Somogyi Néplap, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-04 / 29. szám

Ki a tehetség? Az ipari tanulók legutóbbi pályaválasztási kiállításán az egyik acélból készült munka­darab előtt sokan álltak meg. A kiállítási tárgy igen precíz kivitelű '^olt, ezüstösen csillo­gó tárcsáit, tengelyét és fogas­kerekeit mintha nem is egy ipari tanuló, hanem valame­lyik nagy külföldi cég készí­tette volna. — Tehetséges gyerek az al­kotója! Még sokra viheti! — mondták a kiállítást látogató szakemberek. S ugyanerről a tanulóról me­sélte egyik tanára, hogy ami­kor az általános iskola nyol­cadik osztályába járt, ilyen­kor, félév után eljött az is­kolába az apja. Az osztályfő­nök megkérdezte tőle, hogy mi a szülők szándéka a fiú­val? Az apa gondterhelten vála­szolt — Szerettem volna közép­iskolába adni, dehát csak közepes tanuló. — Ha egy kicsit jobban igyekszik év közben, jó ren­dű lehetett volna. — Tanult az én fiam, ké­rem De hát mát csináljak? Nincs tehetsége. Valami ren­des iparos azért még lehet belőle! Amint ez az apró kis tör­ténet is mutatja, a nevelők és a szülők körében a »tehet­ség« fogalma egészen mást jelent, mint az életben. Az üzemekben, a termelésben a tehetség elsősorban alkotó­munkát jelent, olyan jellegű munkavégzést, amellyel az il­lető kiválik társai közül pon­tosságával, gyorsaságával, vagy éppen a gyakorlatban eddig nem ismert ötletessé­gével. Az újítók legnagyobb vízszintes: 1. Meleg, névelővel. 4. Vajon pádon? 9. Költő, korának irt lalmi ve­zére, febr. 5-én 180 éve szü­letett. 11. ..^olt fatőrzs. 12. . r része. 14. dlszó. 15. H .mája. 18. Névelő. 19. Védő közepei 21. Izeit lábú, ékezetfölösleggel. 22. Orsó hangtalanul. 24. Eszes. 26. S. N. 27. Metszenék. 29. Földművelő eszköz. 30. Abrázatjától. 32. A könyvnyomtatás atyja. 500 éve, fcbr. 15-án halt meg. 35. Igen, oroszul. 36. Éhes páros betűi. ' 37. Cipészszerszám. FÜGGŐLEGES . 1. Kicsinyítő képző névelővel. 2. . . . -hamva. 3. Elődömé. 4. Fényező bevonat. 5. Allatlakás. 6. Édesített. 7. Juttat. 8. Az árusítás kezdésekor. 10. Ferenczy Noémi. 13. Nagy ifjúsági regényíró. 150 éve, febr. 8-án született. része olyan ember — akár munkás, mérnök vágj’ éppen tudományos kutató —, aki alkotóképességével, egy-egy mechanikai vagy technikai fogás alkalmazásával maga­sabb termelékenységű szer­kezetet hoz létre, illetve a gyártástechnológiát ésszerű­síti. Tudományos szinten pe­dig ennek a népszerű szó­nak a fogalomkörébe sorol­hatjuk a feltalálókat,' a kü­lönféle tudományokban alkal­mazott eszközök vagy mód­szerek korszerűsítöit Az iskolai munka lényege ősidők óta nem az alkotás, hanem az elsajátítás. Az is­kolában legtöbbször arról van szó, hogy a tanuló kel­lő mélységben és szinten emlékszik-e a tanító vagy a tanár magyarázatára, meg­felelő szorgalommal vagy azt némileg pótló megfigyelő- és emlékezőképességgel elsajátí­totta-e azokat az ismereteket, ritkábban gyakorlatokat és jártasságokat, amelyek a tu­dást és az egyes tantárgyak­ban történő továbbhaladásit biztosítják. Természetesen az olvasás, az írás, sőt a szá­molás is bizonyos mértékig technika, amelyet a különfé­le képességű és hajlamú ta­nulók más-más szinten és nem is azonos gyorsasággal sajátítanak el. Az alkotás azt jelenti, hogy a meglevő ismeretekből, a tudás, a technika elemeiből valami újat, jobbat és cél­szerűbbet hozunk létre. Az iskolai munka az ilyen jel­legű alkotásra természetsze­rűleg kevés teret nyújt, bár minden tantárgy keretében van alkalom és lehetőség az alkotásra is. 14. 50 éve, febr. 23-án a Vörös Hadsereg itt verte szét a né­metek Pétervárt fenyegető csapatait. 16. Ez a családunkhoz tartozó (ékezetfölösleggel.) 17. Teve közepe! 20. Híres karnagy és zeneszerző, 100 éve, febr. 6-án született. 23. A narancs színe. 25. Vitatható. 28. Cpg betűi keverve. 31. Láb és bál is írható belőle. 33. E. R. 34. Lángol visszafelé. K. J. * * * Megfejtésül beküldendő a víz­szintes 9., 32. és a függőleges 13., 14., 20. számú sorok megfejtése. Beküldési határidő 1968. feb­ruár 9-én, pénteken délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: »Gyermek keresztrejtvény«. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Olvasó, Kölcsönző, Diatár, Csekovszky, Kötő. Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk, Defoe Robinson című köny­vét nyerték a következő pajtá­sok: Almássy Mária, Acs Zoltán, Kaposvár, Rábai Erzsébet, Por- rog; Druskóci József, Lábod. A könyveket postán küldjük el. Iskolai oktatásunk egyik hibája, hogy többet törődik az emlékezet dolgával, mint a meglevő ismeretelemek fel- használásával és alkalmazá­sával. Más szavakkal: az is­kola régi és ma már egyre sürgetőbben megújításra váró szemlélete alapján elsősorban azt kutatja és méri, hogy ki mát tud; ez a tudás azonban az emlékezetnek, a vissza­adásnak, a reprodukciónak ad nagyobb teret, s nem a tu­dáselemek kombinációjának, a szellemi vagy fizikai alko­tásnak. Ezért volt nagy je­lentőségű az iskolareformnak az a gondolata, hogy az ál­talános és középiskola vala­mennyi osztályán végig kell vezetni egy »alkotó jellegű” tantárgyat, a gyakorlati fog­lalkozást, amely nemcsak kö­zelebb viszi az iskolai mun­kál az élethez, hanem egy­úttal természetes módon munkára és alkotásra nevel. De a reform célkitűzései kö­zött ott van az az alapvető gondolat is, hogy a pedagógu­sok és a szülők! változtassanak régi szemléletükön, a tudás­nak mint majdnem kizárólag »szellemi, emlékezeti munká­nak» becsülésén és értékelésén. Ma már — korszerűen értel­mezve — nemcsak az a tehet­séges tanuló, aki iól emlékszik a leckéié, hibátlanul elfújja a verset, aki sohasem bdcsaklik meg, ha valami törvényt vagy szabályt kérdeznek tőle, ha­nem az is tehetséges, aki ki­tűnő verset, levelet, novellát tud szerkeszteni, aki kevesebb orosz szóval is jól ki tudja ma­gát fejezni, aki a természettu­dományos tantárgyaikban nagy ügyességgel, érzékkel és alko­tókészséggel tudja kezelni a kísérleti eszközöket, maga is kísérletezik, sőt újít rajtuk! Az iskolai tehetség fogal­mának másik súlyos tévedése, hogy csak azt a tanulót tartják a szülők és a nevelők tehet­ségesnek, aki mindenből je­les, aki minden tantárgy iránt érdeklődik, s szorgalma egyen­lőképpen oszlik meg a külön­féle tantárgyak között Pedig az élet igen sok példával bizo­nyítja, hogy a tehetségesek jó része speciális érdeklődésű ta­nuló; ezek kevesebb gondot fordítanak a többi tantárgyra, és elsősorban az érdeklődési körükbe vágó tanulmányokkal foglalkoznak. Természetesen nem arról van szó, hogy a jeleseknél többre értékeljük az iskolában azokat akik közepes tanulók, de erősen gyakorlati érdeklő­désűek, illetve bizonyos irány­ban tehetségesek. De arról igenis eshet szó, hogy az élet, a termelés szempontjából érté­kesebb lehet egy közepes ta­nuló, aki valamilyen irányban valóban magasrendű alkotásra képes, mint az a jeles tanuló, akinek a memóriája kitűnő, mindenre emlékszik, de mun­kaképessége és gyakorlati ér­KEDD 9.00: Környezetismeret. (Alt. isk. IV. oszt.) Az úszó fa­törzstől az űrrakétáig. 9.55: Fizika. (Alt. isk. VL oszt.) Hogyan működik a hűtő- szekrény? 14.30: Környezetismeret, (lsm.) 15.35: Fizika. (lsm.) CSÜTÖRTÖK 8.lo: Földrajz. (Alt. isk. V. oszt.) Éghajlati övék. 9.00: Környezetismeret. (Alt. isk. IV. oszt.) Nagyüzemi sertés- és szarvasmarha­tartás. 11.05: Magyar nyelvtan. (Alt. isk. VI. oszt.) Kinek a ku­tyája? (A névmások.) l3.4o: Földrajz. (Ism.) 14.30: Környezetismeret. (Ism.) 16.10: Magyar nyelvtan, (lám.) fl fodrászai történetéből Az antik kontytól a dauerig A régi görögök igen nagy figyel­met szenteltek a hajviseletnek. A görög nők általában nem vágtál: le a hajukat. Kontyba fonták, vagy hátul szalaggal kötötték át. Az »antik konyt« bekerült a hajvise­let történetébe és még ma is hódít. * * * Az ókori érmék sajátos »divat­lapnak« tekinthetők. így például a római pénzek és érmék, amelye­ken a császárnők arcképei látha­tók, megőrizték számunkra az akkori divatot. * * • Az ókorban nagy jelentőséget tu­lajdonítottak a hajszínnek. Az ősi Egyiptomban a nők már négyezer évvel ezelőtt használták hajfestés­re a hennát. A ciprusi lányok kö­rében a fekete hajszín volt a leg­divatosabb. Ezzel szemben a ró­mai nők kizárólag a szőke hajat tartották szépnek. Túlnyomó részt azonban barnák voltak, ezért kü­lönleges készítményekkel szőkítet­ték a hajukat. Velencében a XV—XVI.' század­ban híresek voltak a nők arról, hogy művészi módon festették ha­jukat a vörös szín minden árnya­latára. Ezt a színt örökítette meg arcképein Tízián. * * * Európában a parókadivat a ko­pasz ITT. Henrik (XVí. század) ne­véhez fűződik. A Berlini Krónika említést tesz róla, hogy 1674-ben Berlinben három parókakésrítő mester volt, 1716-ban a parókaké­szítők már céhbe tömörültek. Az emberek ősidők óta megpró­bálták utánozni és ma is utánoz­zák a természetes hullámos hajat. Európában a haj bodorítását a fvancia Marcell találta fel. Három évig kísérletezett, s mestere nem­egyszer elbocsátotta, mert rossz frizurát készített a vendégeknek. Marcell eleinte rimánkodoít a bi­zalmatlan vendégeknek, hogy en­gedjék meg a haj bodorítását. Tíz év múlva azonban az ondolálásért már 500 frankot fizettek. További néhány év múlva pedig MarceUböl dúsgazdag ember lett. A »tartós« hullám titkát már a XVin. században megpróbálták megfejteni. Az udvari fodrászok a levágott, majd pálcikákra csa­vart hajat forró vízbe tették, amelybe előzőleg tartósító anyago­kat kevertek. A haj k ét-három óráig maradt a vízben. A fürtök megszárítása után a levágott haj­ból parókát készítettek, és bősé­gesen meghintették púderral. Min­den udvarhölgynek legalább há­rom parókával kellett rendelkez­nie. • * • Eugénia császámő, III. Napóleon felesége szőke volt. A francia nők mindenben, még a haj színében is utánozták őt. Ekkor találta fel egy Hugo nevű fodrász a sötét haj hidrogéntiperoxiddal való szőkíté­sének módját. Az előkelő párizsi társaságban csakhamar egyetlen barna hölgy sem maradt. A XIV. Lajos udvarában divatba jött magas toronyfrizurákat bősé­gesen bepúderezték. A divathöl- pyek hetekig nem fésülködtek. Ezek a frizurák valóságos fészkei lettek a rovaroknak. Nem megle­pő, hogy az udvarhőlgyek toalett­cikkei között volt egy különleges finom pálcika — fejvakarásra. * * * A fél évig tartó mai dauernak 1906-ban volt a születésnapja. A német Kari Nesler ekkor mutatta be Európa különböző városainak 80 fodrásza előtt találmányát. Nes­ler 1909-ben használt először elekt­romos készüléket ondolálásra. A készülék mindössze 900 gramm sú­lyú volt. A horkolás ellen Dr. H. Klauss arra a megállapí­tásra jutott, hogy a horkolás ár­talmas. Megállapítása szerint a horkolás megnehezíti a szívműkö­dést és akadályozza a vérkerin­gést. A német specialista készülé­ket szerkesztett, amely megakadá­lyozza, hogy az alvó ember hor­koljon. A hosszúkás doboz alakú készüléket a felső ajakra kell erő­síteni. PÉNTEK 8.05: Matematika. (Alt. isk. VIU. »osztály.) Néhány egyenlet típus megoldása. 8.30: Angol nyelv. (Középisk. ín—IV. oszt.) Walter és Connie jelenti . . . Egy kis . sport. 9.00: Orosz nyelv. (Ált. isk. V. oszt.) Miről beszélnek, olvasnak és írnak a ta­nulók az órán? 9.55: Magyar irodalom. (Alt. ' isk. V. oszt.) János vitéz. ín. 13.35: Matematika. (Ism.) 14.30: Orosz nyelv. (Ism.) (Alt. isk. V. oszt.) 15.25: Magyar irodalom. (Ism.) 17.25: Pedagógusok fóruma. A Balkán-félsziget. Előzetes és módszertani tanácsok a VI. osztályos földrajz­adáshoz. VASÁRNAP 9.20: Orosz nyelv. (Középisk. m—IV. oszt.) Grisa es Mi­sa • jelmezbálon. Évfordulók februárban 1 2 3 int :::: 4 5 6 7 8 9 10 m ■■■■ ■ ■■■ BBBB ■ ■■■ 14 11 üti bbbb IfiKB :::: bbbb BBBB 12 13 i8! :::: 15 16 17 18 tin ammn 19 20 «BBB BBBB :::: 21 22 23 tin 24 25 BBBia IBII 26 27 28 :::: itt: 29 30 31 BBBB BBBB :::: sm an*« DUMB r.PJ BBSS 32 33 34 35 tttt 36 ni! BBBB 37 BBBB BBBB net zeke fejletlem! Tart János AZ ISKOLA TV MŰSORA 1968. február 6-tól február 11-ig &ifdehes minta. Ezt a kézimunkamintát vasts "abb vagy vékonyabb fo­nállal egyaránt készíthetjük. 1. sor: 10 láncszemből gyűrűt zárunk. 2. sor: A gyűrűben 3 láncszem. 1 rövidpálca váltako­zik összesen tizenkétszer. 3. sor: Az ívekben 3 egyszerre befejezett kétráhajtásos pálca és 3 láncszem ismétlődik, majd minden harmadik pálcacsoport után a következőket horgoljuk, összesen négy­szer: 22 láncszem, 1 egyráhajtásos pálcával visszaültünk a tizenegyedik láncszembe. 2 láncszem, 1 egyráhajtásos pál­ca ismétlődik kétszer a harmadik és hatodik láncszembe öltve, majd 2 láncszemet 1 rövidpálcával a harmadik láncszemhez kapcsolunk, 2 láncszem után visszatérünk az alapsorra. 4. sor: Az első és második háromláncszemes Ívbe há­rom egyszerre befejezett egyráhajtásos pálcát öltünk, nrndegyikbe kettőt, közöttük 3 láncszemmel. Láncszem nél­kül térünk át a kétláncszem es ivekhez, melyekbe 3 egy­szerre befejezett egyráhajtásos pálcát horgolunk, 3 lánc -:ze- mes elválasztással. A tizencgy-láncszemes ívbe 5 háromta­gú, egyszerre befejezett egyráhajtásos pálca kerül, köröt­tük 3 láncszemmel, a második és a negyedik pálcacsoeort fölött 1—1 háromláncszemes, a harmadik pálcacsoport fö­lött 1 ötláncszemes pikóval. A kapcsolás az utolsó soron a pikok közepénél történik. Néhány szó A tél a különféle ízületi bán talmik időszaka is, a hi­deg több más kellemetlenség mellett a reumát is előcsalo­gatja. Az orvostudomány a reumát napjainkban külön betegség­csoportnak tartja, s két fő csoportra osztja. Az egyik: a gyulladásos, a másik az úgynevezett el- használődásos jellegű. A gyulladásos jellegűek egyik fajtájánál, a reumás láznál, a kórokozót részben is­merik. A gyulladásos reumás megbetegedések többsége azonban, krónikus, ezek kór­okozóját'ma még nem tudják megállapítani. A fiatalok reumája a reu­más láz, más névvel a sok ízületi gyulladás. Huszonöt éves koron túl ritka, negyven éven felül gyakorlatilag nem fordul elő. Tünetei az ízületről ízületre vándorló fájda­lom, magas láz, piros, me­leg duzzanat. A reumaszerű ízületi gyul­ladás a 20—40 év közöttiek betegsége. Okát nem ismerik. A kéz ujjainak végsó percein kezdődik, duzzanattal, fájda­lommal, merevséggel (gyakran duzzadás és pír nélkül is). Az ízületek megmerevednek, az izmok sorvadnak. Néha az ízületek elgörbülnek, az ujjak »kihegyeződnek«, és a kéztar­tás jellegzetes lesz. a reumáról? Az idős kori reuma a vég­tagok és gerineízületek — ér­elmeszesedéstől független — következménye. Lényegében különbözik a- reumás láztól és a reumás ízületi gyulladástól. Az ízületi hártyák alatt levő vaskos porcállományban zaj­lik. Mivel a porcszövet anyagcseréje az életkorral párhuzamo­san lelassul, a porcszöve­tet építő rostok zsugorod­nak, a nedvességtartalom csökken, ezért a porcállo- mány megvékonyodik, és rugalmassága csökken. A megelőzés egyik formája az ízület tehermentesíté­sére szolgáló fogyókúra. Ugyanakkor a meleg fürdő nem minden esetben veszély­telen. Kúra előtt mindenki kérje az orvos tanácsát A reumás megbetegedések egy része a gyulladás idején kezelhető. A gyulladást tudják tompítani. A visszamaradó mozgás­korlátozottságra pedig ha­tásos a fizikoterápia: a gyógyfürdő, a víz- és vil­lamos-gyógymód, a torna és a masszázs. A reumás láznál rendszeres antibiotikum adagolással csak a kiújulást tudják megakadá­lyozni, és elérik, hogy a leg­ritkább esetben marad vissza ízületi elváltozás. Vállalatok, tanácsok, termelőszövetkezetek, figyelem! As 196H. évre megrendelést fogadunk el alábbi termékeinkre: jó minőségű vegyes mészkőkavics, útalaphoz, vagonba rakva 50,— Ft/to a bányából tengelyen szállítva 45,— Ft/to Betontermékek vagonba rakva: 40X20X8-OS járdaszegély 40X40X6-OS járdalap 40X20X10-es útszegély kő 40X40XLI-es útszegély-járdalap 40X30><12-es útszegély 50X30X15-ÖS útszegély 40X20X 15-ös süllyesztett szegély 3.40 Ft/db 6,70 Ft/db 6,30 Ft/db 11,20 Ft/db 10,— Ft/db 16,— Ft/db 8.50 Ft/db Megrendelhető: TANÄCSI MÉSZMŰVEK VÄLLALAT (672«) Sümeg, telefon: fi.

Next

/
Thumbnails
Contents