Somogyi Néplap, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-12 / 86. szám

Péntek, 1968. április ÍZ. 3 SOMOGYINÉPtüf MŰSZAKOK *— Miért szeretik jobban a nők a délelőtti műszakokat? — Nem olyan fárasztóak, mint a délutániak. Néha már olyan idegesen, fáradtan érke­zünk a délutáni munkakez­désre, hogy az ember legszí­vesebben leülne egy székre, és tíz óráig meg sem mozdul­na. Mert otthon is mindig rengeteg a munka. Es az az igazság, hogy délután sokkal nyugodtabban meg tud min­dent csinálni, mint délelőtt Reggeltől azon idegeskedik az ember, hogy beérjen kettő­re a gyárba. Azt hiszem, ez is hozzájárul ahhoz, hogy ná­lunk mindenki nagyon várja a negyvennégyórás munlzahét bevezetésével a szabad szom­batot. Akkor az ember leg­alább a nagyobb otthoni mun­kákat arra az időre tervezi. — A déle'őtti munl<n, gon­dolom, meglátszik a teljesít­ményen is. — összességében nem. Min­denki igye^zszik bent is ellát­ni a feladatát. Az azért igaz, hogy délután mindig nehe­zebben indul a szalag, kell egy óra, mire belelendülünk a munkába. Tudom, azt szokták ilyenkor mondani, hogy a férjnek is segítenie kell ott­hon. De a háztartásban egész sor olyan munka van, amiben nem segíthet a férj, amit csak a feleség végezhet el. Higgye el, legszívesebben egész mű­szak alatt itt ülnék ebben a székben. Tulajdonképpen a saját munkájáról akartam beszél­getni Asztalos Andrásáéval, a Kaposvári Ruhagyár munkás­nőjével. Hogy mégis először az általános gondok kerültek szóba, azt egy kicsit neki le­het köszönni. Tizenegy éve dolgozik a gyárban. Ez az idő arra is elég volt, hogy apró jelenségek alapján át­fogó képet kapjon munkatárs­női életéről. Maga is ugyan­azokkal a gondokkal küszkö­dik és ugyan annak örül, mint a többi asszony, érthető, hogy ha szól, a szalag egé­szének véleményét mondja el. De a gondok között, a gyak­ran akadozó beszélgetés köz­ben mindig érződik az öröm, a bizakodás is. Először még így fogalmaz: — Ha nem kel­lene a pénz, akkor nem vál- lalr <n ezt a két műszakot. Később aztán, amikor a gyár­ra terelődik a szó, már a munka szeretetéröl vall. A tizenegy év összeforrasztotta a fejlődő gyárral. — Ez alatt, az idő alatt jó is, rossz is ért, Hogy miért ragaszkodom ehhez a mun­kahelyhez? Azt lehet mon­dani, itt nőttem fel. És én na­gyon szeretek varrni. A szak­ma szeretete pedig megfogja az embert. Hiszen itt is lehet fejlődni, de akár csak másutt, itt is kemény munka az ára az előrejutásnak. Beszélgetés közben gyakran hallgat, de ha szól, szabato­san fogalmaz. Ügy alkotja a mondatokat, mint aki önma­gában már számtalanszor megfogalmazta a gondolatot: — A kezdet nekem is na­gyon nehéz volt. Mindenbe bete kell jönni. Én nehéznek éreztem a munkát, pedig másfél évig már szabó mel­lett dolgoztam, mielőtt ide jöttem, most viszont azt mon­dom, jó itt lenniL Azt hiszem, a munkaszere­tetei jutalmazták, amikor A könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetést átadták neki. Er­ről keveset beszél, de ahogy múlik az idő, egyre gyakrab­ban néz az órájára. — Siet? — Dolgozni kell, a szalagon vár a munka. Kézfogás közben még meg­kérdem: A szalagon mindenki ilyen lelkiismeretes? Széles mosoly rá a válasz, aztán jön a határozott felelet: — Még lelkiismeretesebbek is vannak nálam! Kercza Imre Új vizsgálatot indít a NEB Mérlegelik a dolgozó nők helyzetét A Népi Ellenőrzési Bizott­ság hamarosan nagy jelentő­ségű vizsgálatot indít, amely a dolgozó nők helyzetéről ad majd képet Többek között tanulmányozzák az iparban, a kereskedelemben, az egészség- ügyi és oktatási- intézmé­nyekben dolgozó nők körül­ményeit A mezőgazdaságban tevékenykedő nők helyzetét valamivel később vizsgálják meg. A vizsgálatnak az a célja, hogy hitelt érdemlően megál­lapítsa, a vállalatoknál, in­tézményeknél milyenek a nők foglal kozta tási, anyagi és szociális körülményei, milye­nek a lehetőségek a szakmai képzésre, megtartják-e a nők védelmére hozott rendelkezé­seket milyen támogatást kap­nak munkahelyüktől a gyer­mekes anyák, hol ■ milyen in­tézkedésekre volna szükség. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság megállapítja, hogy — a termelési érdekek veszélyeztetése nélkül — még többet kell tenni az anyák védelmében. Hogy csak egy példát említsünk: kívánatos lenne az ünnepek előtti mű­szak megszüntetése, az ün­nepnapi foglalkoztatás és a nagyarányú túlóráztatás csök­kentése. Könnyítene a csalá­dos anyák helyzetén, ha a IX. pártkongresszus határoza­tának megfelelően lehetővé v'tna az anyák négy-hat órás foglalkoztatása, illetve bevo­násuk a bedolgozói rendszer­be. A pénzbeli moiaiíjízás tapasztalatéiról tárgyalt a íabi Járási Tanács V. S. A Tabi Járási Tanács Vég­rehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén a gyenge tsz-eknek nyújtott állami támogatás hasznosulását értékelte Pre- sits Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető előterjesztése alapján. A tabi járás 26 termelőszövetkezete közül kilencnél 1964-ben és 1965-ben az összjövedelem­nek átlagosan csak 43 száza­léka volt a pénzbeli részese­dés. Egy-egy dolgozó tagra itt mindössze 7528 forint jö­vedelem jutott. S bár számot­tevő állami támogatást kap­tak, ennek a kellő gazdasági hasznosulását több tényező is akadályozta. A természetbeli részesedést például akkor is kiosztották, ha a közös ál­latállománynak nem maradt elegendő takarmány. Ilyen és egyéb okokból több tsz-ben felborult a pénzügyi egyen­súly. Az állami támogatást tehát a korábbi években nem az alapelvnek megfelelően használták fel, s ez csökken­tette a hatékonyságát. A járási párt-vb és a ta­nács vb 1965-től a gyenge tsz-ekben mindinkább a pénz­beli munkadíjazási rendszer alkalmazását szorgalmazta. Ehhez kellő alapúi szolgált a kapolyi tsz példája, ahol a pénzbeni elszámolás bevezeté­se óta évről évre jelentős fej­lődés tapasztalható, a jövedelme állandóan emelke­dik. A kapolyi Üj Élet né­hány év alatt a járás legjobb szövetkezetei közé emelke­dett. Erre a példára építve, további jelentős állami támo­gatással Somogydöröcskén 1965-ben, Andocson, Bony- nyán, Kisbárapátiban és Som­ban 1966-ban, Fiadon pedig a múlt év elején bevezették a pénzbeli munkadijazást A pénzbeli részesedés aránya ezekben a tsz-ekben az 1964—65. évi 43-ról 1967-ben 70 (ezen belül Andocson és Somogydöröcskén 100, Fiadon 80, Bonnyán 94, Somiban 88) százalékra emelkedett. A munka szerinti elosztás elvének érvényesülésével, a jövedelemszint emelkedésével jelentősen javult a tagságnak a munkához való viszonya. Emelkedett az áruértékesítés, a költségek pedig csökkenteké A péij^beli munkadijazás al­kalmazásának eddigi tapasz­talatai azokat a korábbi el­gondolásokat is megerősítik, hogy a gyenge tsz- ak támoga­tását a teljes gazdasági meg­szilárdulásig, vagyis mindad­dig érdemes folyatatni, amíg a tagság jövedelmét és vala­mennyi kötelezettségüket nem képesek a saját erejükből biz­tosítani. A jelentésben és a vitában elhangzottak alapján a vb a gyenge tsz-ek további szilár­dítására és támogatására vo­natkozóan több javaslatot fo­gadott el. Kimondották, hogy a pénzbeli munkadíjazás le­hetőségeit a bábonymegyeri, a somogyacsai és a törökkop- pányi közös gazdaságokban is teremtsék meg. így látszik biztosítottnak ezekben a szö­vetkezetekben a gazdálkodási eredmények gyors növelése és az állami támogatás megfele­lő realizálódása. F énzár Ferenc ■n vcmajaiorcnai jelentős té­nyező a munkaerő-vándorlás és a hiányzás. Általában ked­vezőbben bírálják el azokat, akik már hosszabb idő óta dolgoznak ugyanazon a mun­kahelyen, és a munkájukra nincs panasz. Ha ebben a szellemben összehasonlítják a férfi és a női munkaerőt, könnyen rábukkannak, hogy milyen hiányosságokat kell megszüntetni A vizsgálat során adat­gyűjtő lapokat is alkalmaz­nak, amelyeken tudományos alapossággal összeállított kér- désrendszcrek vannak. # MAJ OS 1-RE tervezik az alsoki presszó megnyitásét. A csurgói fogyasztási szövetke­zet több mint 300 000 forintot költ az új vendéglátóhelyre. Figyelem! A Somogy megyei Álla­mi Építőipari Vállalat szakipari építésvezető­sége helyszíni szerelés­ben jártas, jól szakkép­zett asztalosokat fölvesz Jelentkezés a szakipari építésvezetőségen, Ka­posvár, Szántó Imre u. 11. (8543) A népfrontkongresszus küldötte A FŐAC/RONÓMUS A PAMUTFONÖ-rPART VÁLLALAT KAPOSVÁRI GYARA (TEXTILMÜVEK) fölvesz 16—36 éves korig e.i e « női atkepzos tamilokat Naponta háromszori étkezést térítés ellenében és szállást női munkásszállásunkon biztosítunk. Megbízható he­lyen albérletet is tudunk javasolni. (6979) A HAZAFIAS NÉPRONT országos kongresszusára me­gyénkből 29 tagú delegáció utazik, a tabi járást Tarr Je­nő, a nágocsi Oj Hajnal Tax főmezőgazdásza képviseli. A főmezőgazdász mozgékony em­ber, ilyenkor tavasszal nehéz megtalálni, hiszen sürget a szántás-vetés, rendben kell mennie a tavaszi mezőgazda- sági munkáknak. És a jó me­zőgazdász mindenütt ott van, ahol szükség van rá. Így hát bizony időbe tellett, míg ráta­láltam. — Nem tartom fel sokáig — mentegetőztem, hogy már be­szélgetésünk elején biztosít­sam jóindulatát — Az időjárás két-három nap előnyhöz juttatott ben­nünket. Csak a kukoricavebés van még hátra — mondta mo­solyogva, és beinvitált a tsz- iroda főagronómusi szobájá­ba. TARR JENŐ 1960-ban jött vissza Nágocsra, attól kezdve az Üj Hajnal Tsz főagronó- musa, és már másodszor vá­lasztják meg a Hazafias Nép­front községi bizottsága titká­rának. — Hogyan dolgozik a köz­ségben a népfrontbizottság, sikerül-e aktivizálni az em­bereket? — kérdezem. — A legnagyobb eredmé­nyeket mindig a társadalmi munkában értük el. Közős összefogással építettük meg mindazt, ami egy ilyen kis község életéhez nélkülözhe­tetlen, de amire központi for­rásból most nem lenne pénz. így építettük föl legutóbb az új orvosi lakást is. A bizott­ságban a község minden réte­ge képviselve van, természe­tesen a tagok zöme termelő­szövetkezetben dolgozik. — Ügy tudom, szombaton a megye kongresszusi küldöttei megbeszélést tartottak Kapos­váron. — Igen, tájékoztattak ben­nünket, hogy mi lesz a kong­resszus napirendje, és megbe­széltük azt is, hogyan utazunk föl a fővárosba. Szeretnék a jövőben behatóbban foglal­kozni a népfrontmozgalom­mal, de bevallom őszintén, most hiába vagyunk előre a mezőgazdaság munkákkal, nincs sok időm erre. Most ké­szül ugyanis az új tsznalap- szabály, és ugyancsak a közel­jövőben fogadjuk el a tsz új munkarendjét, ügyrendjét is. Ez minden szabad időmet le­foglalja. Pedig azt hiszem, a népfrontmozguiom sok min­denben segítségemre lehet a munkámban is. Remélem, hogy a kongresszusi tanács­kozások szüneteiben lesz al­kalmam szakmai tapasztalat- cserére is az ország különbö­ző részéből érkező mezőgaz­dászokkal. — Felszólal-e majd a kong­resszuson? — NEM HISZEM, hogy er­re sor kerül. Mindenesetre szeretném elmondani gondo­lataimat, észrevételeimet, ha nem is a kongresszus ülésein, legalább szükebb szakmai megbeszéléseken. Ha hazaér­kezem, úgy tervezzük, beszá­molok majd a kongresszus munkájáról a községben és néhány helyen a járásban. Rideg Gábor HZ ŰRHGJÚZÁS NAPJAK Űrhajós emlékmű, Moszkva. Ha m naptárban nem is, az emberi haladás történeté­ben piros betűs ünnep április tizenkettediket az első űrre­pülés évfordulója, amelyet esztendőről esztendőre sok országban az űrhajózás 'és az űrhajósok napjaként ünne­pelnek. Az ünnep mindig alkalom az emlékezésre, az idén azon­ban kétszeresen az, hiszen még csak alig néhány napja, hogy a halál elragadta azt a férfit, aki 1961. április 12-én, immár legendás hírű Vosztok űrhajójával, az emberi nem úttörője volt a kozmosz vég­telenjében. Jurij Gagarin nyomán a Szovjetunióban is, az Egyesült Államokban is többen szálltak már űrhajó­ba: az 6 hőstettében épp az a nagyszerű, hogy — bár a maga nemében páratlan volt — nem azért vitte véghez, hogy páratlan legyen, hanem azért, hogy megnyissa vele az ismétlés, sőt túlszárnya­lás egész korszakát. Azt az úrkorszakot, amely — lám — még egy évtizedes múltra sem tekinthet vissza, s máris napjaink szerves és természetes részeként tartjuk számon. Gagarin űrhajója hét esztendeje a technika csodája volt — ma a külföldi szovjet kiállítások látogatói olyan magától értetődően fényképeztetik magukat előt­te, mint — mondjuk ■.— Osló­iján Nansen északi-sarki ha­jója, a Fram előtt a turisták. A kutatás ma is rengeteg önfeláldozást követel, s bi­zony — bármily tökéletes a technika — komoly kocká­zattal jár, de az emberiség évezredes álma megvalósuló­ban van: legyőzi a Föld bűv­körét, s kilép az űrbe. Az Orion űrhajó csodálatos ka­landjait lepergetö televízió­filmsorozat erényein és fo- gyatosságain sokat vitatkoz­tak nálunk, de ugyan kinek jutott volna eszébe, hogy magát az ötletet — az űrha­jót — képtelenségnek nevez­ze? ... Ma, az űrséták, a pá­ros űrrepülések, önműködő­en összekapcsolódó és újra szétváló űrautomaták, Hold­szondák, Mars- és Vénusz- rakéták korában.. . Az űrhajózás napja a Szov­jetunióban társadalmi ese­mény. Figyelem és szeretet veszi körül a világhírei űr­pilótákat és a kutatás egye­lőre névtelen hőseit — a jö­vendő űrhajósokat, a kitűnő tudós- és műszaki gárdát. Az ünnepeltek ilyenkor vi- szontünneplik a társadalmat. A Szovjetunióban büszkék az emberek arra az úttörő szerepre, amelyet a világ el­ső szocialista állama ez űr­kutatásban betölt. S büszke­ségük annál jogosabb, mert a Szovjetunió korántsem csupán »odafönt«, egy sok tekintetben látványos kuta­tási ágra összpontosítja erő­feszítéseit, hanem ezzel pár­huzamosan és mindenekelőtt azon van, hogy »idelent•*, a hétköznapok kevésbé látvá­nyos, de nemkevésbe fárad­ságos munkájával szebbé és jobbá tegye a szovjet embe­rek. életkörülményeit. Látványos? Ha már leírtuk a szót, hadd tegyük hozzá, hogy bármennyire látványos is — a legnemesebb érte­lemben — egy-egy űrsiker, a Szovjetunió számára az űr­kutatás sem öncélú, nem hol­mi bravúros mutatvány. Mert bár szentigaz, hogy örömmel és büszkeséggel nyugtáz min­den rekordot — vagyis min­den nagyszerű emberi csúcs­teljesítményt — ez számára nem végső értelme, hanem csak kísérője a tudományos kutatásnak. Az ösztönző: az emberiség örök tudásvágya, többre törése. A motor te­hát ugyanaz, amely a legen­dák Ikaroszát az ég felé, a tengerek Kolumburát új földrészek felé hajtotta. Piros betűs ünnep az em­beri haladás történetében április tizenkettedike, az el­ső — szovjet — űrhajó fel­szállásának és visszatérésé­nek napja. Serény Péter Gyártásvezetésben, illetve üzemszervezésben, to­vábbá kereskedelmi ügyintézésben jártas ruhaipari technikusokat felveszünk. Fizetés megegyezés szerint. NAPSUGÁR KTSZ, CSURGÓ (6969)

Next

/
Thumbnails
Contents