Somogyi Néplap, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-27 / 73. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Szerda, 1968. márftos ti Komócsin Zoltán interjúja a Népszabadságnak, a rádiónak és a televíziónak (Folytatás az l. oldalról) árnyékot a magyar és a ro­mán párt- és államközi kap­csolatokra. Ezeket a kapcsola­tokat — erre széles körű le­hetőségeink vannak — to­vábbra is fejleszteni kívánjuk. A kétoldali párt- és állami kapcsolatok nem szenvedhet­nek kárt a találkozón előfor­dult sajnálatos események miatt. —• A mi pártunk mindent megtesz azért is, hogy a ro­mán elvtársakat megnyerje: vegyenek részt a nemzetközi tanácskozás előkészítő bizott­ságának munkájában és no­vemberben vagy december­ben a moszkvai nemzetközi tanácskozáson is. Ennek érde­kében, kezdeményezésűnkre, a közeljövőben kétoldalú ta­lálkozóra kerül sor, amelynek keretében minden bizonnyal véleményt cserélünk a konzul­tatív találkozóról is, de még inkább az előttünk álló fel­adatokról.. Amennyire ismerjük, ha­sonló az álláspontja a többi testvérpártnak is. A nemzet­közi kommunista munkásmoz­galomnak az az érdeke, hogy minél több testvérpártot meg­nyerjünk az előkészítő bizott­ság munkájában való rész­vételre, és arra, hogy részt vegyenek majd a moszkvai ta­nácskozáson. Ez teljes mér­tékben vonatkozik a Román Kommunista Pártra is. — Hogyan értékeli a konzul­tatív találkozó vllltgviaszhangját? — A kommunista és mun­káspártok vezetőinek a köré­ben, a testvérpártok sajtójá­ban nagyon kedvező, interna­cionalista visszhangra talált a budapesti konzultatív találko­zó. Emellett — s ez i legfon­tosabb, a találkozót is ezért rendeztük —• erősödött az egység azok között, akik párt­jaik küldötteiként részt vet­tek a találkozón, és ezen túl a testvérpártok egész tagságá­ban is. A kedvező visszhang a testvérpártok részéről az -egység erősödésének a bizo­nyítéka. Ami a negatív visszhangot illeti, abban sem volt hiány. A nyugati burzsoá sajtó egy részg rendkívül ellenségesen írt a találkozó előkészítéséről és magáról a találkozóról. •Izek a körök nagy reménye­ket fűztek ahhoz, hogy a ta­lálkozó kudarcba fullad és nem éri el a kívánt ered­ményt. A burzsoá sajtó egy másik része viszont arra tö­rekedett, hogy* objektív ismer­tetést adjon a nemzetközi kommunista mozgalom hely­zetéről és azokról az esemé­nyekről is, amelyek a buda­pesti találkozón lejátszódtak. Nem volt hiány ellenséges hangú kommentárban a Kínai Kommunista Párt és az Al­bán Munkapárt vezetői ré­széről sem. E két párt vezető­sége, mint ez köztudott, je­lenleg tagadó álláspontot fog­ai el az egység erősítésére rányuló törekvésekkel szem­ben. Ebből következik, hogy már eleve rendkívül ellensé­gesen írtak a budapesti ta­lálkozó létrejöttéről, és ugyan­ezt mondhatjuk el a találko­zót kommentáló cikkeikről. Érvelésük teljesen a régi: útszéli, gyalázkodó hang a A Gyár- és Gépszerelő Vállalat keres vidéki szerelési terüle­teire (Tiszaszederkény, Kazincbr.rcika, Székes- fehérvár, Almásfüzitő, Dunaújváros) lakatos, csőszerelő, hegesztő ko­vács szakmu k is-kat és segédmunkása at. A külszolgálatra vonatko­zó összes juttatásokat biztosítjuk. Jelentkezés személyesen vagy írás­ban, Budapest. VI.. Paulai Ede u. 62. (sze­mélyzeti osztály.) (2441) kommunista és munkáspártok döntő többségével szemben. Ez a hang természetesen csak ellenségeinknek okoz örömet, a kommunistákat, a kommu­nistákhoz közel álló haladó embereket viszont csak szo­morúsággal töltheti el. Ám a kínai és az albán vezetőknek, bármennyire merev tagadó ál­lásponton vannak az egység­gel szemben, nincs lehetősé­gük arra, hogy az egység fej­lődését megakadályozzák. A magunk részéről jobban szeretnénk azt, ha arról le­hetne beszélni, hogy lehető­ség nyílik az egység erősíté­sére ezzel a két párttal is. Amikor Központi Bizottsá­gunk nevében meghívtuk a kínai és az albán pártot is a budapesti konzultatív talál­kozóra, vagy amikor most is­mét meghívjuk őket az előké­szítő bizottság április 24-én kezdődő ülésére, bennünket az őszinte egységtörekvés vezet: azt szeretnénk, hogy e két párt képviselői részt vegye­nek az előkészítő munkában, majd később a moszkvai nem­zetközi tanácskozáson. A je­lenlegi helyzetet tekintve azonban sajnos, nincs komoly remény arra, hogy újabb meg­hívásunkra pozitív választ kaphatunk. — A mi pártunk megtisztelte­tésnek tekintette, hogy a talál­kozó megrendezésére Budapes­ten került sor. Szeretnénk ezzel összefüggésben megkérdezni: ho­gyan tevékenykedett a magyar pán küldöttség a találkozó Ide. Jén? találkozóra még azt a nyolc­van, velünk együtt nyolcvan­egy testvérpártot hívtuk meg, amelyek részt vettek az 1960-as moszkvai értekezleten. Most a konzultatív találkozón olyan álláspont alakult ki, hogy hív juk meg már az előkészítő bi­zottság első ülésére, majd a további ülésekre, és magára a nemzetközi tanácskozásra is az összes ma létező marxista— leninista pártokat. Ennek megfelelően az április 24-én kezdődő ülésre az említett 81 párton kívül meghívjuk a Ju­goszláv Kommunisták Szövet­ségét, amely nem vett részt az 19G0-as moszkvai tanácskozá­son, továbbá azt a hat tostvér- pártot, amely 1960 óta alakult. Mindent egybevetve, biztos­ra vehető, hogy á moszkvai nemzetközi tanácskozáson több testvérpárt vesz majd részt, mint a budapesti konzultatív találkozón. Lehetséges, hogy az előkészítő bizottság első, majd további ülésén hullám­zást mutat a részvevő pártok száma. Ez azonban a lényeget nem fogja befolyásolni. — A munkásmozgalomban hal lani olyan véleményeket, misze­rint a Jelenlegi helyzs'ben csak a kétoldalú megbeszélések Jár­hatnak megfeleld eredménnyel. Mi az ön véleménye, szembeál­lítható-e a két-, illetve a több­oldalú eszmecserék módszere? — Mind a kettőre szükség van. Szükség van a kétoldalú találkozókra, de a nemzetkö­zi kommunista mozgalomnak nagyon nagy szüksége van a — Jobban szeretjük, ha er­ről a kérdésről a konzultatív találkozón részt vett küldött­ségek nyilatkoznak. De mi­többoldalú találkozókra is. Olyan regionális értekezletek­re, amelyek már voltak az elmúlt időszakban és olyan nemzetközi tanácskozásra után a Központi Bizottságnak amelyeknek ^ előkészítésérői és a Párttagságnak is besza- budapesti konzultatív talál- moltunk róla, kotelesesegunk, hogy bizonyos összefoglaló módon a magyar közvéle­ménynek is számot adjunk a küldöttség munkájáról. Küldöttségünk pártunk nem­zetközi politikájával össz­hangban fejtette ki tevékeny­ségét. Amennyiben a Magyar Szocialista Munkáspárt sikeré­ről beszélünk — s erről sze­rénytelenség nélkül beszélhe­tünk a budapesti találkozóval összefüggésben —, akkor ez a siker pártunk politikájának si­kere. Ez legelsősorban abban mutatkozott meg, hogy a test­vérpártok méltányolták: pár­tunk Központi Bizottsága nagy áttekintéssel rendelkezik a nemzetközi kommunista moz­galom helyzetéről, nehéz hely­zetekben aktívan, kezdeménye- zően lépett föl, s mindenkor a közös érdeket és célt tartotta szem előtt. Mindent egybevet­ve tehát, a magyar pártkül- döttség teljesítette megbízatá­sát. — A testvérpártok bizalmának jele az is, hogy a nemzetközi kommunista tanácskozás előké­szítő bizottsága április 24-én itt ülésezik majd Budapesten. Mi­lyen jellegű lesz a bizottság munkája, és miben áll a fel­adata? — A testvérpártok most dol­gozzák ki álláspontjaikat, amit majd kifejtenek az elő­készítő bizottság április 24-én kezdődő megbeszélésein. A mi pártunk ugyancsak most dol­gozza ki elgondolásait Eddigi ismereteink és elképzeléseink szerint az előkészítő bizottság első ülése minden bizonnyal a szó szoros értelmében vett munkaértekezlet lesz, hogy kollektíván kialakítsák: a bi­zottságnak a továbbiakban milyen konkrét feladatokat és milyen módon kell a nemzet­közi tanácskozás sikere érde­kében megoldania. A testvér­pártok, amelyek részt vesznek majd az előkészítő bizottság első ülésén, kifejtik álláspont­jukat, és ugyanúgy, mint a konzultatív találkozón, kollek­tíván, egymás érveit, javasla­tait megfontolva, kialakítjuk a legjobb megoldásokat. — A budapesti találkozó olyan megállapításra jutott, hogy a moszkvai tanácskozásra minden kommunista és munkáspártod meghívunk, azokat is, amelyek valamilyen oknál fogva még nem vettek részt a fővárosunk­ban megrendezett értekezleten Elképzelhetőnek tartja-e hogy a moszkvai tanácskozás szélesebb körű legyen a budapesti talál­kozónál? — Az összes testvérpárt meghívása a következőket je lenti: a budapesti konzultatív a budapesti konzultatív talál­kozón szó volt. Egyik a má­siknak nem mond ellent és egyik a másikat nem helyet­tesítheti. Biztosra vehetjük, hogy úgy, mint eddig, továbbra is gyakoriak lesznek a kétoldalú találkozók. Ugyanakkor a testvérpártok Moszkvában sor­ra kerülő nemzetközi tanács­kozása után is bizonyosan erőfeszítéseket tesznek arra, hogy hasonló nemzetközi ta­nácskozásokra a továbbiakban is sor kerüljön. — A konzultatív találkozó úgy foglalt állást, hogy Moszkvában a kommunista és munkáspártok tanácskozását hívják össze az antiimperialista erők világérte­kezletét pedig esetleg csak azt követően célszerű megrendezni. Mivel magyarázható ez az állás- foglalás? — A nemzetközi kommunis­ta mozgalom mai helyzetében mindenekelőtt a kommunis­táknak kell találkozniuk. Bát­ran állíthatom, hogy ez nem­csak a nemzetközi kommunis­ta mozgalom érdeke, hanem az egész antiimperialista ha­ladó mozgalomé is. Az 1960- as moszkvai nemzetközi érte­kezlet óta az idő múlása is óhatatlanul szükségessé teszi egy új nemzetközi kommunis­ta tanácskozás megszervezé­sét De még fontosabb az, hogy azóta a nemzetközi hely­zet a világ különböző pont­jain, elsősorban, Vietnamban kiéleződött, bonyolultabbá vált A vietnami háborús konfliktus magában hordja a háború továbbterjedésének és ezzel együtt egy új világhá­borúnak a veszélyét is. Mind­ez rendkívül fontossá tette, hogy a kommunista és mun­káspártok kollektíván is elvé­gezzék azt az elemző, feladat­meghatározó munkát, amit nemzeti keretekben mint ön­álló, független pártok folytat­nak. Más szóval: vessék össze a különböző feltételek között harcoló testvérpártok állás­pontjait, és a kollektív ta­pasztalat és bölcsesség alap­ján közösen is dolgozzák ki azokat a legfontosabb tenni­valókat, amelyeket az anti­imperialista harc jelenlegi fel adatai megkövetelnek. Ha a kommunisták körében megtettük ezt a fontos lépést, akkor e tapasztalatok birto­kában mondhatjuk majd azt, hogy a teljes siker reményé­ben kezdhetünk hozzá egy antiimperialista világértekez­let megszervezéséhez. Elvi- politikai jelentősége van te­hát annak, hogy először a i kommunista ét munkáspár­tok, a marxista—leninista pár­tok nemzetközi tanácskozására kerüljön sor, majd ezt köve­tően az antiimperialista vi­lágértekezletre. — Végezetül egy olyan kérdés­re szeretnénk választ kapui, amely nem függ ugyan össze a találkozóval, mégis sokat hal­lunk és beszélünk róla. Mi a véleménye arról a nagyfokú po­litikai aktivitásról, amely Cseh­szlovákiában figyelhető meg? — Számunkra a jelenlegi események megítélésében a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának ez évi januári ülésén hozott határo­zatai, továbbá a párt elnöksé­gének azóta ismertté vált ál­lásfoglalásai a mérvadóak, mert ezekben tükröződik test­vérpártunk véleménye. Ezek­ben az állásfoglalásokban fel­tárták azokat a nehézségeket., amelyek akadályozták a CSKP XIII. kongresszusán hozott határozatainak a vég- rehaj tását. A párthatározatok azt célozzák, hogy a párt és a társadalom életéből kiküszö­böljék az évek során felgyü­lemlett nehézségeket. Ezek közül a legfontosabbak: a személyi kultusz maradvá­nyainak és az elkövetett tör­vénytelenségeknek a felszá­molása; a pártban és a tár­sadalomban a szocialista de­mokrácia érvényesítése és to­vábbfejlesztése; a gazdasági problémák egyértelmű rende­zése; a cseh és a szlovák nép egy államban, a szocialista ál­lam keretein belül történő együttélésének és minden irá­nyú fejlődésének az eddiginél eredményesebb biztosítása. Csehszlovák testvérpártunk határozatai összhangban áll­nak a marxizmus—leniniz- mus elvi követelményeivel. Megvalósításuk a párt erejé­nek növekedését, a szocialista fejlődést biztosítják. A hatá­rozatok végrehajtása nyomán a párttagság és a társadalom körében nagy politikai aktivi­tás vette kezdetét. Ennek alapvető jellemzője és fő irá­nya, hogy megerősödjön a kommunista ^árt, fejlődjön, önállóbbá váljon á szocialista állam szerveinek és a társa­dalmi szervezeteknek a mun­kája, s a dolgozó tömegek aktív közreműködésével egy­más után kiküszöböljék az el­követett hibákat. Csehszlovák testvérpártunk alapvető törekvéseit a ma­gunk részéről helyeseljük. Ezt hangsúlyozva nekem az a személyes benyomásom, hogy az alapjában jó irányú tö­rekvéseket kifejező folyamat­ban bekapcsolódtak rossz irá­nyú, szocializmusellenes, jobb­oldali erők is. A szocializmus építése, a dolgozó nép érde­kei szempontjából csak az lehet célravezető, ha a kom­munista párt központi bizott­sága irányítja a demokratizá­lódás folyamatát. E követel­ménnyel összhangban az a kí­vánatos, hogy a szocializmus erői a párt vezetésével le­küzdjék a jelenlegi helyzet­ben szinte szükségszerűen je­lentkező érzelmi indulatoktól vezetett, anarchikus jellegű törekvéseket. Gondolva az 1956-os magyarországi tapasz­talatokra, véleményem sze­rint, az elhatározott célok megvalósítása érdekében Csehszlovákiában szükségessé vált a kommunisták és a szo­cializmus erői részéről két- frontos harc kibontakoztatá- tása: harc a visszahúzó, kon­zervatív erőkkel, és harc a nacionalista, a burzsoá köz­társaságot idealizáló jobbolda­li erőkkel szemben. A jelenlegi csehszlovákiai események szükségszerűen maguk után vonnak személyi vonatkozású intézkedéseket egyes vezető emberek levál tását is. Ezen intézkedések módját .és mértékét csakis a Csehszlovák kommunista Párt vezetői határozhatják meg. A magyar kommunisták, a magyar dolgozó nép bizalom­mal viseltetik a csehszlovák kommunisták, a testvéri mun­kásosztály, a csehszlovák dol­gozó nép iránt Teljesen szo­lidárisak vagyunk a Csehszlo­vák Kommunista Párttal, a szocializmus csehszlovákiai erőivel. Szívből azt kívánjuk, hogy a mostani eseményekből győzelemmel kerüljön ki a kommunista párt, á szocia­lista építés nagy ügye. (MTI) Látogatás a Renault-gyárban (Folytatás az 1. oldalról) Kedden délben a kormány­fő és kísérete a francia gyár­iparosok országos tanácsa ál­tal rendezett ebéden vett részt. Itt Georges Viliiért, a gyár­iparosok országos tanácsának elnöke mondott pohárköszön­tőt, amelyre Fock Jenő vála­szolt, rámutatva a két ország közötti gazdasági kapcsolatok jelentőségére, azdk fejleszté­sének szükségességére. Az ebéd több volt egyszerű udva­riassági gesztusnál: a minisz­terelnöknek és kíséretének al­kalma nyílott itt a kapcsola­tok felvételére francia üzlet­emberekkel, akiken elsősor­ban múlik az árucsere fokozá­sa, a magyar piac nyújtotta lehetőségek »felfedezése«, az ipari együttműködés fejleszté­se. A magyar míniszierelnök franciaországi látogatásának második napján is voltak kul­turális természetű program­pontok. Előbb a halhatatlan francia szobrász, Rodin alko­tásait csodálták meg a magyar vendégek, majd elmentek a párizsi népművészeti mú­zeumba, ahol a közelmúltban nyitották meg a magyar nép- művészeti kiállítást. Közben Fock Jenő látogatást tett a francia rádió és televí­zió ultramodern palotájában is. Érdeklődéssel hallgatta meg a francia színes televízió bevezetéséről tartott ismerte­tőt. Este a Quai d’Orsay-n Pom­pidou miniszterelnök és Course de Murville külügyminiszter adott vacsorát a magyar ven­dégek tiszteletére. Már a magyar miniszterel­nök látogatásának második napján is megállapítható volt, hogy francia részről nagy je­lentőséget tulajdonítanak Fock Jenő útjának, párizsi eszme­cseréinek. A párizsi lapok je­lentős terjedelemben számol­nak be az eseményről. A te­kintélyes Le Monde vezércik­ket szentelt a látogatásnak. A Pompidou—Fock találkozóról írva a francia sajtó aláhúzza, hogy elsősorban a két ország közötti kapcsolatok kérdéscso­portja került napirendre, s azon belül is a műszaki tudo­mányos és általában a gazda­sági együttműködés kérdései. A francia tárgyalófelet érdek­lik a magyar gazdaságirányítá­si reform első eredményei és kihatásai Magyarország külke­reskedelmi kapcsolataira. A sajtó is megállapítja, de hiva­talos vagy magánjellegű nyi­latkozatokban francia állam­férfiak, diplomaták is aláhúz­zák, hogy a megbeszélések rendkívül szívélyes légkörben, folynak. Elkeseredett harcok Dél-Vietnamban Az amerikai és a saigoni hadvezetőség március 11-én 50 zászlóaljat vetett be, hogy — mint hivatalosan közölték — »megtisztítsák a fővárost és környékét az ott befészkelő- dött kommunista erőktől«. Ez a hadművelet az amerikaiak és dél-vietnami szövetségeseik minden eddigit felülmúló erőfeszítése, hogy a kez­deményezést ismét ma­gukhoz ragadják. A hadműveleti térség öt fő­város környéki tartományt ölel fel._ Az amerikaiak által eddig elpusztított My Tho és Ben Tre dél-vietnami városok ne­ve mellé újabb helységnév ke­rült. A tisztogató hadművele­teket végző amerikai és szö­vetséges csapatok kedden a földdel egyenlővé tették a kambodzsai határ mel­lett fekvő Trang Bangót. »Semmi sem_ maradt, az égés« város romokban hever« — idé­zi az AFP hírügynökség a harcokban részt vett egyik dél-vietnami alakulat magas rangú tisztjét. Az említett térségben a feí- szabadító népi fegyveres erők rajtaütöttek a »tisztogatók« előőrsein. Ezt követően az amerikaiak — szokásukhoz híven — páncélosok és repü­lőgépek támogatását igénybe véve elpusztítottak mindent, ami útjukba került — Trang Bang városát. is. Az Egyesült Államok légi­hadereje kedden első ízben vetett be F— 111-es mintájú változtat­ható szárnyállású vadász­bombázókat Észak-Vietnam elleni akcióik­ban. A gépek thaiföldi tá­maszpontról emelkedtek a magasba. Termelőszövetkezetek ! A napraforgó termelése a legmagasabb kát. holdankénti jövedelmet biztosítja. Átvételi ár: 640,— Ft/q + 30 % olajmagdara- járandóság SZERZŐDJENEK A GABO XAFELVÁSÁRLÓ VÁLLALATTAL! (6906) A Somogy megyei Húsipari Vállalat húsipari tanulókat szerződtet Várja a fiatalok jelentkezését. Jelentkezni lehet az egész megye területéről. Vidéki tanulóknak ...oil.'giumi elhelye­zés lehetséges. Jelentkezési lapokat a fenti címre, Kapos­vár, Vöröshadsereg u. 67. sz. alá kérjük beküldeni. (8337) Kőműves szál munkásokat és segédmunkásokat íölvesz a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat. Átlagkeresetek: kőműves 1800 Ft-tól 3000 Ft-ig segédmunkás 1450 Ft-tól 2100 Ft-ig. Vidékieknek különélési pótlékot fizetünk. Üzemi kony- na van, vidékieknek munkásszállót térítés ellenében biztosítunk. Indokolt esetben — megfelelő létszám ese­té11 — a kaposvári építkezésekre 60 km távolságon be­lül a dolgozókat naponta gépkocsival hazaszállítjuk. Jelentkezés helye; Kaposvár, 48-as ifjúság útja 5. 2. sz. fő-építésvezetoség. Siófok, Fő u, 200. Építésvezető­ség, Nagyatád, Ács u. 1—3. (188413)

Next

/
Thumbnails
Contents