Somogyi Néplap, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-07 / 82. szám
Vasárnap, 1968. április 7. 3 SOMOGYINtPLiV András és Nyikoláj Somogy megyei képzőművészek XX. kiállítása Véres lett a tenyere, amikor félig eszméletlenül a tarkójához nyúlt. — Nyikoláj Kuzmics maradjon nyugodtan. Még az éjjel hátra szállítjuk ... kórházba kerül — mondta az orvos, és folytatta a seb ellátását. A szilánkok igen mélyen belefúródtak a nyak izomrostjaiba. Ideget is értek és ezért nem tudta mozgatni a fejét Mesztegnyőnél sebesült meg. A németek Keszthely környékéről erősen lőtték a bő- hönye—dombóvári műutat. Bizony még éjszaka sem volt valami biztonságos a közlekedés, de azért sikerült eljutnia a hadikórházba Egyhónapos kényszerpihenő trtán került vissza frontra Nyikoláj Kuzmics Pomozov harckocsizó hadnagy. Még nem a harcoló egységekhez ment, csak a tartalékhoz. Za- lavár mellett, Fenékpusztán várták a bevetésre szóló parancsot a harckocsizok. Már érezték, tudták, hogy nincs messze a béke, és az utolsó harci cselekmények előtt elhatározták: lefényképeztetek magukat a harckocsikkal. De kivel? Volt ugyan felszerelés a hadosztály szerkesztőségénél, de az kellett a riportereknek, akik a frontújságban vagy az otthoni lapokban számoltak be a háború utolsó napjairól. Akkor jutott eszébe Nyikoláj Kuzmicsnak, hogy van egy jó ismerőse Kaposváron. Fényképész. El is indult Andrásét — a másik neve, sajnos már elhomályosult az emlékezetében —, hogy jöjjön, és készítsen felvételeket a katonákról. Két napot töltött András közvetlenül a front mögött. Fűmre vette a harckocsizókat, majd Nyikoláj Kuzmics Pomozov kíséretében visszautazott Kaposvárra, hogy előhívja, kidolgozza a filmet. Háború volt és katonai egységet örökített meg a filmkockákon. Igv aztán elengedhetetlen volt a szigorú ellenőrzés. Hívásnál, nagyításnál Pomozov harckocsizó hadnagy lett a »hadi-meós«. Az állattenyésztés fejlesztése megyénk mezőgazdaságának egyik fő célkitűzése. A feladat elvégzéséhez nélkülözhetetlen a kellő mennyiségű és minőségű takarmány termelése. Az abnakszükséglet csaknem háromnegyed részét nagyüzemeink kukoricával fedezik, érthető tehát, ha napjaink egyik legfontosabb feladata, hogy a kukoricatermesztés fokozását minden eszközzel elősegítsük. Az a tanácskozás, melyet a megye mezőgazdásági nagyüzemeinek vezetői, szakemberei a napokban tartottak, ezt a célt szolgálta. Nagy érdeklődés kísérte a megbeszélést, melyen a hibrid, különösen az egyszeres keresztezésű hibridkukorica termesztésének időszerű problémáiról dr. Biacsi Imre, a Martonvásári Kutató Intézet igazgatóhelyettese és Szabó József tudományos munkatárs tartott előadást. A kukoricatermés átlagai a harmincas évekhez viszonyítva megkétszereződtek, s kiváltképpen a hibridek elterjedése hozott kedvező változást. Kétségtelen azonban az is, hogy bár a hozamokat illetően világviszonylatban negyedik helyen áll hazánk, mégis kérés az abrak, s alapvetően fontos, hogy tovább emelkedjen a kukoricatermesztés színvonala. A múlt évben másutt is, megyénkben is hallani lehetett olyan nézeteket, melyek szerint a fejlődés csak úgy képzelhető el, ha a jelenlegi fajták helyett nagyüzemeink új, egészen kiemelkedő eredményeket hozó, Azután parancs jött: irány Szombathely, Grácz, majd a nagykanizsai harcok a gazdag olajmezőkért. És következett az egész telet magába foglaló védelmi hadművelet a Balaton déli partján. Hullámzott a front, mert a németek még egy utolsó kísérletet tettek, hogy ismét kijussanak a Dunához. Az Ar- denmekböl átdobták a keleti frontra a 6. SS páncélos hadsereget Ez az esemény Zamárdiban érte Nyikoláj Kuzmics Pomozov harckocsizó hadnagyot a szakaszával. — A Balaton jegén átfolyt a felderítés. A gyalogság próbálta kipuhatolni az ellenség állásait, az erejét és a mozgását »Nyelveket« hoztak át túlról, hogy pontos értesüléegyszeres keresztezésű hibridkukoricát termelnek. Szakemberek körében beszéd- és vitatéma volt ez, és hozzá kell mindjárt tenni, hogy elterjedt egy olyan téves nézet, amelynek tisztázása éppen a termelésfejlesztési célok miatt rendkívül szükséges és fontos. Az első, amire dr. Biacsi Imre is ráirányította figyelmet az, hogy új fajtákra, hibridekre akkor van szükség, ha a jelenlegiek termőképességét már maximálisan kihasználtuk- A napjainkban forgalomban levő hibridkukoricák nem 17—18 mázsás májusi morzsolt hozamra képesek, hanem — mint számtalan példa bizonyítja — ennél jóval többre, 30—32 mázsára. A feladat tehát elsősorban az, hogy olyan agrotechnikai és egyéb feltételeketet teremtsen a nagyüzem, hogy ezt a jó tulajdonságát bebizonyíthassa a hibridkukorica. A Martonvásári Kutató Intézet évek óta folytat egyszeres keresztezésű hibridekkel kísérleteket, és ma már beigazolódott, hogy ez a fajta átlagosan 10 százalékkal ad több termést, mint a kétszeres keresztezésű fajta. Egyetlen esztendő esetleges kiugró termésátlagát alapos értékítélet nélkül nem veheti figyelembe a gyakorlat. A tanácskozáson szóba került az is, hogy a hazai egyszeres keresztezésű kukoricák nem rendelkeznek olyan termőképességgel, mint az ugyanolyan tenyészidejű külföldi fajták. Ugyancsak helytelen, téves nézet ez, mivel kísérletek igazolták, hogy egyetlen külföldi fajta sem győzte le a seket szerezzenek tőlük. Erre a legjobb terepnek kínálkozott a Tihanyi-félsziget. Igen kemény tél köszöntött ránk 1944-ben. A tó vize alaposan befagyott. Felderítőink nesztelenül és igen eredményesen közílekeditek a hátán. Azután újra visszavezényelték a Zala-folyóhoz, és néhány hét múlva befejeződött számára a háború, már osztrák földön. Andrással azóta sem találkozott, pedig szeretné szívből, még egyszer magához ölelni, hiszen néhány napra »kollégája« volt a fronton, és igen kedves, kellemes órákat töltöttek együtt... Talán a fénykép segít felkutatni a kaposvári jó barátot hazai hibrideket Arra a kérdésre, hogy egyszeres vagy kétszeres kukorica termesztésével lehet-e a céloknak megfelelő termésfokozást jobban elérni, nem adható egyértelmű válasz. Mint említettük, az egyszeres hibridek bizonyos mennyiséggel, mintegy tíz százalékkal többet adnak, azonban éppen fajtatulajdonságaik miatt igényesebbek, fokozottan megkívánják az intenzív körülményeket. Tehát elsősorban a termőhelyi adottságok, a nagyüzem felkészültsége határozza meg, melyik a gazdaságosabb, a kifizetődőbb. Ezt hangsúlyozta előadásában Szabó József tudományos munkatárs is, aki főként az eredményes kukoricatermesztés agrotechnikai feltételeiről szólott. A martonvásári intézet az idén tovább folytatja a fajta- kísérleteit, ebben az évben például már százezer holdra biztosítanak egyszeres keresztezésű hibridmagot. Gyakorlati szakembereinket érdekli, foglalkoztatja ez a téma, s ez érthető, hiszen közvetlenül ők a végrehajtói annak a feladatnak, mely a hozamok emelését határozza meg. Ezért is említésre méitó az, hogy a martonvásári intézet az idén egy kisérletsorozatot állított be a nagyberki termelőszövetkezetben. A kísérleteket bárki megtekintheti, sőt szervezett bemutatókat is terveznek, amelyeken közvetlenül a gyakorlatból szerezhetnek tapasztalatot mezőgazdasági irányi - tóink és szakembereink. T. M. Április 4-én, déleött 11 órakor Újvári Jenő, a megyei tanács művészeti főelőadója nyitotta meg a Rippl-Rcnai Múzeumban a Somogy megyei képzőművészek XX. tárlatát. A megnyitó ünnepélyességét emelte, hogy ekkor adták át a Képző- és Ipar- művészeti Lektorátus zsűrije által odaítélt díjakat, amelyeket a megyei, illetve a városi tanács adományozott a kiállításon legjobban szereplő művészek részére. A megyei tanács díján, amelyet Újvári Jenő nyújtott át, Csiszár Elek és Szabados János festőművészek, valamint Kecskeméti Sándor osztoztak. A városi tanács diját Nagy Előd, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője adta át Honty Mártának és Szekeres Emilnek. A kiállításon a múzeum három kiállító termében harminc művész huszonhat olajképét, harminchárom grafikáját, illetve négy gobelintervét, valamint négy kerámiáját mutatják be. A tárlat hű tükörképe megyénk mozgalmas, az utóbbi években erőteljes fejlődésnek indult képzőművészeti életének. A szólamok gazdagsága, az egyéni hang keresése jellemző erre a képzőművészeti életre, amely azonban nem mentes az útkeresések bizonyos tétovaságától sem. A kiállításon az egyéni hangon eredeti mondanivalót tolmácsoló művek mellett kiérle- letlen, letisztázatlan kísérletekkel is találkozhatunk. Egészében véve azonban nagy pozitívuma ennek a megyei képzőművészeti seregszemlének, hogy dinamikusan változó, fejlődő művészeti élet egy adott pillanatát, helyzetét sikerült rögzítenie, közszemlére bocsátania. A díjazott művészek közül Honty Márta négy gobelintér- vét és négy grafikáját állították ki az első teremben. Mind a nyolc alkotás egyfo- gantatású, kialakult művészi világról, egyéni látásmódról tanúskodik. Grafikái, amellett, hogy önálló értékű lapok, előtanulmányok gobelin terveihez, amelyek a műfaj (gobelin) sajátosságainak megfelelően a látott valóság elemeinek népmeséi stilizáltságú átkötései, a népi mondavilág ősi, egynemű örömérzetének modern kifejezései. Művei a kiállítás legrangosabb alkotásai közé tartoznak. Ugyancsak az első teremben láthatók Kecskeméti Sándor grafiltái és Bagoly című kerámiája is. A kiállításon bemutatott négy kerámiája (Kürtös, Lovas, Fej és Bagoly ciműek) érdekes művészi látásmódról tanúskodnak. Műveinek előképei a figurális népi kerámiák és a modem iparművészeti dísztárgyak formai megoldásai. E két törekvést igyekszik a művész alkotásaiban összeötvözni. Ez a szándék legsikerültebben a Lovas és a Kürtös címűekben valósult meg. Grafikáiban is következetesen ezen az úton halad, de e~ek a lapok jobbára csak egy művészi stilus előmunkálását jelentik. A kiállításon legegységesebb, legegyneműbb cs legki- forrotta-bb hangvétellel két festő, Szabados János és Csiszár Elek jelentkezik. Ez a kiforrottság természetesen nem azt jelenti, hogy az ő művészetük statikus és már végleges módon kialakult, hanem hogy rátaláltak arra az útra, amely önkifejezésüknek, művészi szándékaik megvalósításának legmegfelelőbb módja, és amelynek önérvényű és következetes megnyilvánulása e tárlaton való szereplésük. Szabados János öt grafikáját külön is szeretném kiemelni. A modern formatörekvések és a közérthetőség oly szerencsés módon ötvöződnek ezekben a lapokban, hogy a látott világ szerkezetének, stru- túrójának tagadása nélkül tolmácsolják a művész áttételesebb gondolatait. Szabados János festményeiben felhasználja a kubizmus eredményeit is, azonban végig következetesen ragaszkodik az objektiv formákhoz, és a festői bravúros technikai megoldások kedvéért sem mond le a valóság tényszerű tárgyainak ábrázolásáról. Csiszár Elek festői világa a magábaforduló individuum szorongásoktól sem mentes, ko- morabb hangvételű világa. Nagyon egyszerű és summázott megítélése (és solcak szerint elítélése) lenne ennek a trilágnak, ha egyszerűen azt mondanák róla, hogy pesz- szimizmus. A tragikusabb látásmód iránti érzékenység azonban nem egyértelmű a pesszimizmussal. Csiszár Elek a magány e nyomasztó világából keresi a kiutat, és hogy megtalálja, annak biztosítéka, hogy palettája is kezd kiszínesedni, és a sötét tónusok mellett már Vasúti táj című képén erőteljesebb, élénkebb színek is megcsillannak. Csiszár Elek festészete a tárlaton talán a legszuggesztívebb, legegyénibb hangú hitvallás a világról. A Vasúti táj, a Buszmegálló, az öregasszony című képei méltán sorakoznak a kiállítás legjobb alkotásai közé. Az ötödik díjazott művész, Szekeres Emil is önálló egyéniségként szólal meg a kiállított műveiben. Lefokozott intenzitású színvilága, ecsetkezelése arról tanúskodik, hogy kialakult művészi egyéniségű festővel állunk szemben. Pasztózus olajképei azonban remineszcenciájukban még a posztimpresszionista stílusra emlékeztetnek, elsősorban Domanovszky Endre képeire. A mesterhez való erőteljesebb kötődést azonban nem negatívumként róhatjuk fel a művésznek, hiszen képein már nyilvánvalóak e stílustól való elszakadás törekvései, és e stíluson belül is kvalitásos művészi alkotásokat sikerült létrehoznia. A kiállítók közül név szerint még Leitncr Sándort szeretném megemlíteni, akinek két olajképét és egy grafikáját láthatjuk a tárlaton. Kiállított müvei közül legjobban a Fehér asztal citnú olajképe tetszik, az ábrázolt tárgy nagyfokú absztrakciójával értékes és érdekes vizuális hatást tud elérni anélkül, hogy mint Szabados Jánosnál, ez az áttételesség a tárgy, jelen esetben az asztal feladását, tagadását jelentené. Zágon Bertalan két grafikája (a Váci utca és a Nyári vendég) színvonalasan megoldott munkák, jó karakterisztikus érzékről vallanak, azonban inkább tekinthetők a közvetlen emóciók egyszerű regisztrálásának, mintsem elmélyültebb művészi gondolatot tolmácsoló lapoknak. Rideg Gábor KIEMELT BUDAPESTI MUNKÁRA, kiemelt bérrel keresünk KŐMŰVESEKET, FÉRFI és NŐI segédmunkásokat kőműves mellé, KUBIKOSOKAT, Ácsokat, ASZTALOSOKAT, TETŐFEDŐKET budapesti állandó munkára; Jelentkezés: Budapest, VIII., Auróira u. 23. Munkaügy. (5151) Téves nézetek nélkül Megyei tanácskozás a hibridkukorica termesztés időszerű kérdéseiről Kecskeméti Sándor átveszi a kiállítás egyik diját
