetett beszélni, aztán ahogy több és jobb árut kínált a falu, úgy nőtt az adminisztráció is. Ha a bolthoz hasonlítanám a szövetkezeti felvásárlóhelyet, akkor ez olyan üzlet, amelyik pár kilónként, literenként vásárolja fel az* a sok mázsát kitevő árut, amelyet ugyancsak kis tételekben értékesít. Nemegyszer kiszámították a feleségével, hogy kilencszer, tízszer annyi a forgalmuk, mint egy élelmiszerüzletnek. Az utóbbi években vetőmaggal, táppal is ellátják a szakcsoportokat, a termelőket Mindössze egy év alatt 40—45 vagonnyi táp fordul meg a kezük alatt. • — A tavalyi év különösen jó volt azt mondhatjuk, hogy kora tavasztól egészen az idei tavaszig tartott a szezon, rengeteg zöldséget, gyümölcsöt vásároltunk fel — mondja Varga László. Az áru nagyobb részét a boltoknak szállítottuk ki, a többit a MÉK vitte • el. Ennek ellenére nem közömbös, hogy menynyit adunk el a boltokon keresztül. mert az árrés így jóval nagyobb. Ha viszont rosz- szul számol az ember, a megfonnyadt, értékét vesztett árut a MÉK sem veszi meg tőlünk. A szemem megakad a mikrofonon, a hozzá kapcsolt erősítő berendezésen. — RÄDIÖBEMONDÖK is vagyunk — mondja mosolyogva a felvásárló —, hangszórókon hívjuk fel a piacon árusító termelők figyelmét, hogy termékeiket nálunk is eladhatják. Erre egyre ritkábban van szükség, mert már ismernek bennünket, szívesen hozzák ide a terményeket. Az azonban, hogy a jó minőségű árut rendesen megfizetjük, a szövetkezeti felvásárló mindig biztos vevő a termelő számára, a hangosanbeszélő reklámjánál is többet ér. Ennek a híre mesz- szebb elhallatszik, mind a legjobb hangszóró felhívása. Nagy József HGLATQJÄS, »Tarisznyámba várom!" — mondja a vidám húsvéti versike. Nem is olyan régen, még valóban tarisznyával jártak a legények, ma viszont, ■ aki teheti, kocsival jár locsolkodni. Évről évre kevesebben tartják azonban így' az ünnepet. Húsvét másnapja inkább ürügy a családi összejövetelre, egy jó kis házibulira, a vígságra. Talán a gyermekek örülnek még a nyuszi ajándékainak. Húsvét hétfője. Kora reggel néptelenek voltak az utcák. Kilenc-tíz óra között aztán mégis megjelentek a férfiak. A próságok csoportba verődve, apa és fia remek egyetértésben, de az idősebb férfikorosztály is kiöltözködött. Arcukról a heccelések, viccek hangulata sugárzik. A »vezérnél« a térkép, praktikussági sorrendben: honnan, hová. Az egyik kapu előtt orkán- dzsekis fiúcskák számolgatják buzgón a kasszát. A lo- csolkodás legkedvesebb lovagjai mindenhol a mondó- kát fújó gyerekek. Hirtelen sírás ütötte meg a fülemet. A bérház előtt egy ideges papa noszogatta csökönyös fiát. — Gyere, kisfiam, apuka is bemegy, látod! — De én félek — szipogta a kis csokornyakkendős. — Nincs mitől félni, ha mondom, ez nem foghúzás. Gyere, meglocsoljuk a'Zitát, és kapsz piros tojást! (Hát ez lett a kedves népszokásból.) A teenagerek négyen-őten, kezükben táskarádióval, mennek. A rádióban éppen egy Baranya megyei község népszokásait ismertetik, énekelnek — ott így tartják. Itt nem nagyon láttam még húsvéti tojást senkinél. Dél felé jár az idő. Egyre népesebb az utca. Ismerősök üdvözlik egymást nevetve, és csak úgy futtában mesélik a délelőtt eseményeit. A férjek a »szabadságot« dicsérik fennhangon. Egy elegáns fiatalembert állítok. meg, ő egyedül járta végig hölgyismerősei házát. — Bizony kihalófélben van ez a szép szokás — kezdte. — Sok helyen volt már? — Á, nem. Én már kinőttem belőle, mondtam is mindenkinek, hogy nem megyek. Meg is tartottam. Elváltunk. Egy vidám fiatal társaságtól is megkérdeztem: — Olyan még a húsvét másnapja, mint régen? — Nekünk olyan. Összejövünk haverok, akik itthon vannak az egyetemről, beszélgetünk, megnézünk. Egy fél évben egyszer ... — A fenet — szói közbe a társaságból valaki. — Minden másnap. Karácsony másnapján, húsvét másnapján. Csak a piros tojást hiányoljuk. Minden évben lustábbak a lányok. Az ablakokból finom húsvéti illatok szállnak, és a magnók szaporán szolgáltatják a legújabb beatszámo- kat. A parkban az egyik pádon két fiú olyan jóízűen kacag, hogy oda kell figyelni. — Be volt zárva a kapni, azt még kinyitottam — mondja fuldokolva a barna hajú —, és kaptam egy tan- tuszt. Azt mondta, keressem majd holnap — telefonon! Hát bizony a lányok véleménye is változó. Akik karonfogva sétálgatnak az utcán, szívesebben nézegetik a kirakatokat. A többiek azonban, valljuk be, számolgatják, hányán locsolták már meg őket, és a suliban is téma lesz egy napig a gavallérok és lovagok listája. Bán Zsuzsa Televízióvásár iz még nem volt! A SIÓFOK ÉS VIDÉKE ÁLTALÁNOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET felsorolt boltjaiban tv-vásárlásnál a fogyasztói árból 5 ° í engedményt adunk SIÓFOK: Vasbolt (régi piactér), ÁDAND: iparcikkbolt, BALATONSZABADI: iparcikkbolt. Részletes tanácsadást, felvilágosítást a felsorolt boltok vezetői adnak. (6982) A Villanys»erelő-lp»rt Vállalat villanyszerelőket, lakatosokat és segédmunkásokat budapesti és vidéki mun- helyekre. Bérezés: megemelt teljesítménybér, keresetkorlátozás nélkül, ehhez 15 százalék idény pétiék. Egyéb járandóságok: munkaruha, étkezési hozzájárulás, saját lakóhelyen kívüli foglalkoztatás esetén jogosultságtól függően kíilön- élési pótlék, természetbeni szállás, vagy szállásdíj-térítés, négyhetenkénti- ingyenes és hetenkénti kedvezményes hazautazási költségtérítés. Jelentkezés személyesen: Budapest, VI., Mozsár u. 16. és Budapest. VII., Sip u. 23. (főporta). (1711) A fűrészüzem kazán- /g házának tetejéről /g impozáns képet 'z" nyújt a Dél-magyarországi Fűrészek csurgói telepe: mindenütt sürgölődő embereket látni, gépkocsit raknak meg parkettával, odébb rönköket görgetnek, egy csoport asszony ebédelni indul... Messzebb a Virág utcai új lakóházak sorakoznak, a közelben pedig az új strand építkezése köti le a figyelőt S amíg szemlélődöm, eszembe jut, hogy néhány évvel ezelőtt írtam meg Csurgó fej| Csurgó egyik legszebb része: a Virág utca. lakásépítések elősegítésére. A kertvárosban kétmilliós költséggel ötszáz házhelyet alakítottak ki. Közművesítették ezt a területet, bevezették ide a villanyt'' és utat Is építettek. Még ebben az évben elkezdi itt az OTP a sorházak építését — 36 lakás készül el 1970-ig —, s hamarosan befejeződik a tavaly elkezdett 12 állami lakás építése. A Virág utcában 30 új családi ház van, ebből ötöt a tanács építtetett. A lakosság megnöveketíett építési A fejlődő fűrészüzem látképe a kazánház tetejéről. lödni akar címmel azokat a gondokat, amelyek visszavetették, gátolták ennek a járási székhelynek a fejlődését, s arra ösztönözték az itt lakókat, hogy másutt keressenek maguknak otthont, munkalehetőséget — Azóta megváltozott az élet. S ha nem lehetünk is teljesen elégedettek a fejlődéssel, azt mindenki megállaT píthatja: az utóbbi években Csurgó olyan változáson ment keresztül, ami vonzza az embereket Vonzza, mert biztosítva látják itt a jelenüket és a jövőjüket s ez alapot teremtett a további fejlődésre — mondja Hubay Sándor, a járási tanács vb-elnökhelyette- se és Várhelyi Gyula, a községi tanács vb-elnöke. Szavaikat a tények igazolják. A legutóbbi népszámláláskor Csurgónak 4900 lakosa volt, ez a szám ma meghaladja az ötezret Tíz évvel ezelőtt alig ötszáz munkás dolgozott Csurgón, ma pedig már 1500 munkást foglalkoztatnak a járási székhely üzemei. Ebben az évben üzembe helyezik a Napsugár Ktsz inggyárát, s itt újabb háromszáz nőnek teremtenek munkalehetőséget. A szépen rendezett Széchenyi és Petöö tér, a Csokonai Szálló-Étterem, szemben a ruházati, mellette pedig az ABC áruház, az új buszváró, a csendes Virág utca, az egyre inkább kialakuló kertváros mind erről a megváltozott életről tanúskodik ... Egyik legnagyobb gondja volt Csurgónak a lakáshiány. Ez ma is arra sarkallja a tanács vezetőit, hogy minden alkalmat megragadjanak az állami, szövetkezeti és a magánkedvéit jelzi, hogy 1960-ban mindössze 14, tavaly pedig már 37 családi ház építésére kértek engedélyt. A tanács vezetői megállapodtak az OTP vezetőivel, hogy emeletes irodaházat létesítenek, a földszinten lesznek az irodák, az emeleten pedig hét lakás készül. Hasonló kor négymillió forintból megépítették a fürdőt. Egy-egy nyári napon 500—800 ember élvezte a fürdőzés örömeit. Az idén elkészül a strandon a pénztár s a büfé is. A vezetékek kiásásánál, betemetésénél, a fürdő építésénél a község lakói, a gimnázium és a szakiskolák diákjai 400 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek. A kaposvári Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozói pedig a munkák irányításában segédkeztek önzetlenül. Sok minden szükséges még, hogy az évtizedes lemaradást leküzdjék a csurgóiak. Most elsősorban arra törekszenek a tanács vezetői, hogy a község külterületei is elinduljanak a változás útján. Céljaik megvalósításában nem állnak egyedül. Segít nekik a lakosság, s mindazok, akik megértik gondjaikat. A Bajs: T'.l- sőfokú Vízgazdálkodási Technikumban dolgozó Kazinczi Csilla pl. hetekig tartó munkával elkészítette a község szennyvízrendezési tervét. Mégpedig önzetlenül, társadalmi munkában. Pápa Imre, a járási tanács vb;titkára pedig arról tájékoztat, hogy az egykori csurgói diákok sem feledkeznek el a községükről. Kádas József mérnök két társával a fürdő tervét alkotta meg, s most kaptak egy meghívást Budapestre, a Csurgói öregdiákok Klubjának alakuló ülésére. Tagjai vállalták, hogy szívesen segítenek a községnek, ha bármilyen terv, monográfia elkészítéséről van szó. Hamarosan befejezik a strandon az építkezést. . (Grábner Gyula felvételei) megállapodás született DÉDÁSZ vezetőivel is. Csaknem tíz éve Csurgón alakult meg a megye első tör- pevízmű-társulata. Négy kút adja most az egészséges, jó ivóvizet, s a régi néhány kerekes kút helyett 36 kifolyó, utcai csap szolgáltatja a vizet. A vízvezeték hossza 12,6 kilométer. Harmincéves kívánságát valósították meg két évvel ezelőtt a község lakóinak, ami-t Csurgói Máthé Lajos festőművész alkotásai díszítik a művelődési házat, az eszpresz- szót. Most készít egy másikat a fürdő falára is. Kucs Béla szobrászművész alkotásait is hamarosan elhelyezik az autóbuszállomás, illetve a fürdő parkjába... Mindezek az eredmények, a Csurgón tapasztalható változások a községi és a járási tanács vezetőinek és az itt élő embereknek az összefogását, a kulturáltabb életre való törekvését dicséri. Szalai LászM
