Somogyi Néplap, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-10 / 59. szám

Vasárnap, 1968. március 10. 3 somogyi néplap MÁRCIUS IDUSÁN KEZDŐDIK a Somogyi napok idei programja Gyógyítják a beteg gépeket Traktorok, kombájnok, permetezőgépek várnak ja­vításra a Somogy megyei Gépjavító Vállalat csoko- nyavisontai állomásán. A szerelőmunkások egész té­len át dolgoztak a harminc­öt Rapidtox permetezőgép felújításán. A magasnyomá­sú permetezők búvárdugaty- tyúit — mivel nem tudták beszerezni a szükséges meny- nyiséget — a gépjavító dol­gozói maguk készítették el. A Budapesti Mezőgazdasági Gépjavító Vállalattól az idén hárommillió forint ér­tékű munkát vállal a cso- konyavisontai állomás. Mi­vel bővült a profilja, ta­valy többet építkeztek, mint az alapítás évétől 1967-ig. Az idén korszerűsítik a vil­lanyhálózatot, új festőmű­helyt építenek. , A tervek szerint 1970-ig már három­százan dolgoznak a bővülő, épülő telepen. Az idén szep­temberben negyven ipari ta­nulójuk lesz. Ha a tervezett új központi irodaház megépül, a jelenle­gi kastélyépületet, ahol a gépjavító irodái vannak, ál­talános iskolai diákotthon­nak rendezik be. Az első év sikerei és ta­pasztalatai birtokában ter­vezték meg a Somogyi na­pok idei eseménysorozatának gazdag és a tavalyinál össze- fogottabb programját. A soro­zat középpontjába ezúttal is néhány országos rangú so­mogyi esemény került; foly­tatódnak a hagyományos ren­dezvények, lesz egy-két al­kalmi esemény és — kísérlet­képpen — lesznek új kezde­ményezések is, hagyomány- formáló szántókkal. Kora tavasztól őszig tarta­nak a rendezvények. S jólle­het oroszlánrészük Kaposvá­ron és a Balaton-parton zaj­lik, részt vállalt, szerepet kap egy-egy sajátos arculatú esemény lebonyolításában csaknem valamennyi járá­sunk is. ALKALMI ESEMÉNYEK. Március 14-én este a szabad­A PAMUTFONÓ-IPAHI VÁLLALAT KAPOSVÁRI GYARA (TEXTILMÜVEK) FELVESZ 14. életévüket betöltött LEÁNYOKAT napi 6 órai munkára* Szállásról gondoskodni nem tudunk. (6872) A KAPOSVÁRI MEZŐ- GAZDASÁGI gépjavító VÁLLALAT 7. sz. Gépjavító Állomása TAB, FÖLVESZ géplakatos, gépszerelő, villanyszerelő, vízvezeték-szerelő, esztergályos, hegesztő szakmunkásokat, vízvezeték- ős villanyszerelő ségdédmunkásokat Jelentkezés a gépjavító igazgatójánál Tabon, Bérezés kollektív szerint. («867) — Mióta dolgozik ebben a gyárban? — A huszadik évet taposom. Esztergályos­tanulóként kezdtem most a mokkarészleg veze­tője vagyok. — Találkozik a hajdani munkatársakkal? — Ha munkát rendelek náluk, akkor igen. Jó visz- szatérni oda. Tíz évig együtt dolgoztunk. — Hogyan keresnek itt az esztergályosok? — Nem tudom. Most kap­tam fizetésemelést, s akkor kiszámoltuk, hogy annyit ke­resek most, mint egy laka­tos csoportvezető. Pedig há­rom csoportvezető tartozik hozzám. Tavaly voltak itt különböző termelési prémiu­mok. A munkások havonta, a csoportvezetők negyed­évenként kaptak. A műve­zetők kimaradtak. Nehogy azt higgye, panaszként mon­dom el ezt. Nem. én szere­tem, amit csinálok, s örü­lök, hogy csinálhatom. — Mondja meg őszintén, nem bánta meg, hogy ott­hagyta az esztergapadot? Kevesebb volt ott a gond­ja, a pénz meg majdnem annyi. — Ha az ember valamit kedvvel csinál, azt soha nem bánja meg. Én elvégeztem az esti egyetemet, utána meg a szakosítót is. Tudja miért csináltam? Mert érde­kelt. Jó volt tanulni. És higgye el, az ember nem mindig az anyagiakért dol­gozik meg tanul, hanem azért, hogy tartalmasabb le­gyen az élete. — Nehéz a cukorgyárban egy művezetőnek? A művezető — A karbantartás ideje alatt 38 emberrel dolgozik. Amikor üzem van a gyár­ban, ennek a többszörösét kell irányítani. S ez alatt az idő alatt mindenért felel az ember. Egy-egy műszak­ban kilencvennyolc ember dolgozik. Tavaly előfordult, hogy tizennégyen hiányoz­tak. Az ő munkájukat is el kellett végezni. És ezt csak azok tehették meg, akik itt bent voltak. Túlterhelni vi­szont nem lehet az embere­ket, mert legföljebb kilép­nek ők is a vállalattól. Mit lehet, ilyenkor tenni? Fog­tam magam és beálltam dolgozni. — Gondolom, ez nem tör­vény. — Nem kötelez erre sen­ki, de be kell állni, ha az ember azt akarja, hogy rendben menjen a verkli. Nemcsak én voltam így. A többi hasonló beosztású em­ber is ezt csinálta. Az üzem­technikus például tegnap egész műszak alatt cukrot cipelt a hátán, mert az öt cukorszállítóból kettő hiány­zott. Ha ő nem áll be, ak­kor hetven asszony munka nélkül marad. Megkérdezték már tőlem: Mondd meg, Tavalyi Lajos, hol jobb, az esztergapad mellett vagy a művezetői állásban? Én nyugodtan állítom, hogy az esztergapad mellett sokkal csendesebbek a napok. So­kan a fejemhez vágták már: minek tanultál szakpiát, ha segédmunkásként akarsz dol­gozni? Én tisztában vagyok azzal, hogy a szakmun­kásnak sokkal köny- nyebb. Odaáll az esz­tergapad mellé és dol­gozik. Én az eszterga­pad mellett még soha nem fáradtam úgy el, mint itt. — Akkor mondja meg, miért csinálja? — Ez a kenyerem. És sze­retem, mert megbecsülést lá­tok benne. Amikor a mun­kapad mellől ide hívtak akkor tulajdonképpen azt mérleg éltéit, hogy ott is megálltam a helyemet. Hát szeretném itt is megállni. Ott csak a saját munkámért feleltem, itt mindenért. 1 — Visszamenne az eszter­gapadhoz? — Szívesen. Persze az ember az üzemen belül nem nagyon válogathat. Ez a gyár jellegéből fakad. Ha megindul a kampány, akkor mindenkinek nagyon nehéz. Itt a művezetőket meg a mérnököket nem a ]fehér kö­peny különbözteti meg a többi munkástól, hanem az, hogy nagyobb a felelőssé­gük. Egyszer odamentem műszak vége felé az egyik időszaki munkásunkhoz. Tudja, mit kérdezett? Maga lesz a váltótársam? A zúgó gépek közötti séta után a szűk irodában egy cigaretta m.ellett beszélget­tünk, inkább csak úgy csendkitöltőnek. A munkájá­ról akaratlanul is vallott, örömei és gondjai is benne vannak ebben á beszélge­tésben. Egyszer talán érde­mes lenne részletesebben is megismerni ezeket az örö­möket és gondoltat. Meg a törekvést) is. Kercza Imre ságharc 120 éves jubileuma és a Noszlopy Gáspár tiszte­letére szánt megemlékezés al­kalmából Marcaliban nyitják meg ünnepélyesen az idei Somogyi napokat. A kétna­pos ünnepség keretében töb­bek között negyvennyolcas dokumentumkiállítást és tör­ténész tanácskozást rendez­nek. Hasonló alkalmi rendez­vénnyel történelmi évfordu­lón is záródik az idei Somo­gyi napok eseménysorozata: a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának fél évszázados jubileumi ünnep­ségével, november 20-án Ka­posváron. MŰVÉSZETI TALÁLKO­ZÓK. Április 22—26 között is­mét a színházi élet fókuszába kerül Kaposvár. A dunántúli színhazak második találkozó­ján ismét négy város színhá­za mutatja be új magyar drámáját. A bemutatók után a színházművészeti szövet­ség vitákat, ankétokát ren­dez. Április 26-án eredmény- hirdetéssel és díjkiosztással zárul a találkozó. Csurgón április 5—7 között a II. Cso­konai diákszínjátszó napokon tíz dunántúli — köztük két somogyi — középiskola és (meghívottként) a debreceni Csokonai Leánygimnázium együttesének mintegy 160 tag­ja vesz részt. A bemutatók uitán ankétot rendezőiek a diáikszínjátszás, a diák iro­dalmi színpadi mozgalom helyzetéről, valamint az iro­dalomtanítás és az irodalmi színpadok kapcsolatáról. Május és szeptember között az idén hat alkalommal ’ ren­dezik meg a Musica Hunga- rica hangversenyeit a kőrös- hegyi műemlék templomban. Kiemelkedő és a múlt évi­nél is rangosabb találkozó­nak tervezik a II. József Atti­la országos szavalóversenyt, amelyet április 10—11-én, Balatonszárszón rendeznek meg. Folynak az előkészüle­tei; a megyék és a fővárosi kerületek két-két szavalóju- kat küldhetik el a verseny­re, amelynek programja ha­sonló a múlt évihéfe. Jelentőségét tekintve ide, a nagyobb horderejű esemé­nyekhez tartozik a néptánco­sok dunántúli találkozója jú­lius 27—28-án Balatomíöldvá- ron. Mintegy húsz népi együttes — köztük 3—4 kül­földi csoport részvételére szá­mítanak. A találkozónak több új színfoltja is lesz. A két bemutató műsoron, a ver- bunkversenyen és a szakmai tanácskozásokon kívül népi kerámiavásár, népi sportjá­tékok, látványos felvonulások is szerepednek a programban. HAGYOMÁNYOS REN­DEZVÉNYEK. Július köze­pén Boglár ismét színhelye lesz a pedagógiai folyóiratok szerzői tanácskozásának, a Bogiári beszélgetések máso­dik egyhetes sorozata alkal­mából. Több száz szaktanár, szerkesztő és az Iskolatele­vízió részvételére számítanak ezúttal is. A tavaszi-nyári időszakban a már korábban somogyi ha­gyománnyá érlelt rendezvé­nyek egész sorozata követi egymást: májusban a siófoki közegészségügyi napok; Bar­cson a Dráva menti nemzeti­ségi találkozó; júliusban Ba- latonszentgyörgyön a nemzet­közi úttörőtalálkozó. Augusz­tus elején Balatonlellén a szövetkezeti együttesek ad­nak műsort a bé/ce és a ba­rátság jegyében. Ehhez kap­csolódik a leilei Kapoli-kiál- litás és az országos népi fa­ragópályázat eredményhirde­tése, majd augusztus 20-án tartják meg a hagyományos Koppány-völgyi napot —, hogy csak a legjelentősebbe­ket említsük. ŰJ KEZDEMÉNYEZÉSEK. »Daloló Somogy« címmel ta­lálkozunk a programban egy háromnapos kórusrendez­vénnyel május 17—19 között. Általános és középiskolai lés felnőtt kórusok adnak estén­ként koncertet. Vendégként a berlini rádió, a Deutschland­sender gyermekkórusa önálló hangversenyt rendeznek. Hasonlóan új kezdeménye­zés a július 14-i buzsáki bú­csú és ftz augusztusra terve­zett balatonendrédi csipkevá­sár. Néhány szakmai tanácsko­zást említhetünk még: a Kor­pás menti napokon Nagyber- kiben az állattenyésztés, va­lamint a gyümölcstermelés kérdéseiről lesz szó. Az or­szágos burgonyatermeszlési tanácskozásra szeptember 16­17-én több tudományos egye­sület, kutatóintézet és főis­kola mintegy félszáz szakem­berét várják Rinyatamásiba. W. E. Egy lépéssel — a jövő előtt Már csak rövid idő választja M attól a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum végzős hallgat óit, hogy kényelmes, megszokou második otthonukat, az iskolát felcseréljék a gyakorlati munkával, s kint a tsz-ekben, gazdaságokban adjanak számot az itt töltött időrőt. Nem könnyű időszak ez számukra, hisz a tanulás, a vizsgák mellett szá­mos, a jövőjükkel, boldogulásuk]! al kapcsolatos kérdés is foglalkoz­tatja őket. A hogyan tovább? kérdés megválaszolásában segített ne­kik dr. Guba Sándor igazgató, amikor kötetlen beszélgetésre hívta össze a másodikosokat. Volt miről beszélgetni, hisz a hallgatók egész sor, jövőjüket érintő kérdésre kértek választ. Van-e arra lehetőség, hogy a végzősök maguk válasszák ki a termelőszövetkezetet, ahol dolgozni szeretnének? Várha­tó-e a közeljövőben bizonyos túltelítettség a szakmában? Milyen előnyökkel járna, belépnénk majd az aidott köz­ségben a tsz-be? Milyen lehe­tőség lesz a továbbtanulásra? Hogyan lehet külföldi tanul­mányútra pályázni? Volt, aki azt kérdezte, hogyan bánjon majd kint az emberekkel, mit kell tennie, hogy megbecsült vezető legyen. Nem »receptet«, hanem jó tanácsokat kértek az igazgatótól. Es még folytathatnám a kér­dések felsorolását, de ennyiből is világosan kitűnik: a jövő foglalkoztatja a hallgatókat, nagyon komolyan, talán egy kis aggódással kevert kíváncsi­sággal néznek elébe. Tóth László, Bogdán József és Kiss József végzős hallga­tókkal beszélgetek. Valóban második otthonuknak mond­hatják a technikumot, itt vé­gezték el a középiskolát is. Kiss' József gimnázium után került mezőgazdaság pályára — A vései termelőszövetke­zettel kötöttem szerződést — mondja Tóth László —, ott töl­töttem az egyhónapos nyári gyakorlati időmet is. Bízom abban, hogy hasznos tapaszta­latokat szerezhetek kint, so­kat tanulhatok a véseáektől. Sajnos szinte minden évfo­lyamtársam problémája a la­kás és az étkezés. Csak na­gyon kevesen tudnak saját fa­lujukba visszamenni. — Valószínűleg Magyaratád- ra kerülök — vélekedik Bog­dán József —, nekem is a la­kással és az étkezéssel lesz ne­hézségem. Talán az óvodával köthetek majd megállapodást. Hármójuk közül, úgy látszik, Kiss József a legszerencsésebb. Hazaikerül Nagybajomba, is­merik már a tsz-ben, ráadásul egy olyan tapasztalt ember­től szerezhet sok-sok ismeretet, mint Sebestyén Pista bácsi, a tsz állattenyésztője. < Őt hozza fel példának arra, hogy mennyire segítőkészek az idősebb szakemberek kint a tsz-ekben. Bár biztosan talál­koznak majd ugratással, égy Jós helyi »vizsgáztatással«, ezt azonban nem szabad félrema- gyarázni. Hisz végső soron egy-egy fiatal segítése, jó ta­nácsokkal való ellátása nem lehet közömbös egyetlen idő­sebb szakembernek sem. A hallgatók rendszeres moz­galmi életet élnek a téchni- kumban. S így van ez a főis­kolákon, egyetemeken is Mégis tapasztalni, hogy kike­rülve a területre, elvesznek ezetk a fiatalok az ifjúsági mozgalom számára, pedig egy- egy falusi alapszervezet éle­tének fölpezsdítéséért nagyon sokat tehetnének. Ám a hiba nemcsak bennük van. Tóth La­ci így fogalmazza ezt meg: — Természetes, hogy bár­melyikünk Szívesen dolgozik majd a munkahelyén Is a KISZ-ben. Hisz ha valaki tud­ja, mi tudjuk, hogy van ott tennivalónk. De ehhez a helybeli fiatalok igénye is szükséges, nehogy tolakodó­nak, esetleg okoskodónak lás­sanak bennünket. Egy biztos, szívesen fogok vállalni min­den munkát, amivel megbíz­nak ... Bár a jövőről beszélgetünk, néhány kemény hét még élőt-' tűk áll: Készülnek a vizsgák­ra s ertne!i az időszaknak ta­lán legszebb,. legemlékezete­sebb eseményére, a sárgul ás ra. Beénk a termés ... Sírabi Márta TÁRSASHÁZAK ÉPÍTÉSÉT, SZERVEZÉSÉT VÁLLALATUNK MEGKEZDTE. A Kaposvár belvárosában folyó évben induló t \ társasház építkezésekhez társakat keresünk Az építkezéshez állami támogatást biztosítunk Jelentkezés: Somogy megyei Beruházási Vállalat KAPOSVÁR, Beloiannisz u, 20. sz. Dr. Süvcgh Béla jogtanácsosnál. (6841) ÚJDONSÁG, MOST ÉRKEZETT! Olajtüzelésű 1 hordozható cserépkályha ! Kapható a Kaposvár, Ady Endre utcai vasboltb I Ára: 3370 n wu an <Ö8W>)

Next

/
Thumbnails
Contents