Somogyi Néplap, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-23 / 70. szám

Szombat. 1968. március 33. 3 SOMOGYI NÉPLAP W Uj alapszabály a teleki Béke Tsz-ben Annak idején — 1959. már­cius 10-én alakuló közgyűlés­re jöttek össze a telekiek. Ami­ben akkor csak oizukodni mertek, azóta megvalósult Szorgalmas nép lakja ezt a szelíd dombok között megbú­vó kis községet. Vo'tak prob­lémák, de ahogy teltek az évek. úgy erősödött, gyarapodott a gazdaság Az enyém fogalmát átformálták a miénkre, s ahogy megtanulták becsülni a közöst kezdtek is vigyázni rá. Ma már történelem az elmúlt kilenc év, s ezt maguk a tele­kiek is írták. A község képe, arculata együtt változott az emberekkel. Most újból köz­gyűlésre ült össze a Bök j Ter­melőszövetkezet tagsága. Ott voltak az alapító tagok melleit az azóta felnőtt fiatalom is, hogy az új alapszabályt meg­vitassák, megalkossák. Szabó Lajos tsz-elnök elmondta, hogy a tervezetet széleskö­rűen megvitatták, s bi way sok dologban csak hosszas be­szélgetések után tudtak közös nevezőre jutni. A tervezetről olyan érdembeni vita a’akult ki a közgyűlésen, amely csak egy felnőtt, a maga életét kor­mányozni tudó közösséget jel­lemezhet. Az elfogadott új alapszabály tartalmazza a jo­gokat, de ezeket csak azok él­vezhetik, akik a kötelességeik­nek is eleget tesznek. TÁPPÉNZ 150—200 munkanap alapján a napi átlagkereset 50 százalé­kát, ezen felüli teljesítés ese­tén 65 százalékát fizetik be­tegségi segély címén a beteg­ség időtártamára. SEGÉLYEK A szülési segély mértéke is attól függ, hogy munkakötele­zettségének eleget tett-e a szülő nő. Ha a bedolgozó csa­ládtag 80 munkanap teljesíté­sét vállalta, és erre írásbeli megállapodást kötött a terme­lőszövetkezettel, akkor egyna­pi átlagkeresetének 30 száza­lékát kapja betegségének iga­zolt időtartamára. A tényleges katonai szolgá­latra bevonuló tsz-tagnak 800 forint bevonulási segélyt, le­szereléskor 1000 forint leszere­lési segélyt fizet a tsz. Ha azonban a leszerelő tag egy éven belül a tsz-ből eltávozik, a leszerelési segélyt vissza kel! fizetnie. Házasságkötés esetén 1000 forint segélyt kap a tsz-tag. Ha a tagsági viszony a házas­ságkötés miatt szűnik meg — pl. mert más községbe költö­zik —, akkor is adnak 500 fo­rintot a fiataloknak. HÁZTÁJI A betegállományban levő nőknek 100—150 munkanap teljesítése után, férfiaknak A legnagyobb vitát a háztá­ji föld mértéke, illetve a hoz­zákapcsolódó kötelezettség vál­totta ki. Hetvenhárom dolgozó tagja van a Béke Tsz-nek, ne­kik kell a teleki határt meg­művelniük. Ennek megfelelően Vityapusztán jártam BALATONI HAJÓKIRÁNDULÁSON kerített hatalmába hasonló érzés, a hullámok hátán. Emelkedett és süllyedt a jármű most is. A terepjáró gépkocsiban elő- re-hátra dőltünk. Az agyagos út most meg ilyen, de mi­lyen más lesz még az idén! Szilárd burkolatú bekötő utat kap Vityapuszta! Tudom, ez nem szenzáció, nem va­lami világrengető esemény, de mégis olyasvalami, ami ezeknek az embereknek az életében mérföldkövet jelent. A vityaiak közül né hány an azt ígérték, hogy örömükben mezítláb mennek cl az útavatóra, és először úgy járják végig az új utat... Vityapusztán jártam, az Oreglaki Állami Gazdaság négy kerületének egyikében. Egyszer már megfordultam itt, s hogy akkor azt írtam, az isten háta mögött jártam, minden okom megvolt rá. A legmaradandóbb emlék: fér­fiak és nők közös munkásszállása, ahol nagy a rendetlen­ség, és az asszony férfiak jelenlétében szüli meg gyerme­két; mosatlan edények, szétszórt kártyalapok, és a férfiak egy része ragaszkodik az ilyen elhelyezéshez... Szabó Ferenccel, a gazdaság pártszervezetének csúcs­titkárával most ismét körülnéztünk a kerületben: Benyi­tottunk a patyolatfehér orvosi rendelőbe. Lehet vele di­csekedni, mint ahogy az is említésre érdemes, hogy a nemrég alakult pusztai futballcsapat tavaly a járási baj­nokság tabelláján előleelő helyet foglalt el. Fásítottak a gazdasági épületek körül, rendezettebb a puszta, mint ak­kor volt. A vándormozi népes közönség előtt játszik. Ját­szóteret épitettek a puszta gyerekeinek, a hintákat a sa­ját műhelyükben készítették. Hamarosan végérvényesen rendezik a gazdasági épületek környékét, s így az istál­lók közelében levő lakóépületek egészségesebb környezet­be kerülnek. SOK MINDEN MEGVÁLTOZOTT és folya­matosan változik Vityapusztán — amikor ezt tapasztaltam, tulajdonképpen egy, a szerkesztőségünknek küldött pana­szos levél kivizsgálására indultam ki a kerületbe. Mint azt a gazdaság központjában megtudtam, Szabó elvtárs, az alapszervezet csúcstitkára is kapott hasonló tartalmú le­velet Jakabfi Ferencnétől, Völgyesi János igazgatónak pe­dig a férj személyesen mondta el sérelmét. Miről van szó? Az asszonyt fölkerestük lakásán, és a következőket mondta el: Férje a kerületvezető kocsisa volt, több mint két évtizede dolgozik a gazdaságban. A futókocsisságból állítólag azért váltották le, mert a megengedettnél több szeszes italt fogyasztott. Beismeri, hogy tényleg ivott a férje, de szerinte más ok játszott közre a leváltásánál... — Különben már minden rendeződött — folytatja az asszony. — Ahol most dolgozik, többet kereshet. Nem kí­vánom én, hogy visszakerüljön a korábbi beosztásába, csak télen is kapjon munkát. Szeretnénk minél több pénzt összegyűjteni, rendbe kellene tenni a házat. Ezért én is vállalok cukorrépát... A PANASZNAK MÁR NEM VOLT ÉLE. Miután Szabó elvtárs megkapta a levelet, kijöttek, ren­dezték az ügyet, s mint a beszélgetés bizonyította, meg­nyugtatóan. Sófalvi Imre kerületvezető a férjjel vitatta meg a sérelmet, s most úgy tetszik, minden rendben van. Mi már úgy beszélgettünk a levélíró asszonnyal, mint ré­gi, megnyugodott ismerőssel. Arról, hogy mi minden kell még a lakásba, meg hogy a nagyobbik fiúgyerek is tud már keresni az idei nyáron. Az egyik földes szobába padló kellene, hogy hosszabb életű legyen a bútor... Panaszos levél hívott Vityapusztára — s egy fejlődő településsel találkoztam, ahol ugyan még sok a tennivaló az emberek formálása és a gazdasági rendezés dolgában, de máris sokat fejlődtek. Jakabfiék lakásába nagyképer­nyős televízió visz hirt a nagyvilágból... H erű cm Ferenc foglalt állást a közgyűlés. Fél hold háztáji föld használatá­ra 150, egy holdra pedig 280 ledolgozott, tízórás munkanap jogosítja fel külön-külön a ta­gokat. A beteg, . munkaképtelen, rokkant tagoknak is biztosít háztáji földet az alapszabály. Az üzemi baleset következté­ben elhunyt tagot a termelő- szövetkezet saját halottjának tekinti, temetéséről gondosko­dik. s gyermekeinek a 18. év betöltéséig havonta 200 forin­tot adnak. Az új alapszabály megalko­tói többnyire ugyanazok az emberek, akik kilenc évvel ez­előtt szövetkeztek egymással Telekiben. Szorgalmuk gyü­mölcse azóta beérett. Bizakod­tak, hittek és dolgoztak. Ak­kor, 1959-ben még bátortala­nul kozd tele, ma magabiztosan végzik a dolgukat. A további út megalapozására készítették ei most alapszabályukat. Dr. Erdélyi János Megmozdulta város 128 910 forint, 27 000 óra társadalmi munka Óvodát segítenek a cukorgyáriak Ötezer óra a gáz bevezetésének meggyorsítására A kaposvári emberek város- szeretete megint tettekben, lel­kes megmozdulásokban, szivet melegítő kezdeményezésekben, egvre-másra érkező felajánlá­sokban testesül meg. Megint előkerültek az ásók és lapá­tok, söprűk és csákányok, s a Cserben és a Kalinyin lakóte­lepen szépül, csinosodik az ut­ca, az emelet« házak környé­ke. Másfél hónappal ezelőtt tet­te közzé lapunkban a városi pártbizottság, a városi tanács, a városi népfrontbizottság a kaposváriakat mozgósító, munkára hívó felhívását a Tegyünk többet Somogy ért! jelszó jegyében. S az összefo­gást, áldozatvállalást és cse­lekvőkészséget kérő mondatok máris megmozgatták a város közvéleményét, a vállalatok és az intézmények közösségeit. Eddig hetvenegy üzem és in­tézmény 128 910 forintot és Nehéz kezdés után javuló minőség Közlekedési gondok gátolják a műszakba járást Nemcsak az öreglakon, de a környező községekben élő asz- szonyolc, leányok is örömmel fogadták a Május 1. Ruhagyár vezetőinek döntését, amikor elhatározták, hogy állandó üzemet telepítenek Öreglakra. Az elhatározás meg is való­sult, szeptemberben indult az üzem. — Nehéz volit a kezdés — mondja Berkesi Ernő üzemve­zető —, a munkába jelentke­zők többsége soha nem dolgo­zott varrógépen, s ezért né­hány hétig csali döcögött a termelés, aztán a minőséggel is baj volt. Januárban kezd­tük el a Pille elnevezésű or­kánkabátok készítését, s a minőség ellen most már nincs kifogás. Naponként 240 készül belőle. Dolgozóink megtanul­ják a szakmát. Sebestyén Má­riára például a legkényesebb Sebestyén Mária. Munkában a délutáni műszak. . buzsákiak, somogyvamaífe, so- mogyvámosiak, pusztaková­csiak, de még fonyódról is jár­nak ide. — Sajnos közlekedési gon­dok akadályozzák a műszakba járást — panaszkodik az üzemvezető, s mutatja az ud­varon sorakozó harmincnál több kerékpárt, amely néhány szomszédos községből jövő munkásaiknak egyetlen közle­kedési eszköze. Először azzal kísérleteztek, hogy állandó délelőttös, illet­ve délutános műszakot indítot­tak, de sok volt emiatt a kilé­pés, s visszaesett a termelés is. Végül Is változtattak ezen, hi­szen olyan áldozatot, hogy ál­landó délutános legyen, senki- „ tői sem követelhetnek, s azt sem kívánhatják, hogy mások meg mindig hajnalban kedje­Vörös Józsefné és Tóth Ági. feladatot is rábízhatnám, de Tóth Agnes is ügyes, szorgal­mas. Jelenleg száztízen dolgoznak sa két műszakban. Helybeliek, 27 000 óra társadalmi munkát ajánlott fel. S a Tejipari Vál­lalat, a MÉSZÖV, a Kémény­seprő Vállalat, az ipari tanuló- iskola, az erdőgazdaság kol­lektívája már megkezdte a vállalt kötelezettség teljesíté­sét. A cseri iskolások, munká­sok és lakosak kitakarították a városrészüket, rendbe tették a parkjukat Csütörtökön száz­húsz tanítóképzős fogott szer­számot. S ez az idei társadal­mi megmozdulásnak csupán a kezdete még, hiszen az ifjúsági .sportpálya rendbe tételére tíz- ezer-kétszázharmincnyolc óra munkát ajánlottak fel, a cseri vidámpark megszépítésére négyezer-hetvenhét óra mun­kát. A Szabadság park csino­sítása a harmadik helyen áll a felajánlott háramezer-százhn r- rninchat órával. A Tanítókép­ző ebből ezerkétszáz, a Patyo­lat nyolcszáz órát vállalt. Bi­zonyos aránytalanságokat mu­tatnak a számok. Amíg az if­júsági sportpálya rendbe téte­léhez sok a tízezer-kétszázhar- mincnyolc óra, s a Berzsenyi Dániel Általános Iskolát és a KISZÖV-öt más munkára kellett megkérni, addig az Arany úti sporttelep rendezé­séhez kevés a kótezer-három- száznegyvenkét óra társadal­mi munka. S amire éppen a jelentkezések és számok fi­gyelmeztetnek: eddig kima­radt az üzemek és az intézmé­nyek tervéből az autóbusz-pá­lyaudvar, a belváros, a Kali­nyin lakótelep, s az Arany úti sporttelep. Reméljük, nem fe­ledkezik meg feladatáról az a százhuszonnyolc munkahely, amely még nem küldte meg. a városi népfrontbizottságnak az összesítést a felajánlott pénz­ről és munkáról. Nemes kezdeményezés in­dult el a cukorgyár környé­kén. A Vöröshadsereg úti óvo­da és napközi otthon segítsé­get kórt a környező gyáraiktól, a gyerekek szüleitől és a kör­zeti népfrontbizottságtól. Na­gyon elhanyagolt az udvar, új épületekre, játékokra volna szükség. Mindenki megmoz­dult, hogy a város fejlesztését és szépítését segítő összefo­gásból ne maradjon ki az óvo­da sem. A MÁV Pályafenntar­tási Főnökség mérnökei elké­szítik a terveket, a cukorgyá­riak pedig körülbelül tizenöt­ezer óra társadalmi munkával valósítják meg az elképzelése­ket. S a városi népfrontbizott- ság stencilezett listáján tizen­negyedik sorszámmal fölkerült a Vöröshadsereg úti óvoda is. A körzeti népfrontbizottság öntevékenységét, gyors dönté­sét más körzetekben is követ­hetik. Élénken foglalkoztatja a kaposváriakat a földgáz beve­zetése. Ezt bizonyítja az e kér­déssel foglalkozó ankétok lá­togatottsága, a város gázprog­ramjának támogatása is. Az összesített adatok szerint eddig ötezer óra társadalmi munkát ajánlottak fel erre a célra. Tóka Lajosné, a városi nép- frontbizottság titkára elmond­ta, hogy április 1-én kezdik meg a vállalatok és intézmé­nyek a gáz bevezetését meg­gy orsító munkákat. Lajos Géza A vásárlók zsebére ROSSZ MINŐSÉG — NAGY NYERESÉG? A közvélemény egyre éle­sebben figyel föl a túlzott vállalati törekvésekre, ame­lyek mögött nincs ott a társa­dalmi érdek fedezete. Ez a közérdeklődés párosul az igé­nyesebb ellenőrzéssel. Ilyen jogos elégedetlenség tapasz­talható például a kedve'.’ fo- nyódi víz literenkénti hatfo­rintos ára miatt. Az emberek sehogysem értik, hogyan ke­rülhet az ásványvíz kétszer annyiba, mint egy liter tej. S mivel a választás jogával minden vásárló él ilyen eset­ben, sokan áttértek a fonyódi vízről a szódára. S ahogy az árra érzékenyen reagál a fogyasztó, ugyanúgy a minőségre is. Az Ásvány­víz- és Szikvízipari Vállalat üdítő italai ellen sok kifogás volt tavaly. Csaknem har­mincnyolc százaléikának gyönge a minősége. A fonyó­di üzem termékei nem tisz­ták. A citromos, a málna ízű üdítő italokhoz, a szikvízhez használt víz szűrése elégte­len, s ezért a megengedettnél több idegen anyagot tartal­maz. A vállalat olyan áron növeli a mennyiséget, hogy közben elhanyagolja a minő­ség állandó javítását. Ezzel megkárosítja a vásárlókat, akik ugyanannyit fizetnek a gyönge minőségű üdítő ita­lokért és szódavizért, mint a kiváló minőségűért. S ami az új mechanizmus szellemében fogant vélemény: nem er­kölcsös, hogy ez a vállalat huszonöt napi keresettel fel­érő nyereséget fizethet most a dolgozóinak. A felhalmozó­dott haszon egy része a vá­sárlók zsebéből kihúzott fillé­rekből és forintokból tevődik össze. A nyereség alapja te­hát nem a minőségre, hanem a mennyiségre való törekvés. Az utóbbi pedig mindig a fo­gyasztók ellen irányul. Az ilyen vállalati érdek pedig nem esik egybe a társadalmi érdekkel sem most, sem a jö­vőben! L. G. nek. Elsősorban a somogyvári —vámosi vonalon kellene esti műszak után autóbuszjárat Kérték is ezt a 13. sz. AKÖV vezetőitől. Remélik, hogy nem kell sokáig várniuk a válasz­ra. te. L. 33 művészeti együttes a pódiumon Ma délután a Ki mit tud? járási vetélkedőjén Nagy­atádon kilenc, holnap Kadarkúton pedig huszonnégy mű­kedvelő művészeti együttes és csoport áll a közönség és a bíráló bizottság elé A vetélkedő szólisták, versmondók száma huszonnégy ezen a két találkozón. Kőműves szakmunkásakat felveszünk Parkettázást vállalunk azonnalra Építőipari Ktsz Kaposmérő (6877)

Next

/
Thumbnails
Contents