Somogyi Néplap, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-15 / 63. szám
« Megválasztották a Hazafias Népfront új megyei bizottságát (Folytatás az 1. oldalról) mozgalomra az új gazdaság- irányítási rendszerre való áttérés segítésében, tudatosításában is. A megyében létrehozták a gazdasági vezetők fórumát, bizottsági üléseken, és a községi vezetők kaposvári tanácskozásán tájékoztatták a nepfrontaktívákat a gazdasági reform szükségességéről. A bizottságok működési területeiken segítettek kialakítani a különböző gazdasági intézkedéseket kísérő és fogadó helyes közvéleményt, közhangulatot. TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁSSAL A MEGYE FEJLESZTÉSÉÉRT A művelődéspolitikai feladatok végrehajtásának értékelése után az előadó a békemozgalmi tevékenységet ismertette. Hangsúlyozta, hogy megyénk lakosságának eltökélt békevágyát híven tükrözték azok a békegyűlések, amelyeket a Hazafias Népfront bizottságai a tömeg- szervezetekkel, a politikai és gazdasági szervekkel közösen rendeztek. A tevékenységi terület másik fontos feladata a népek közötti barátság gondolatának elmélyítése, ápolása. A népfrontmozgalom egyik legsokrétűbb, legszerteágazóbb tevékenysége a községfejlesztési munka. — A tanácsok lelkes és jő szervező munkája mellett, úgy érezzük, nem hat szerénytelenségnek azt mondani, hogy a népfrontbizottságok munkája, ügyszeretete, véleményadása mind benne van abban, hogy a négy évvel ezelőtti 84,7 milliós község- fejlesztési alap 1967-ben csaknem 127 millióra, a társadalmi munka értéke pedig 11 millióról 23,5 millió forintra növekedett. így válnak évről évre szebbé a somogyi falvak, és az elért szép eredmények így ösztönözhetnek további küzdelemre az újabb célok eléréséért. De nemcsak á falu, hanem Kaposvár vezetői és a célkitűzéseket magukénak valló lakói is sokat tesznek a város problémáinak megoldásáért. A városi párt- és tanács vb, valamint a Hazafias Népfront városi bizottságának együttes felhívására itt is ezrek fogták meg a szerszámokat, tettek pénzbeli felajánlásokat a város vízellátási gondjainak megoldásáért. Elismerés és tisztelet mindazoknak, akik részt veitek ebben a munkában. Varga Károly ezután részletesen beszélt a tennivalókról, s a népfrontmunka fő célkitűzését így fogalmazta meg: — Legfőbb célunk az, hogy erősítsük népünk összefor- rottságát, a szocialista nemzeti egységet a szocializmus teljes fölépítése érdekében. Ügy kell tevékenykednünk, hogy a Népfront olyan fórummá váljon, ahol a dolgozók, a munkások, a parasztok, az értelmiségiek és a különböző rétegekhez tartozó emberek bátran elmondhatják véleményüket és javaslatukat az országos és a helyi kérdésekben. — Tisztelt küldöttértekezlet! Megyénk népfrontmozgalmát s benne az emberek százait és ezreit a tenniakarás, az ügybuzgalom, a közösség szolgálata vezette. Köszönetét mondok ezért a tevékenységért és fáradozásért mozgalmunk minden aktivistájának, bizottságaink tagjainak. Azt kérem, dolgozzanak a továbbiakban még nagyobb lelkesedéssel. Ezt várjuk mindazoktól, akik már több éve, évtizede dolgoznak a mozgalomban és ezt várjuk bizottságunk új tagjaitól is, azoktól, akik most kapcsolódnak be a mozgalomba, tegyék ezt azzal a tudattal, hogy jó ügyért, a nép szolgálatában, a szocialista jövőért dolgoznak. A titkári beszámolót követő rövid szünet után Szabados Dezső, a küldöttértekezlet elnöke megnyitotta a vitát. Horváth László nagy bajomi tsz-elnök az egységes paraszti osztály kialakulásáról, a falu társadalmi,^politikai arculatának megváltozásáról beszélt. A felszólaló helyeselte a népfrontbizottságoknak az agrárértelmiség fokozottabb bevonására irányuló törekvését. Dr. Viczián Antal, a marcali kórház igazgatója felszólalásában az értelmiség szerepével foglalkozott. Szerinte a falusi értelmiség sokkal nagyobb arányban vesz részt a munkában, mint a városi. De a városokban is sok olyan értelmiségi van, aki, ha ezt igénylik, kész tevékenykedni a közért és aktivistája lehet a népfront- mozgalomnak. Pcmucz János, a Hazafias Népfront siófoki bizottságának .elnöke Siófok nagy fejlődőéről beszélt, és elmondta azt is, hogy a község lakói nagy figyelemmel kísérték az országgyűlés legutóbbi ülésszakát, amelyen többek között Siófok várossá nyilvánításának igénye is felvetődött Kovács Imre kaposvári küldött egy városi körzeti bizottság munkáját ismertette, majd Jordanics József kapott szót. A cseri körzeti bizottság titkára a beszámoló méltatása után a cseri körzeti népfrontbizottság terveiről beszélt. A városrész lakói ebben az évben már ezer óra társadalmi munkát vállaltak, hogy szebbé varázsolják lakóhelyüket. Losoncii Pál elvtárs felszólalása Ezután Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke emelkedett szólásra. Tolmácsolta a Hazafias Népfront Országos Tanácsának üdvözletét a megyei küldöttértekezlet minden tagjának, a megválasztott új járási, községi bizottságoknak, vezetőiknek, a Népfront minden aktívájának — majd ezeket mondotta. — A Hazafias Népfront, politikai, társadalmi életünk e legszélesebb mozgalma negyedik kongresszusára készül. A közelmúltban a falvakban, városokban népfrontgyűléseket tartottak. Ezek a gyűlések látogatottak, élénkek voltak, és igen hasznos munkát végeztek. A lakosság érdeklődését tükrözi a felszólalások nagy száma. Külön is értékes számunkra, az, hogy a véleménynyilvánítások szinte általánosan közérdekűek voltak. — A legutóbbi népfrontkongresszus óta népünk nagyot lépett előre a szocialista építés útján. A szocialista demokratizmus jelentős fejlődésnek indult, és ez minden eddiginél kedvezőbb feltételeket teremt a Népfront munkájához is. A szocialista demokrácia elmélyülésének további nagy ösztönzője gazdasági életünkben a vezetés és irányítás új rendszerének a bevezetése. A gazdaságirányítás reformja érinti egész népgazdaságunkat A gazdasági és társadalmi élet. feladatait csak a legszorosabb összefogással oldhatjuk meg sikeresen. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány politikájával és munkáiéval kiérdemelte egész dolgozó népünk bizalmát Ez a politika és a kölcsönös bizalom volt az alapja népünk egységes állásfoglalásának a múlt év márciusában lezajlott országgyűlési képviselő- és tanácstagi ■ választásokon. Népszavazás volt ez a választás az eddigi politika mellett, s eredménye ennek a politikának a következetes továbbvitelét követeli meg a megválasztott tanácstagoktól és országgyűlési képviselőktől. Losonczi Pál ezután az idei terv főbb célkitűzéseiről beszélt, majd három olyan feladatot emelt ki, amely Somogy megyét is érinti: az iparilag elmaradott területek fejlesztése, a falu közelítése a városhoz, a mezőgazdaság és az ipar föltételeinek közelítése egymáshoz. — Az iparilag elmaradott területek fejlesztése nemcsak gazdasági kérdés. Elsősorban össztársadalmi célokat szolgál. A mi társadalmunkban nem lehetnek »isten háta mögötti-“ részek. Az ipar a maga műszaki fejlettségével elősegíti egy vidék általános kulturális színvonalának a növekedését is. Az új gazdaságirányítási rendszer a vidék iparosításának a vállalatokra nézve kedvező föltételeit alakította ki. Reméljük, hogy az iparilag elmaradott területek megindult fejlődése gyorsuló ütemben folytatódik. Velem együtt a küldött elvtársak jó része ismerte a falu várossal szembeni elmaradottságát. A kiutat sokam abban keresték a legutóbbi időkig, hogy faluból városba költöztek. Csak a szocializmus alapjainak lerakása teremtette meg a föltételeit annak, hogy falun is lehetővé vált a városéhoz hasonló munkakörülményeket létrehozni, a jövedelmeket közelíteni a városban élőkéhez és felszámolni a lakás, a kommunális és egyéb területen levő különbségeket. Még csak a kezdetén vagyunk ennek a munkáinak. De azt már most is elmondhatjuk, hogy sok falu s annak lakói nagyon közel kerültek a városokéhoz, sőt helyenként meg is haladlak a várost élet- színvonal tekintetéiben. A gazdálkodásban a meaögazdasag: üzemek egyenrangúvá tétele a vállalatokkal elsősorban perspektívát, jövőt adott a parasztságnak. És ha vannak is, akik még nem értik ezt az egyenrangúságot, vitatják vagy éppen nem akarják tudomásul venni, a parasztság megértette, jobb munkával viszonozz!: ezt a társadalomnak. Szentül meg vagyok győződve, hogy ez a jó munka az elkövetkező időben csak fokozódni fog. Az Elnöki Tanács elnöke Somogy fejlődését elemezte ezután. — Somogy elsősorban mezőgazdasági adottságú megye, s ez nem is baj. Hozzá kell tenni, hogy a megye kedvező föltételekkel s. hagyományokkal is rendelkezik a mezőgazdasági termelésben. Egyre inkább lehetővé válik, hogy ezekhez az adottságokhoz igazítsuk a megye mezőgazdasági termelésének szerkezetét. Ennek megfelelően történjék a termelés területi elhelyezése és specializálódása a mezőgazdaság egészével való kapcsolatában és a megyén belül. Sok jó szándékú elképzeléssel és türelmetlen útkereséssel találkozunk ezzel kapcsolatban, amit meg lehet érteni, de semmi okunk sincs a kétségbeesésre. Szövetkezeteink jó úton haladnak ezeknek a feladatoknak a megoldásában. Losonczi Pál elismeréssel szólt a Tegyünk többet Somo- gyért! mozgalom eredményeiről, majd külpolitikai kénlésekkel foglalkozott, és így fejezte be hozzászólását: — A Hazafias Népfront negyedik kongresszusára való felkészülés jó alkalmat nyújt minden jó szándékú, becsületes erő összefogásához, az ország felvirágoztatását szolgáló közéleti tevékenység föl- lendítéséhez, amelyben minden hazánkfiának tudásához képest részt vállalni megtisztelő kötelessége. A következő felszólaló Szo- kola Károlyné dr., a Fonyódd Járási Tanács vb-titkára, országgyűlési képviselő volt, aki a tanácsi munkában szerzett gyakorlati tapasztalatairól számolt be a küldöttértekezletnek. A járási párt-, tanácsi szervek és tömegszervezetek egységesek a munkában — mondotta — érmék eredményeként az egy lakosra jutó 27 forintról 1967-ben 70,18 forintra emelkedett a társadalmi munka értéke. Dr. Kanyar József, a Hazafias Népfront kaposvári bizottságának elnöke a hazafias nevelés fontosságára, a szocialista nemzeti egység erősítésére hívta fel a figyelmet. A következő felszólaló Sebestyén József apátplébános, püspöki helynök volt, aki arról beszélt, hogy a feladatok megvalósításához béke kell és ezért a békéért minden jó szándékú embernek harcolnia kell. Vodnyánszki Béláné kötéséi tsz-tag többek között a falusi embereknek a vietnami nép harcával érzett szolidaritásáról beszélt. Németh Ferenc elvtárs felszólalása Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára a Somogy megyei Pártbizottság és a somogyi kommunisták nevében elvtársi, baráti tisztelettel köszöntötte a megyei küldöttértekezletet es. a megye szorgalmas, dolgozó népét. örömét fejezte ki, hogy részt vehet a tanácskozás munkájában, s személyesen tapasztalhatja; a tettre kész hangulatot, mely az eddigi s nyilván az utána következő felszólalásokban is kifejeződik. — A Hazafias Népfront megyei küldöttértekezlete Somogy társadalmi és politikai életének fontos eseménye és állomása. Az írásos jelentés utal rá, hogy a választási gyűléseken felszólaló 1153 ember többsége közügyet tett szóvá. Nagy öröm számunkra, hogy szocializmust építő hazánkban, megyénkben szabadon szárnyalhatnak a gondolatok. Mindenki elmondhatja a gondját, baját. Ma a légkör jó, alkalmas rá, hogy aki akar, az dolgozhasson hazájáért, a megyéért. Szabad beszélni a legkényesebb kérdésekről, s . szabad minden erőnket megfeszítve, tudásunk legjavát adva dolgozni Somogyért. Most már nem elég a szép szó, hanem a tettek a fontosak. Annál jobb munkát végzünk, minél jobban fedik egymást a szavak és a tettek. Népünket nem a szavak éltetik, hanem a tettek, a munka és az ebből fakadó anyagi javak. A Hazafias Népfront nélkül Somogy sem dicsekedhetne olyan eredményekkel, mint amilyeneket elért A nép- frontmozgalom támogatása nélkül nem bontakozhatott volna ki a Tegyünk többet Somogyértl-mozgalom. A jövőben még több lehetőség rejlik e mozgalomban. A megyei pártbizottság első titkára ezután a társadalmi munkáról szőtt. Annak a reményének adott kifejezést, hogy az emberek közös ösz- szefogása tovább növekszik a megyében, a városban. — Végtelenül örülünk annak, hogy a népfrontbizottságok tagjainak döntő többsége pártonkívüli, noha tudjuk, hogy ez nem csupán a pártonkívüliek mozgalma. Ez a tény is bizonyítja, milyen jól együtt tudnak dolgozni párttagok és pártonkívüliek, munkások és parasztok, értelmiségiek és kiskereskedők, marxisták és nem marxisták a szocializmus, a béke és a haladás ügyéért. Ezen a küldöttértekezleten a társada- dalom minden rétegét képvi1 selik a jelenlevők. Ez rend- 1 kívül nagy kötelezettséget ró a küldöttekre. Arra kérem önöket, hogy éljenek kötelezettségükkel és lehetőségükkel. xNémeth Ferenc elvtárs ezután a szocialista hazaszeretetről beszélt. Leszögezte, hogy a hazát úgy szerethetjük igazán, ha az emberek mindent megtesznek szülőföldjükért, ugyanakkor becsülik a szocialista tábor eredményeit, erősítik, ápolják a barátságot a haladó népekkel. A megyei pártbizottság első titkára ezután a vietnami helyzettel foglalkozott, és kifejezte ama reményét, hogy vietnami testvéreink harca sikerrel jár. — Mi akkor harcolunk a legeredményesebben, ha mindenki elvégzi a kötelességét. A Tegyünk többet Somo- gyérti-mozgalom fontos követelménye az — hangsúlyozta —, hogy mindenki a saját kötelességét végezze el először. Ha ezt megteszi, akkor lesz erkölcsi alapja ahhoz, hogy a szomszédtól, a járástól, a megyétől avagy a Minisztertanácstól támogajást kérjen. Enélkül mindez merő ábránd. Nagy öröm számunkra, hogy Somogy ütemesen, erőteljesen fejlődik. Minden okunk» megvan rá, hogy bízzunk a jövőben. De ha az országos átlaggal vetjük össze helyzetünket, akkor van még mán elgondolkodnunk, sok a tennivaló. Nagyon nagy, több évtizedes elmaradást kell leküzdeni. Tavaly az iparosítás, a központi segítség révén elérkeztünk oda, hogy megszűnt az elvándorlás. 1967-ben ezerrel nőtt megyénk lélekszáma. Bizakodunk abban, hogy Somogy nem öregedik el, nem néptel enedik el, visszatér az élet oda is. ahol ma még nagy a kilátóstalanság. Fogjunk ösz- sze hát Somogy, a Magyar Népköztársaság felvirágoztatásáért! — Ügy ítéljük meg, hogy a népfrontbizottságok jó munkát végeztek, minden lehetőség megvan a még eredményesebb munkára. S ha négy év múlva újra összeül a küldöttértekezlet, biztosan arról számolhat be. hogy Somogy gazdasága, kultúrája, élete fejlettebb és szebb — fejezte be felszólalását Németh Ferenc elvtárs. A következő felszólaló Vértesi Rudolf református lelkész, a tabi járás küldötte hozzászólásában többek között segítséget kért a tabi orvosi rendelő befejezéséhez. Ujságh Tibor iskolaigazgató felszólal áI sában körzeti kollégiumok lé- I tesí lését javasolta a tunyán és a kisebb községekben élő, hátrányos helyzetű tanulók segítésére. A küldöttértekezlet elnöke végül Varga Teréznek, a KISZ megyei bizottsága titkárának adta meg a szót. A felszólaló az ifjúság üdvözletét tolmácsolta a küldöttértekezletnek, és hozzászólása i.; i javasolta, hogy erről a fórumról is küldjenek szolidaritási táviratot a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítást Front budapesti irodájának, valamint a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagy- követségének. A küldöttértekezlet egyetértett a javaslattal. Szabados Dezső, a küldöttértekezlet elnöke a vita berekesztésekor elmondta, hogy huszonkettőn jelentkeztek felszólalásra, kérte azokat, akik nem juthattak szóhoz, hogy javaslataikat, hozzászólásaikat juttassák el írásban a Hazafias Népfront megyei titkárságának. Ezt követően Varga Károly foglalta össze a vitát. A küldöttértekezlet levezetését ezután Bogó László, a MÉSZÖV elnöke vette át, majd Honfi István, a megyei pártbizottság munkatársa javaslatot tett az új megyei bizottságra és a kongresszusi küldöttekre. A küldöttgyűlés egyhangúlag megválasztotta a hetvenhárom tagú megyei bizottságot és a huszonkilenc küldöttet. Megyénket a IV. kongresszuson többek között Losonczi Pál. a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára képviseli. ★ A megyei küldöttértekezlet Bogó László zárszavával fejeződött be. A megyei népfrontblzottság alakuló ülésén megválasztotta az elnökség tagjait, valamint a bizottság tisztségviselőit. Elnöknek ismét Kocsis Lászlót, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, alelnöknek Böhm Józsefet, a megyei tanács vb-elnükét és Szabados Dezsőt, új alelnöknek Sándor Lajosnét, a Felsőfokú Mező- gazdasági Technikum igazgatóhelyettesét. titkárnak pedig újra Varga Károlyt uálasztották meg. Az elnökség tagjai: Czegléd- Lajos, a Mesterséges Termékenyítő Állomás igazgatója, dr. Csapiáros Imre ügyvéd, Eitler Gvörgyné fonógyári munkás. Fábri István, a megyei pártbizottság mezőgazda- sági osztályvezetője, Guth József, az SZMT szociális bizottságának vezetője. Fülöp Mihály, a Növényvédő Állomás igazgatója, Horváth László tsz-élnök, dr. Kanyar József, a Megyei Levéltár igazgatója. Kánya János, a TIT megyei titkára. Kiss Józsefné, az MSZBT megyei titkára. Kiss József, a MÉSZÖV főosztályvezetőié. Kovács Koós Endre gépészmérnök, dr. Sára Gyulán.' dr. Balogh Agnes, a Rendelőintézet főorvosa és Varga Teréz, a KISZ megyei bízott* ságának titkára.
