Somogyi Néplap, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-13 / 36. szám

Kedd, 1968. február 13. 5 SOMOGYI NÉPLAP MA Csffcy Gergely Színház: LULU. Kötésén 19 órakor. MOZI Vörös Csillag: OLASZ FUR­CSASÁGOK. Olasz íilmvígjáték. Korhatár nélkül. (II. 14-ig.) Szabad If j úság: K ANKAN I—II. Színes amerikai film. (II. 14-ig.) TELEVÍZIÓ Budapest 8.05: Orosz nyelv. (Ált. isk. VI. oszt.) Ismétlés. — 9.00: Olva­sás. (Alt. isk. III. oszt.) A pórul­járt gazdag ember. — 9.55: Törté­nelem, (Alt. isk. V. oszt.) A ró­mai birodalom. I. vész. — 13.35: Orosz nyelv. (Ism.) 14.39: Olva­sás. (Ism.) — 15.25: Történelem. (Ism.) — 17.58: Hírek. Időjárás­jelentés. — 18.05: A téli olimpiá­ról jelentjük. Női műlesiklás. Közvetítés Grenoble-ból, felvétel­ről. — 18.40: Közlekedési műsor gyerekeknek. — 18.50: Tv-minta- bolt. I. Riportműsor. — 19.25: Es­ti mese. — 19.35: Utazás a Föld körül. Hollandia. — 20.00: Tv-hír- ndó. — 20.20: Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai. 3. A tör­vény őrei. — 21.20: A téli olim­piáról jelentjük. Szovjetunió— Svédország és Csehszlovákia— Kanada jégkorongmérkőzés. — Közben: Összefoglaló a nap ese­ményeiről. — 23.00: Tv-híradó, 2. kiadás. Zágráb 9.40: Iskoia-tv. — 10.35: Angol nyelvoktatás. — 11.00: Az általá­nos műveltség alapismeretei. — 11.45: Téli olimpia. — 14.50: Is­kola-tv. — 15.45: Angol nyelvok­tatás. — 17.00: Téli olimpia. — 19.00: Lépésben az idővel. — 19.45: Gazdasági műsor. — 20.00: Tv-híradó. — 20.20: Téli olim­pia. — 20.45: Napóra. — 20.55: A kutya. — 21.45: Téli olimpia. — 23.00: Tv-híradó. Osztrák Tv 11.45: Téli olimpia. — 18.00: An­gol nyelvlecke. — 18.20: Esti me­se. — 18.30: Legjobb barátod — egy kutya. TL rész. — 19.00: Francia sanzonok. — 19.45: Tv- híradó. — 20.15: Horizont. — 21.00: A bécsi filharmonikusok műsora. Vezényel: Oumándy Je­nő. — 21.55: Tv-híradó. — 22.05: Téli olimpia. Jégkorongmérkő­zés : Csehszlovákia—Kanada. — Tízszeresére emelkedett a készpénz-tartalékolás a szabási Béke Tsz-ben. A nagyüzemi gazdálkodás so­rán eddig 50 000 forint volt a legmagasabb tartalék eb­ben a szövetkezetben. A múlt év eredményei lehetővé tették, hogy 509 000 forintot tartalékoljon erre az esz­tendőre készpénzben a gaz­daság. — A növekvő munkakedv­ről tanúskodnak Kőröshe­gyen az alábbi adatok: A múlt évben átlagosan egy szövetkezeti tag 381 munka- eg5rséget szerzett, és egy dol­gozó átlag 184 napot töl­tött munkában. lU £ z. JT FEBRUAR 13 KEDD Ella A Nap kél 6.55, nyug­szik 17.02 órakor. A Hold kél 5.55, nyug­szik 16.57 órakor. — Tizenegy új szövetke­zeti tagot vett föl legutóbbi közgyűlésén a tábi Egyetér­tés Termelőszövetkezet. Az új tagok többsége fiatal, át­lagéletkoruk 35 év alatt van — RÁD1ÖKOMÉD1A-VER- SENY. Világszerte nagy a hiány vígjátékokban. A mű­faj föllendítése végett a belgrádi, a prágai, a szófiai és a magyar rádió nemzet­közi rádiókomédia-verseny rendezésében állapodott meg. A nemzetközi zsűri első íz­ben 1968 decemberében ül össze Belgrádban, és a négy baráti ország által beneve­zett összesen nyolc rádióko­médiából kettőt díjaz majd. — Rövidesen megszépül a kaposvári ABC áruház kör­nyéke. Ha az időjárás tar­tósan jobbra fordul, rende­zik a területet, és elkészül az áruház kerítése is. — Befejezte a 7-es út vil­lamosítását Balatonszárszó­nál a Tanácsi Építőipari Vál­lalat. — Az Expressz Koktél ne­vű sétahajón is szórakozhat­nak a fiatalok a nyári Ba­latonon. A sétahajó heten­ként ötször veszi fel a hor­gonyt Egy bombás kocsi szörnyű tragédiája A Kansas állambeli Hays mellett egy hatvan bombát szállító tehergépkocsi áttör­te az országút korlátját, és egy árokba szaladt. Az egyenként több mint 200 kilós bombák közül egy sem robbant fel, noha valameny- nyi kiesett a tehergépkocsi­ból. Az egyik bomba áttörte a gépkocsivezető fülkéjének falát, és valósággal odaszö­gezte a műszerfalhoz a ve­zetőt, s az a sérülésekbe be­lehalt. MILYEN LESZ AZ IDŐJÁRÁS? A várható időjárás ma estig: Változóan felhős, párás, többfelé ködös idő. Néhány helyen zúzma­raképződés, ködszitálás, kisebb havazás. Mérsékelt szél. A várható legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 2—plusz 3 fok között lesz. IGYUNK PERTUT! I -M / 'ii ■ -^ f ül (Henry Büttner karikatúrája.) Kőszállítás r — vízen A somogyi útépítő vállala­tok nagyrészt a Balaton észa­ki partjáról szereznek be kö­vet. Ezt a nagy mennyiséget uszályokon szállítják a déli part valamelyik kikötőjébe Ez a munka a Siófoki Hajó­zási Vállalatnak — főleg a holtidényben — jó elfoglalt­ságot biztosít. Az uszályokat legtöbbször személyhajók von­tatják. Ilyen módon szállítot­tak a Közúti Üzemi Vállalat­nak 28 000, a Somogy megyei Útépítő Vállalatnak 12 000 tonna követ. A KPM Közúti Igazgatósága 5600 tonna kő szállítására adott megbízást. Ebből a kőből építették többek között Balatonszemes és Balatcmboglár között a 7-es számú műutat. A Bala­tongyörökön meg Révfülöpön berakott kő olcsón jut el a déli partra. Ennek az elő­nyeit az útépítő vállalatok élvezik. A hajósoknak kétmil­lió forintos bevételt jelent ez a munka, emellett munkásai­kat is tudják foglalkoztatni. — Totó-lottó tombola Sió- fokon. Nagy sikere volt So­mogybán is az eddig lebo­nyolított totó—lottó tombolá­nak. Legközelebb március­ban adnak Siófokon in­gyen tombolajegyet azoknak, akik három szelvényt vásá­rolnak; a nyereményeket áp­rilis 5-én sorsolják Siófo­kon. 80 EVE, 1888. február 13-án szü­letett Csáth Géza író, or­vos, kritikus és zenei író. Már gyermekkorában kitűnően hegedült, raj­zolt, festett. Tizennégy éves volt, amikor a sajtó már rendszeresen közötte zenekritikáit. Mint orvos- tanhallgató, fővárosi la­pokba írt tárcákat, bírá­latokat, majd a Nyugat munkatársa lett. Zenekri­tikusként egyik első mél- tatója és felfedezője volt Bartók és Kodály művé- szptének. A háborúból súlyos betegen tért haza. Vidéki • orvosként műkö­dött, s fiatalon, 31 éves korában öngyilkos lett. Kiváló formaművészettel alkotott, eredeti hangvéte­lű elbeszéléseivel az új magyar próza egyik je­lentékeny újító tehetsége. A modern lélekelemzés módszereivel, többnyire az idegbetegségre hajlamos emberek groteszk, nyug­talan, zilált, zaklatott vi­lágát ábrázolta. HALÁLRA ÍTÉLTE ÖNMAGÁT Kétszeres gyilkosságért felel egy államügyész Egy állaimügyész — először az aimerikia bíróság történetében — saját fejére követel­telt halálbüntetést. A különös eset Long Beach-ban történt Jack Kirzchke államügyész a vád szerint megölte feleségét és annak szeretőjét, John Drankham pilótát, miután állítólag tetten érte ókéit A vádlott azonban erélyesen tagiad. Azt állítja, hogy abban az időpontban, amikor a gyilkosság történt, távol volt a várositól. Ta­núi is varrnak erre. Az állítólagos tanúk azonban többször is ellentmondásba kerül­tek egymással, s ebből arra lehet következ­tetni, hogy az alibi hamis. Egy másik do­log is megzavarta az esküdteket: a revol­vert, amelyből a golyókat kilőttek, nem ta­lálták meg. A bűnper tárgyalása három hónapig tar­tott. A vádlott egész idő alatt ki nem nyi­totta a száját, mindent védőjére bízott. Nyugodtan, magabiztosan viselkedett, abban a meggyőződésben, hogy a bíróság kezében nincsenek megdönthetetlen bizonyítékok. A végén Harris államügyész emelkedett szólásra. Igen kellemetlenül érezte magát, hogy volt kollégáját elvetemült gyilkosként keld bemutatnia. Aztán a vádlott Is megszólalt. Az esküd­tekhez fordulva a következőiket mondta: — Kérem, ítéljenek halálra. Ha ugyanis börtönbüntetésire ítélnek, ez azt jelenti, hogy az Önök véleménye megoszlik, hogy néhá- nyan meg vannak győződve bűnösségemről, s ezt én mint volt államügyész nem tud­nám elviselni. Ha azonban az esküdtek egy­hangúlag halálra ítélnek, módomban van perújítással élni. A következő tárgyaláson pedig minden kétséget kizáróan bebizonyí­tom, hogy ártatlan vagyok. Nem tudni, hogy azért-e, mert az esküd­tek meghallgatták kérelmét vagy azért, mert meg vannak győződve bűnösségéről, ítéletük halálbüntetés volt. — DIPLOMATÁK. Moszk­vában Diplomaták címmel dokumentumfilm készül a szovjethatalom első diploma­táiról: G. V. Csicserin, M, M. Litvinov, I. B. Kraszin, V. V. Vorovszkij életéről. A film központi alakja Csi­cserin külügyi népbiztos lesz. — Ellopták az épülő ha­dihajók titkos terveit a tori­nói Stop-Fire Társaság — a NATO tagállamainak dolgo­zó — irodájából a keddre virradó éjszaka — közölte az II Messagero című római lap. — Gondold meg és — egyél! Ez a jeszava Louis Lurie San Franciscó-i mil­liomosnak, aki 1931 óta min­dennap ugyanabban az étte­remben ebédel meghitt ba­rátainak társaságában. Eddig körülbelül félmillió dollárt fizetett az ebédekért — A FÖBŰNÖS: A SZESZ. Még mindig a gyorshajtás és az ittas vezetés a közle­kedési balesetek legfőbb elő­idézője. Megyénkben egy év alatt csaknem 1100 közúti baleset történt, s ebből mindössze hatvan adódott a gépjárművek műszaki meg­hibásodásából. OOOOOOOOCCXXXXXXDOOOOOOOOOOOOOnnnnnrYVYYVVvvv-yxXXXXXX. OOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOXXXXSOOOOOOOOOQOOOOOOa f> HOWARD A legénység undor­ral nézte az ablak­______bél a megszokott l átványt. Az udvar közepén a napon, derékig levetkőztet­ve, egy oszlophoz kötötték Galambot. Hátul összehur­kolt csuklóinál fogva felhúz­ták, hogy éppen csak a láb- hegye érintette a földet, azután megerősítették a kö­telet. Tizenöt perc múlva elájult Akkor leoldozták, végigöntot- ték. Egy óra alatt négyszer ájult el, és négyszer kezdték élőről az egészet. Azután fel- vitték a szobájába, és az ágy­ra dobták. Latouret kemény arckifejezéssel nézte végig a büntetést. Most fekhet fél- holtan a pimasz. Majd ha estig nem tér magához, egy napra a gyengéi kedőbe me­het ... Nem hitt a szemének, ami­kor tizenöt perc múlva be­ment a kanttnba, és ott ült Galamb egy üveg bor előtt, vidáman szájharmonikázva.. — Közlegény! — ordította Latouret. Felgurott. Az őrmester csendesen folytatta: — Ide hallgasson, közle­gény. Magát Kobienszki fel­jelentésére két nap pelote-ra terjesztettem fel, de a kapi­tány úr hozzácsapott még három napot dupla megter­heléssel és két óra futólépés­sel... Ilyen büntetés nem léte­zett. Ezt senki sem bírhatta ki. Eredetileg a pelote na­ponta egyszer víz és kenyér, délben egy órát futni húsz kiló kővel a hátizsákban. Gardone azonban, aki Ga­lambot mint gyanús embert el akarta pusztítani, negyven kiló követ, öt napot és két óra futást rótt ki. Latouret várta, hogy a közlegény vi­dám arca megrándul. Téve­dett. A csodába! Hiszen fel­ragyog a szeme, és vigyorog. — Mit röhög! Ember! Ettől elpatkol! — Alázatosan jelentem, köszönöm a büntetést. Belökték a börtöncellába, egy piszkos, nedves verem­be. Pad nincs itt. Most csak­ugyan el fog patkóiul, és megszabadul ettől a homá­lyos mesétől. Végre is mi kö­ze egy halott embernek ilyen szövevényes svindler histó­riákhoz? ő azért jött ide, hogy a tízezer dolláros köt­vényt hozzátortozói örököl­jék. Ez meg fog történni azon nyomban, ahogy agyvérzést vagy tüdőembóliát kap a na­pon, és kész. Hála a kapi­tánynak, megoldotta a prob­lémát Azért a porkoláb ál­tal hozott kininadagot ismét eldobta. Pedig most már nem is szükséges maláriát kapni. A pelote is elég lesz. De ami biztos, az biztos! Ki­nin nem kell! Délben ötven fok volt, amikor Battista tizedes el­harsogta: — Gyakorlatra!... fel! Futott a napon. Egész könnyen ment A legénység elszörnyedve látta az ablak­ból, hogy teljes háromnegyed órát fut, és csak akkor esik össze. De már tíz perc múlva fut tovább. Teljes félórát Azután háromszor tizenöt percet. Latouret valahol a raktárban ült ezalatt, és ko­moran pipázott Latouret látta másnap, amikor elővezették. Most végre letört a fiú! Az arca beesett, a szeme fáradt, és rekedten jelentkezik ... — Hé! Maga hencegő alak! — szólt oda neki. — Egv napra kérheti a büntetés fel­függesztését. ha va'lásos em­ber: holnap áldozócsütörtök van. — Köszönöm, mon chef! Nem kérem a büntetés meg­szakítását, a cellámban fo­gok imádkozni. — Hát akkor... Maga!... Ilyen alak gebedjen meg! — mormolta dühösen, és lesietett a raktárba pipázni. — Hát ez nem törik meg soha... ez a ... ez a... Két nap múlva már ötper­cenként elájult, és érezte, hogy a szíve, az érrendszere, a tüdeje teljesen kimerült. Holnapra vége a heccnek... Anette húga és az édesanyja ezután nyugodtan élhetnek. Csak a nőt látná még egy­szer ... Ez a nő, ez más, ez ... szép! Legalább énekelne még egyszer... Ekkor ki­nyílt a börtönajtó, és Galamb örömmel konstatálta, hogy íme megőrült, és nyomban vége, mert az ajtón az arab kávéfőzőt látta belépni. Abu el Kebirt, aki meg­halt! ... Csuromvizesen, lihegve fe­küdt a verejtékében, és néz­te... Szólni alig tudott... A kávéfőző most odamegy a pe- lot-hátizsákhoz... A hold be­tűz az ablakon ... Tisztán látni a trachomás szemét, hosszú, ősz szakállát... Nézd csak ... A köveket kiteszi egy batyuba. Hé!... Hát ez mi? Most fadarabokat rak a kövek he­lyére a pelote-ba. összeszedte minden erejét, és feltápászkodott. — Nem .. . mész onnan ... te taknyos! Abu el Kebir ajkához emelte az ujját. Azután a köveket a batyuval a hátára vette, és kisurrant. Galamb nem bírt mozdul­ni ... de ez... hát ezt még­sem lehet... Na, mindegy Majd szól az őrvezetőnek, hogy adják vissza a köveit. Elaludt Mikor felrázták reggel, zú­gó fejjel, támolyogva állt lábra. Na. Ma vége van. A buta álmára még emlékezett. Abu el Kebir, a halott kávé­főző a kövekkel... Az őrve­zető fogja a zsákot, és a há­tára teszi... Mi ez? Hiszen alig van sú­lya! Negyven kiló kő, és nem is érzi. Pedig a zsák éppúgy dudorodik... Hát ezt nem lehet, kérem... Hagyják őt meghalni. Dühö­sen fordult az őrvezető felé, és... Battistának fenyegetően vil­lant a szeme, miközben szí- jazta a hátizsákot, és rámor­dult a foga között: — Hallgass, kutya.. Mert!™ Kérem... Az más. Feleselni itt nem nagyon lehet, és ha az őr ve­zető is benne van néhai Ke­bir disznóságában, akkor saj­nos hallgatni kell, mert külön­ben Battista... A pehelykönnyű, hatalma­san dudorodó zsákkal kilépett az udvarra. Szép dolog, mond- hatom... Egy légióban ilyes­mi... Meggondolhatta volna, mielőtt idejött elhalálnzni. Hiszen ezek a biztosító mal­mára hajtják a vizet... Itt mindenki szájtátva nézi. mert ő úgy fut, mint a zerge... Nana ... ebből nagy baja le­het Battistának ... Elvágó­dott. Miután visszavitték a bör­tönbe, tíz perccel később megjelent Battista egy nagy tál étellel és borral. Valamit mondani akart, hogy őt éhez- tetni kel, kenyéren és vízen! De Battista szeme ismét vil­lant: — Ha kinyitja a száját le­vágom ... maga... maga... disznó! Amikor kitöltötte a bünteté­sét Latouret maga elé rendel­te. Uram, Atyám! Ez hízott! — Rompez!... Rompez, gazember, mert... széttiprom! »►Csak tudnám, hogy miért olyan gorombák« — gondolta, miközben a szájharmoniká­jáért ment a legénységi szo­bába. Hát aztán, mit csinált ő, hogy úgy szidják és fenyege­tik? Kifújta a szájharmonikát, eldobta a kininadagját és a kantonba ment. Az emberek csendben ültek. Ez volt a gyarmat legsivá- rabb, legcsendesebb kantinja. Az egyhangúság, az őrjítő hő­ség letargikus félholtakká tet­te a katonákat. Megszámlál­hatatlan sokaságé légy don­gott a helyiségben. — Halló, uraim! Hiszen ez itt nem is kantin, hanem gyászgyűlés. — Galamb élénk kiáltása szinte szétfröcskölte a forró, nyomasztó levegőt. Az emberek megmozdultak. Azután felhangzott a szájhar­monika. Néhányan énekeltek. Még a hülye Kréta is vigyorogva mozgatta a kezét. Orrkor fel­rikkantott. Ezen mindenki ne­vetett. Pedig tragédia nélkül ez a nap sem múlt el. A oárás, dösle^es. pipafüst­től súlvos est« kanting*zben félájul tan főttek az emberek. Behallatszott az induló trombitám És nyílt az a;tó __ T roppatier rohant be ... Riadtan, ijedten ... — Fiúk... a puskám.. j eltűnt... (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents