Somogyi Néplap, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-28 / 99. szám

SOMOGYIRÉPLAF s Vasárnap, Mffí. áprfWs W. Szőlővessző — exportra A% erdei szalonka Városmérés Kaposváron A* Országos Ültetvény tervező és Szaporítóanyag For­galmazó Vállalat jelentős exportot bonyolít le a szocialista és a kapitalista országokkal egyaránt. A vállalat évenként öt és tél millió nemes szőlővesszőt exportál. Képünkön: Ké­szül a szölőoltvány. . Tovább folytatják a somogyi mozik korszerűsítését Májusban nyit a földvári kertmozi — Panoráma mozit avatnak a nyáron ötéves terv alapján fejlesz­tette a Somogy megyei Mozi- üzemi Vállalat a megye film­színház-hálózatát. Az idén utol­só szakaszába érkezett ez a munkai A vállalat 19©4-ben az or­szágban elsőként fejezte be a nórmál mozik- szélesvásznúvá történő alakítását A követke­ző esztendőben a nagyobb köz­ségekben levő filmszínházak korszerűsítésével, a belső-so­mogyi keskeny mozik »-szélesí­tésével« folytatódott a prog­ram, majd a Balaton-parti mo­zik fokozott fejlesztése volt a cél. Ezek a feladatok szabták meg a következő évek mun­káját is. Szenzációt ígér az idei év. A fővárosi Corvin és a szegedi filmszínház után Balatonlellén, a Park-moziban szerelik föl a harmadik hetven milliméteres, MEOPTA vetítőberendezést. Előreláthatólag július 1-én avatják fel azt a technikai új­donságot, amelyet 1 millió fo­rintért vásároltunk Csehszlová­kiától. 18 méter hosszú és 9 méter széles, panoráma hatású képben gyönyörködhetnek a nézők. Ha máir a nyárnál tartunk elmondhatjuk, hogy május 15-én nyit az első kertmozi a Balaton-parton, Balatonföldvá- ron. A többi tóparti kertmozi június 1-e és 15-e között nyit. Balatonszárszón és Balatonbog- láron is fejlesztik a technikai berendezéseiket, korszerű, xe­nonlámpás vetítőik állnak a ré­giek helyére. Augusztus 15-e és szeptember 2-a között ismétel­ten megrendezik a balatoni filmheteket Fenyvestől Sió­fokig valamennyi filmszínház­ban. Őszre átalakítják a kaposvári Vörös Csillag Filmszínházat is, ahol szintén egy hetven milli­méteres vetítőberendezést sze­relnek föl. Még ebben az évben ötven keskenymozi gépi beren­dezését alakítják át 16 milli­méteres szélesvásznú vetítésre. Így átlagosan 5 méter széles képet adhatnak a kisebb köz­ségekben levő mozikban is. H. B. Ilyenkor tavasszal a város kői engetegéből sok embert csalogat ki az erdő. De ez az időszak nemcsak a kirándu­lóknak, hanem a vadászoknak is örömet jelent, hiszen — úgy mondják — az évről évre visz- szatérő tavaszi szalonkahúzás nagy vadászélmény. Különös, érdekes madárfaj­ta a szalonka. Tavasszal északra vonul, ott költ, ősszel visszatér a déli melegebb vi­dékre, és rendszerint az Ad­riai- a Földközi-tenger part­ján vagy Indiában telel. Ha jo az idő, már február máso­dik felétől érkeznek hozzánk, de mint akikre még hosszú út vár, nem soká tartózkod­nak. Ahogy melegednek a nappalok, az erdő téli üveg­csendje összetörik, ezernyi színes hang. zaj köszönti az éledő természetet, és csak az alkony hozza meg ismét a megható icsöndet. Ezt az időt használja fel a szalonka a nászrepülésre, a »húzásra«, amikor jellegzetes pisszegő és korrogó hangját hallatva fel­repül. A szalonka igen pontos, ahogy naplemente után a ma­darak befejezték éneküket, kezdődik a húzás, és mindösz- sze csak 20—25 percig tart. Ki tudja, talán ez is hozzá­tartozik ahhoz a tulajdonságá­hoz, ami miatt azt szokták mondani róla, hogy óvatos és ravasz. Sebesen repül, látása, hallása kitűnő, és a veszélyt sokszor száz méterről is ész­reveszi. Nem csoda, ha azt tartják: komoly próbára teszi a vadászt. Lehet, hogy különös tulaj­donsága miatt tartotta azt a közhiedelem, hogy a szalonka a föld »párolgásából« él. Pe­dig mint hasznos madárnak, élelme az apró féreg, hernyó, hangyatojás, lárva. Értékes, hasznos madarunk, óvást, kí­méletet érdemel. Most, Imi­kor megpihen egy kicsit er­dőinkben. G. F. Szép csendben, minden fel­tűnés nélkül, nagy jelentőségű munka kezdődött városunk­ban. A Pécsi Geodéziai és Tér­képészeti Vállalat megkezdte Kaposvár városmérését. Miért nagyjelentőségű ez a munka és mi szükség van rá egyálta­lában? Hisz most is vannak térképek a városról. Miért kell új térkép? Városunk fejlődése a fel- szabadulás utáni években erő­sen meggyorsult. Az ipartele­pítés, az űj lakótelepek, a sza­nálások gyorsan változtatják a város képét, terjeszkedik a belterület a külterületek rová­sára. Növekszik a lakosság is. és becslések szerint 2000-re a város lakóinak száma elérheti a 100 000 főt. A fejlesztés, a várostervezés elsőrendű köve­telménye és alapja: a jó tér­kép. Kaposvár térképei 1929— ! 30-bar, készültek, a jelenleg ! belterülethez tartozó Kapos- ! szentiakab térképei viszor' ' 1860-ban, több. mint száz éve Mondani sem kell, hogy ? majd negyvenéves térképek is elavultak, a száz évnéi régeb­biek pedig már egyáltalán nem tekinthetők térképnek. Nyilvánvaló, hogy újat, kor­szerűt kell készíteni, a régiek helyszíneléssel való toldása— foldása gazdasági szempontból nem kifizetődő. Olyan térké­pekre van szükség, amelyek az eljövendő évtizedekben is megállják a helyüket Ki fizeti a felmérést? A várost* felmérésének költ­ségeit központi állami keret­ből fedezik. Az ország városai a rendelkezésre álló pénzügyi keretből egy bizonyos ütem­tervben megállapított sorrend szerint részesülnek. Nagyon sok tényező figyelembevételé­Sertés szívbillentyűt ültettek egy 17 éves fiú szívébe Kőműves, lakatos, festő szakmunkásokat jó kere­seti lehetőséggel alkalmazunk. Építőipari Ktsz, Kapós- mérő. (7026) Rendkívül gondos ápolásban részesítik a kórház orvosid és ápolónői a különleges betegek A legsúlyosabb szívbetegsé­gek közé tartozik az aorta bil­lentyűk elégtelen működése, vagy a szájadék szűkülése kö­vetkeztében fellépő szívgyen­geség. Ilyen betegség esetén a szív igen hamar kimerül, nem képes ellátni funkcióját Tíz évvel ezelőtt próbálkoztak elő­ször az úgynevezett kosaras műbillentyű alkalmazásával, ez csak részben felelt meg a követelményeknek. Fiziológiai szempontból ideálisabb egy hártyás billentyű beültetése Világszerte megkezdődtek r kísérletek, halott emberekbe és állatokból próbáltak új szív­be. Körülbelül Set évvel ez­előtt sikerült megoldani kül­földi klinikákon az immuno- lóöai problémákat vagyis a? idegen szövetet különböző ke ­zelések hatására nem vetette ki magából a szervezet Külföldi tapasztalatok alap ján hosszas előkészületek utár végrehajtatták az első szívbil­lentyű átültetési műtétet a/ Országos Kardiológiai Intézet ben. Az intézet szakember emberből, sertésből és bori böl operáltak ki különbö méretű szívbillentyűket és : Országos Traumatológiai Int zetben létrehoztak egy szív­billentyű bankói. I Az első műtétet egy 17 éves I veszprémi fiún hajtották vég- ! re. A szívbillentyű bankból kihozott különböző méretű ! billentyűk közül méretre egy ] sertésé felelt meg a fiú eltá- [ volított billentyűjének helyé- j ne. Dr. Árvái Attila főorvos | vezetésével hűtéses eljárással, szív-tüdő motor segítségével mintegy 8 órás műtéttel Si­ették be a fiatalember szervé­tébe az új szívbillentyűt. A ácieos már túl van az élet­veszélyen, saját maga táplál­kozik, s már önerejéből képes i fafejük* az ágyban. vei állapították meg. müyen sorrendben kezdik meg az egyes városok felmérését. Eb­ben a sorrendben Kaposvár bizony nem valami előkelő he­lyen állott, jó pár év múlvc került volna csak ránk sor. Ekkor azonban közbelépett városunk vezetősége. Nem ids áldozottal félmillió forintot fi­zetett ki 1967-ben a város modem háromszögelésére. (A háromszögelési pontokon alap­szik minden felmérés, ezek a mindenki által ismert »fix« oontok.) Ezenkívül újabb más­fél millió forintot szán a rész­letes felmérésre, amely az új térképek készítésének alanja. Persze, az egész város felmé­rése még ennél is ióval na­gyobb összegbe kerül, a vá­ros vezetősége azonban azzal, hoev sálét nőn zen megkezdte a műnkét., elérte, hogy a köz- ennti ker^fhől — 5.7 r-l sen megéllanftott sorrendtől függetlenül met mér folvg­rv,n tógán részesül pénzkiuta- ’ésban. Hnovnn készül a térkép? A mai kor követelményeinek nemcsak a régi kaposvári tér­kép, de még a régi háromszö­gelésié (fix pont) hálózat sem felel meg. így először új há­romszögelési hálózatot kellett mérni. Az új háromszöge­lési pontok 20x25 cm felső lapméretű betonköveik, felet­tük még állnak a méréshez használt jelek, árbocok, áll­ványos gúlák. A háromszögelési pontháló- zaton belül — még a részletes felmérés megkezdése előtt — tovább kell az alappont-háló­zatot sűríteni. Ezeknek az alappontoknak a megjelölése részben szintén betonkövekkel (15x15 cm lapméretű ek), rész­ben pedig az úttestbe vagy a járdába betonozott vascsapok­kal történik. Nyilvánvaló, hogy a sok pénzbe kerülő (itt nemcsak az anyagértékről van sző, hanem a mérések költsé­geiről iZ> pontjélölések elpusz­títása vagy megrongálása kö­vetkezményekkel jár. Nem árt erre felhívni azt* figyelmét, akik esetleg káposztáskőnek vagy kőlépcsőnek innen »sze­reznék« be az anyagot Ezek a következmények esetleg, sú­lyosabbak lesznek, mint ami­lyeneket a »virágbegyűjtési mozgalom« hősei tapasztaltak. Részletes felmérés Az aiappon tháióaat megva­lósítása után kezdődik a rész­letes felmérés. A több évig tartó mui.kát több ütemben végzik el. Az első ütemben a város belső magját mérik föl­di úton, hagyományos módsze­rekkel. A területet északon a Damjanich és a Rózsa F. utca, nyugaton a Malomárok, délen az Achim A. és a Zalka M. ut­ca, keleten pedig a Hársfa és Virág utca határolja. Az egyes lakótömbökben a mér­nökök és a technikusok min­den birtokhatárpontot és tö­réspontot festékkel vagy cö- vokked megjelölnek mérés előtt. A birtokhatároknál a felmé­rők az éivén yes telekkönyvi állapotot veszik figyelembe, így a telekkönyvön át nem ve­zetett megosztásokat és hasz­nálatot — ami esetleg magám- megegyezésen alapul — nem tekintenek legálisnak. A fel­mérés folyamán azonban a Pé­csi Geodéziai és Térképészeti Vállalat városmérő kirendelt­sége szoros kapcsolatban áll a városi tanács építési és köz­lekedési osztályával, így ha az érintett tulajdonosok az esetleges változásokra meg­szervezik az építési osztály en­gedélyét, nincs akadálya an­nak, hogy még a térképek elkészülte előtt, a záróhely szí­neié« során az ily módon tör­vényesített állapotot mérjék be, és ábrázolják a térképein. Legmodernebb technológia A város belterületén és a fejlesztésre kijelölt területek nagy részét a legmodernebb technológiával, légifényképek sztereofotogrammetriai kiérté­kelésen alapuló felhasználásá­val mérik fel. Az ehhez szük­séges drága és modern gépek­kel a felmérő vállalat rendel­kezik. Ennél a technológiánál nagy jelentőségű a fényképező repülés előtti pontjelölés. Itt az előrejelölt pontok pusztulá­sa a fényképező repülés meg­ismétlését vonná maga után. s ez jelentős többletköltséget jelentene. Légifényképek kiértékelése A bonyolult és drága gépe­ken a kiértékelés fényképpá­rok segítségével történik. Fényképpámak ugyanazon te­rületről két különböző helyről fölvett fényképet nevezünk. Hasonlóan ahhoz, amikor két szemünk mindegyike ugyan­arról a tárgyról egy-egy — igen kevéssel különböző — ké­pet alkot. Ez a térlátás alapját A fényképpárok segítségével a gépben előállítják a terep­nek ismert méretarányú, tér­hatású modelljét, amiről az egyes terepoon tok helyzete a gépi berendezések segítségével mérhető, és így lehetővé válik a kellő pontosságú — és a föl­ifi eljárásnál sokkal gyorsabb — térképkészítés. Kielégítő földi mérések természetesen ennél a technológiánál is el­kerülhetetlenek. Segítsük a felmérést! A fentiekből láthatóan váro­sunk minden lakójának érde­ke, hogy a folyamatban lévő felmérési munkákat elősegítse, a felmérést végző mérnökök­nek és technikusoknak megad­jon minden segítséget Min­denkitől elvárható, hogy ne gátolja, a munkálatokat az el­helyezett áliandósítási ‘ anyag és jel rongálásával, nehogy a városi tanács előrelátó meg­fontolással vállalt anyagi áldo- ! zata növekedjék a fölösleges j helyreállítási költségekkel. Rozslay Géza Munkaerőfelvétel Felveszünk azonnali belépéssel férfi és női segéd- és be­tanított munkásokat, valamint lakatos, villanyszerelő, kő­műves szakmunkásokat, és dömpervezetőket az alábbi kereseti lehetőségekkel: szakmunkást* és dömpervezetők: 1800,-------- 2600,— Ft-ig f érfi segéd- és betanított munkás: , 1600,---------------- 2300,— Ft-ig n S segéd- és betanított munkás: 1400,-------- 1800,— Ft-ig M unkarend; heti 5 napos 40 órás munkaidővel, 2 sza­badnappal, vagy heti 44 órás munkaidővel, minden második héten szabad szombattal. Szállást havi 100,— Ft-ért, ebédet napi, 4,40 Ft-ért biz­tosítunk. Felvétel esetén a munkahelyre utazás költségét megté­rítjük. Jogosultság esetén ugyancsak biztosítjuk a ked­vezményes hazautazáshoz szükséges vasúti jegyet, és an­nak vállalatra eső költségét megtérítjük. Jelentkezés személyesen vagy írásban, Sxigetelőanyaggyár Budapest, X., Noszlopy u. 2—4. vagy telefonon: munkaügyi osztály 475-171.

Next

/
Thumbnails
Contents