Somogyi Néplap, 1968. április (25. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-03 / 79. szám

Szerda, 1968. április 3. 3 SOMOGYI IffiPtÄ» Cselédházból burgonyahajtató Célszerűen haszasítja a berzencei Búzakalász Tsz az uradalom idejéből való cse­lédházat. Eddig nyaranként a tagoknak járó gabonát, ősz idején a kukoricát, máskor meg a tápot tárolták benne. Most pedig a burgonya csí- ■ rázik a kellemesen fűtött épület egyik felében. Január­ban kezdték el az átalakítást, és már hasznát is veszik. El­ismerésre méltóan gyors cse­lekvés ez. A csurói járás tsz-építőipa- ri közös vállalkozását bízták meg a szakmunkával a ber- zenceiek. A TÖVÁL csakha­mar még is szerezte az elő­ször szükséges anyagokat, és küldte kőműveseit, fogjanak hozzá a kéményhúzáshoz Négy kéményt építettek, s a tsz-beliek máris beállíthatták a fűrészporos kályhákat. A villanyszerelők is igyekeztek megtenni a magukét, mihelyt ők kerülhettek sorra. Vil­lanyt kap tehát itt a reke­szekbe rakott, burgonya, hadd növessze a fény a hajtásait. Mert elégtelen a természetes világítás, kevés világosság jut be kintrőL Amikor az idő kedvezőre fordult, az építőipari dolgo­zók a külső munkálatokhoz is hozzáláttak. A tsz saját amortizációs alapjából fedezi a költségeket, tavaly már tar­talékolt erre a célra bizonyos összeget, a hiányzó részt pe­dig az idén teremti elő. A burgonyahajtató téli ki­alakításával sokai nyert a berzencei Búzakalász. Az ed­digi tizenöt hold helyett most hatvan holdra való vetőgu­mót tudott előcsíráztatni. Számítsunk csak holdanként húsz mázsa terméstöbbletet, az is nagy pénz. Jövőre pe­dig a cselédház másik ré­szében is hajtatnak burgo­nyát, s az egész vetésterület­re kizárólag csíráztatott gu­mókat ültethetnek. Pontos gazdasági jelentősége van en­nek abban a szövetkezetben, amelyik vetőburgonya ter­mesztésére rendezkedett be, és évi 5,3 milliós bevételének mintegy negyven százalékát ettől az egyetlen növénytől várja. Burgonyahajtató lett az egykori cselédházból. A téli, kora tavaszi hónapokban hasznosítják erre a célra az épületet. Az év többi szaká­ban változatlanul tárolhatnak benne más portékát is. így többszörösen megtérül az át­alakításra, rendbe hozására fordított összeg. __________________K. J. K i mit tud a mezőgazdaságról? Vasárnap a kapolyi műve­lődési házban rendezték meg a tabi járás első Ki tud töb­bet a mezőgazdaságról? ve­télkedőjének selejtezőjét és döntőjét. Öt községből tizen­heten vettek részt a verse­nyen, közülük hatan jutottak a döntőbe. A verseny első helyezettje a karádi Botos Mihály lett, akit egy 880 fo­rint értékű magasnyomású permetezőgéppel, a második helyezett kapolyi Faragó La­jost 760 forintos permetező­vel, a szintén kapolyi Szép­laki Sebestyént pedig egy 420 forint értékű teázókész- lettel jutalmazták meg. A se­lejtezőn és a döntőben részt vett többi versenyzőnek ösz- szesen 1710 forint értékű me­zőgazdasági szakkönyvet ad­tak át jutalomként. A me­gyei vetélkedőn a tabi já­rást az első három helyezett képviseli. Ipari tanulókat szerződtetünk az 1968—69-es évre kőműves, ács, burkoló, asztalos szakmában. Jelentkezés: Április 4. Ktsz Budapest, VHI. Auróra u. 23. Munka­ügy. (5152) Orosz nyelvi vetélkedő A napokban lebonyolított orosz nyelvi versennyel befejeződitek a megyei szak­tárgyi vetélkedők. Több mint kétszáz általános iskolai ta nuló mérte össze tudását, har­colt a tovább jutásért A nyolc tantárgy közül az orosz nyelvi versenyt rendezték meg utoljára. A vetélkedőn tizennyolc pajtás indult A hetedik osztályosok közül a siófoki Győrök Tamás az első, Zavilla Endre (Kaposvár) a második, Strublics József (Kadarkút) pedig a harmadik lett A, nyolcadikosok első helyezettje Rotschüd Flóra (Siófok) lett, a második helyet Horváth Klára fonyódi, a harmadik helyet pedig Ko­vács Miklós siófoki tanuló szemezte meg. ök képviselik majd megyénket az országos versenyen. válaszMiak a fiatalok Nagybajom példája A hazafias nevelés tartalékai Nyolcvan szakmában, 2800 hely között Az általános iskolákban az idén és jövőre tetőzik a de­mográfiai hullám. A júniusban végző nyolcadikasok száma messze meghaladja az elmúlt években végzetteltét. Mivel a gimnáziumok és a szakközépis­kolák az általános iskolákból kimaradó fiataloknak csak a kisebbik hányadát fogadhatják be, nem közömbös, hogyan alakulnak éppen ebben az év­ben a szakmunkásképzés terv­számai. A megye ipari és me­zőgazdasági üzemeinek igényei már ismertek. A szeptember­ben kezdődő oktatási évre négyszáznál több lakatost, 350 kőműves, 190 villanyszerelő, 124 forgácsoló és 100 fonóipari tanulót vesznek föl a szakmun­kásképző iskolákba. Víz-, ffáz-, cső- és autószerelő tanulóból jóval kevesebb kell. A műit évi tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a vállalatok igényei ritkán találkoznak a jelentke­zők elképzeléseivel. Ahol sok a jelentkező Üresen maradt helyek és többszörös túljelentkezés — évente visszatérő gondok ezek az iparitanuló-iskolában. Van­nak bizonyos divatos szakmák: autó-, tv—rádiószerelő, fod­rász stb. Azo-s a fiatalok, akik az autószerelő, vasesztergályos vagy a tv-szerelő munkáját alig vagy nem is ismerik, gyakran csak külsőségekből következtetnek, és a pályavá­lasztás gondját leegyszerűsitik mondván, az a jó szakma, ame­lyik jól fizet. Nem ritkán a szü­lők és a gyerekek elképzelése is ütközik. Az a szerencsétle­nebb, ha ilyen esetben a szü­lő akarata az erősebb. Az ipa­ri tanulók között minden év­ben akad olyan, aki menet köz­ben otthagyja a szülők által választott divatos szakmát. En­nek azok a fiatalok látják a kárát, akik rátermettségük el­lenére a kötött létszám követ­keztében más szakmát kényte­lenek választani maguknak. Kevés a lakatos a megyei tanács munkaügyi osztályának előadója a szak­mánkénti megoszlásról a kö­vetkezőket mondja.: — Az arányok javultak, ám még mindig gondot okoz, hogy sokkal többen jelentkeznek például autószerelőnek, mint amennyi tanulóra szükség van. Mind több érettségizett fiatal érdeklődik a műszerész és a többi keresett szakma után. A gimnáziumi érettségivel szak­mát tanulók száma évről évre emelkedik, egyre többen kere­sik a lehetőséget, hogy másfél vagy két év alatt szakmai ké­pesítést szerezzenek. Emelt szinten Igen örvendetesen alakul a mezőgazdasági szakmunkásta­nulók beiskolázása. Egyre több fiatal választja élethivatásá­nak a mezőgazdasági munkát és tanul, hogy jó kertész, ön­töző vagy állattenyésztő le­gyen. Azok a törvények és ren­deletek, amelyek a mezőgazda- sági dolgozók érdekében az utóbbi években láttak napvilá­got, arra ösztönzik a pályavá­lasztó fiatalokat, hogy mind jobban vegyék számba a me­zőgazdasági jellegű szakmá­kat is. Tavaly csupán hattal jelentkeztek kevesebben mező­gazdasági szakmunkástanuló­nak, mint amennyi a beiskolá­zási tervben szerepelt. Megyénk szakmunkásképzé­sének helyzetéről nem szólha­tunk az emelt szintű képzés megemlítése nélkül. Az ipari- tanuló-isfkolában ezt az okta­tási formát tavaly vezették be: hat osztályban kezdődött emelt szintű képzés. A tanulók itt három év után nemcsak szak­munkás-bizonyítványt kapnak, hanem elsajátítják a szakkö­zépiskolák első kétéves elmé­leti anyagát is. Ezzel magya­rázható az a nagyarányú ér­deklődés, ami a szülők és a nyolcadik osztályt végzett ta­nulók részéről megnyilvánul. A szeptemberben kezdődő is­kolaévben ismét hat első osz­tályban kezdik meg az emelt szintű oktatást 1975-re pedig már huszonöt ilyen első osz­tályt indítanak. Jobb tájékoztatást! Emelt vagy »normál-« szin­ten egyaránt a vállalati, a népgazdasági igények szabják meg, hogy egyes szakmákban milyen mértékű utánpótlás biz­tosítása szükséges. A Munka­ügyi Minisztérium, a megyei tanács munkaügyi osztálya rendszeresen bocsát ki ezzel foglalkozó tájékoztató füzete­ket Ezek ellenére úgy tűnik, a pályaválasztó fiatalok több­sége egyáltalán nem ismeri azokat a szakmákat, amelyek a gépesítés, a technika roha­mos fejlődésével szinte csak­nem megváltoztak. A pedagó­gusokra, mégpedig az általá­nos iskolai nevelőkre vár az a feladat hogy felhívják a ta­nulók figyelmét azokra a szak­mákra, amelyek még kevésbé ismerősek a fiatalok előtt, de betöltésük a népgazdaság szempontjából nagyon is szük­ségszerű. Az a tapasztalat ugyanis, hogy a harminc-negy­ven tagú nyolcadik osztályok­ban a fölmérések során mind­össze két-három szakma kö­zött oszlik meg a tanulók vá­lasztása. A tanulók szempontjából az a helyes, ha a választott szak­ma mellett másodikként egy úgynevezett rokonszakmát is megjelölnek. így nem kell tel­jesen feladni az elképzelései­ket akkor sem, ha az eredeti terv nem válik valóra. A vá­lasztottnál jellegében elütő szakmába irányított tanulók közül kerül Ifi ugyanis az a néhány százalék, amelyik év­ről évre a legkönnyebben le­morzsolódik. Holott a szak­munkásképzés célja éppen az, hogy a fiatalok abban a szak­mában szerezzenek képesítést és váljanak jó szakemberekké, amelyiket szívesen választják Nagy József Egyik pedagógus ismerősöm a múltkor részletes beszámo­lót kért tőlem Gyergyai Al­bert professzor nagybajomi díszpolgárrá választásáról. Olvasta a tudósítást az újság­ban, látta a riportot a tele­vízióban, őt azonban az apró részletek is izgatták. Sokat és sokáig beszélgettünk, értel­meztük és magyaráztuk a lá­togatás minden mozzanatát, Ízlelgettük az Burópa-hírű irodalomtörténész, esztéta és műfordító minden ízes szavát, magvas gondolatát Többször is visszakanyarodtunk ahhoz a tényhez, hegy a sokáig kül­földön élő, ma is világot járó professzor szülőfalujában, Nagybajomban érzi magát igazán otthon, kapcsolata so­hasem gyengült megyéjével, sőt ez a kötelék még szoro­sabbá vált a bajomi kitünte- tes óta. Ismerősömet az a gondolat ragadta meg legjobban, amely az ünnepi tanácsülés üdvözlő beszédében hangzott el: Gyer­gyai Albert mindig hű ma­radt a forráshoz. A forrás Nagybajom, és a neves iro­dalomtörténész úgy maradt hű hozzá, hogy a legtöbbre vágyva, az emberi kultúra legmélyebb és sokszor legrej­tettebb kincseit keresve, e kincsekkel nemcsak önmagát, hanem a magyar népet, falu­ját is gazdagította Ezt meg­toldottam egy másikkal. Az ünnepelt a megérkezése után mondta magnóra a szülőfalu­ja iránt érzett szeretetét A díszpolgár professzor szavait őrző magnótekercs azóta a helybeli könyvtár állományát gazdagítja. Ebből a nyilatko­zatból idéztem ismerősömnek a következőket: »Az én múló és elszigetelt életem csak olyan, mint egy kis hullám egy nagy vízen. Nagybajom megvolt, meglesz ezután is, Évről évre növekszik az a terménymennyiség, amelyet a mezőgazdasági nagyüzemek a Gabonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalatnak adnak el. Míg 1964-ben tizenkétezer va­gon terményt vásároltak fél, a múlt évben már csaknem 18 000 vagon termés átvéte­léről, biztonságos tárolásáról keltett gondoskodniuk. A fel­adat tehát, hogy az átvételt — kivált a nyári és az őszi nagy munkák időszakában — zökkenőmentesen, minél rö- videbb idő alatt hajtsa végre a vállalat Az idén is újabb tárolóhe­lyek építésével, az átvevőhe­lyek korszerűsítésével szolgál­ják ezt a célt A legnagyobb most épülő létesítmény a ka­posvári ezervagonos siló. Ez a jövő nyárra készül eä, és megoldja a megye legtöbb terményt adó járásának a gondját A kaposvári járás ugyanis mintegy három és féi ezer vagon terményt ér­tékesít évente, és 1967-ben is ezer vagon kenyérgabonát a szabad ég alatt kellett tárol­ni. Ezerkétszáz vagon gabona biztonságos tárolására színe­ket építenek a feldolgozó üzemek közelében. így töb­bek között az öreglaki keve­rőüzem, a balatonboglári, a tabi, a porrogi malom mel­lett készülnek az idén új tá­viszont én csak egy vagyait a sorban azok között, akik annak idején itt, ezen a he­lyen, ahogy mint egy régi Ár­pád-krónika mondja: jó vizet, jó füvet, jó legelőt találtak, s megtelepedtek az első nagy­bajomiak, azóta a maguk módján, a maguk képességei szerint szép nagy virágzó köz­séget alapítottak. Ennek a községnek igen sokat,- majd­nem mindent köszönhetek...« Sokáig hallgattunk. Aztán ismerősöm megtörte a csen­det Arról beszélt, hogy sok­szor gondban vannak az út­törőcsapatok, nem találnak olyan feladatot a pajtásoknak, amely fölvillanyozná őkét, a községnek is hasznot hozna. Lám, éppen a díszpolgárrá avatás adja az ötletet hogy a hazafias nevelés szolgálatába lehetne állítani például Gyer­gyai professzor gyermekkorá­nak feldolgozását Még élnek az egykori iskola társak, -mind­azok, akik ismerték és szeret­ték. Milyen ösztönző példa le­hetne a faluját a megyéjét szerető professzor az úttörőik előtt S továbbfejlesztve az alapötletet, szenvedélyesen és egymás szavába vágva arról tárgyaltunk, biztosan akad Nagybajomon kívül számos olyan falu, ahonnan elszár­mazott s neves tudóssá, mér­nökké, kutatóvá, államférfivá vált több fia és leánya. Min­den iskola és úttörőcsapat fel­kutathatná s felhasználhatná ezt az értékes kincset. A min­den szépre és jóra fogékony gyermeki elkek kristálytiszta érzelmekkel gyarapodhatná­nak a kutatómunka közben. Ma még rejtettek ezek a kincsek. Pedig a gyerekek ön­magukat és falujukat is gaz­dagíthatnák előbányászásuk- kaL L. G. rolászínek. Ezzel számotte­vően csökken a gazdaságok, de elsősorban a vállalat szál­lítási gondja Az átvételt gyorsítja aa újabb két hídmérleg is. Az egyiket a kaposvári tárház­nál, a másikat az öreglaki keverőüzemnél építik. Ezzel együtt húszra emelkedik a megyében a hídmérlegek szá­ma, és maholnap minden na­gyobb átvevőhelynél lesz ilyen berendezés. Az újabb szállítószalagok, terményto- vábbító gépek ugyancsak az átvételek gyorsítását szolgál­ják, emellett emberi munka­erőt is megtakarítanak. Mint korábban a beruházá­sok bizonyos hányadát — az idén hétszázezer forintot — szociális és tűzvédelmi cé­lokra fordítják. A korszerű­södő telepeken — mint pél­dául Barcson, Balatonboglá- ron, Siófokon, Kaposváron — megfelelő öltözők, fürdők áll­nak a dolgozók rendelkezé­sére. ^KÁRTÉRÍTÉS.' Négy mil­lió-háromszáznyolcvanöt fo­rint összegű kártérítést fize­tett ki tavaly az Állami Biz­tosító tabi járási fiókja. Eb­ből a szocialista és a magén szektorban keletkezett va­gyonkárokra 1 992 000, a sze­mélyi károkra pedig 2 393 000 forintot folyósítottak ki. Korszerűsítik, gyorsítják a gabonaátvételt Évek óta gondot okoz a la­katos, a fonóipari, az épület­bádogos szakmák utánpótlása. A megyei vállalatok érdeke, Somogy iparosítási terve meg­követeli, hogy ezeket az egyébként indokolatlanul mos­toha munkaköröket is benépe­sítsék. Sok száz gép- és épület- lakatos beiskolázását sürgetik a vállalatok, ám éppen ezeket a foglalkozásokat választják a legkevesebben. Nagy Lajosné,

Next

/
Thumbnails
Contents