Somogyi Néplap, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-11 / 85. szám

XXV. évfolyam, 85. szám. Csütörtök, 1968. április 11. Újra él egy ősi diákhagyomány Utóhang a csurgói diákszínjátszó napokhoz »Egy országos mozgalom szülőágyánál lehettünk jelen« — hallottuk a minisztérium képviselőjének felszólalásában. S az elismerő vélemények, értékelések között talán ez mu­tat a legmesszebbre. Okkal és megalapozottan. Csurgón a Csokonai-diákszínjátszó napok rendezvényeivel egy több év­százados ősi diákhagyomány éledt újjá és indult el szerve­zett mozgalomként renesaánszígérő útjára. Legalábbis itt. a Dunántúlon — egyelőre. A háromnapos eseményen tizenegy dunántúli városból mintegy két és fél száz diák vett részt. Tizenkét csoport mutatta be produkcióját és nézte végig a többiekét. Ez ön­magában is jelentős, ha a találkozó egyéb értékeire nem tekintenénk. Fedig akadnak ilyen értékek jócskán a három nap tanulságai, tapasztalatai között; a csurgói diákszínját­szó napok valamennyi programja sikeres volt. Elismeréssel szólhatunk erről a somogyi kezdeményezésről és várható folytatásáról. Körülbelül így alakult ki mind a vendég­együttesek, mind az országos szaktekintélyek véleménye is. Nem titkolt és jogos örömünkre. REALISTA SZÍNJÁTSZÁS Tizenkét bemutató zajlott le az első két napon. Közü­lük kettő kivételével mindegyik produkció külön figyelmet, elismerést érdemel valamilyen szempontból. Együtt pedig a témák gazdagsága, a stílus sokfélesége, a színpadi formák változatossága jellemezte a bemutatókat, produkciókat Eb­ben a sokféleségben a legörvendetesebb az, hogy sok ér­dekesség, formai törekvés jegyében szinte egyenlő arány­ban láthattunk egyfelvonásos darabokat és irodalmi szín­padi összeállításokat is a csurgói művelődési ház színpa­dán. Galgóczi—Nagy Aknamező című egyfelvonásosát tata­bányai ipari tanulók mutatták be. Elsősorban a rendezés hibájából — játékban és stílusban teljesen félreértették ma­gát a darabot is. A színjátszás realista, »hagyományos« stí­lusát a dombóvári gimnazisták erőtlen Uáztűsnéső-je és bárom sikeres bemutató képviselte. A kőszegi fiatalok Jókai-drarniatizálásukban csak any- nyira vállalkoztak, amennyire erejükből telt. Épp ezért harmonikus, kitűnő előadást produkáltak. Az És mégis mozog a föld Csitvári krónika részletét mutatták be a kor­szerűen értelmezett mű, a realista színpadi játék eszközei­vel. Hangulatosan és élményszerűen. Déri Tibor Talpsímo- gató című, az ötvenes évek első felét idéző szatírájánál! té­mája kissé idejétmúlt. Mégis sikert arattak vele a zirci diákok. A marcali gimnazisták jól megérezték és üde, fel­szabadult játékukkal ki is tudták fejezni egy szituáció (Tóth Eszter Susanne vagy Zsuzska) kedves, kamasz báját. Ezért fogadta őket olyan szívesen a közönség, noha pro­dukciójukon akad még csiszolni való. Mindhárom előadás azt igazolja, hogy a színjátszás realista hagyományos formája — korszerű felfogásban — igenis járható út, ha a választás harmonizál a fiatalok élet­kori sajátosságaival, a színjátszók képességeivel. Itt emlí­tenénk még a csurgói gimnázium A villanypóznák Orfeusza című produkcióját is. Gyenge és dramaturgjaikig hibás da­rabot választottak, s ezt stílusban, értelmezésben a rende­zés sem törekedett kiigazítani. Egyedül a főszereplő kislány játéka volt éttményszerű. DRÁMÁK, ORATÓRIUMOK A többi bemutatónál is érdekes, változatos formai tö­rekvésekkel, köztük néhány kimagasló produkcióval ta­lálkoztunk (például Weöres Sándor Theomachia — a pé­csi Nagy Lajos; Peter Weiss A Luzitán madárijesztő a szé­kesfehérvári Vasvári Pál Gimnázium színjátszóinak elő­adásában). A kaposvári Táncsics Gimnázium bemutatója Krasznai hajós rendezésében (Tamási Áron Szép Domokos Anna) a népművészet hamvas báját, a mű líraiságát tol­mácsolta művészi erővel. Örvendetes, hogy különböző stí­lustörekvések jegyében több produkcióban is találkozhat­tunk az oratórikus formával. Drámában (pl. A Luzitán) és irodalmi színpadi összeállításban egyaránt. Az utóbbiak közül kiemelkedett a pécsi Vegyipari Technikum A mi nemzedékünk című dokúmcntűmjátéka. Mai fiatalok idő­szerű, jogos kérdéseit veti föl műsoruk feszes ritmusú, szép, kifejező előadásban. Koncepciójuk azonban nemzedéki kér­dést erőltet, több szempontból is vitatható. A bemutatók bizonyították, hogy a két stílus (a hagyo­mányos, realista színjátszás meg az irodalmi színpad) a diákszínjátszás tartalmában egymás mellett, bizonyos ele­meiben összefonódva és hatásában is mindenképpen együtt jelentkezik. Merev szétválasztásuk, a műfaji határok közé­jük erőltetése káros, értelmetlen. Ezért a mozgalom további vitáinak tisztázásához éppen a csurgói találkozni szolgálta­tott gyakorlati, konkrét példákat. Ahogy a záró ankéton többen is megfogalmazták; véglegesen felnyílt a sorompó a két különböző stílus között. FEJLŐDÉS VÁRHATÓ Végül a sokféle tapasztalat, tanulság közül még egyet említenénk. A minisztérium képviselője hivatalosan is^ be­jelentette, hogy a csurgói találkozó példájára, ösztönzésére a jövőben Szépbalmon, Kazinczy hazájában is megszerve­zik a Dunától keletre levő középiskolák diákszínjátszó napjait. , A csurgói diákszínjátszó napok a vártnál is gazdagabb sikereket és tapasztalatokat hozott. Hiteles összképe: jo kezekben van, előrelépést ígér a dunántúli városok diák- színjátszó mozgalma — figyelemre érdemes a jövőben. Itt emelnénk ki a somogyi kezdeményezésen túl a helyi rendező szervek áldozatos, hozzáértő munkáját, amelyről a részvevők és a szakemberek egyhangúlag a legnagyobb el­ismeréssel szóltak. , .. A záróünnepségen ezzel búcsúztak vendegek és vendég­látók- »A viszontlátásra 1970-ben, Csurgón«. «f&Uiager Endre Fia fal értelmiségiek atskéfja Az utóbbi hónapokban a ka­posvári járási KISZ-végrehajtó­bizottság megbízásából több cso­port is vizsgálta a járásban dol­gozó fiatal értelmiségiek hely­zetét, lehetőségeit, a közéletben betöltött szerepét. A fölmérések tapasztalatait vitatták meg azon az értelmiségi ankéton, amelyet a kaposvári járási KlSZ-bizott- ság és a Hazafias Népfront já­rási elnöksége rendezett meg Ka­posváron. Vitaindító előadást ár. Ba­lassa Tibor, a járási tanács Vb- elnökhelyettese tartott. Beszá­molójában egyebek között el­mondta, hogy a falusi értelmi­ség száma az utóbbi években ugrásszerűen emelkedett. A pedagógusok száma például a felszabadulás előtti 109-ről 450-re emelkedett, az agrárér­telmiséget oedig 60 KISZ-ko- rú fiatal képviseli a kaposvá­ri járásban. A falusi fiatalok általános művelődésének segí­tői a fiatal értelmiségiek. Részt vállalnak az ifjúsági mozgalom feladataiból, a vezetés munká­jából. Az előadás utáni vitát érté­kelve elmondhatjuk: a fiatalok fölismerték szerepüket, és igé­nyesek önmagukkal szemben. Törekvéseik azonban sokszor zárt ajtókra és fülekre talál­nak. Hogy hol a probléma, azt önmaguk is tudják, elmondták itt is. Igényességük majd ne­héz feladat elé állítja azokat a községi vezetőket, akik ed­dig nem adtak meg minden le­hetőséget, esetleg nem fogad­ták a fiatalok közeledését, vagy nem is hívták meg őket tanácskozásaikra. Ezt példázta a somogygeszti pedagógusok felszólalása is. Természetesein számos olyan hely van, mint például Inámpuszta, ahol az előítéletekkel bel] elsősorban csatázni. Az ankéton nem kevés bí­ráló és önkritikus szó hangzott el. Ez is bizonyítja, hogy a mai falusi fiatál értelmiség való­ban arra törekszik, hogy mun­kája gyümölcsözzön, s aktivan kivegye részét a szocializmus építéséből. Felelősségtudatuk biztosíték arra, hogy az első tanácskozást még sok ilyen őszinte hangula­tú ankét fogja követni, s a fia­talok kérik, hogy kövesse is. B. Zs. Megkezdődött Szárszón az országos szavalóverseny Több mint félszáz Vendégek Öcsödről — Hatvanhárom éve, április 11-én született József Attila, öt évvel ezelőtt erre a napra tűzték a költészet ünnepét. Igazságszolgáltatás ez, mond­ja egyik költőnk: »Igazságot szolgáltatunk nem is csak ne­ki, magunknak is.-« Megyénk és Balatonszárszó is ehhez kíván hozzájárulni azzal, hogy József Attila emlékére s a szép költői szó tiszteleté­re immár másodízben orszá­gos szavalóversenyt hirdetett meg. Tegnap délelőtt nyolc órakor a költő halálának tra­gikus színhelyén a róla elne­vezett művelődési házban Bauer Brúnónak, a községi ta­nács elnökének köszöntő sza­vaival megkezdődött a kétna­pos országos szavalóverseny. Az öcsödi Kossuth Termelő- szövetkezet párttitkára, Nád- udvardi Lajos is megjelent a nyitó ünnepségen, és szót kér­ve köszöntötte Szárszó lakossá­gát, a versenyzőket, majd rö­viden megemlékezett a köl­tőről. aki 1908 és 1912 között Öcsödön nevelkedett. Szép számmal élnek még a faluban olyan emberek, akik iskola­társai voltak József Attilának, közülük Lukács Lajos is el­jött a szárszói ünnepségre. A megnyitó után a verseny­zők sorszámot húztak. Több mint félszáz fiú és lány jött el az ország különböző vidé­kéről. Megyénket öt szavaló szavaló a dobogón Jó színvonalú selejtező képviselte. A zsűri tagjai: Do­rogi Zsigmond, a Magyar Rá­dió irodalmi osztályának ve­zetője, Wéber Károly, a Mű­velődésügyi Minisztérium Ki­adói Főigazgatóságának. Ber­kes Erzsébet, a Színháztudo­mányi Intézet, Bicskei Gábor, a Népművelési Intézet mun­katársa, valamint Csálcabonyi Balázs, a megyei tanács mű­velődésügyi osztályának nép művelési csoportvezetője. Röviddel 9 óra előtt József Attila Thomas Mann üdvöz­lése című versével megkezdő­dött a selejtező. A versenyzők egjt-egy verset mutattak be József Attilától vagy egy mai magyar költőtől. A déli órákban megérkezett Szárszóra a mai díszünnepség költővendégei közül Takáts Gyula és Berták László. A ké­ső délutáni órákban is folyó selejtezőben szoros küzdelem alakult ki. Amit harminc vers elhangzása után megállapít­hattunk: a vers választás igé­nyesebb a tavalyinál, a fiata­lok jól ismerik a mai magyar költészetet. Választásukra jel­lemző, hogy inkább a gondo­lati líra felé vonzódnak. Este irodalmi emlékműsort hallottunk a művelődési ház­ban. A kaposvári Fonómunkás Kisszínpád József Atti!a-em- lékműsorát Újvári Jenőné és Klujber László állította össze. H. B. Iga! az idényre készül — Ma, 11-én nyit a siófoki i Európa Szálló. Az idei első vendégeket virágcsokorral kö­szöntik. Kívül-belül szépítik a fürdőt és környékét. ÉJFÉLI ..SZÍNJÁTÉK ffV Gönye István 4» éves kaposvári villanyszerelő bűntettében jelentős szerepe volt a mértéktelen alko­holfogyasztásnak. A múlt év nya­rától különösen sok alkalommal nézett alaposan a pohár fenekére. Az igazságügyi orvossza li értő vé­leménye szerint szenvedélyes és gátlástalan italozó. Már többször állt bíróság előtt, bűncselekmé­nyeit minden esetben az alkohol hatása alatt követte el. Gönye a feleségével és ki­lencéves fiával lakott együtt. Közte és házastársa között a kapcsolat már régebben meg­romlott, a részeges férj gyak­ran háborgatta a család nyu­galmát. A vádlott ez év március 30-án ugyancsak felöntött a garatra, s boreőzös fejjel állí­tott haza. Feleségét és fiát nem találta otthon, erre neki­indult előkeresni őket. Útköz­ben »be-be tekintett" az ital­boltokba is. Éjféltájban érkezett haza. a felesége mór aludt. Ki rángat­ta az ágyból, a nyakát szoron- •SBtta, jó egypárszor meg is MB ütötte. A dulakodásra átjöttek a szomszédok, s az asszonyt a férje tudtán kívül áthívták a lakásukba. Gönye azonban nem feküdt le, hanem kezébe vett egy jó­kora konyhakést, s azzal mász­kált az udvaron, a felesége után kutatott. Fellármázta az udvarban lakó családokat, a késsel hadonászva fenyegette a feleségét. A késsel azonban saját magát sebesítette meg, szerencséjére csak könnyeb­ben. Látta, hogy a felesége neon kerül elő, erre leült a la­kása küszöbére, s ott várako­zott tovább. Gönyéné hajnali öt felé jött ki a szomszéd lakásból, a vádlott ezt észrevette, utána ment, majd marokra fogott késsel a felesége felé szúrt. Ö azonban kikerülte a mozdulatot, s el­menekült. Gönye belefáradt az üldö­zésbe. lefeküdt, de a kést a keze ügyébe helyezte, gondol­ván, szükség lehet még rá. Er­re azonban már nem került sor, mivei a rendőrség reggel őrizetbe vette. Gönye a tárgyaláson beis­merte bűnösségét, de azzal pró­bált védekezni, hogy ittas ál­lapotban, megromlott házas­élete fölötti elkeseredettségé­ben követte el a bűncselek­ményt. Védekezését a bíróság nem fogadta el, mivel a bizonyíté­kok rámutatnak, hogy ittas ál­lapotát magának köszönhette, senki sem kényszerítette alko­holfogyasztásra, s a házaséle­tének megromlásáért is ő fele­lős, házsártos, goromba, ösz- szeférhetetlen volt. A Kaposvári Járásbíróság Gönye István garázdaság bűn­tette miatt hathónapi szabad­ságvesztésre ítélte, melyet szi­gorított büntetés-végrehajtási munkahelyen kell letöltenie. Ezenkívül kötelezte a vádlot­tat arra is, hogy kényszerelvo­nókúrának vesse alá magát. P. D, Csillagász — Az ön szeme már eléggé gyenge, a közelében levő tárgyakat is csak ne­hezen különbözteti meg. Mi a foglalkozása? — Csillagász vagyok, doktor úr... Házasság — Hogy van a felesé­ged? — érdeklődik régen látott ismerősétől egy férfi. — A feleségem? Már egy éve elváltunk .., — Ne mondd, tulajdon­képpen meddig volt veled? — Velem? Egy percig sem, Mindig ellenem volt. Megfelelő érv — Kérem, miért tartja a szövetkezet ezt a három lovat? — Hogy a zabot szállít­sa. — És mit csinálnak a zabbal? — A lovaknak adj ük. Jegyzőkönyv Teljesen leégett egy ház Levanger norvégiai város­ban. Az esetről a tűzoltók a következő jegyzőkönyvet írták: »Sven Morém 48 éves nő gyertyával kereste a pincében húzódó gázve­zetéken a szivárgás helyét. Megtalálta.« Türelem és kitartás A türelem a reményke­dés művészete. (Vauve- nargues) Egy perc türelem — tíz­évi béke. (Görög közmon­dás.) A türelem a koldusok erénye. (Philipp Massin­ger) Türelem! Idővel tejjé válik a fű. (Kínai közmon­dás) A türelem és az idő na­gyobb hatalom, mint az erő és a harag. (La Fanta- ine) A zsenialitás csak na­gyobb képesség a türe­lemre. (Button.) Nem az erő, hanem a kita.rtás teremti a nagy műveket. (Sámuel John­son) Aki hegyeket mozdít el helyéről, kis kavicsok föl­emelésével kezdi (Kínai mondás.) Az ember nehezen ta­nul meg járni és beszélni, de még nehezesebben ta­nul meg ülni és hallgatni A zsarnokot rendkívül bosszantja az a tény, hogy ő is ember. A mindenséggel akarta magát mérni, de csak a mindenességig jutott el. (Bogdámfi Sándor) HA. Az MSZMP S(II1!W> megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTII LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Larinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. ». 2. Telefon: 11-518. Felelős kiadó: Szabó Gábor. 3e,kellőit kéziratot nem őrsünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft index: 250S7 Készüli a S'unugy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca 8. Nyomdáért felel: Mautner József.

Next

/
Thumbnails
Contents