Somogyi Néplap, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-03 / 79. szám
Szerda, 1968. április 3. 3 SOMOGYI IffiPtÄ» Cselédházból burgonyahajtató Célszerűen haszasítja a berzencei Búzakalász Tsz az uradalom idejéből való cselédházat. Eddig nyaranként a tagoknak járó gabonát, ősz idején a kukoricát, máskor meg a tápot tárolták benne. Most pedig a burgonya csí- ■ rázik a kellemesen fűtött épület egyik felében. Januárban kezdték el az átalakítást, és már hasznát is veszik. Elismerésre méltóan gyors cselekvés ez. A csurói járás tsz-építőipa- ri közös vállalkozását bízták meg a szakmunkával a ber- zenceiek. A TÖVÁL csakhamar még is szerezte az először szükséges anyagokat, és küldte kőműveseit, fogjanak hozzá a kéményhúzáshoz Négy kéményt építettek, s a tsz-beliek máris beállíthatták a fűrészporos kályhákat. A villanyszerelők is igyekeztek megtenni a magukét, mihelyt ők kerülhettek sorra. Villanyt kap tehát itt a rekeszekbe rakott, burgonya, hadd növessze a fény a hajtásait. Mert elégtelen a természetes világítás, kevés világosság jut be kintrőL Amikor az idő kedvezőre fordult, az építőipari dolgozók a külső munkálatokhoz is hozzáláttak. A tsz saját amortizációs alapjából fedezi a költségeket, tavaly már tartalékolt erre a célra bizonyos összeget, a hiányzó részt pedig az idén teremti elő. A burgonyahajtató téli kialakításával sokai nyert a berzencei Búzakalász. Az eddigi tizenöt hold helyett most hatvan holdra való vetőgumót tudott előcsíráztatni. Számítsunk csak holdanként húsz mázsa terméstöbbletet, az is nagy pénz. Jövőre pedig a cselédház másik részében is hajtatnak burgonyát, s az egész vetésterületre kizárólag csíráztatott gumókat ültethetnek. Pontos gazdasági jelentősége van ennek abban a szövetkezetben, amelyik vetőburgonya termesztésére rendezkedett be, és évi 5,3 milliós bevételének mintegy negyven százalékát ettől az egyetlen növénytől várja. Burgonyahajtató lett az egykori cselédházból. A téli, kora tavaszi hónapokban hasznosítják erre a célra az épületet. Az év többi szakában változatlanul tárolhatnak benne más portékát is. így többszörösen megtérül az átalakításra, rendbe hozására fordított összeg. __________________K. J. K i mit tud a mezőgazdaságról? Vasárnap a kapolyi művelődési házban rendezték meg a tabi járás első Ki tud többet a mezőgazdaságról? vetélkedőjének selejtezőjét és döntőjét. Öt községből tizenheten vettek részt a versenyen, közülük hatan jutottak a döntőbe. A verseny első helyezettje a karádi Botos Mihály lett, akit egy 880 forint értékű magasnyomású permetezőgéppel, a második helyezett kapolyi Faragó Lajost 760 forintos permetezővel, a szintén kapolyi Széplaki Sebestyént pedig egy 420 forint értékű teázókész- lettel jutalmazták meg. A selejtezőn és a döntőben részt vett többi versenyzőnek ösz- szesen 1710 forint értékű mezőgazdasági szakkönyvet adtak át jutalomként. A megyei vetélkedőn a tabi járást az első három helyezett képviseli. Ipari tanulókat szerződtetünk az 1968—69-es évre kőműves, ács, burkoló, asztalos szakmában. Jelentkezés: Április 4. Ktsz Budapest, VHI. Auróra u. 23. Munkaügy. (5152) Orosz nyelvi vetélkedő A napokban lebonyolított orosz nyelvi versennyel befejeződitek a megyei szaktárgyi vetélkedők. Több mint kétszáz általános iskolai ta nuló mérte össze tudását, harcolt a tovább jutásért A nyolc tantárgy közül az orosz nyelvi versenyt rendezték meg utoljára. A vetélkedőn tizennyolc pajtás indult A hetedik osztályosok közül a siófoki Győrök Tamás az első, Zavilla Endre (Kaposvár) a második, Strublics József (Kadarkút) pedig a harmadik lett A, nyolcadikosok első helyezettje Rotschüd Flóra (Siófok) lett, a második helyet Horváth Klára fonyódi, a harmadik helyet pedig Kovács Miklós siófoki tanuló szemezte meg. ök képviselik majd megyénket az országos versenyen. válaszMiak a fiatalok Nagybajom példája A hazafias nevelés tartalékai Nyolcvan szakmában, 2800 hely között Az általános iskolákban az idén és jövőre tetőzik a demográfiai hullám. A júniusban végző nyolcadikasok száma messze meghaladja az elmúlt években végzetteltét. Mivel a gimnáziumok és a szakközépiskolák az általános iskolákból kimaradó fiataloknak csak a kisebbik hányadát fogadhatják be, nem közömbös, hogyan alakulnak éppen ebben az évben a szakmunkásképzés tervszámai. A megye ipari és mezőgazdasági üzemeinek igényei már ismertek. A szeptemberben kezdődő oktatási évre négyszáznál több lakatost, 350 kőműves, 190 villanyszerelő, 124 forgácsoló és 100 fonóipari tanulót vesznek föl a szakmunkásképző iskolákba. Víz-, ffáz-, cső- és autószerelő tanulóból jóval kevesebb kell. A műit évi tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalatok igényei ritkán találkoznak a jelentkezők elképzeléseivel. Ahol sok a jelentkező Üresen maradt helyek és többszörös túljelentkezés — évente visszatérő gondok ezek az iparitanuló-iskolában. Vannak bizonyos divatos szakmák: autó-, tv—rádiószerelő, fodrász stb. Azo-s a fiatalok, akik az autószerelő, vasesztergályos vagy a tv-szerelő munkáját alig vagy nem is ismerik, gyakran csak külsőségekből következtetnek, és a pályaválasztás gondját leegyszerűsitik mondván, az a jó szakma, amelyik jól fizet. Nem ritkán a szülők és a gyerekek elképzelése is ütközik. Az a szerencsétlenebb, ha ilyen esetben a szülő akarata az erősebb. Az ipari tanulók között minden évben akad olyan, aki menet közben otthagyja a szülők által választott divatos szakmát. Ennek azok a fiatalok látják a kárát, akik rátermettségük ellenére a kötött létszám következtében más szakmát kénytelenek választani maguknak. Kevés a lakatos a megyei tanács munkaügyi osztályának előadója a szakmánkénti megoszlásról a következőket mondja.: — Az arányok javultak, ám még mindig gondot okoz, hogy sokkal többen jelentkeznek például autószerelőnek, mint amennyi tanulóra szükség van. Mind több érettségizett fiatal érdeklődik a műszerész és a többi keresett szakma után. A gimnáziumi érettségivel szakmát tanulók száma évről évre emelkedik, egyre többen keresik a lehetőséget, hogy másfél vagy két év alatt szakmai képesítést szerezzenek. Emelt szinten Igen örvendetesen alakul a mezőgazdasági szakmunkástanulók beiskolázása. Egyre több fiatal választja élethivatásának a mezőgazdasági munkát és tanul, hogy jó kertész, öntöző vagy állattenyésztő legyen. Azok a törvények és rendeletek, amelyek a mezőgazda- sági dolgozók érdekében az utóbbi években láttak napvilágot, arra ösztönzik a pályaválasztó fiatalokat, hogy mind jobban vegyék számba a mezőgazdasági jellegű szakmákat is. Tavaly csupán hattal jelentkeztek kevesebben mezőgazdasági szakmunkástanulónak, mint amennyi a beiskolázási tervben szerepelt. Megyénk szakmunkásképzésének helyzetéről nem szólhatunk az emelt szintű képzés megemlítése nélkül. Az ipari- tanuló-isfkolában ezt az oktatási formát tavaly vezették be: hat osztályban kezdődött emelt szintű képzés. A tanulók itt három év után nemcsak szakmunkás-bizonyítványt kapnak, hanem elsajátítják a szakközépiskolák első kétéves elméleti anyagát is. Ezzel magyarázható az a nagyarányú érdeklődés, ami a szülők és a nyolcadik osztályt végzett tanulók részéről megnyilvánul. A szeptemberben kezdődő iskolaévben ismét hat első osztályban kezdik meg az emelt szintű oktatást 1975-re pedig már huszonöt ilyen első osztályt indítanak. Jobb tájékoztatást! Emelt vagy »normál-« szinten egyaránt a vállalati, a népgazdasági igények szabják meg, hogy egyes szakmákban milyen mértékű utánpótlás biztosítása szükséges. A Munkaügyi Minisztérium, a megyei tanács munkaügyi osztálya rendszeresen bocsát ki ezzel foglalkozó tájékoztató füzeteket Ezek ellenére úgy tűnik, a pályaválasztó fiatalok többsége egyáltalán nem ismeri azokat a szakmákat, amelyek a gépesítés, a technika rohamos fejlődésével szinte csaknem megváltoztak. A pedagógusokra, mégpedig az általános iskolai nevelőkre vár az a feladat hogy felhívják a tanulók figyelmét azokra a szakmákra, amelyek még kevésbé ismerősek a fiatalok előtt, de betöltésük a népgazdaság szempontjából nagyon is szükségszerű. Az a tapasztalat ugyanis, hogy a harminc-negyven tagú nyolcadik osztályokban a fölmérések során mindössze két-három szakma között oszlik meg a tanulók választása. A tanulók szempontjából az a helyes, ha a választott szakma mellett másodikként egy úgynevezett rokonszakmát is megjelölnek. így nem kell teljesen feladni az elképzeléseiket akkor sem, ha az eredeti terv nem válik valóra. A választottnál jellegében elütő szakmába irányított tanulók közül kerül Ifi ugyanis az a néhány százalék, amelyik évről évre a legkönnyebben lemorzsolódik. Holott a szakmunkásképzés célja éppen az, hogy a fiatalok abban a szakmában szerezzenek képesítést és váljanak jó szakemberekké, amelyiket szívesen választják Nagy József Egyik pedagógus ismerősöm a múltkor részletes beszámolót kért tőlem Gyergyai Albert professzor nagybajomi díszpolgárrá választásáról. Olvasta a tudósítást az újságban, látta a riportot a televízióban, őt azonban az apró részletek is izgatták. Sokat és sokáig beszélgettünk, értelmeztük és magyaráztuk a látogatás minden mozzanatát, Ízlelgettük az Burópa-hírű irodalomtörténész, esztéta és műfordító minden ízes szavát, magvas gondolatát Többször is visszakanyarodtunk ahhoz a tényhez, hegy a sokáig külföldön élő, ma is világot járó professzor szülőfalujában, Nagybajomban érzi magát igazán otthon, kapcsolata sohasem gyengült megyéjével, sőt ez a kötelék még szorosabbá vált a bajomi kitünte- tes óta. Ismerősömet az a gondolat ragadta meg legjobban, amely az ünnepi tanácsülés üdvözlő beszédében hangzott el: Gyergyai Albert mindig hű maradt a forráshoz. A forrás Nagybajom, és a neves irodalomtörténész úgy maradt hű hozzá, hogy a legtöbbre vágyva, az emberi kultúra legmélyebb és sokszor legrejtettebb kincseit keresve, e kincsekkel nemcsak önmagát, hanem a magyar népet, faluját is gazdagította Ezt megtoldottam egy másikkal. Az ünnepelt a megérkezése után mondta magnóra a szülőfaluja iránt érzett szeretetét A díszpolgár professzor szavait őrző magnótekercs azóta a helybeli könyvtár állományát gazdagítja. Ebből a nyilatkozatból idéztem ismerősömnek a következőket: »Az én múló és elszigetelt életem csak olyan, mint egy kis hullám egy nagy vízen. Nagybajom megvolt, meglesz ezután is, Évről évre növekszik az a terménymennyiség, amelyet a mezőgazdasági nagyüzemek a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnak adnak el. Míg 1964-ben tizenkétezer vagon terményt vásároltak fél, a múlt évben már csaknem 18 000 vagon termés átvételéről, biztonságos tárolásáról keltett gondoskodniuk. A feladat tehát, hogy az átvételt — kivált a nyári és az őszi nagy munkák időszakában — zökkenőmentesen, minél rö- videbb idő alatt hajtsa végre a vállalat Az idén is újabb tárolóhelyek építésével, az átvevőhelyek korszerűsítésével szolgálják ezt a célt A legnagyobb most épülő létesítmény a kaposvári ezervagonos siló. Ez a jövő nyárra készül eä, és megoldja a megye legtöbb terményt adó járásának a gondját A kaposvári járás ugyanis mintegy három és féi ezer vagon terményt értékesít évente, és 1967-ben is ezer vagon kenyérgabonát a szabad ég alatt kellett tárolni. Ezerkétszáz vagon gabona biztonságos tárolására színeket építenek a feldolgozó üzemek közelében. így többek között az öreglaki keverőüzem, a balatonboglári, a tabi, a porrogi malom mellett készülnek az idén új táviszont én csak egy vagyait a sorban azok között, akik annak idején itt, ezen a helyen, ahogy mint egy régi Árpád-krónika mondja: jó vizet, jó füvet, jó legelőt találtak, s megtelepedtek az első nagybajomiak, azóta a maguk módján, a maguk képességei szerint szép nagy virágzó községet alapítottak. Ennek a községnek igen sokat,- majdnem mindent köszönhetek...« Sokáig hallgattunk. Aztán ismerősöm megtörte a csendet Arról beszélt, hogy sokszor gondban vannak az úttörőcsapatok, nem találnak olyan feladatot a pajtásoknak, amely fölvillanyozná őkét, a községnek is hasznot hozna. Lám, éppen a díszpolgárrá avatás adja az ötletet hogy a hazafias nevelés szolgálatába lehetne állítani például Gyergyai professzor gyermekkorának feldolgozását Még élnek az egykori iskola társak, -mindazok, akik ismerték és szerették. Milyen ösztönző példa lehetne a faluját a megyéjét szerető professzor az úttörőik előtt S továbbfejlesztve az alapötletet, szenvedélyesen és egymás szavába vágva arról tárgyaltunk, biztosan akad Nagybajomon kívül számos olyan falu, ahonnan elszármazott s neves tudóssá, mérnökké, kutatóvá, államférfivá vált több fia és leánya. Minden iskola és úttörőcsapat felkutathatná s felhasználhatná ezt az értékes kincset. A minden szépre és jóra fogékony gyermeki elkek kristálytiszta érzelmekkel gyarapodhatnának a kutatómunka közben. Ma még rejtettek ezek a kincsek. Pedig a gyerekek önmagukat és falujukat is gazdagíthatnák előbányászásuk- kaL L. G. rolászínek. Ezzel számottevően csökken a gazdaságok, de elsősorban a vállalat szállítási gondja Az átvételt gyorsítja aa újabb két hídmérleg is. Az egyiket a kaposvári tárháznál, a másikat az öreglaki keverőüzemnél építik. Ezzel együtt húszra emelkedik a megyében a hídmérlegek száma, és maholnap minden nagyobb átvevőhelynél lesz ilyen berendezés. Az újabb szállítószalagok, terményto- vábbító gépek ugyancsak az átvételek gyorsítását szolgálják, emellett emberi munkaerőt is megtakarítanak. Mint korábban a beruházások bizonyos hányadát — az idén hétszázezer forintot — szociális és tűzvédelmi célokra fordítják. A korszerűsödő telepeken — mint például Barcson, Balatonboglá- ron, Siófokon, Kaposváron — megfelelő öltözők, fürdők állnak a dolgozók rendelkezésére. ^KÁRTÉRÍTÉS.' Négy millió-háromszáznyolcvanöt forint összegű kártérítést fizetett ki tavaly az Állami Biztosító tabi járási fiókja. Ebből a szocialista és a magén szektorban keletkezett vagyonkárokra 1 992 000, a személyi károkra pedig 2 393 000 forintot folyósítottak ki. Korszerűsítik, gyorsítják a gabonaátvételt Évek óta gondot okoz a lakatos, a fonóipari, az épületbádogos szakmák utánpótlása. A megyei vállalatok érdeke, Somogy iparosítási terve megköveteli, hogy ezeket az egyébként indokolatlanul mostoha munkaköröket is benépesítsék. Sok száz gép- és épület- lakatos beiskolázását sürgetik a vállalatok, ám éppen ezeket a foglalkozásokat választják a legkevesebben. Nagy Lajosné,
