Somogyi Néplap, 1968. március (25. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-19 / 66. szám
XXV. évfolyam, 66. szám. Kedd, 1968. március 19. A MEGYEI NEB VIZSGÁLATA A munkásszállások és a szociális létesitmények helyzete Nagy a szintkülönbség — Sáros csizmával a tiszta ágyon I A Somogy megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban megvizsgálta a megyében működő vállalatok és gazdaságok hatvanöt munkásszállását. A vizsgált időszakban a munkásszállásokon majdnem kétezernégyszáz dolgozó lakott. Különösen az építőiparban dolgozók közül veszik sokan igénybe a munkásszállásokat, de nagy számban tartanak igényt erre a szolgáltatásra az állami gazdaságok és a gépjavító állomások dolgoI zói is. \ A megvizsgált kaposvári üzemek munkásszállásainak nagy része jó állapotban van. Nem mondható el azonban ez a vidékiekről, például elavult a Tabi Gépjavító Állomás, a Daránypusztai Állami Gazdaság munkásszállásának épülete. Mindkét helyen égetően fontos, hogy mielőbb befejezzék a már megkezdett új szállás építését. A megyei NEB megállapította, hogy a munkásszállások jelentős hányadát nem használják ki megfelelően, az őszi betakarítások idején főleg az állami gazdaságok szállásain azonban nagy a zsúfoltság. Egészségügyi szempontból a munkásszállások között nagy a különbség. Sok helyen a tisztálkodáshoz, az élelmiszer és a ruha tárolásához nincs meg a szükséges fölszerelés. A Tapsonyi Gépjavító Állomás és a Lábodi Állami Gazdaság munkásszállásán a tisztálkodáshoz csak mosdótálat tartanak. A kisebb munkásszállások lakóinak orvosi ellátása a körzeti, illetve — ahol ilyen_van ■— az üzemi orvosra tartozik. Sajnos a hatvanöt munkás- szállás közül csak négyben van betegszoba, a fertőző betegek elkülönítésére alkalmas helyiség pedig sehol sem található. A NEB az ellenőrzés után leszögezte, hogy a hiányosságok egy részét anyagiakkal meg lehet szüntetni, ám sok gondot okoz a munkásszállások lakóinak felelőtlensége, nemtörődömsége. A szállások házirendjét igen sokan nem tartják meg. A népi ellenőrök jártak olyan szobában, ahonnan ellopták a műanyag láb- racsot, illetve ahol sáros csizmával fölfeküdtek a tiszta ágyra. Ilyen esetek elsősorban az állami gazdasági és az építőipari szállásokon fordulnak elő. Sokat segítene a jelenlegi helyzeten, ha az illetékes vezetők a nevelés eddiginél hatékonyabb módszereivel próbálnák megszüntetni az igénytelenséget. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta a vállalatok szociális létesítményeit is. Megállapították, hogy igen kevés az öltözőszekrény. A meglevők is szükek, előfordul, hogy egy szekrényben több dolgozó is kénytelen berakni a ruháját. Az öltözők falai, íölszerelési tárgyai számos helyen elhanyagoltak, korszerűtlenek. Sajnálatos, hogy több vállalat nem biztosítja a munkásoknak a mosdási lehetőséget, nem egy helyen használhatatlanok az erre szolgáló csapok. Megállapították, hogy még mindig érezteti utóhatását az a régi felfogás, amely túlzottan a termelőegységeket helyezte előtérbe, a szociális létesítményekre csak a maradék anyagainkat szánta. A közelmúltban létesített vagy a jelenleg bővülő üzemeknél lényegesen jobb a helyzet, ezeknél már alapvető követelmény, hogy minden igényt kielégítő szociális létesítmények is épüljenek. P. D. Egykilósnál nagyobb libamáj TAUKA Az Agrártudományi Egyetem gödöllői állattenyésztési tanszékén évek óta jelentős li baíenyésztési kísérleteket folytatnak. A bevált fajtakeresztezések eredményeként növelték a tojáshozamot és nagy súlyra hizlalták a baromfi máját. Képünkön: A rajnai és landosi fajta utódjai, amelyek egykilósnál nagyobb májat adnak. (MTI-fotó) Megszűnt az antikvárrészleg a könyvesboltokban A kaposvári József Attila Könyvesbolt antikvárrészlege 1966-ban 110 000, a múlt évben pedig már csak 60 000 forintos forgalmat ért el. — Az ország tíz városában működik csak antikvárbolt, illetve -részleg, tapasztalataink szerint azonban ilyen formában, mint Kaposváron volt, nemj éri el a célját, ezért határoztuk el a részlegek megszüntetését — mondta Hoffmann Ferenc, az Állami Könyvterjesztő Vállalat antikvárosztályának vezetője. — Szép számmal akadnak- ~l rffNr* , :* * T**<' Vasárnap délelőtt a TIT- székház előadótermében a természetes kisplasztikák — löszbabák — és kristályok kiállításával ünnepélyesen megnyitották a földrajzi—földtani hetet. Dr. Ignácz Pál, a TIT megyei al- elnöke mondott megnyitót majd a löszbabák képződéséről tartott előadást dr. Kri- ván Pál egyetemi docens. i****’***^^*****^*****. azonban olyanok, akik szeretnének régi könyvek között kutatni, vagy értékesíteni akarják kiolvasott könyveiket. Milyen lehetőség lesz erre a jövőben? — Tervünk az, hogy önálló antikvárüzletet nyitunk Kaposváron. Budapesti, központi i antikvárboltunkból egészítenénk ki rendszeresen itteni üzletünk könyvállományát az előzetes igényfelmérés alapján. Ez a módszer jól bevált Székesfehérváron és Szombathelyen. Mindkét helvep önálló antikvárüzletünk van, s ezek félmillió forint forgalmat is elérnek évente. Megmentenek, eljuttatnak az országos könyvtáraknak olyan felbecsülhetetlen értékű könyveket, folyó iratokat, melyek talán el is kallódtak volna. Csaknem két évtizede volt utoljára hazánkban könyvaukció. Ezt hamarosan megrendezzük Budapesten, majd vidéken is. Kiállításon mutatjuk be az árverésre kerülő könyveket. Az aukciókra bárki felajánlhatja könyveit. Addig is két-három hónaponként — előreláthatólag egy-egy heti időtartammal — régi könyveket átveszünk, illetve adunk el a József Attila Könyvesboltban. Ezekre 20—25 000 forint értékű könyvet hozunk Budapestről. Előtte azonban a könyvesboltban hagyott levelezőlapok segítségével közvélemény-kutatást végzünk, hogy megtudjuk: milyen régi könyvek érdeklik a kaposváriakat, illetve kik milyen könyveket kínálnak eladásra (S zalai) BÖLCS MONDÁSOK Irta: Tudor Musatescu — A világnak több milliárd lakója van. De mennyi ezek között az ember? — A felhő megakadályozza a földet, hogy lássa a derült eget és az eget, hogy derűsen lássa a földet. — A kutyám többször beigazolta, milyen szeretettel van irántam: nem ette meg a csontokat, ha olyan újságban adtam neki, amelyikben a kritika szidott engem. — A vonat sínek nélkül épp úgy jár, mint a golyóstoll tehetség nélkül. — Hiszek az emberben. Hiszek az életben. És sajnálom, de hinnem kell a halálban is. — Kegyetlenség: rosszaság övbe dugott késsel. — Mikor a kanári szép halállal végzi, a ház macskája mély gyászban van. — A fösvény végrendelete: nincs semmim. — A víz mindig kompromittálja a bort, de soha nem teszi nevetségessé. — A mosoly függőágy a száj két sarka között. De soha sem tudód, mi himbálózik rajta. — Két pont között a legrövidebb vonal az egyenes. És a legbiztosabb a kerülő út. — A felelet magában foglalja a felelősséget. — A támadásban nem azt veszik számba, hányán indultak neki, hanem hányán tértek vissza. — Egyesek a kalapjukkal, mások a gerincükkel köszönnek. — A mások élete számodra mindig könnyebbnek látszik, mint a magadé. — A legkedvesebb szó egy regényben, amit írtál: »Vége.« — Ne mondd nekem, hogy barátom vagy. Előbb bizonyítsd be. — Valaki azt kérdezte tőlem: miért ir, mester? Azt feleltem neki: azért, mert lehet, hogy ön is elkezd olvasni. PINTÉR ISTVÁN: ég&m lett o FEHÉR LOVON — ASSZISZTENCIÁVAL 1919. november 16-án vonul be Budapestre. A bevonulást Horthy megszállásnak tartja és nevezi mind a belső használatra szánt okmányokban, mind a nyilvánosságra hozott hadparancsában. Széles körű intézkedéseket rendelnek el. A bevonulás útvonalán mindenkinek csukva kell tartania ablakait. Senki nem nézhet le — a csukott ablaktáblák mögül sem — az utcára; a karhatalom azonnal fegyvert használ. A fegyverekét egyébként a Budapesten székelő amerikai és angol katonai missziók bocsátják a nemzeti hadsereg rendelkezésére. Ha tőlük nem kap fegyvert, Horthynak nincs elég puskája, hogy a főváros megszállásához felfegyverezze embereit. A kellő ünnepélyességhez azonban fehér lóra is szükség van. Ezt nem könnyű szerezni. Különítményes tisztek százai kutatnak alkalmas hátasállat után. Bicskén találnak egyet. A ló állítólag előzőleg Böhm Vilmosé, a Vörös Hadsereg áruló főparancsnokáé volt. Most Horthy ül a hátára, rajta lovagol be Budapestre. A Gellért téren rendeznek egy rövid fogadtatást, aztán Horthy elnyargal a Parla************^****^* mentig. Itt rendezik a nagy ceremóniát. A különböző felekezetek főpapjai üdvözlik többek között. Élükön Csernoch Jánossal, a hercegprímással, aki az akkori magyar kftriog szerint közvetlenül a király után következik. S este, amikor az Operaházban folytatódik az ünnepségsorozat, a műsorban előadnak egy élőképet is. A színpadon a budai Vár árnyképe, amely felé darutollas katonák vonulnak. A meghívott közönség tapsviharban tör ki — Horthy a díszpáholyban szelíden mosolyog. Az élőkép azt jelképezi, hogy ő, a fővezér lesz a budai Vár ura. Még néhány nappal előbb is azt nyilatkozta: nevetséges rémhír, hogy ő kormányzó akar lenni... Négy hónapra sincs szüksége Horthy Miklósnak ahhoz, hogy államfővé választassa magát. Méghozzá az «-alkotmányos formák-* megtartásával, s a Clerknek tett ígéretes megszegése nélkül. Amint az angol diplomatánál megállapodtak, a «koncentrációs kormány«, — miniszterelnöke Huszár Károly — kiírja a választásokat. Az ország igazi ura, a választások igazi lebonyolítója azonban nern ez a kormány, hanem a fővezérség. élén Horthy Miklóssal, aki egyelőre a Gellért Szállóban rendezi be rezidenciáját. Innen irányítja különítményeseit, akik a Dunántúl után most az egész országot megismertetik a fehérterrorral. Ilyen körülmények között szó sem lehet arról, hogy a választásokon ne azok jöjjenek be, akik a jövendő nemzetgyűlésben nem Horthyra szavaznának. Közben pedig egy ügyes propagandaakció is lezajlik. Karácsony másnapján Horthy Miklós meglátogatja István bátyját annak Kaplony ut cai lakásán. Ott Prónay Pál és Csuvara vár rá. Csiuvara volt vörös katona, aki — hogy hitvány életét mentse — még Siófokon felajánlotta szolgálatait Prónaynak. Pronay akkor provokátorként Becsbe küldte, hogy férkőzzön be a kommunista emigráció soraiba. A leghírhedtebb különítményes ugyanis fejébe vette, hogy az Ausztriában élő népbiztosokat, Kun Bélát és társait vagy elrabolja es Magyarországra hurcolja, vagy pedig odakint gyilkolja meg őket. Csuvarának sikerült Ausztriában bizalmat ébresztenie maga iránt. Részt vett azokon a tárgyalásokon, amelyeken arról volt szó, miként lehetne megmenteni a halálra ítélt Korvin Ottót és kommunista társait, s egyúttal átjuttatni a határon a Magyarországon rekedt Szamuely Lászlót. A terv megvalósításába a provokátor Csu- varán kíviil bekapcsolódott néhány szélhá- , mos is. Nekik az volt a szándékuk, hogy a bécsi emigráció megbízásából Magyarországra utaznak, ott kezükbe kaparintják a foglyok kiszabadítására szánt nagy pénzösszeget, aztán megszöknek vele. A Prónay-külö- ritmény azonban Csuvara információi alapján elfogta őket, s az árulás nyomán sikerült Szamuely Lászlót is letartóztatniuk. A szélhámosokat nem is kellett nagyon megverniük, hogy elvállalják, amit Prónayék akartak. Prónay szerint ugyanis nagyon használna Horthy népszerűségének, ha nyilvánosságra kerülne: az Ausztriába menekült kommunisták orvgyilkosokat küldtek Magyarországra, hogy meggyilkolják a fővezért. A letartóztatott szélhámosok már «-beismerő vallomást-“ tettek, az pedig igazán nem okoz gondot Prónaynak, hogy Csuvara ügy beszéljen, ahogy kell. Civilben, lefüggönyözött kocsiban siet Horthy a titkos találkozóra, hogy magától Csavarétól, a «bátor« kémtől hallja, hogy miként akarják őt, a fővezért a kommunisták eltenni láb alól. Csuvara pompásan játssza szerepét, kitűnően mondja el a mesét, amelyre őt Prónay maga tanította ki. A fővezér, a legmagasabb elismerésben részesíti a provokátort. — Hasznos szolgálatokat tett a nemzeti keresztény hazának! — mondja neki, de még hálásabban szorítja meg Prónay Pál kezét. Az ünnepek után az egész magyar sajtó a fővezér elleni kommunista merényletterv meséjét zengi. A fővezérség közleménye szerint a kommunisták «levegőbe akarták röpíteni a miniszterelnöki palotát, a fővezérség épületét, és az Operaházat«, hogy a «hadsereget megfosszák vezérétől, és az így támadt zavarban megdöntsék a mai kormányrendszert.« A merényletterv legendája valóban hozzájárul Horthy népszerűségének növeléséhez. S természetesen az sem számít, hogy Váry Albert koronaügyész maga jelenti: a nyomozás során kiderült; senki nem szőtt terveket a fővezér megölésére. Az egész koholmány csak arra jó, hogy Horthyt jelentősebb színben tüntesse fel. A fővezér már rég eldöntötte magában, hogy az állam élére kerül. S ha tétovázna, ambiciózus felesége nem engedné megtantorodni. (Folytatjuk.) ***** ■■*^«*^*******