Somogyi Néplap, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-24 / 95. szám

XXV. évfolyam, 95. szám. Szerda, 1968. április 24. Racine: AEDRA A veszprémi színház vendégjátéka A dunántúli színházak ez évi, immár második talál­kozója •— szak-mai berkekben jóval tömörebben fesztivál­nak nevezik, s ez már rang­nak számít, az egyszerű ta­lálkozónál ünnepélyesebb alkalomnak — Racine Phaed- rá- jával kezdte programját. Akárhogyan is vizsgálgatjuk ezt a tényt: disszonáns hang a négynapos »•kórusban*', mert lépten - nyomon azt a szándé­kot hangoztatják a fesztivál vezetői: alkalmat szeretnének nyújtani a (főként új) magyar drámák seregszemléjére. Ez a szándék napjainkban több mint tiszteletre méltó, hiszen ha nem is beszélhetünk a ma­gyar drámaírás nagyszerű fellendülésének időszakáról, számos tény — a fővárosi és vidéki színháziak szinte egy­mást követő bemutatói — jelzik, »megmozdult a föld«, a magyar drámaírás rene­szánszának csaknem minden lehetősége adott. Ebben a várakozásteli ígéretes légkörben a veszp­rémi Petőfi Színház — meg­ítélésem szerint, éppen az az együttes, amely az utóbbi években a legkövetkezeteseb­ben, igényesen törekszik elő­segíteni a magyar drámák színpadra kerülését — fran­cia klasszikus, verses drámá­val jelentkezett, Racine — ha nem is elfeledett, de vi­szonylag ritkán bemutatott — művével. S etz annál is érthe­tetlenebb, mivel a színház az utóbbi hetekben mutatta be Szerb Antal »Ex«-ét — meg­spékelve jól hangzó beatzene­számokkal —, s éppen a fesz­tivál zárásának napján hoz­za színre Gáspár Margit új színpadi művét. (Talán érde­mes lett volna ezt a bemu­tatót előbbre hozni a feszti­vál idejére...) Nem érdemes azonban so­káig morfondírozni ezen, hi­szen a szerző nemzetisége kétségkivűl másodlagos, s ki merné tagadni, hogy a Phaed­ra nem alkalmas egy feszti­vál megnyitására, egy szín­házi együttes tudásának, te­hetségének bizonyítására? Sajnos, ez a bizonyítás sem volt zavartalan. A Csiky Ger­gely Színház csaknem kétszer akkora, mint a veszprémi — kamarajellegű — színházte­rem. S ezúttal a kaposvári színház minden széksora megtelt — az emeleteken fő­ként diákokkal, akiknek egy része, úgy látszik, még nem érett az efféle drámák áhita- tos élvezetére. Széknyikargás, köhécselés fogadta a francia klasszikus pergő verssorait — Somlyó György fordításában —, s ez a bántó, zavaró zaj alig-alig ült ed az első felvo­nás első felében. Csak a szü­netben derült ki: a kínos epi­zód oka az volt, hogy a né­zőkhöz alig jutott el a színé­szek szava, Racine verssorai leginkább csak az első so­rokban ülők élményévé vál­tak. E sorok írója is e kivéte­lesek közé tartozik, de még igy is megerőltető figyelem kellett az értéshez. Márpedig hogyan lehet teljes színházi élményt szerezni, ha az egyik legfontosabb »kellék« — a drámaíró szava elvész? Igazán nem a kritikus fel­adata — ezúttal különösen nem —, hogy a színház akusz­tikáját vizsgálgassa, de azt kénytelen megállapítani: a második felvonásoan m,ú érezhetően átvette az ural­mat a nézőkön a dráma, a drámaíró. A színészek jóvol­tából, akik emelték hangere­jüket — még így sem mind­egyik. Vagyis: nem egészen a Csiky Gergely Színház belső akusztikájával lehet a baj, in­kább a — egyébként szépen beszélő — színészek hangere­jével. Az igazság kedvéért hozzá kell tenni: ez nem af­féle veszprémi specialitás, sajnos, más — köztük számos fővárosi — színház művésze él vele. A közönség kárára. S a művészi élmény kárára. De az ’sem tagadható — visszatérve a Phaedra elő­adására —, hogy ludas ebben Horváth Jenő, a rendező s, aki formai megoldások miatt — s nyilván nem gondolva a nagyméretű kaposvári szín­házteremre — gyakran állí­totta színészeit egymás háta mögé, elsikkasztva a színészi beszédet. A rendezés tetsze­tős, hangulatot árasztó képe­ket komponált a színpadon Fehér Miklós puritán, egy- tömbű díszleteiben, de mint­ha túlzottan is elragadta vol­na a puritánság: a színésze­ket teljesen leegyszerűsített, érzelemmentes előadásmódra kényszerítette, amiből csak néha-néha Fogarassy Mária, Phaedra alakítója tudott ki­tömi. S ez végső fokon a da­rab ellen játszott: kiszorította Racine-t, a költőt, s helyette a görög sorstragédiák fojtott, zárt világát helyezte túlontúl is előtérbe. A színészek megadták ma­gukat a rendezői koncepció­nak: típusokat s nem egyéni­ségeket ábrázoltak, vissza­fojtva, letagadva magukban egyéniségük jeleit. Fogarassy Mária és Bicskey Károly — a veszprémi színház erősségei — még ilyen körülmények között is sajátos atmoszférát teremtettek a színpadon. A fiatalabbak közül Győri Franciska és Joős László tűnt ki szép szövegmondásával, drámai atmoszféra teremté­sével. Bár az utcai piaikát más neveket sorolt fel díszlet- és jelmeztervezőként, mint a feszti váll programot ismerte­tő, a benfentesék tudták, hogy Székely Piroska fántáziája teremtette meg a színpadi ru­hákat. ö is stilizál, mint a rendező és a díszlettervező, valamint a színészek, de ő is ellentmondásosan: a férfi­kosztümök csaknem kor- hűek, a női ruhák némelyike viszont már akár Dior-mo- deM is lehetne. A veszprémi Petőfi Szín­ház fes2tiválnyitó darabjá­val jó lehetőséget teremtett a színházi szakemberek Kapos­váron összegyűlt népes cso­portjának kötetlen eszmecse­réjére. A Phaedra bemuta­tása — vitatható színpadra vitelével együtt is — igazi színházi élmény volt. Jó kez­det, jó folytatást sejtetve. Benkő Tibor Tovább csökken a primőrök ára (Tudósítónktól.) A közepesnél nagyobb ke­reslet és kielégítő felhozatal jellemezte a megyeszékhely tegnapi piacát. A tsz-ek és'az állami szektor pavilonjaiban jócskán volt primőr. A tegna­pi piac »slágere« a karalábé és az új kelkáposzta, vala- mint az új sárgarépa volt. A karalábét darabonként 3 fo­rintért. a kelkáposztát kilón­ként 9,60-érl, az idei sárga­répa csomóját pedig 2 forin­tért árusították. A primőrök árai fokozatosan csökkennek. Az Üj Barázda Tsz-Társulás standján a sóska 7-ről 6 fo­rintra, a Pannónia Társulás üzletében a saláta 1,50-ről 1.30-ra csökkent. Tegnap volt bőven baromfi is. EztazÉKV piaci árusítóhelye kilónként 28 forintért hozta forgalomba. Nagyon sokan vásároltak a szakcsi tsz-től naposcsibét (2500-at hoztak); darabonként 4,50-ért árusították. Egy-két ár: tojás 1,20—1,40, zöldhagy­ma 80 fillér, póréhagyma 60— 70 fillér, a retek csomója 1,60. VASAL ÉS LOCSOL A hőfokszabályozós vasalókat már általában ismerik, és a gya­korlatban jól beváltak. Iöőközben továbbfejlesztett típusaik is sok országban megjelentek. Ezek közé tartozik a víztartállyal ellátott vasaló, melynek alsó lapját úgy alakították ki, hogy vasalás köz­ben gőzölje az anyagot. Ez a megoldás szükségtelenné teszi az elő­zetes «-belocsolást«, mindamellett egyenletesebbé, könnyebbé válik a vasalás. Hiányzik kétszáz kisiparos Több mint háromezer-egy­száz kisiparos dolgozik So­mogybán. Közülük a legtöb­ben — hétszázhatvanan — az építőiparban tevékenykednek. Ennek ellenére hiány van be­lőlük. A KIOSZ Somogy me­gyei szervezeténél elmondták, hogy szükség volna még a megyében húsz építőipari ja­vító kisiparosra. Találhatna munkát tíz vízvezeték-szerelő, ugyanennyi tetőfedő és bádo­gos. S bármennyire furcsán hangzik, kevés az autó-rádió és .tv-szerelő. Régóta hiány van cipész kisiparosból is. A ren­deletek lehetővé, teszik ugyan, hogy állami vállalatoknál dol­gozó szakmunkások kisipari tevékenységet Is folytathassa­nak, sajnos az ellátatlan te­rületekre kevés kisiparos kér működési engedélyt. A ren­delet megjelenése óta százhu­szonhárom — főleg asztalos és építőipari — szakmunkás kezdett hozzá kisipari tevé­kenységhez. Százötvenegy kis­iparos ugyanakkor munkavi­szonyba lépett, de megtartot­ta iparát is. Mindezeket fi­gyelembe véve Somogybán még kétszáz kisiparosra len­ne szükség ahhoz, hogy a megye minden részén megfe­lelő legyen a szolgáltatás. 44 000 óra társadalmi munka, 210 000 forint pénz Kaposvár fejlesztésére Kaposvár százkilencven- ny.olc vállalata, Intézménye közül az idén eddig már százkilenc vállalat ajánlott fel társadalmi munkát, illet­ve pénzbeli hozzájárulást a város fejlesztésére. Negyven­négyezer óra társadalmi mun­kát és kétszáztízezer forintot ajánlottak fel. Körülbelül öt­venezer forintot már be is fi­zetett a lakosság. Különösen kiemelkedő a Kaposvári Ruhagyár dolgozói­nak felajánlása: a város fej* lesztésére több mint harminc- kétezer forintot és hároni- százötvenhat órai munkát ajánlottak fél. A vendéglátó­ipari vállalat dolgozói mint­egy tizennégyezer forintot fi­zetnek be 'társadalmi munka helyett a városfejlesztésre. Ünnepélyesen emlékeznek meg az iskola névadójáról, Gárdonyi Gézáról április 28-án, vasárnap délután a Cseri iskolában. Az ünnepé­lyen, amelyen az iskola úttö­rői adnak műsort, közremű­ködik Pál József költő is. Hetente 250—300 fürdőkád A Berzsenyi utcában, a volt gőzfürdő udvarában van a Vasipari és Műszaki Ktsz bádogosrészlege. A jól gépe­sített műhelyből sok hasznos cikk kerül ki a dolgozók keze alóL Itt készülnek a tartós üstházak, ezenkívül "olaj- pumpákat is gyártanak. A részleg egyik helyiségében pe­dig drótfonással foglalkoznak a szakmabeliek. Igen sok fürdőkád is készül a műhelyben. A falun különösen ke­resett bádog fürdőkádakat az általános fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezetek boltjaiban árusítják. A részleg jól be­gyakorolt dolgozói egy-egy héten 250—300 fürdőkádat ad­nak át a kereskedelemnek. IRÁNY A BNV Sátrak, gyermekruhák, transzformátorok Május 17-én százhuszon- hatodszor nyitja meg kapuit a Budapesti Nemzetközi Vá­sár. A nagy seregszemlén a somogyi üzemek, vállalatok is képviseltetik magukat. A Tahi Campingcikk Vállalat kétszáz négyzetméternyi* terü­letet igényelt, s ezen mutatja be különböző típusú sátrait. A Kaposvári Ruhagyár ti zen­hatféle gyermekruhával sze­repel a könnyűipari pavilon­ban. A ruháknak még csak a tervei vannak készen, gyár­tásukhoz a napokban fogott hozzá a gyár. Az őszi-tavaszi különlegességek közül az ujj nélküli bébikabátot, a fiú műbőr kabátot mutatják be. Lábzsák, terliszter fiú- és lányöltöny, továbbá orkán­dzseki szerepel még a tizen­hat darabból álló kollekció­ban. A Kaposvári Villamossági Gyár a Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium pavilonjában, a VBKM termékei között mu­tatja be gyártmányait: egy új típusú profilkéses szakaszo­lót, nagyfeszültségű biztosító- betétet, villamosszerelési cik­keket és egy hordozható transzformátort. A Kefe- anyag-kikészítő Vállalat a műszálon kívül hagyományos termékeinek egy részét is be­mutatja a BNV-n. A Nagy meglepetés érte a minap Branko Matié cveta- novaci földművest: egy regge­len az akolban a birkák kö­zött megpillantott egy far­kast. Egykettőre magához tért azonban az ámulatból, kapta a vadászpuskáját, és ie- puffantotta a fenevadat. Ké­sőbb megszámolta a juhokat, és még inkább meglepődött: egy állat sem hiányzott az akolból. Még csak kísérlet! Az Orion és a Videoton Gyár, a Magyar Rádió és Te­levízió, valamint a Magyar Posta közös vállalkozásában kísérleti színes tv-adást ter­veznek az idei nemzetközi vásáron. Hazánkban a színes tv-adá- sok jelenleg kísérleti stá­diumban vannak, s ezért a vásáron majd látható színes tv még csak egy nagy vállal­kozás első szakasza. A rend­szeres színes tv-adás beveze­tése elöreláthatólág csak az 19 J0-ev években várható. A férj váratlanul érkezett haza... A férj két nappal koráb­ban érkezik haza üzleti útjáról. Az előszobában kopott férfikabát és kalap lóg. Igazi csavargó öltö­zék. Bemegy a hálószobá­ba, és a feleségét ágyban találja egy piszkos, borot- válatlan férfival. »No de ... « — dadogja meglepetten. »Engedd meg, hogy megmagyarázzam — sza­kítja félbe az asszony. — Csöngetett, és megkért adjak egy darab Icenye- ret. Mondtam neki, hogy nincs itthon kenyér. Ak­kor egy tányér levest akart. Mondtam, hogy leves nincs., Ekkor így szólt: »Akkor adjon vala- mit, amire a férjének már nincs szüksége ... « Félreértés A kislány az utcán sé­tál anyukájával. Egy bull­dog jön velük szembe. — Nézd anyu, mennyi­re hasonlít Kálmán bácsi­ra! — Pszt. Nem szégyelled magad! — Gondolod, hogy a ku- tyus meghallotta? * * * — Ráült a vadonatúj ka­lapomra! — Álljon fel! — Csak nem akar már hazamenni? Kiszolgálás Pincér: Ennél az asztal­nál egy idős ember ült egy kisfiúval. Nem tudja, ho­vá lettek? Vendég: Az idősebbik meghalt, amíg az ebédre várt, a kisfiú — én va­gyok. Minit a férfiaknak Marcillo Campos brazil divattervező erélyesen kö­veteli, hogy a férfiak is járjanak miniszoknyában. Véleménye szerint a nők azért élnek hosszabb ideig, mert öltözködésük lehető­vé teszi, hogy bőrük sza­badon lélegezzen. Foszlányok ©esen bírálták, mert tompa volt az agya. önmagát áltatta — ez él­tette. A festőművész addig mutogatta a képeit, míg­nem ráfogták, hogy kép­mutató. Van neki leüdismeretc, csak ritkán használja. Azt mondják erről a köl­tőről, hogy letette a lan­tot, holott neki csak le­mezjátszója volt. Műemlék Egy gazdagon díszített két évszázados kutyaólat műemlékké nyilvánítottak az angliai Monk Frystom- ban. Somsai Néplap Az MSZMP Sotnofcv megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WERTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft Index: 25067 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca 6 Nyomdáért felel: Mautner Jóaseí.

Next

/
Thumbnails
Contents