Somogyi Néplap, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-08 / 32. szám

Csütörtök. 1968. február 8. 3 SOMOGYI NÉPLAP A MEGYEI NEB VIZSGÁLATA Janiit az üzemi étkeztetés A dolflfozók túln«oüiió többsége elégedett — Minőségromlást okool <i kapacitás túllépése — Még mindig megoldatlan a diétás étkeztetés A Somogy megyei Népi El­lenőrzési Bizottság négy év­vel ezelőtt a megye több ré-_ szén megvizsgálta a köz-, il­letve az üzemi étkeztetés helyzetét, a munkásszállások és egyéb szociális létesímé- nyek körülményeit. A megyei NEB a múlt év­ben hasonló vizsgálatot tar­tott, amely azt kívánta meg­állapítani, 'hogy a korábbi el­lenőrzés óta milyen változá­sok történtek. A napokban elkészült az összefoglaló je­lentés, amely 21 üzemi kony­ha és 5, étkeztetést is nyújtó vendéglátóipari üzlet, vala­mint 37 vállalat szociális kö­rülményeinek vizsgálati. ta­pasztalatait foglalja össze. Eszerint a megyében 22— 23 000 dolgozó közétkeztetését tavaly 79 üzemi konyha és 60 vendéglátópari egység bo­nyolította le. A vidéki üzemi konyhák nem a legideálisabbak, így pl. a Tabi Gépjavító Állomás és a Daránypusztai Gépjavító Állomás étkezdéje újjáépítés­re szorul. A tervek azonban egyelőre még csak elképzelé­sek, megvalósításuk egy-két évbe telik. Kivétel a Bala- tonboglári Állami Gazdaság, ahol az üzemi konyha épüle­tét a közelmúltban korszerű-1 sítették. A konyhák fölszerelésellá­tottsága sokat javult, e téren alapvető hiányosságot nem ta­pasztalt az ellenőrzés. Az ét­kezőhelyek tiszták és világo­sak. Sajnos kivétel azért akad. A textilművek jól, föl­szerelt üzemi konyhája pl. nem biztosított az étkezéshez papírszalvétát, fogvájót, a kézmosáshoz szappant és tö­rülközőt. A Balatonkiliti Gép- ] javító Állomás étkezdéjében még sótartót sem találtak a népi ellenőrök. A NEB nemcsak a szak- szervezeti vezetők véleményét hallgatta meg, hanem köz­vélemény-kutatást is tartott. A véleményeket összegezve megállapította, hogy megdőlt az üzemi konyhákkal szem­beni előítélet, a megkérdezett dolgozók túlnyomó többsége az üzemi konyhán elfogyasz­tott étel mennyiségét és mi­nőségét kielégítőnek találja. Több üzemben, például a posta éttermében áttértek a napi két- vagy háromféle menü készítésére, ezekből az­tán a dolgozó ízlése szerint válogathat. Akadtak persze általáno­sabb érvényű problémák is. A Közúti Üzemi Vállalatnál a Mecsekvidéki Üzemi Ven­déglátó Vállalat Béke Étter­méből vásárolt ételek meny- nyiségét és minőségét kifogá­solták. Nagyatádon a kon­zervgyár üzemi konyhájának ételei nem tetszettek, az éte­lek nagy részét a dolgozók az asztalon hagyták. Az igazsághoz hozzátarto­zik, hogy a különböző válla­lati konyhák más és másösz- szegű anyagiakból gazdálkod­nak, így a minőség sem le­het egyforma. Az ételek mi­nősége attól is függ, hogy milyenek a konyhai lehetősé­gek. Ahol a megengedettnél többre főznek, ott ennek a minőség látja a kárát, ezt a Nagytádi Konzervgyár esete is példázza, ahol az engedé­lyezett napi háromszáz ebéd helyett a múlt év szeptembe­rében átlagosan napi 552 ebé­det főztek. Az üzemi mélyzetének konyhák sze- egészségügyi vizsgálataival kapcsolatban még mindig adódnak kisebb hiányosságok, egy kirívóbb eset: a Daránypusztai Állami Gazdaság üzemi konyháján a felszolgálók egészségügyi vizs­gálat nélkül dolgozták. Hosszú idő óta sok gon­dot okoz Kaposváron a dié­tás étkeztetés biztosítása. A NEB az említett probléma megoldását a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának és a Szakszervezetek Mégyei Tanácsa figyelmére ajánlotta, de maga is többféle megol­dástervezeten dolgozik. A Somogy megyei Népi El­lenőrzési Bizottság megálla­pítja, hogy a közétkeztetés terén tisztázatlan kérdések el­lenére is jelentős a fejlődés. Biztató, hogy az üzemek, gazdaságok szívügyüknek te­kintik az üzemi étkeztetést, a hiányosságok kiküszöbölését napirenden tartják. Gyökeres javulás azonban csak hosz- szabb idő múlva s csak új be­ruházással érhető eL Pintér Dezső FEBRUÁRI REGGEL Az érdeklődés motorja az új gazdasági mechanizmus A megye mintegy négyszáz községi tanácsvezetője három turnusban, egyhetes tanfolya­mon vesz részt Fonyódon, a Tungsram Üdülőben. A tanfo­lyam részvevőit az államhata­lom helyi szerveinek feladatai­ról tájékoztatják a megyei ta­nács vezető szakemberei. Látogatásunk időpontjában 128 községi vb-elnök és vb-tit- kár tartózkodott az üdülőben. Az eddigi tapasztalatokról V enczler T.ászló tanfolyam ve­zetővel beszélgettünk. Azt hi­szem, a tanfolyam hatékony­sága sokkalta nagyobb a ré­gebbieknél, hiszen itt az ér­deklődés motorja az új gazda­sági mechanizmus. A községi vezetők olyan kérdésekről kapnak tájékoztatást, hallgat­hatnak előadást, amelyek meg­értése nélkülözhetetlen lesz to­vábbi munkájukban. Szembe­tűnő a hallgatók aktivitása. Az előadások befejezése után még a folyosón is kérdésekkel ost­romolják az előadókat és ugyanilyen érdeklődés nyilvá­nul meg a konzultációkon is. Mi tetszett, mi volt a legnehezebb? A tanfolyam hatékonysága lemérésének jó eszköze, hogy minden turnus végén több kér­désből álló közvélemény-kuta­tó íveiket osztanak ki járások szerint és a válaszok arról is képet adnak, hogy az előzete­sen összeállított tematika he­lyes volt-e, azt adta-e a rész­vevőknek, amit legjobban igé­nyelnek. A válaszokból kide­rül, hogy a legnagyobb érdek­lődést a tanácsok pénzügyi alapjáról és a föld-, illetve a tsz-törvényről tartott előadá­sok váltották ki. Ebben a té­makörben a részvevők szíve­sen hallgattak volna még rész­letesebb tájékoztatást is. Feltű­nő viszont, hogy arra a kér­désre, melyik előadás volt a legnehezebben érthető,, nagyon sokan a művelődéspolitikával foglalkozó előadást említettéle meg. Mivel magyarázható ez? A megye jellegéből adódóan a községok életében jóval na­gyobb szerepet játszik a mező- gazdasági politika, ezzel a min­dennapi élet gyakorlatában is lépten-nyomon találkozhatnak, a művelődéspolitikai irányel­vek viszont megfoghatatlanab- bak számukra, általánosság­ban jelentkeznek csupán. Egyértelműen hasznosnak ítélte munkája szempontjából a tanfolyamat valamennyi részvevő, sőt olyan javaslat is volt, hogy a nyáron, amikor már lesz elég gyakorlati ta­FEHEJR ES F o — Nem. is tudom, fiam... csak úgy elestem... Nem tudom, hogyan... De nagyon megütöttem magam, itt ni... Meg itt. Hogy az arcom is... ? Valami­nek nekiütöttem, mondták, hogy vérzik, de én nem láttam... Talán az ajtószár­jának vagy az ágy végének estem... Mindig szédülted, amióta egyszer már így elestem... De biztosan így van ez jól. Mert én tudtam, hogy egyszer ez lesz a vége. Tudtam ... Nem, Látogató biztosan nem jön... Az unokák még ki­csinyek, meg aztán ... Mondjam meg, hol fáj? Itt is meg itt is ... De itt belül a leginkább... Ez nem látszik, csak fáj... Nagyon. Mindennél jobban. Es erre most már nincs orvosság, ugye, fiam? ... Nem tudom, miért büntet en­gem így az isten ... Mindig büntet, mert nekem már régóta fáj ... nagyon fáj ... itt benn ... a Kicsiny szoba. Szekrény, magas ágy, öreg székek és asztal. Az öregség enyhe szaga nem szökhet ki a zárt ablakon. Kint napfény játszik bújócskát a lom­bok között, idebenn félhomály vonja b a bútorokat. £s az öregasszonyt. A név ijedten néz rám, majd az ajtóra. Az aj tó most nincs kulcsra, zárva. — En sohasem bántottam őket, mégis útjukban vagyok. Azt mondják, plety­kálni járok át a szomszédba, ezért nem eresztenek most már sehová. Rámzárják az ajtót. Aztán egyszer bejönnek, és nem is tudom, mit csinálnak velem. Mene­külni is csak az ablakon keresztül tud­nék, az meg magasan van. Különösen a lányom támad rám sokszor. Másszor meg a vömet uszítja ellenem. Az uno­káknak megtiltották, hogy vizet hozza­nak nekem, vagy akár csak köszönje­nek is. Pedig olyan jól volna beszélget­ni velük. Mert én szeretem őket. Tálán közbenjárhatna, hogy helyet kapjak va­lamelyik szociális otthonban. Az lenne nekem a legjobb. Ott senki se bántana. Mert ezek megvernek. Már orvosnál is voltam, megmutattam a nyomokat. Ak­kor megbüntették őket. Mégsem lett vé­ge... Kimegyünk az udvarra. A néne félősen hátramarad, lehajtja a fejét. mint aki megbánta, hogy őszinte volt. Nem néz a lányára, a pirospozsgás me­nyecskére. — Panaszkodni mert? Hogy nem jól megy a sora? Mindig panaszkodik min­denkinek. Nem tagadom, néha megkapja a magáét, de meg is érdemli. asszonyt Nyögdécscl és magalehetetle­nül cipelteti magát. Óvatosan teszik le. Hogy ne fájjon. Hosszú percek telnek el, csak aztán kezd el beszélni. Az orvos hallgatja, ott áll az ágy mellet. A sza­vak lassan, akadozva követik egymást. Keresgeti a szálakat, amelyekkel össze- köthené a gondolatokat. Nem ő, senki­nek sem akar ártant Anya ö, akinek lá­nya, veje van, s az unokák most ott szaladgálnak az udvaron. Talán benéz­nek az ő szobijába is. Most már sza­bad, nincs bezárva az ajtó. Ezért kell a mese, mert az igazság ártana nekik... — ... Nem is tudom, fiam, csak úgy elestem ... Nem tudom, hogyan ... Hogy hol fáj? Itt belül leginkább. Ez nem látszik, csak fáj. Nagyon... rházi kórterem. Körös körül fehér­es csönd. Odakinn szemerkél, de a van tiszta fehérség mindenütt. Oj beteget hoznak az üres ágyra. Egy oreg­Cseng a telefon. — Rendeződött,az öreg néni dolga? A tanácstitkár nem válaszol azonnal. — Megtudakoltam, hogyan lehelne szociális otthonban elhelyezni. Nehéz dolog. Sok a jelentkező, kevés a hely. — Igen. De a néni.., — Mi történt? — Meghalt... Csend van a kagylóban, lassan illesz­tem rá a készülékre. S a telefon fekete csillogással állja a tekintetemet. Némán és közömbösen, mintha az imént nem is tragédiát közvetített volna. Ucrnesz Ferenc paszbalatuk is az új gazdasá­ga' mechanizmus által megkö­vetelt tanácsi munkában, szer­vezzenek hasonló vagy tapasz­talatcsere jellegű összejövetelL. Természetesen a fentebb emlí­tett problémák az első turnus tapasztalatait összegezték, de hasonló véleményekre szá­mítanak a tanfolyam vezetői a további két turnus esetében is. További tanfolyamok, tájékoztatások A fonyódival nem fejeződik be a tanfolyamok sorozata. Február 24-ig — ugyanosak a megyei tanács szervezésében — a különféle szakigazgatási szervek dolgozói, vállalati igaz­gatók részére tartanak egyhe­tes tanfolyamot Az előadáso­kat, tájékoztatásokat így ösz- szesen 640 vezető hallgatja és vitatja meg. E tájékoztatássorozaloi ille­tően a megyei tanács vb veze­tőinek elképzelése megegye­zett a központi elképzelések­kel, sőt azt még meg is előz­te, hiszen a vb októberben ho­zott határozatot a tanfolya­mok megszervezésére, a köz­ponti rendelkezés pedig csak novemberben jelent meg. Na­gyon fontos, hogy ezek a tan­folyamok még az év elején le­bonyolódjanak. hiszen a taná­csi szervek megváltozott fel­adatainak ellátásához nélkü­lözhetetlen a minél, teljesebb, minél sokoldalúbb tájékozott­ság. R. G. AZ ELSŐ SZÁM Amikor megalakultak me­gyénkben a termelőszövetke­zetek területi szövetségei, ab­ban mindenki egyetértett, hogy kell valamiféle szövet­ségi kiadvány, amelyben rendszeresen tájékoztathatják a tagszövetkezeteket. Megyénk mindhárom szö­vetsége jelentkezett már ki­adványával, és sehol sem okozott gondot, mivel töltsék meg. Mondani-, közölnivaló bőven adódott, s ezek a ki­adványok segítenek a szövet­kezetek vezetőinek könnyeb­ben eligazodni a gazdálkodás ügyes-bajos kérdéseiben. Nemrég kaptuk meg a Kö­zép-somogyi Termelőszövet­kezetek Területi Szövetségé­nek Híradóját Az egész mindössze tizenöt oldal. Mit tartalmaz, mi a célja? Ügy gondoljuk, a rovatok állan­dóan maradnaik, s így a jö­vőben is sok érdekességet tartogat majd A szövetség életéből címszó alatt megje­lenő tájékoztatás. Rendsze­ressé válhat a jogtanácsos jogi felvilágosítása, s minden bizonnyal nagy érdeklődésre tartanak számot a közgazda- sági tájékoztató, az áruforgal­mi Információ, a különböző vállalatok, szervek közérdekű közleményei, s nem utolsó­sorban a kereslet-kínálat lis­ta. A Híradó első számából csak néhány ilyen felajánlott áru: a gigei tsz 20 mázsa szarvaskerepmagot, a mernyei tsz pedig 100 mázsa bükköny­magot kínál eladásra. A Hír­adó szerkesztői tanácsadásra, véleménynyilvánításra kérik az olvasót. Osztjuk útrabocsá- tó szavaikat: »■Reméljük, új színfolt lesz a két járás ter­mel őszövetkezeteinejc életé­ben a Híradó, és segítséget nyújt a szövetkezeti gazdálko­dás eredményesebbé tételé­hez.« Kétszáztíxféle terméket gyárt (Tudósitónktól.) Eredményes volt a múlt esz­tendő a Kaposvári Vegyes­ipari Ktsz-nél. Az egy főre jutó termelékenység 9,8 szá­zalékkal nőtt, s a termelt áruk értéke másfél millióval meghaladta a tavalyelőttit. Erre az évre is lesz bőven tennivalójuk. Az évi kapaci­tás 80 százalékára már van megrendelésük. Elsősorban az általuk gyártott belső anyag- mozgató eszközök, raktár- és műhelyberendezések iránt nyilvánul meg nagy érdeklő­dés. A legtöbb megrendelést a MÜÁRT-tól és a somogyi termelőszövetkezetektől kap­ták az utóbbi napokban. A vezetők elmondták, hogy a jelenlegi munkáslétszámot tartani tudják, mert főleg egyedi cikkeket gyártanak. Nem kevesebb, mint 210 féle cikk készül a meglehetősen korszerűtlen műhelyekben. (Egyébként új üzemház építé­se céljából telket vásárolt a szövetkezet az Iszák és a Já­nos utca között.) Már készül­nek a március 2-i közgyűlés­re; ekkor osztják ki a nye­reségrészesedést és a Ki mi­nek mestere? házi vetélkedő díjait is. Végül még egy hír: a ktsz a helyi iparpolitikai tervet 132 százalékra teljesítette, s ezáltal lehetővé vált, hogy dolgozóinak munkabére a múlt évben 5,5 százalékkal emelkedjék. HÁZIB0LT LESZ VÓTAPIISZTÁN (Tudósitónktól.) A kadarkúti fogyasztás! szövetkezet körzetéhez két külterületi település tartozik; Gdgenagypuszta és Vótapusz- ta. Az itt élő embereknek a mindennapi élethez szükséges élelemért, cukorért, sóért, ke­nyérért kilométereket kellett gyalogolniuk a legközelebbi boltig. Ezért évek óta kérték a szövetkezet igazgajjtóságát, hogy teremtsen számukra helyben bevásárlási lehetősé­get A gigenagypusztaiak kéré­se 1967-ben teljesült Az itt élő 120 család boltból és ital­boltból álló szép üzletházat kapott Létrehozását a pusz­taiak pénzzel és munkával segítették: 6600 forintért cél­részjegyet váltottak és 10 000 forint értékű társadalmi mun­kát végeztek bizonyítva, hogy magukénak érzik a fogyasztá­si szövetkezet létesítményét Az idén Vótapusztán a sor. Nyolcvan család él itt a Ka­darka ttól három kilométer­nyire fekvő településen. A régi kívánságot most február­ban váltja valóra a fogyasztá­si szövetkezet Van boltnak való helyiség a pusztán. A családok társadalmi munkát teljesítenek itt is ahhoz, hogy a házibolt mielőbb árulhas­son. A kadarkúti termelőszö­vetkezet is segít azzal, hogy az árut rendszeresen ideszál­lítja. Kórusest Fonóban A múlt hét végén Fonóban vendégszerepeit a kaposvári járás Pedagógus Kamarakó­rusa. A kórus tagjai elhatá­rozták, hogy minden kórus­tag községében bemutatják a főleg népdalokból és klasszi­kus művekből álló műsoru­kat. Az első állomásuk Fonó volt A mintegy másfél órás Bartók Bolyongás — egy finn népdalfeldolgozás — és Men­delssohn Búcsú az erdőtől című műve volt. Nagy taps fogadta Hegedűs József so- mogysárdi pedagógus ének­szólóját — a Vidrócki balla­dát adta elő —, valamint a kórus tagjaiból álló hegedű- triót is. Az énekkart Henkey műsor legnagyobb sikere i Zoltán vezényelte.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents