Somogyi Néplap, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-26 / 72. szám

Keád, 1968. március 26. 3 SOMOGYI NÉPLAP Hadgyakorlat a Dunántúlon A magyar néphadsereg kijelölt csapatai az ország egyes területein hadgyakorlat vég­rehajtását kezdték meg. A gyakorlaton katonai továbbképzésre behívott tartalékos tisztek, tiszthelyettesek, honvédek is részt vesznek. A hadgyakorlat a kiképzési program szerint tervszerűen folyik. A behívó parancs kézhez vétele után néhány órával mar az alakulat telephelyén készítik elő a felderítő úszó gépkocsikat »a bevetésre«. NAPIRENDEN: KAPOSVÁR KÖZLEKEDÉSE Huszomofezer mfasf szállítanak naponta a baszok JAVASLATOT KÉSZÍTENEK Huszonötezer utast szállít naponta az a tizenhat Ikarusz 66-os és két Ikarusz csuklós autóbusz, amellyel a 13. sz. Autóközlekedési Vállalat Ka­posváron a helyi közlekedést lebonyolítja. Ez egyben jelzi is azt a hatalmas fejlődést, amely 1954-től, az első kapos­vári helyi járatú autóbusz for­galomba állításától végbe ment UGRÁSSZERŰ FEILÖDÉS Hiszen akkor a mainál ke­vésbé reprezentatív Rába ko­csi csupán a textilművek és Kaposszentjakab között vitt utast. A mai huszonötezre« forgalomhoz képest még az 1961-ben naponta elszállított 5665 utas is kevés, noha abban az évben ugrásszerűen emel­kedett az autóbuszok száma. Jelentős- a taxiparkunk is. A Kaposváron üzemeltetett 21 kocsival megelőzzük pl. Deb­recent. Elmondható tehát, hogy a helyi közlekedés fejlett. Ma a városi közúti személy- forgalom problémái is mások, mint korábban. Ez nyilvánva­lóvá vált a városi tanács vég­rehajtó bizottságának a helyi közlekedéssel foglalkozó ülé­sén is. Öt évvel ezelőtt a vég­rehajtó bizottságnak még fő­ként az okozott gondot, ho­gyan lehetne növelni a jármü­vek számát. Most pedig in­kább az került leggyakrabban szóba, hogyan gazdálkodjanak okosabban a járműparkkal; miként lehetne csökkenti jobb szervezéssel a zsúfoltságot, cél­szerűbben elosztani a megál­lóhelyeket, kialakítani a jára­tok útvonalát, parkírozóhelyet biztosítani, vagy hogy milyen autóbuszokat alkalmazzunk Kaposváron. KELLENEK A CSUKLÓS BUSZOK IS A végrehajtó bizottsági ülés bizonyára előmozdítja a jár­műpark jobb, a közösség ja­vát még inkább szolgáló ki­használását. Ehelyütt is emlí­tést érdemel a csuklós autóbu­szok ügye. Fölmerült a kér­dés, elfogadjuk-e azt a nyolc csuklós Ikaruszt, amelyiket az idén kell hogy megkapjon a város, vagy kérjük a miniszté­riumot, adjon kisebb jármű­veket. Ez azért került szóba, mert városunkban nehezen tudnak fordulni a csuklósok. Végül is úgy döntöttek, hogy nem kell lemondani a tömeg- közlekedésre kiválóan alkal­mas, 120 személyes csuklósok­ról. Ott kell őket alkalmazni, ahol erre lehetőség van. So­kak névében szóltak azok, akik megemlítették, hogy a kapos­vári vasútállomás előtt áldat­lan állapot uralkodik. A jár­daszigetek csúcsától nem tud­nak megfelelően fordulni a bu­szok, s a magánképkocsik szá­mára sincs hely. Véglegesen az állomás kör­nyéki helyzetet akkor lehet rendezni, ha elkészül a ren­dezési terv. (Pályázatot írnak ki.) Addig is azonban le kell »■csípni« a járdaszigetekből, és tartózkodási helyet kell kije­lölni a magánjármúvek szá­mára. Figyelemre méltó volt a ta­xival kapcsolatos téma is. Arra tett ígéretet az AKÖV igazgatója, hogy a Rendelőin­tézet közelében, a Kalinyin lakótelepen s — mihelyt a re­konstrukció lehetővé teszi — a Kanizsai utcai sorompónál nefcrend megállóhelyet, illetve álló- I mólnak, mást létesítenek. • Rostás Károly, a városi ta­nács vb-elnöke azt javasolta, hogy a tanács illetékes osztá­lya, valamint az AKÖV-nek a helyi közlekedéssel foglalkozó szakembeiei üljenek össze, és készítsenek határozati javasla­tot arról, hogy a fölvetett ösz- szes problémák közül melye­ket lehet még' az idén pénz nélkül vagy kis ráfordítással megvalósítani, és mi az, amit — főként pénzügyi fedezet hiánya miatt — valamivel ké­sőbbre kell halasztani. Jó, hogy az idén megvalósítható javaslatokkal már a nyári me- kidolgozásakor szá­Szegedi Nándor Megkezdődött a tüzelőutalványok Idadása Az elmúlt évekhez hason­lóan a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa az idén is lehető­séget ad a tüzelő kedvezmé­nyes beszerzésére. Fölkerestük Szűr Lajost, a megyei TÜZÉP igazgatóját, hogy információt kérjünk á tüzelőutalványok el­osztásáról. — Tavaly hány tüzelőutalványt adtak ki? — Körülbelül ti zen négyez­ret, de a TÜZÉP-nél majdnem buszonkétezret váltottak be, mivel más szervek is osztanak utalványokat. — Régebben gondot okozott, hogy az egy utalványra kiváltott tüzelő nem volt elég egész télre. Az idén van-e valami változás? — Kedvező, hogy az idén már hatszáz és kilencszáz fo­rint értékű utalványt is lehet igényelni. Egy-egy dolgozó több utalványt is kérhet. — Ügy tudjuk, hogy a termelő­szövetkezeti tagokra nem terjed ki ez a hitelakció. — Valóban így vain, ez azon­ban nem azt jeleníti, hogy a tsz-tag nem juthat ilyen mó­don tüzelőhöz. A termelőszö­vetkezet is igényelhet utal­ványt, s annak ellenértékét aztán levonhatja a tsz-tag ke­resetéből. Erre már a múlt években is volt példa, így biz­tosított dolgozóiinaik ' tüzelőt például a somogyjádi és a szentgáloskéri termelőszövet­kezet. — Milyen a választék? — A vásárlóknak van miből válogatni, a legkiválóbb sze­neket tartjuk raktáron, tűzi­fából is van elég. Egyébként jó, ha már a nyári hónapokban beszerzik a téli tüzelőt, ebben az időszakban ugyanis a mos­taninál is nagyobb a válasz­ték. —. Van-e valamilyen kívánsága a TUZEP-nek? — Arra szeretnénk felhív­ná a vásárlók figyelmét, hogy a tüzelőért az utalványon megjelölt időpontban jelent­kezzenek a telepeken, így biz­tosítani tudjuk a zökkenőmen­tes kiszolgálást. P. D. KÉT ÉVTIZED Két évtizede már, hogy 1948 márciusában államosí­tották a száz munkásnál többet foglalkoztató üzeme­ket, gyárakat. Váratlan, szinte hihetet­lenül nagr esemény volt ez akkor. Spontán hangulatú ünnepi gyűléseken iktaUák be a munkások a soraikból kikerült munkásigazgatót, és úgy jártak-keltek az üze­mi csarnokokban, a gyár­udvarokon, ahogyan saját portáján mozog az ember. Valójában történelmi for­dulat volt. A felszabadulást követő idők sokszor még zűrzavaros eseményei után az első nagy, meggyőző tett, hogy valóban a szocializmus felé haladunk, a nép ná­lunk is igazán szocialista módon gazdálkodhat az or­szág javaival, s elkezdheti azt az életet építeni, ame­lyet a kommunista párt programja olyan vonzónak rajzolt. A proletárdiktatúra a pa­rasztok kezébe adta a föl­det. A gyárctk, az üzemek államosítása ugyancsak had­üzenet volt az évszázados elmaradottságnak. Szinte a semmiből kellett megterem­teni a szocialista ipart. Az úgy-ahogy helyreállított gyárakban, üzemekben kel­lett egy fejlettebb, igénye­sebb társadalmi rend kö­vetelményeinek megfelelő termelést megszervezni. Mennyi csúfondáros ellen­érv és ellenszenv kísérte a munkásigazgatók, a mun­kásból lett egyéb vezetők erőfeszítéseit. A nép iránti felelősségérzetük azonban megsokszorozta erőiket, s a munkásosztály ilyen módon is bebizonyította vezetőké­pességét. A munkások keze nyo­mán új ipari üzemek, kor­szerű gyárak nőttek ki ha­zánk földjéből, s örömmel állapíthatjuk meg, hogy két évtized alatt ipari országgá lettünk. Az eddig elvégzett jó munkára épülnek további terveink, tennivalóink. Ar­ra épül az új gazdaságirá­nyítási rendszer, amely ki­teljesíti azt, amit a két év tized megteremtett. Ez a bizonyosság teszi még örvendetesebbé a szép évfordulót, s ad biztatást és még több kedvet a ma­ga gyárában becsülettel munkálkodó vezető, irányító munkásosztálynak a na­gyobb felelősségvállaláshoz, az újabb erőfeszítésekhez. AZ ÁLLATOR VOSNÖ Öt nő volt mindösze az évfolyamon. Közülük talán Joli gondolt a legkomolyab­ban arra, hogy gyakorlati munkával foglalkozzon, kint gazdaságokban dolgozzon. Vas megyéből került az Al- latorvostudományi Egyetem­re, tele akarattal és ambí­cióval. Jeles diplomával, a Kaposvári Állami Ciazdasag ösztöndíjasaként végzett Az öt év alatt mindössze egyszer járt a gazdaságban. Főként baromfisnak készült, s mo­solygott magában, amikor azon az első napon úgy bú­csúzott tőle a gazdaság fő- állattenyésztője, hogy vi­szontlátásra két év múlva a bőszénfai kerületben. Bőszén- fán ugyanis juhállomány van, s az egyetemen ötödrendű- ként kezelték a birkákat. Azt hitte, viccel a föagronó- mus. A föállattenyésztőnek lett igaza. Dr. Bazsó Jolán nagy elhatározással jött Somogy­ba. — Megmutatom, hogy meg­állóm a helyem, akkor is, ha nő vagyok. Böszénfán az emberek megnézték. Az még hagyjan, hogy allatorvosno, de ilyen gyenge fizikummal hogy bír majd a lovakkal, juhokkal — mondogatták. Éppen beköltözni készült a szobájába, amikor jött egy ember. — Öoktornö, azonnal jöj­jön, a kaposi domb tetején százhúsz birka fekszik. ■ . . Dr. Bazsó Jolán munkához látott. 1965 óta már bebizo­nyította szaktudásával, hatá­rozottságával, hogy mint dl- latorvosnő megállja a he­lyét. A bőszénfai kerület iro­dájában beszélgetünk, haj­nal óta talpon van, ikercsikót ellett az egyik ló. Hosszú nadrágban, pulóverben jön be, mentegetőzik. — Éppen csikókat cucliz- taltam... — teszi hozzá. A Böszénfán töltött há­rom évről faggatom. — Az első félév nagyon nehéz volt Meg kellett sze­reznem az emberek bizalmát, s nagyon sok állategészség­ügyi, főként parazitológiai probléma megoldása várt rám. Az anyajuhok vemhe­sek voltak, nem kezelhettem őket. A következő évben már januárban belefeküdtem a munkába. Évente háromszori tömegkezelést végzek azóta is, csak így tudok eredményt elérni. A juhoknál különö­sen nehéz. Egyedileg ered­ményesen kezelni őket nem lehet, így a megelőzésre for­dítok igen nagy gondot. Jó munkáját tükrözi az ötezres állomány: 1965-ben egy birkáról 3 kiló 14 deka, 1967-ben már 5 kiló 73 de­ka gyapjút nyírlak az idén pedig 6 kiló gyapjúhozamot terveztek. Országos hírnevet szerzett a bőszénfai gyapjú: »somogyi ausztrál gyapjú­nak« nevezik. A imp 24 órájában min­dig kereshetik. Ö látja el a község háztáji állatállomá­nyát is, sőt pár hónapja megkérték, hogy vállalja el a gálosfai kostelepet. Nagy elfoglaltságot jelent ez. — A férjem szintén állat­orvos, a kaposvári vágóhí­don dolgozik. Nagyon sokat segít a szakmában is, a ház­tartásban is. Csak így va­gyok képes ellátni a nem két, hanem jóval több »mű­szakot« ... Naponta harcot vív: nagy nagy ellensége a liszieriózis.. az egyik leggyakoribb juh- betegseg. Gyógyításával pró­bálkoznak, de teljes ered- ményesseget még' nem tud garantálni a tudomány. A doktornő kutatómunkáéval, kísérletekkel keres megol­dást — de erről nemigen beszél. Egyelőre még titok. Az egyik állatgondozó ko­pogtat be. — Doktornő, tessék kijön­ni a csikókhoz... Elbúcsúzunk Bazsó doktor­nőtől. Munkája nélkülözhe­tetlen ezen a telepen. Strubl Márta Tésztaiizemet létesít a zákányt tsz Az év elején határozták el a zákányi Csokonai Tsz-ben, hogy 3500 darabos baromfi- törzsállományukat ötezerre fejlesztik. Az elhatározás az addigi tapasztalatok és a gaz­dasági számítások alapján szü­letett meg. Az év elején azon­ban váratlan meglepetés érte a szövetkezetét: annak a nagy mennyiségű tojásnak, amit a Hunnia hibridállomány bizto­sított, egyre nehezebben tud­tak piacot szerezni. Pedig a szövetkezet vezetőd nem saj­nálták a fáradságot, bejárták a megyét, sőt a szomszédos megyéket is, hogy vevőket ta­láljanak a tojásra. — Amikor úgy látszott, hogy hétről hétre gyűlik az értékesítetlen tojás, nem vár­tunk tovább, hozzákezdtünk a felhasználásához — mondja Karádi Lászlóné, a tsz főköny­velője. — Azóta naponta negy­ven kiló tésztát sodornak a bedolgozó asszonyok. A tsz ad­ja hozzá a lisztet és a tojást. Az Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat nagykanizsai fiókjában olyan megrendelőre akadtunk, amely a nálunk készülő mennyiség többszörösét is megvásárolná. Most már hetenként három­ezer tojást dolgoznak fel tész­tának. Eddig úgy mutatkozik, hogy a szövetkezet is, a bedol­gozó asszonyok is megtalál­ják számításukat. A tésztaké­szítő asszonyok keresete 6 fo­rintos órabérnek felel meg. A tészta csalk májusig készül a házaknál. Májusban ugyanis beindul a szövetkezet tészta­üzeme. — Az elhatározást egy szö­vetkezeti üzemben tett láto­gatás előzte meg — mondja a főkönyvelő. — Azóta meg­kezdtük egy emeletes ral f'-- épület átalakítását, hogy mi­előbb átállhassunk az üzemi tésztagyártásra. A gépek há­romszázezer forintba kerülnek, reméljük, idejében megérkez­nek. Az indulást május máso­dik felére tervezzük. A most még bedolgozó asszonyok kö­zül tizennyolcnak ad majd ál­landó munkát a szövetkezet tésztaüzeme. A vásárlók elé átlátszó nylon csomagolásban kerül majd a zákányi levestészta. A csomagban csöpp kis címke lesz a szövetkezet emblémájá­val. így nem kell lemondaniuk a baromfiállomány fejlesztésé­ről sem. (Nagy) Gazdaságos, megbízható a legújabb típusú K—64 AUTÓDARU Maximális teherbírás; emelési magasság: gémkinyúlás: Motor: Alépítmény; 6,3 tonna 12 méter 9 méter Diesel, 180 LE MÁZ 500 tip. Felvilágosítást ad: Rikk Károly. Telefon: 498-738. A U T Ó K E R AUTÓKERESKEDELEM Budapest, XIII.. Gogol u. 13 # FALUSI FÜRDŐ. A la­kosság összefogásával és negy­venezer forintos költséggel fürdőmedencét épít a barcsi TÖVÁL Kálmáncsán. A me­dencét a mélyfúrású kút látja majd el meleg vízzel. A Villanys/erelő-ipari Vállalat fölvesz villany­lakatosokat és segédmunkásokat budapesti és vidéki mull* helyekre. Bérezés: jneg- cmelt teljesítménybér, ke- resetkorláto/ús nélkül, eh­hez 15 százalék idény pótlék. Egyéb járandóságok: mun­karuha, étkezési hozzájáru­lás, saját lakóhelyen kívüli foglalkoztatás esetén jogo­sultságtól függően külön- élési pótlék, természetbeni szállás, vagy szállásdíj-té- rítés, négy hetenkénti ingye­nes és hetenkénti kedvez­ményes hazautazási költ­ségtérítés. Jelentkezés sze­mélyesen : Budapest, VI., Mozsár u. lí>. és Budapest, VII., Sip u. 23. (főporta). (1711)

Next

/
Thumbnails
Contents