Somogyi Néplap, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-07 / 31. szám

• Szerda. 1968. február *. 3 SOMOGYI NÉPLAP ÜJ MERGE Megváltozott szerepkörben Hosszú időn át váltottuk, és ez volt a min­dennapi gya­korlata is: az üzemi pártmunka hatékonysá­gának, eredményességének mércéje mindenekelőtt az, mi­ként teljesítette a gyár a köz­pontilag előírt tervmutatókat. Ha most arról beszélünk, írunk, hogy sok tekintetben megváltozott a pártszervezeti munka eredményességének a megítélése, nem azt állítjuk, hogy a tervmutatók teljesítése vagy nem teljesítése most már semmit sem mond a pártszer- vezeti munka hatékonyságáról. (Annál kevésbé, mez t ezeket a mutatókat már erre az évre is a vállalatok dolgozták ki.) Mi­vel azonban az üzemek vezetői az eddigihez viszonyítva lénye­gesen nagyobb önállóságot kaptak, átfogóbb, az üzem éle­tének egészét érintő kérdések­ben kell dönteniük és gyorsab­ban kell alkalmazkodniuk a piac igényeihez, shikségszerűen megváltozott a pártszerveze­teknek a termelést, a gazdasá­gi munkát segítő, ellenőrző szerepe, feladatköre is. Nem kapcsolódhat az operatív jel­legű, napi tevékenységhez. A pártszervezetnek az üzem egész munkáját érintő, a holnapot meghatározó feladatok elem­zéséhez, meghatározásához kell elsősorban segítséget nyúj­tania. Most már nemcsak azt kell figyelembe vennie, hogyan teljesítették a tervmutatókat, hanem azt is: helyesen hatá- rozták-e meg azokat: maximá­lis eredmények elérésére kész­tetik-e a vezetőket és a mun­kásokat? A pártszervezetnek figyelemmel kell kísérnie: tud-e és hasznosan tud-e élni a gazdasági vezetés a nagyobb önállósággal? Harmonikusan össze tudta-e kapcsolni az üzem érdekét a társadalmi ér­dekekkel? Felhasználta-e gaz­dálkodásában a modem tech­nikát, technológiát? Meg tud­ta-e találni a gyorsan változó igényeket, tudott-e ezekhez gyorsan és megfelelő szinten alkalmazkodni? Figyel-e a táv­latokra, vagy mindent elborít a napi praktikum? Csak néhányat soroltunk fel azok közül az átfogó jellegű feladatok közül, amelyekkel a pártszervezeteknek a gazdaság- irányítás új rendszerében el­kerülhetetlenül foglalkozniuk kell, s amelyek jó vagy rossz1 teljesítése végső soron nem-( csak az üzem gazdasági veze-1 tőségének munkájára vet fényt,! hanem a pártszervezetére is munisták példamutatása, ál­dozatvállalása változatlanul fokmérője a pártszervezeti munka eredményességének, de magasabb szinten. A példamu­tatásnak elsősorban a hibák megelőzésében, a jó munkahe­lyi légkör kialakításában, a nagy eredményekkel kecsegte­tő, új, merész feladatok válla­lásában kell kifejezésre jutnia. Említsük példaként az anya­gi ösztönzést. Nem csupán a termelést közvetlenül befolyá­soló tényező ez, hanem igen fontos szerepet kap a dolgozók tudati és erkölcsi nevelésében, fejlődésében is. Helyes alkal­mazása ugyanis nemcsak nö­velheti az üzem munkájának eredményességét, hanem segít fölismerni az egyéni és közös­ségi érdekeik közötti közvet­len összefüggést. S beszéljünk a személyzeti munkáról is. Ennek alapve­tő célja: a legmegfelelőbb, a legalkalma­sabb emberekkel dolgozni a megfelelő posztokon, megköve­telni és segíteni politikai, szak­mai fejlődésüket, a vezetői eré­nyek kifejlesztését. Olyan munkaterület ez, amely a párt- szervezetek figyelmének kö­zéppontjában kell állnia a gaz­daságirányítás új rendszeré­ben, hiszen az önállóság és a nagyabb ha1 % kör birtokában a vezetők egyéni szerepe ösz- szehasonlíthatatlanul megnőtt a múlthoz képest. A pártszer­vezeteknek ezért is segíteniük kell néhány olyan alapvető fontosságú vezetői erény ki­alakításában, melyeket a múlt­ban kevésbé követeltünk meg, mint például az emberekkel való helyes bánásmód, a bátor­ság, a kockázatvállalás, a kez­deményező készség, a gyorsa­ság, a leleményesség. Munká­juk eredményességének ez is fontos fokmérője lesz. E követelmények puszta fel­vázolása is elégségesnek lát­szik bizonyítani: a pártszerve­zetek munkája összetettebb, bonyolultabb a gazdasági irá­nyítás új rendszerében. Ennél­fogva bonyolultabb, összetet­tebb lett a pártmunka ered­ményességének, hátékonyságá- nak az elbírálása is. A megíté­lés új normáira mindenekelőtt két lényeges okból hívjuk fel a figyelmet. Az eg,ók: a párt- szervezeteknek önmagukkal szemben is fel. kell állítaniuk saját munkájuk megítélésének új normáit, bátran elvetve .minden régi sablont, elavult mércét, mert ez mintegy irány­tű a feladatok meghatározásá­ban. A másik ok: rendkívül fontos, hogy a.felsőbb pártszer­vek maguk is számba vegyék a megítélés, az elbírálás kor­szerű, reális mércéit. Nemcsak azért, hogy igazságosan «ítélje­nek, amikor elismernek vagy dicsérnek, »rangsorolják« a pártszervezeteket, hanem első­sorban azért, hogy helyes, a gazdaságirányítás rendszeré­vel összhangban álló követel­ményeket támasszanak a párt- szervezetekkel szemben. a pártszervezeti munka eredmé­nyessége, hatékonysága nor­máinak meghatározása éppen ezért nem elvont kérdés, ha­nem nagyon is gyakorlati prob­léma. Nagymértékben ettől függ: megtalálják-e helyüket, szerepüket, feladatkörüket a pártszervezetek a gazdaságirá­nyítás új rendszerében, hatha­tósan segítik-e a maguk eszkö­zeivel a korszerű termelést. Faragó Jenő Befejeződtek a vizsgák az esti egy etemen Filozófiából, politikai gaz­daságtanból, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom történetéből vizsgáztak az utóbbi hetekben a Marxizmus -leninizmus Esti Egyetem há­roméves általános tagozatá­nak hallgatói. Somogybán összesen hatszázhatvannyol- can adtak számot az első fél­évben tanultakról. Százhet­venöt első évfolyamos izgult a legjobban, ők most vizs­gáztak először az esti egye­temen. Legtöbb elsős a me­gyeszékhelyen kívül Marcali­ban és Nagyatádon számolt be. Most sem tart sokáig a szü­net, a hónap végén a kétéves szakosított tagozat százhúsz hallgatója vizsgázik majd. Az ádándi kertészetben jártunk Az ádándi Zöldmező Tsz melegágyaiban szépen fejlődnek a primőr palánták. A tavasz- szal mintegy hetven holdat ültetnek be paprika- és paradicsompalántával. Egy hónap múlva pedig friss retket küldenek a piacra. Négyszemközt a kereskedővel Bővült a felvásárlási hatáskör — Primőr áru Szegedről, bor Bajáról A Csemege és Elelmiszer- kislkereskedelmá Vállalat nem­rég táj értekezletet tartott Sze­geden. Fodor Istvánnal, a vál­lalat 120. számú kaposvári boltjának vezetőjével a szegedi tapasztalatokról beszélgettünk. — Mi célból hívták össze Szegeden a boltvezetőket? — Tájékoztattak bennünket a múlt évi munkáról és az idei lehetőségekről. Vállalatunk ugyanis két év óta kísérlet­ként úgy próbált kereskedni, ahogyan azt az új mechaniz­musban elvárja tőle a lakos­ság. Sok terméket — főként gyümölcsöt, zöldséget — vet­tünk közvetlenül őstermelői igazolvánnyal rendelkezőktől, tsz-ektől, állami gazdaságoktól. A tapasztalatok azt mutatják, hogy érdemes volt kibővíteni a felvásárlási hatáskört. Jól jártak, az eladók: az átlagosnál magasabb árért értékesíthet­ték termékeiket, és a vásárlók is, hiszen, amikor a MÉK 24 forintért árulta a szamócát, má 16 forintért kínáltuk. De nyert a vállalat is: előrelátha­tólag 20—22 napi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést osztunk. — Hogyan lesz ezután? — A felvásárlási hatáskör az idén tovább bővült, ezentúl megvehetünk minden olyan terméket, amelyről úgy véljük, hogy keresi a vásárlóközönség. Ezenkívül az eddiginél is szo­rosabbra fűzik kapcsolataikat a vállalat boltjai. Ha például szegedi boltunk vezetője kur­rens termékre bukkan, s ügy gondolja, hogy az Kaposváron is érdeklődésre tarthat számot, azonnal jelzi nekünk. Es for­dítva. Ugyanez a helyzet a pécsi, a bajai bolttal is. — A kaposvári bolt jelen­leg küld árut valahová? — Pécsre dióbelet Kapunk is terméket: bajai üzletünk na­gyon jó ízű, igen gusztusosán AKI MEGSZÜLETETT. ÉS AMI MEGHAL T Ami új módon vetődik tel De beszélnünk! kell olyan jel-C légii felada-? tokról is, ame­lyek megoldó-^ sánál — bár szervesen össze­függnek a szorosabb értelem-S ben vett gazdasági tevékeny-? séggel — az eddiginél nagyobb) szerep hárul a politikai-erköl­csi nevelő tevékenységre. Ismét nem a teljesség igé-? nyével, inkább jellemzésként? említünk meg néhány ilyent területet. Az üzemi demokrá-> cia, a vezetők és beosztottakt viszonya sok tekintetben új? módon vetődik fel a gazdaság- f irányítás új rendszerében.? Utaljunk például arra, hogy? miközben nőtt a vezetők fele-! lössége és hatásköre, nemhogy? gyengíteni, hanem erősíteni! akarjuk a munkások beleszó-? lásának lehetőségét. A nagyobb? önállóság és a döntés gyorsasa-« gának szüksége a kollektíva? véleményének mellőzésére csá-> bíthatja az üzemi vezetőt, s ezt? megelőzni a pártszervezet fel-^ adata. Persze, nem ügy, hogy? késlelteti a döntések meghoza­talát, hanem éppen politikai? munkájával, a dolgozókkal? fenntartott állandó és szőre kapcsolata révén felszínre hoz-? za, a döntésnél megfontolásra! ajánlja a dolgozók véleményét ? Ismeretes, hogy korábban? erénynek számított, ha a párt- szervezet például a hó végi? hajrára a kommunisták példa-! mutatásával mozgósítani tud-? ta a dolgozókat. Ennél azonban! sokkal jobb minősítést állít ki? magáról ma oz a pártszerve-) zet, amely javaslatokkal, kríti-? kával segíti a gazdasági veze-) test a szervezetlenség, a kap­kodás megelőzésében. A kom-? »Sose láttam ilyen éjei Feketénél feketébbet Ver a zápor, tüzes ostor Szabadit« meg a gonosztól« (Nemes Nagy Ágnes; fii) — Egyik este odajött hozzám a Ma­rika lányom, azt mondja, nem azért hí­zik, mert jó étvágya van. Szent isten! Unokám lesz. Megtántorodtam. A boszorkányarcú­nak lesz igaza. Aztán kihúztam magam, mondom, jól van lányom, ha igy gondoltátok... Jóságos asszonyarc, törékeny, mun­kában megrokkant termet. Fakó kendő sátra alól beszél, szeméből hiányzik a fény, de ha volna is, mind elnyelné a vastag szemüveg, mint gonosz varázslat a reményt. —1 Húsz évig féltem, rettegtem, senki sem tudott róla, még az uram se. Nem mondtam senkinek. — Mitől félt? — A boldogságtól. Húsz éve született a Marikám. Har­madnap, amikor az ápolónő megmutatta, már alig élt. Meg is mondták a sze­membe, hogy nem marad meg. Szeret­tem volna látni a szemét, de meg sem mozdult a pólyában. Sírva fakadtam, alig tudtak megvi­gasztalni. Erre mi történik, a gyerek felnyitja a szemét és sír. Szép fekete szemei voltak. Aztán elvitték, ketten maradtunk a szobában egy másik asszonnyal. Soha­sem felejtem el az arcát, olyan volt, mint egy boszorkány. — Milyenek a boszorkányok? — Hogyan is mondjam? Csúnya is, ijesztő is volt, csak úgy égetett a sze­mével Azt mondta, kár volt /elsírnom a gyereket, mert o.ki így jön vissza' az életbe, az a legboldogabb pillanatában haj. meg. — Ügy vártuk az első szavát, mint az első lépéseit. Szép volt, a legszebb a faluban. A szemem mindig rajta volt. Akkor azt gondoltam, a kezemben tar­tom, szemem előtt lesz, amíg élek — megóvom mindentől. Nagyon sok örö­möm volt vele, de este mindig elment a kedvem. Almomban meg-megjelent az az asz- szony azzal a gonosz ábrázatával: •ak­kor hal meg, amikor a legboldogabb lesz vele ...« Nem tudtam kiverni a fejemből. Min­den reggel úgy ébredtem, mint akit le­öntöttek, csurom vizesen. — Nem muszáj a legszebbet — mond­ta a boltosnak, amikor ruhát vett a gye­rekének. Hosszasan válogatott. *»ügy megörül majd neki, ha kibontom előtte, hogy talán el is temethetem benne.« Egy másikat választott neki. Maxika négyéves korától sokszor ját­szott »iskolást« a többi gyerekkel. Ha estig nem fogyott ki belőle, szüleinek sem hagyott békét. Nagyon várta az is­kolát. — Eljött a beiratkozás, hazafelé ké­zenfogva vezettem. — Ereszd el a kezem — mondta —, én már iskolás vagyok. A kisgyerekeket kell vezetni! — Szeptemberben leszel csak iskolás — csitítottám az örömét, de okos kis­lány volt, nem lehetett becsapni. Szep­tember elején azt mondja nekem, te nem is örülsz. Megcsókoltam az arcát, mm kérdezett többet. Jól tanult, karácsonyra babát kapott. Beszélt hozzá, öltöztette. »Akkor hal meg, amikor a legboldo­gabb lesz __« — Milyen boldogan játszik! Menten megörülök. Kikaptam a kezéből, mert attól féltem, hogy mindjárt megáll a szive. — Még ezután is félt tőle, hogy bekö­vetkezik a jóslat? — Minél több örömet szerzett nekünk, annál jobban ettem magam. — Az esküvője napján nem mertem elaludni, féltem, hogy eljön érte az asz- szony, és mire fölébredek, már nem is láthatom többet. Csak néztem őket, szép fiatal pár volt. Jókedvűek, egészségesek. Folyton az járt az eszemben, nem is sejtik, hogy milyen köfel lehet a baj. Lehajtja a fejét, mintha maga előtt szégyenkezne. Micsoda terhet cipelt, vonszolt magával húsz éven keresztül ez a vékony, meggörnyedt asszony? A mentő majdnem későn jött. Alig­hogy beértek Lengyeltótiba, megszüle­tett a kisgyerek. Kislány lett. Az orvos megszólította a folyosón: — Maga jött a bogiári kismamával? — Csak nincs valami....? Mert ha mégis? — elfehéredett. — Kislány, három és fél kilóval szü­letett — mosolygott az orvos. — És az anyja ? — kérdezte az asz- szony, nem is ügyelve az eddig elmon­dottakra. — A lányom, doktor úr, kedves, hogy van? — Jól — mondta röviden az orvos —, ne pityeregjen! — Két hete már, hogy itthon vannak. A lányom bement a munkahelyére, hogy elintézze a kelengyét és a szülési se­gélyt. Az orvos azt mondja, egészsége­sek, már semmi baj nem lehet Látta őket, hát nem aranyosak? Nagy József csomagolt tájjellegű borókait küldött. — Milyen áru várható még ezután? — Pécsről főként jugoszláv nápolyi sütemény, Szeged kör­nyékéről pedig hamarosan pri­mőr áru. Szegedi kollégám el­mondta, hogy a bolgárkerté­szek igen korán fölébredtek, s mór kínálják termékeiket Tár­gyaltunk velük, s hajlandók Kaposvárra hozni a korai pri­mőr árut. Hadd tegyem hozzá, hogy a választék bővülni fog a nagykereskedelem munkája következtében is. Az utóbbi időben fölkeresnek bennünket, bemutatják cikklistájukat. En­nek a közeledésnek köszönhet» például, hogy van datolyánk. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy a mi őstermelőink is lényege­sen beleszólnak a forgalomba — már tárgyalunk velük —, akkor elmondhatjuk, hogy ked­ves vevőink kedvükre válogat­’ hatnak boltunkban. Sz. N. Felemelték a dohány i felvásárlási árát Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, valamint a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter együttes uta­sításban módosította a do­hányfelvásárlási árakat. Az utasítás szerint a felvá­sárlási árak — a jelenleg ér­vényben levő árakhoz képest !— átlagosan 17,4 százalékkal emelkedtek.' Az átlagon be­liül az áremelés mértéke faj- _ tánként és minőségi osztá­lyonként különböző. Az átla­gosnál magasabb az áreme­lés, a szabolcsi, a kerti, a iburley és a havanna, kisebb a hegesi, a szuloki és a deb­receni fajtáknál. A felemelt árak az 1968-ban termelt do­hányok átvételénél lépnek ha­tályba. Változatlanul érvényben ma­radnak a dohanyperonoszpora elleni védekezéshez szükséges [növényvédő szer ingyenes jut­tatására, a védekezési költsé­gek térítésére, valamint a pe- ronoszpora miatt kárt szenve­dett termelők állami kártala­nítására vonatkozó rendelké- zések. (MTI) — Sürgősségi felár nélkül ^vállalta el május végéré a Sjántosi 600 férőhelyes sertés- | hizlalda fölépítését a Tanácsi [ Építőipari Vállalat. Ennek fe­mjében a járási tanács megren- ) delőket szervez a vállalat > élőre gyárt ott elemekből épülő kísérleti hizlaldáira.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents