Somogyi Néplap, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-12 / 86. szám
Péntek, 1968. április ÍZ. 3 SOMOGYINÉPtüf MŰSZAKOK *— Miért szeretik jobban a nők a délelőtti műszakokat? — Nem olyan fárasztóak, mint a délutániak. Néha már olyan idegesen, fáradtan érkezünk a délutáni munkakezdésre, hogy az ember legszívesebben leülne egy székre, és tíz óráig meg sem mozdulna. Mert otthon is mindig rengeteg a munka. Es az az igazság, hogy délután sokkal nyugodtabban meg tud mindent csinálni, mint délelőtt Reggeltől azon idegeskedik az ember, hogy beérjen kettőre a gyárba. Azt hiszem, ez is hozzájárul ahhoz, hogy nálunk mindenki nagyon várja a negyvennégyórás munlzahét bevezetésével a szabad szombatot. Akkor az ember legalább a nagyobb otthoni munkákat arra az időre tervezi. — A déle'őtti munl<n, gondolom, meglátszik a teljesítményen is. — összességében nem. Mindenki igye^zszik bent is ellátni a feladatát. Az azért igaz, hogy délután mindig nehezebben indul a szalag, kell egy óra, mire belelendülünk a munkába. Tudom, azt szokták ilyenkor mondani, hogy a férjnek is segítenie kell otthon. De a háztartásban egész sor olyan munka van, amiben nem segíthet a férj, amit csak a feleség végezhet el. Higgye el, legszívesebben egész műszak alatt itt ülnék ebben a székben. Tulajdonképpen a saját munkájáról akartam beszélgetni Asztalos Andrásáéval, a Kaposvári Ruhagyár munkásnőjével. Hogy mégis először az általános gondok kerültek szóba, azt egy kicsit neki lehet köszönni. Tizenegy éve dolgozik a gyárban. Ez az idő arra is elég volt, hogy apró jelenségek alapján átfogó képet kapjon munkatársnői életéről. Maga is ugyanazokkal a gondokkal küszködik és ugyan annak örül, mint a többi asszony, érthető, hogy ha szól, a szalag egészének véleményét mondja el. De a gondok között, a gyakran akadozó beszélgetés közben mindig érződik az öröm, a bizakodás is. Először még így fogalmaz: — Ha nem kellene a pénz, akkor nem vál- lalr <n ezt a két műszakot. Később aztán, amikor a gyárra terelődik a szó, már a munka szeretetéröl vall. A tizenegy év összeforrasztotta a fejlődő gyárral. — Ez alatt, az idő alatt jó is, rossz is ért, Hogy miért ragaszkodom ehhez a munkahelyhez? Azt lehet mondani, itt nőttem fel. És én nagyon szeretek varrni. A szakma szeretete pedig megfogja az embert. Hiszen itt is lehet fejlődni, de akár csak másutt, itt is kemény munka az ára az előrejutásnak. Beszélgetés közben gyakran hallgat, de ha szól, szabatosan fogalmaz. Ügy alkotja a mondatokat, mint aki önmagában már számtalanszor megfogalmazta a gondolatot: — A kezdet nekem is nagyon nehéz volt. Mindenbe bete kell jönni. Én nehéznek éreztem a munkát, pedig másfél évig már szabó mellett dolgoztam, mielőtt ide jöttem, most viszont azt mondom, jó itt lenniL Azt hiszem, a munkaszeretetei jutalmazták, amikor A könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetést átadták neki. Erről keveset beszél, de ahogy múlik az idő, egyre gyakrabban néz az órájára. — Siet? — Dolgozni kell, a szalagon vár a munka. Kézfogás közben még megkérdem: A szalagon mindenki ilyen lelkiismeretes? Széles mosoly rá a válasz, aztán jön a határozott felelet: — Még lelkiismeretesebbek is vannak nálam! Kercza Imre Új vizsgálatot indít a NEB Mérlegelik a dolgozó nők helyzetét A Népi Ellenőrzési Bizottság hamarosan nagy jelentőségű vizsgálatot indít, amely a dolgozó nők helyzetéről ad majd képet Többek között tanulmányozzák az iparban, a kereskedelemben, az egészség- ügyi és oktatási- intézményekben dolgozó nők körülményeit A mezőgazdaságban tevékenykedő nők helyzetét valamivel később vizsgálják meg. A vizsgálatnak az a célja, hogy hitelt érdemlően megállapítsa, a vállalatoknál, intézményeknél milyenek a nők foglal kozta tási, anyagi és szociális körülményei, milyenek a lehetőségek a szakmai képzésre, megtartják-e a nők védelmére hozott rendelkezéseket milyen támogatást kapnak munkahelyüktől a gyermekes anyák, hol ■ milyen intézkedésekre volna szükség. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság megállapítja, hogy — a termelési érdekek veszélyeztetése nélkül — még többet kell tenni az anyák védelmében. Hogy csak egy példát említsünk: kívánatos lenne az ünnepek előtti műszak megszüntetése, az ünnepnapi foglalkoztatás és a nagyarányú túlóráztatás csökkentése. Könnyítene a családos anyák helyzetén, ha a IX. pártkongresszus határozatának megfelelően lehetővé v'tna az anyák négy-hat órás foglalkoztatása, illetve bevonásuk a bedolgozói rendszerbe. A pénzbeli moiaiíjízás tapasztalatéiról tárgyalt a íabi Járási Tanács V. S. A Tabi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén a gyenge tsz-eknek nyújtott állami támogatás hasznosulását értékelte Pre- sits Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető előterjesztése alapján. A tabi járás 26 termelőszövetkezete közül kilencnél 1964-ben és 1965-ben az összjövedelemnek átlagosan csak 43 százaléka volt a pénzbeli részesedés. Egy-egy dolgozó tagra itt mindössze 7528 forint jövedelem jutott. S bár számottevő állami támogatást kaptak, ennek a kellő gazdasági hasznosulását több tényező is akadályozta. A természetbeli részesedést például akkor is kiosztották, ha a közös állatállománynak nem maradt elegendő takarmány. Ilyen és egyéb okokból több tsz-ben felborult a pénzügyi egyensúly. Az állami támogatást tehát a korábbi években nem az alapelvnek megfelelően használták fel, s ez csökkentette a hatékonyságát. A járási párt-vb és a tanács vb 1965-től a gyenge tsz-ekben mindinkább a pénzbeli munkadíjazási rendszer alkalmazását szorgalmazta. Ehhez kellő alapúi szolgált a kapolyi tsz példája, ahol a pénzbeni elszámolás bevezetése óta évről évre jelentős fejlődés tapasztalható, a jövedelme állandóan emelkedik. A kapolyi Üj Élet néhány év alatt a járás legjobb szövetkezetei közé emelkedett. Erre a példára építve, további jelentős állami támogatással Somogydöröcskén 1965-ben, Andocson, Bony- nyán, Kisbárapátiban és Somban 1966-ban, Fiadon pedig a múlt év elején bevezették a pénzbeli munkadijazást A pénzbeli részesedés aránya ezekben a tsz-ekben az 1964—65. évi 43-ról 1967-ben 70 (ezen belül Andocson és Somogydöröcskén 100, Fiadon 80, Bonnyán 94, Somiban 88) százalékra emelkedett. A munka szerinti elosztás elvének érvényesülésével, a jövedelemszint emelkedésével jelentősen javult a tagságnak a munkához való viszonya. Emelkedett az áruértékesítés, a költségek pedig csökkenteké A péij^beli munkadijazás alkalmazásának eddigi tapasztalatai azokat a korábbi elgondolásokat is megerősítik, hogy a gyenge tsz- ak támogatását a teljes gazdasági megszilárdulásig, vagyis mindaddig érdemes folyatatni, amíg a tagság jövedelmét és valamennyi kötelezettségüket nem képesek a saját erejükből biztosítani. A jelentésben és a vitában elhangzottak alapján a vb a gyenge tsz-ek további szilárdítására és támogatására vonatkozóan több javaslatot fogadott el. Kimondották, hogy a pénzbeli munkadíjazás lehetőségeit a bábonymegyeri, a somogyacsai és a törökkop- pányi közös gazdaságokban is teremtsék meg. így látszik biztosítottnak ezekben a szövetkezetekben a gazdálkodási eredmények gyors növelése és az állami támogatás megfelelő realizálódása. F énzár Ferenc ■n vcmajaiorcnai jelentős tényező a munkaerő-vándorlás és a hiányzás. Általában kedvezőbben bírálják el azokat, akik már hosszabb idő óta dolgoznak ugyanazon a munkahelyen, és a munkájukra nincs panasz. Ha ebben a szellemben összehasonlítják a férfi és a női munkaerőt, könnyen rábukkannak, hogy milyen hiányosságokat kell megszüntetni A vizsgálat során adatgyűjtő lapokat is alkalmaznak, amelyeken tudományos alapossággal összeállított kér- désrendszcrek vannak. # MAJ OS 1-RE tervezik az alsoki presszó megnyitásét. A csurgói fogyasztási szövetkezet több mint 300 000 forintot költ az új vendéglátóhelyre. Figyelem! A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat szakipari építésvezetősége helyszíni szerelésben jártas, jól szakképzett asztalosokat fölvesz Jelentkezés a szakipari építésvezetőségen, Kaposvár, Szántó Imre u. 11. (8543) A népfrontkongresszus küldötte A FŐAC/RONÓMUS A PAMUTFONÖ-rPART VÁLLALAT KAPOSVÁRI GYARA (TEXTILMÜVEK) fölvesz 16—36 éves korig e.i e « női atkepzos tamilokat Naponta háromszori étkezést térítés ellenében és szállást női munkásszállásunkon biztosítunk. Megbízható helyen albérletet is tudunk javasolni. (6979) A HAZAFIAS NÉPRONT országos kongresszusára megyénkből 29 tagú delegáció utazik, a tabi járást Tarr Jenő, a nágocsi Oj Hajnal Tax főmezőgazdásza képviseli. A főmezőgazdász mozgékony ember, ilyenkor tavasszal nehéz megtalálni, hiszen sürget a szántás-vetés, rendben kell mennie a tavaszi mezőgazda- sági munkáknak. És a jó mezőgazdász mindenütt ott van, ahol szükség van rá. Így hát bizony időbe tellett, míg rátaláltam. — Nem tartom fel sokáig — mentegetőztem, hogy már beszélgetésünk elején biztosítsam jóindulatát — Az időjárás két-három nap előnyhöz juttatott bennünket. Csak a kukoricavebés van még hátra — mondta mosolyogva, és beinvitált a tsz- iroda főagronómusi szobájába. TARR JENŐ 1960-ban jött vissza Nágocsra, attól kezdve az Üj Hajnal Tsz főagronó- musa, és már másodszor választják meg a Hazafias Népfront községi bizottsága titkárának. — Hogyan dolgozik a községben a népfrontbizottság, sikerül-e aktivizálni az embereket? — kérdezem. — A legnagyobb eredményeket mindig a társadalmi munkában értük el. Közős összefogással építettük meg mindazt, ami egy ilyen kis község életéhez nélkülözhetetlen, de amire központi forrásból most nem lenne pénz. így építettük föl legutóbb az új orvosi lakást is. A bizottságban a község minden rétege képviselve van, természetesen a tagok zöme termelőszövetkezetben dolgozik. — Ügy tudom, szombaton a megye kongresszusi küldöttei megbeszélést tartottak Kaposváron. — Igen, tájékoztattak bennünket, hogy mi lesz a kongresszus napirendje, és megbeszéltük azt is, hogyan utazunk föl a fővárosba. Szeretnék a jövőben behatóbban foglalkozni a népfrontmozgalommal, de bevallom őszintén, most hiába vagyunk előre a mezőgazdaság munkákkal, nincs sok időm erre. Most készül ugyanis az új tsznalap- szabály, és ugyancsak a közeljövőben fogadjuk el a tsz új munkarendjét, ügyrendjét is. Ez minden szabad időmet lefoglalja. Pedig azt hiszem, a népfrontmozguiom sok mindenben segítségemre lehet a munkámban is. Remélem, hogy a kongresszusi tanácskozások szüneteiben lesz alkalmam szakmai tapasztalat- cserére is az ország különböző részéből érkező mezőgazdászokkal. — Felszólal-e majd a kongresszuson? — NEM HISZEM, hogy erre sor kerül. Mindenesetre szeretném elmondani gondolataimat, észrevételeimet, ha nem is a kongresszus ülésein, legalább szükebb szakmai megbeszéléseken. Ha hazaérkezem, úgy tervezzük, beszámolok majd a kongresszus munkájáról a községben és néhány helyen a járásban. Rideg Gábor HZ ŰRHGJÚZÁS NAPJAK Űrhajós emlékmű, Moszkva. Ha m naptárban nem is, az emberi haladás történetében piros betűs ünnep április tizenkettediket az első űrrepülés évfordulója, amelyet esztendőről esztendőre sok országban az űrhajózás 'és az űrhajósok napjaként ünnepelnek. Az ünnep mindig alkalom az emlékezésre, az idén azonban kétszeresen az, hiszen még csak alig néhány napja, hogy a halál elragadta azt a férfit, aki 1961. április 12-én, immár legendás hírű Vosztok űrhajójával, az emberi nem úttörője volt a kozmosz végtelenjében. Jurij Gagarin nyomán a Szovjetunióban is, az Egyesült Államokban is többen szálltak már űrhajóba: az 6 hőstettében épp az a nagyszerű, hogy — bár a maga nemében páratlan volt — nem azért vitte véghez, hogy páratlan legyen, hanem azért, hogy megnyissa vele az ismétlés, sőt túlszárnyalás egész korszakát. Azt az úrkorszakot, amely — lám — még egy évtizedes múltra sem tekinthet vissza, s máris napjaink szerves és természetes részeként tartjuk számon. Gagarin űrhajója hét esztendeje a technika csodája volt — ma a külföldi szovjet kiállítások látogatói olyan magától értetődően fényképeztetik magukat előtte, mint — mondjuk ■.— Oslóiján Nansen északi-sarki hajója, a Fram előtt a turisták. A kutatás ma is rengeteg önfeláldozást követel, s bizony — bármily tökéletes a technika — komoly kockázattal jár, de az emberiség évezredes álma megvalósulóban van: legyőzi a Föld bűvkörét, s kilép az űrbe. Az Orion űrhajó csodálatos kalandjait lepergetö televíziófilmsorozat erényein és fo- gyatosságain sokat vitatkoztak nálunk, de ugyan kinek jutott volna eszébe, hogy magát az ötletet — az űrhajót — képtelenségnek nevezze? ... Ma, az űrséták, a páros űrrepülések, önműködően összekapcsolódó és újra szétváló űrautomaták, Holdszondák, Mars- és Vénusz- rakéták korában.. . Az űrhajózás napja a Szovjetunióban társadalmi esemény. Figyelem és szeretet veszi körül a világhírei űrpilótákat és a kutatás egyelőre névtelen hőseit — a jövendő űrhajósokat, a kitűnő tudós- és műszaki gárdát. Az ünnepeltek ilyenkor vi- szontünneplik a társadalmat. A Szovjetunióban büszkék az emberek arra az úttörő szerepre, amelyet a világ első szocialista állama ez űrkutatásban betölt. S büszkeségük annál jogosabb, mert a Szovjetunió korántsem csupán »odafönt«, egy sok tekintetben látványos kutatási ágra összpontosítja erőfeszítéseit, hanem ezzel párhuzamosan és mindenekelőtt azon van, hogy »idelent•*, a hétköznapok kevésbé látványos, de nemkevésbe fáradságos munkájával szebbé és jobbá tegye a szovjet emberek. életkörülményeit. Látványos? Ha már leírtuk a szót, hadd tegyük hozzá, hogy bármennyire látványos is — a legnemesebb értelemben — egy-egy űrsiker, a Szovjetunió számára az űrkutatás sem öncélú, nem holmi bravúros mutatvány. Mert bár szentigaz, hogy örömmel és büszkeséggel nyugtáz minden rekordot — vagyis minden nagyszerű emberi csúcsteljesítményt — ez számára nem végső értelme, hanem csak kísérője a tudományos kutatásnak. Az ösztönző: az emberiség örök tudásvágya, többre törése. A motor tehát ugyanaz, amely a legendák Ikaroszát az ég felé, a tengerek Kolumburát új földrészek felé hajtotta. Piros betűs ünnep az emberi haladás történetében április tizenkettedike, az első — szovjet — űrhajó felszállásának és visszatérésének napja. Serény Péter Gyártásvezetésben, illetve üzemszervezésben, továbbá kereskedelmi ügyintézésben jártas ruhaipari technikusokat felveszünk. Fizetés megegyezés szerint. NAPSUGÁR KTSZ, CSURGÓ (6969)
