Somogyi Néplap, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-13 / 87. szám
BIZOTTSÁGA t* • M E G T El TANÁCS lÁPJÁ XXV. évfolyam, 87. szám. Szombat, 19«8. április 13. Csak másra várni? IDEI MODELL Cj fürdőruha-kreáció. «aasaw Orsolya, az enyveskezű Pecsétgyűrű a Kapósban Ki emelte el az ezer forintot? A visszaeső bűnözőik minden Balogh Béla, a Balaton- nagybereki Állami Gazdaság dolgozója azt kérte, menjünk el a területi egyeztető bizottságra, ahol orvosolják sérelmét. Mi történt vele? Az ötvenéves ember, nyolc éve dolgozik a gazdaságban, lakatosként kezdte. Derékfájása miatt azonban köny- nyebb munkát kért. Portásnak tették. Időközben önszántából elvégezte a mezőgazdasági technikumot, noha a gazdaság vezetői közölték akkor vele, hogy ebben a munkakörben nem tudják foglalkoztatni. Az idén csökkentették a portások számát, s Balogh Bélának felmondtak. Azért tőle vált meg a gazdaság, mert egyrészt csökkent munkaképességét nem igazolta, másrészt technikusi képesítéssel jobban elhelyezkedhet, mint portástársai. Most azt éVtitja, hogy embertelenül bántak vele a gazdaság vezetői, nem veszik figyelembe, hogy milyen régóta van náluk, nincsenek tekintettel anyagi körülményeire. Mást bizonyítanak a tények. Mint az egyeztető bizottság is megállapította, a gazdaság vezetői nagyon is méltányosan jártak el, amikor tőle váltak meg, s megtartották a képesítés nélküli és betegségüket igazolni tudó négy kollégáját. Emberségüket bizonyítja az is, hogy a felmondás után szerződést kötöttek vele, hogy négy hónapig helyettesítse az egyik könnyű munkát végző, megbetegedett dolgozót. Azért tették ezt, hogy amíg elhelyezkedik, legyen munkája. Ennél többet nem kívánhat. Nem várhatja Balogh Béla, hogy a gazdaság megtartsa ót annak ellenére, hogy nincs szükség rá. Rosz- szul tette, hogy nem vette komolyan a tavaly novemberi figyelmeztetést. Akkor ugyanis közölték vele, hogy meg fog szűnni a státusa. Ám ő nem nézett munka után. Mi ez, ha nem közömbösség, ha nem a könnyebb megoldás választása és másokra várás? Az ügy legfőbb tanulsága, hogy saját sorsunkról magunknak is kötelességünk gondoskodni, nem várhatjuk ezt el kizárólag a vállalattól, a közösségtől, hiszen megélhetésünket elsősorban önmagunknak keU biztosítanunk. A létszámcsökkentésnél a megrázkódtatást csakis a vállalat és a fölöslegessé vált dolgozó együttes erőfeszítésével lehet elkeriilni. Sz. N. Egy meghökkentő elgondolás: A FEKETE VÍZ Rengeteg terv van az éghajlat megváltoztatására. Valamennyi a téli hideg ellen irányul. Sajnos azonban valamennyi tervnek van egy bibije: egyes kontinensek főiméi egiedése más kontinensek lehűlését váltja ki. Hiszen az a meleg, amelyet Földünk a Naptól kap, nem növekszik. Ennek az ellentmondásnak a leküzdésére tisztázni kell azt a problémát, hogy miért van télen olyan hideg A tapasztalat és józan értelem azt sugallja, hogy a hidegnek a hó az oka. A' csillogó fehér hótakaró ugyanis teljes mértékben visszaveri a napsugarakat Most már világos, hogyan oldható meg a probléma. Kellő mennyiségű fekete festéket kell készíteni, és be kell festeni a havat A Nap a havat gyorsan elolvasztja, és nem lesz hideg. A következő évben azonban mindent elölről kell kezdeni. Ezért jobb lesz, ha nem a havat, hanem magát a vizet festik meg. Hogy a vízmolekulák elpárologva ne fakuljanak ki, kívánatos minden vízmolekulát külön-külön befesteni. A tervszerű munkát mielőbb meg keU kezdeni! Erre a célra molekulaszitákat, mik- romjanipulátorokat, elektronikus ecseteket stb. kell felhasználni. A fekete patakok, fekete folyók, fekete óceánok és fekete esők ugyanolyan megszokottá és kívánatossá válnak utódaink számára, mint számunkra a Feketetenger. Ennek eredményeként bekövetkezik az egész Föld tartós fölmelegedése és az éghajlat "őkeres megjavulá- sa. A ÖNTÖTT CIPŐK. Maian francia mérnök —mérték utáni-« cipőket készít őrölt bőrhulladékokból és pliuretánból. Az őrölt hulladékból nyert anyag rugalmas, erős és pórusos, akár a természetes bőr. Maian most automatagépet szerkeszt, amely öntés útján azonnal elkészíti a cipőt a megrendelőnek. jellegzetes vonását iollelhetjük a 22 éves Csörsz Orsolyában. A közgazdasági technikum 3. osztályának elvégzése után a kőbányai porcelángyárban, majd a Kaposvári Ruhagyárban dolgozott Munkahelyét azonban nem sokra becsülte, minden lehetőséget kihasznált, hogy törvénytelen úton-módon jusson hozzá mások értékeihez. A múlt év augusztusában »megtetszett* neki egyik munkatársának az orkánkabátja. A kabátot elrejtette a fiókjába, majd a műszak után házává tte, s a lopott holmit rövid idő múlva eladta a Bizományi Áruháznak. Az érte jóró pénzt elszórakozta. Szeptemberijén egy munkatársa ujjáról leesett az ériékes pecsétgyűrű. Csörsz Orsolya ezt meglátta, a pecsétgyűrűt zsebre vágta. Hogy a gyanúsításokat eloszlassa, még ő maga is »kereste* az eltűnt gyűrűt Később már félt a leleplezéstől, ezért a gyűrűt belehajitotta a Kapós folyóba. Ennek ellenére leleplezték, s így kénytelen volt megfizetni a gyűrű árát Albérletben lakott egy alkalommal itt is kihasznált egy kedvező helyzetet: a ház egyik lakójától körülbelül ezer forintot emelt el. A lopást aztán az egyik családtagra fogta, persze, az igazságra hamar fény derült A bíróság az ítélet meghozásánál súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy Csörsz Orsolya a bűncselekményeit halmazaiban követte el, s mindezeket az alatt az idő alatt, amikor az ellene indított előző bűnvádi eljárás még tartott. A Kaposvári Járásbíróság a vádlottat a lopások miatt kétévi szabadságvesztésre ítélte, s egyben elrendelte a korábbá négyhónapi felfüggesztett szabadságvesztés letöltését is. Mellékbüntetésként a bíróság három évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. P. D. TAUkA sorok. Fontos szempont Egy hölgy a képkiállításon nagy érdeklődéssel szemléli a gyönyörű nyári tájképet. "Végül előveszi a noteszét és följegyzi a festmény címét és a művész nevét. — Meg akarja vásárolni a képet? — kérdezik tőle a csarnokban. — Nem, csak szeretném megkérdezni a művésztől, hogy hol'nyaralt. Kinek a javára? . Ivan Kuzmics jégkorongmérkőzést nézett a képernyőn, és elszunyókált. A felesége fölébresztette: — Ébredj már, ttoesv- kettő van! — Kinek a Javára? — kiáltotta ijedten Ivan Kuzmics. Nehéz kérdés Az apa fejcsóválva nézegeti fia ellenőrző könyvét. A gyerek részvéttel megkérdi tőle: — Mit gondolsz, papa, mi játszott itt közre — az átöröklés, vagy a környezeti hatás? Rádióból tanuk — Én a rádióból tanultam eg angolul... . — Érezhető is. A kiejtésedben atmoszferikus zörejek vannak. Búcsú A feleség látogatóba utazik az édesanyjához. A férjétől búcsúzva így szól: — Drágám, ha unatkozol, csak írj, s tüstént hazajövök. — Minek maradnál ott olyan sokáig? Jugoszláv humor Két tisztviselő besaffl- get — Tudod-e, irt a különbség a mi igazgatónk és a személyvonat között? — Honnan tudnám? — Az a különbség, hogy a személyvonatnak két osztálya van, a mi igazgatónknak meg egy sincs. HÚSVÉTI MÉRKŐZÉS PINTÉR ISTVÁN: égsem lett »A Kcrmányzóhelyettes Or őfőmeitaséga augusztus 20-án 5 órakor felszállóit azzal a feladattal, hogy egy közelfeiderítésre rendelt gépet olt aims zzon egy alá ja rendelt másik vadászgéppel együtt. A közelfelderí- tőnek az volt a kívánsága, hogy alacsony magasságban közel legyen hozzá a védő vadász. ÖfÖméltósága harcfeladatát mindig példás lelkiismeretességgel hajtotta végre, amelyből nemcsak osztálya, hanem mindnyájan tanulhatunk. Ez alkalommal is kívánság szerint alacsony magasságon tartott. A lassú felderítőgéphez visszafordultában azonban gépe a kanyarban esni kezdett. Az esésből a vízszintesbe akarta gépét húzni, ez azonban csak akkor sikerülhetett volna, ha nagyobb magasságban van. Így gépét felvenni már nem tudta, 5 óra 07 perckor lezuhant, motorja élékor állott meg. Öföméltóságát a hősi halál harcfeladatának hűséges teljesítése közben érte*. Weichs német vezérezredes, a magyar második hadsereg fölé rendelt Heersgruppe B. parancsnoka er y ebként amint meglátja, gálati parancs szerint repuioszoigaiaiai iae- hogy a jelentés Horthy István huszonnegye- iglenesen megszakítva, az arcvonalon küzdő dik, ellenség feletti repüléséről beszel, csapatok látogatását kezdte volna meg. Utol- nal felhívja Jányt s csodálkozását, fejezi ki. só felszállása során érte őt repülőhalála.« ő úgy tudja, hogy a kormanyzóhelyettes még A keleti hadszíntéren küzdő honvéd had- soha nem vett részt bevetésen, nemhogy sereg parancsnokságától a következő távira- már több mmt hússzor járt volna ellensége* ti ielentés érkezett Magyarország kormány- terület felett. A második magyar hadsereg sójához* parancsnoka nak sikerül raven na e Weichst, 32.CENZÚRÁZZÁK A HERCEGPRÍMÁS BESZÉDÉT Közben pedig odakint a fronton folyik a vizsgálat a kormányzóhelyettes halála körülményeinek megállapítására. Maga a vizsgálat nem okoz gondot, hiszen a tények egyértelműek, a napmái is világosabbak. Jány Gusztáv, a második magyar hadsereg parancsnoka úgy dönt, hogy két vizsgalati jegyzőkönyv készüljön, egy a kabinetirodának, a honvédelmi minisztérium és a vezérkari főnökség, egy pedig a nyilvánosság számára. Negyvennyolc óra telik el, amíg a részleteket is tartalmazó jelentést közzéteheti a Magyar Távirati Iroda: »Vitéz nagybányai Horthy István kor- mányzóhelyett es hősi halála akkor következett be, amikor az ellenség feletti huszonnegyedik vadászrepülése után, a kapott szolgálati parancs szerint repülőszolgálatát ide hogy a német jelentés a magyar verziót vegye alapul — a komplikációk elkerülése végett. A németek egyébként is rendkívül udvariasan viselkednek. Horthy Istvánnál Kijev- ből német külön repül ógép hozza Budapestre. A gépet Hitler bocsátja rendelkezésére, s a gyászoló asszonyt a Führer személyes megbízásából Hewed államtitkár kíséri. A budapesti temetésen a Führer képviseletében Rilbbentrop külügyminiszter vesz részt, aki két német rendjelet tesz le a ravatalra. Mussolinit Ciano képviseli, s szintén kitüntetést hoz. És kitünteti halott fiát Horthy Miklós is, a kardokkal hadiszalagon adományozott Magyar Érdemrend lovagkereszt- jévél. A kitüntetési okirat, szerint — a halott kormányzóhelyettes azzal szolgált rá erre a magas kitüntetésre, hogy augusztus 18-án lelőtt egy szovjet repülőgépet Szóval aznap, amikor Kijevben volt a feleségével, s ő, aki csak repülgetett. de bevetésen soha nem volt Az okirati koholmány is azt a célt szolgálja, hogy a Horthy család nimbuszát erősítse. A Horthy családot azonban Serédi hercegprímás figyelmezteti, nem engedi meg, hogy a helyzetet dinasztikus törekvéseik számára kihasználják. A felsőháznak a temetés előtti gyászülésén kifejti: az egyház nem egyezik bele a királykérdés felvetésébe. — Most amikor a megrendítő csapás nyomán a Kormányzó Ür öfőméi(óságával együtt az egész nemzetet súlyos aggodalmak szorongatják, én azt gondolom, és azt hirdetem, hogy sem az országgyűlésnek, sem pedig a nemzetnek nem szabad elvesztenie keresztény nyugodtságát, amely a jövő helyes megítélése és a nemzet további életének irányítása végett okvetlenül szükséges — mondja Serédi. — Amint tehát első szentkirályunk és apostolunk trónja várományo- nyosának adott örök szép intelmein keresztül magát a nemzetet is figyelmezteti, mi is vigyázunk, hogy balszerencse le ne sújtson bennünket és hogy a nagy csapások idején is megőrizzük higgadt megfontoltságunkat és hogy ősi hagyományainkhoz ragaszkodva a kereszténységnek megfelelő cselekedetekkel és istenbe vetett bizalommal munkálják a nemzet jobb jövőjét. Ezek szerint a t Felsőház mélységes gyászunk idején, amikor a kormányzónelyettes Úr önfeláldozó példáját látjuk és amikor a keleti frontokon hős katonáink valóságos élethalálharcot vívnak, gondosán kerülnünk kell olyan kérdések felvetését, amelyeknek megoldására a mostani háborús idők nem alkalmasak és amelyeknek felvetése a szükséges összefogás helyett megosztaná a nem- ■ zetset. De amikor én, t Felsőház, a nemzet nagy gyásza közepette a keresztény nyugodtságot hangoztatom, akkor nem azt mondom. hogy a nemzet hősi halottját ne gyászoljuk úgy, ahogy szívünk diktálja és nemzetünkhöz illik, hiszen Szent Ágoston szerint emberibb dolog megsiratnunk azokat az elhunytakat, akiket szerettünk, mint a gyász mellőzésével megtagadni emberi természetünket, hanem azt szeretném aláhúzni, hogy keresztény módon istenben bizakodva gyászoljunk, ne pedig úgy, mint a pogányok, akiknek nincs reményük. Meg vagyok győződve róla, hogy ez a lesz a legkedvesebb, mert egyedül helyes vigasztalás mindazok számára, akiket ez a megrendítő szerencsétlenség gyász-ba borított. Ilyen értelemben teszem le a Felsőház mélvséges kegyeletének koszorúját a nemzet hősi halottjának ravatalára és nyújtom együttérző, ragaszkodó részvétét a Kormányzó Ür ötöméi tóságá- nak, legmagasabb családjának és az egész magyar nemzetnek. A hercegprímásnak a Felsőház nyilvános ülésén elmondott beszédéből ezt a részt a cenzorok kihagyhatják az újságokból... (Folytatjuk)
