Somogyi Néplap, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-28 / 49. szám

XXV. évfolyam. 50. szám. Csütörtök, 1968. február 29. JELENTÉS AZ INFLUENZAHELYZETRŐL Tetőzött a járvány, de gyors javulásra ne számítsunk Csökkent az esetek — növekedett a szövődmények száma Negyedik hete szorít ben­nünket az A—2 vírus táma­dása. A múlt hét adatai sze­rint az általános kép Somogy­bán a következő: A járványos influenza a múlt héten tetőzött, amikor csaknem húsz és fél ezerre nőtt, az utóbbi napokban vi­szont nyolcszázzal csök­kent a betegek száma. Az iskolai hiányzások aránya 15 százalékra esett vissza. A viszonylagos javulás főleg dé­len (különösen a barcsi járás­ban, -ahol megjelent a jár­vány), illetve a megyeszékhe­lyen tapasztalható. A megye északi részein azonban, pl. a siófoki járásban csaknem megkétszereződött, jelenleg mintegy 1200 az influenzások száma. Egyharmad részük is­kolás. A csekély visszahúzódás el­lenére is figyelmeztető jelen­ség: a szövődményes megbe­tegedések száma egy hét alatt 113-ról 185-re emelkedett. Az ilyen betegek egyharmadát kellett kórházba szállítani, a halálos esetek száma 11 volt a múlt héten. (Közülük heten 70 éven felüliek.) Két megfi­gyelésről adhatunk számot a KÖJÁL tájékoztatása alapján: A korábbi influenzajárványok mindig szedtek áldozatokat a 14 éven aluliak és a csecse­mők közül. Most eddig még nem volt hasonló eset me­gyénkben. Másfelől a komolyabb szövődmé­nyes megbetegedések fá­ziseltolódással, a járvány utolsó szakaszában jelent­keznek nagyobb számban, és ez fokozott óvatosságra int. További fokozatos csökke­nésre, igen gyors, ugrásszerű javulásra viszont még nem számíthatunk a következő he­tekben. SZIT-TALÁLKOZÓ AZ ÉDOSZ-B Kiállítás és ünnepség várja a részvevőket cukorgyári fiatalok 1948- bam alakították meg ifjúsági szervezetüket az üzemi párt-, szakszervezeti és gazdasági ve­zetők kezdeményezésére. A SZÍT — a Szakszervezeti Ifjú­munkás és Tanoncmozgalom — ebben az évben ünnepli meg­alakulásának húszéves jubileu­mát. Ebből az alkalomból szombaton este baráti találko­zót szerveznek az ÉDOSZ Mű­velődési Otthonban, ahova az alapító tagokat hívták "meg. A találkozón a KISZ megyei bi­zottsága köszönti az ország kü­lönböző területéről összejött vendégeket, az ÉDOSZ Műve­lődési Otthon pedig archív anyagokból összegyűjtött kiál­lításon mutatja be, eleveníti föl a SZÍT tevékenységét, a Szakszervezeti Ifjúmunkás és Tanoncmozgalom tagjainak ak­kori életét. — A világ legnagyobb igaz­gyöngyét burmai halászok hozták felszinre. A gyöngy súlya: 36.75 gramm. Nagy­ságra nézve akkora, mint egy fél gyufásdoboz. Virágok a nemzetközi forgalomban A virág a kedvesség, figyelmesség jele, bármilyen al­kalomból adják. Az élő rózsa, szekfü örömet szerez a címzettnek. Ebből a meggondolásból indulhattak ki a nemzetközi társaság megalakítói, amikor lehetővé tették a virág küldését egyik országból a másikba. A Somogy megyei Kertészeti és Parképítő Vállalat is részt vesz eb­ben az akcióban. Mint meg tudtuk, a virágküldés mecha­nizmusa a következő: A vállalat virágüzleteiben megren­delik á kívánt virágokat, kifizetik az árát, az üzlet ' érte­síti a budapesti központot a‘ virágküldésről: á központ tudatja az illetékes külföldi céggel, hogy a befizetés meg­történt, és küldjék ki a megadott címre a rendelt virá­got. Ugyanezt a módszert alkalmazza a vállalat hazai vonatkozásban is. A kaposvári. Május 1. utcai virágüzletben érdeklőd­tünk a virágküldés eddigi tapasztalatairól. Elmondták, hogy mintegy ötven hazai megbízást bonyolítottak le az idén. Külföldről hetente két-három értesítés érkezik, hogy a megadott címre küldjenek meghatározott fajtájú ps szá­mú virágot, s a küldő az Egyesült Államokból, Svájc­ból, Nyugat-Németorszagból vagy más európai, amerikai országból mellékeli hozzá jókívánságait. Ennek a fordí­tottjáról, vagyis arról, hogy innen küldtek volna virágot külföldre, a boltban nem tudnak. Pedig nagyon kedvező, embertársaink számára sok örömet szerző akció ez. Talán nem tudatosították eléggé? Lehetséges... H. F. Interjú a kórház tudományos bizottságának vezetőjével GYÓGYÍTÁS, KUTATÁS, OKTATÁS A kórházak elsősorban gyó­gyító intézmények, emellett azonban nagy fontosságú az itt folyó tudományos kutató­munka és az oktatás Is. E hármas jelszóval lehetne leg­inkább megjelölni ennek az intézménynek a feladatát. Minderről a megyei kórház idegosztályának főorvosával, dr. Pálffy Györggyel, a kór­ház tudományos bizottságának vezetőjével beszélgettünk. — Kilencvenhat közlemény. Ebből tíz külföldi folyóirat­ban. ötven hazai szaklapban, harminchat pedig helyi, saját kiadású folyóiratban. A So­mogyi orvosnapok kötet ti­zenegy közleményt tartalma­zott, a Somogy megyei egész­ségügyi tájékoztatóból pedig két szám jelent meg. — Külföldön tartottak-e előadást? MENEKÜLÉS A BÖRTÖNBE ? éé PP> no miatt tettem Nem hagyta ki az alkalmakat — Gátlás ellen ital — Fura magyarázat Előzőleg úgy tájékoztattak: hiába is kérdezünk, úgysem fog mondám semmit. Ennek ellenére kíváncsi voltam az emberre, aki ötévi börtönbün­tetés után szeptemberben sza­badult, s decemberben már ott folytatta, ahol jó pár évvel ez­előtt abbahagyta. Betörés, fal­bontás, lopás, végletekbe me­nő italozás. — Betörtem és kész. Hogy miért tettem, ahhoz senkinek semmi köze. Az az én magán­ügyem. Amit csináltam, bőven elég, hogy megkapjam az újabb súlyos éveket. Ez a lé­nyeg, nem?! Dombóváron kezdte. Betört a vendéglőbe, s mivel pénzt nem talált, leitta magát. Innen ment át a közeli moziba, mely­nek pénztárából négyszáz fo­rintot emelt el. A szántód! kis­vendéglőből 4500 forintot lo­pott. Aztán jött a Rianás Ét­terem Fonyódon, a Lidérc Bo­rozó, a balatonszentgyörgyi élelmiszer- és iparcikkből!, egy magánlakás. Tolna megyébe is »-átlátogatott«, s ő volt a Ba­ranya megyei Almamellék és Göd részén ( mártom boltjainak fosztogatója is. A huszonkilenc éves Sárkö­zi Gyula kezdetben mindezt tagadta, de a bizonyítékok lát­tán okosabbnak vélte, ha min­dent beismer. Szívesen »dol­gozott« fal- és tetőbontással, a bűncselekmények elkövetése során ezt a módszert találta a legmegfelelőbbnek. Mindent simán bevallott, most azonban nem szándékozik beszélni. — Amikor előző büntetését letöltötte, azt fogadta, hogy munkát vállal, s jó útra tér. De most ismét... — Tudtam, mit csdinálok. Hosszasan kérdezgetem a miértről, hallgat, vagy azt szajkózza, hogy már minden mindegy. A családját hozom szóba. Hirtelen arca elé kapja a ke­zét, könnyeket hullat. — Bárcsak ne találkoztam volna velük, ne is láttam vol­na őket. Ha apóm meg nem hal... Lassan kibogozom, arról van szó, hogy a szabadulás után többé nem akart, találkozni a családdal, de mivel apja meg­halt, a találkozás elkerülhetet­lenné vált. — Nem álltak ki nem tűrtek, állandóan éreztet­ték velem, hogy börtönviselt vagyok. Nem akarták, hogy boldog legyek vele ... — Kivel? — Nem, nem mondom meg, még g tárgyaláson sem. Aztán egyre többször kerül szóba »az a bizonyos sze­mély«. — Én, kérem, benne nagyon megbíztam, minden gondola­tom nála járt. De az emberek rosszat beszéltek róla, alapta­lanul is, igyekeztek bennünket szétválasztani. — Ketten nem beszélték meg, hogyan Is lesz a kettőjük kapcsolata? — Nem jutottunk közös ne­vezőre. Minél messzebb akar­tam kerülni tőle, elfelejteni őt, de nem ment Egyetlen út volt: ismét a börtönbe. — Nem gondolja, hogy eny­hén szólva fura ez a magyará­zat? Azt akarja mondani, hogy csak így tudott menekülni at­tól a bizonyos személytől? A válasz: hallgatás, úgy lát­szik, maga is elgondolkodik a magyarázatul adott szavak ér­telmén. Tekintete összezava­rodik, és nehogy zavarában számára előnytelen dolgot mondjon, ismét ,elhallgat. Azt beszélik róla, hogy gát­lásos, a betörések előtt min­dig alaposan felöntött a ga­ratra, így szerzett bátorságot. Általában előre nem jelölte ki újabb bűncselekményének színhelyét, de ha alkalom kí­nálkozott rá, nem hagyta lei. Egyébként a korábbi szabad­ságvesztésre szintén betörésért, lopásért ítélték. — Akkor miért tette? — Nem a pénzért, akkor is egy nő miatt tettem. Bár semmi alól sem ad mentséget, alapjában véve a magyarázat nem is lenne rossz. A nagyobb baj azonban az, hogy ezt a mesét Sárközi már másodszor süti el. s így bizony szavainak vajnjd kevés a hite­le. Viszont amit tett, helyette is beszél. Pintér Dezső — Milyen körülmények kö­zött dolgozik a kórház tudo­mányos bizottsága? — A kutatómunkát korsze­rűen fölszerelt laboratórium­ban végezhetjük, s ehhez hoz­zájárul egy gazdag könyvtár is. Csaknem tízezer kötet 215 folyóirat — ebből 113 külföl­di szaklap — áll rendelkezé­sünkre. — A múlt esztendőben mi­lyen jelentősebb tudományos munkát végeztek? — Tizenhat tudományos ülést tartottunk, ezen negy­venkét előadás hangzott el, és hat bemutatás volt. — Közülük melyek voltak a legjelentősebbek? — A helyi és általános ér­zéstelenítésről szóló előaoást, továbbá a negyedévente meg­rendezett klinikopathológiai konferenciák, melyek egy-egy bonyolult, sok rejtélyt tartal­mazó esetet vizsgálnak meg. Jelentős tanácskozásnak szá­mít a kórház és a rendelőin­tézet együttműködését elemző, vizsgáló konferencia is. — Az előadásokon kívül fontos a publikáció során ki­fejtett tudományos munka. Tavaly hány publikáció jelent meg? — Két főorvosunk vett részt külföldi kongresszuson. — Egy szép kötésű bibliog­ráfia van az asztalon, kérem, mutassa meg. — Dr. Franki József, az or­vostudományok kandidátusa eddig megjelent publikációi­nak bibliográfiája ez. Azért hoztam be, mert Franki dr. publikációs munkássága ki­emelkedő helyen áll. A múlt áv végéig 117 közleménye je­lent meg német, francia, an­gol, olasz nyelven a magya­ron kívül, valamint két mo­nográfiája. — Idei terveik? — Eddig az volt jellemző, hogy a fiatalok nehezen akar­tak vállalni előadásokat, most már azt mondhatjuk el, hogy egyre többen jelentkeznek, s publikációiknak a száma is nőtt. Így június végéig meg is van a tudományos üléseink programja. Közben elkészül az évkönyvünk is, ebben ti­zenöt értékes közlemény fog megjelenni. Tervünk még, hogy oktatókórház szeretnénk lenni, miként a szombathe­lyiek. A feltételek ehhez is adottak, a pécsi egyetemmel jó kapcsolatunk van. H. B. ÉPÍTENEK BONTANAK Százezer hűtőládát is gyárt ebben az évben a Kereskedelemnek a tabi kaptárüz em, A ládák imy rái. már szállításra kCKMU áll. A 7-es út korszerűsítése alatt lebontják a fonyódi Rianást. A helyét par­kosítják, majd szállodát, éttermet és cukrászdát építenek a helyen. TAZ1CA toeoic OLASZ HUMOR Szardíniában történt Egy kis faluban a ri­porter egy századik szüle­tésnapját ünneplő aggas­tyánnal beszélget: — Hát igen, fiatalem­ber, százéves vagyok, de elmondhatom, hogy egyet­len ellenségem sincs a föl­dön. — Ez tényleg igen nagy dolog, bácsikám. — Bizony az. Egytől egyig kiirtottam őket. Nincs akadály — Igen, kedvesem — szól az apa a lányához, aki halálosan beleszeretett egy beaténekesbe —, én megmondtam neked, hogy nem engedlek művészhez feleségül. De ő elvehet nyugodtan. Hallottam éne­kelni. Nők — Drágám, ebben az évben csak olyan egysze­rű és praktikus dolgokat vegyünk egymásnak a há- házassági évfordulónkra, mint nyakkendő és nerc­bunda, jó ? Vevők és eladók —< Hát valóban olyan jó ez a hajnövesztő szer? — Hogy jó-e, asszo­nyom? A múltkor egy hölgy kíváncsi volt az il­latára. Az üveg dugóját a fogával rántotta ki. Most aztán naponta kétszer bo­rotválja a bajuszát Női hiúság A gyermekorvos megle­petéssel szemléli a hathó­napos baba haját: — A kicsi szervezetében van talán valamilyen za­var? — kérdezi az apától. — Á, dehogy. Az a hely­zet, hogy a feleségem rö­vidlátó, és semmi áron nem altar szemüveget hor­dani. Így aztán előfordul, hogy a gyerek másik felét hintőporozza be. Különbség Mi a különbség egy op­timista, egy pesszimista és egy realista között? Körülbelül ez: Adva van egy sajt. Az optimistá sajtot lát, a pesszimista csak lyukat, a realista pedig megeszi. Orvosnál A kilencvenkét éves bá­csika elmegy egy orvos- professzorhoz, hogy alapo­san kivizsgáltassa magát. — Kedves uram, mond­ja a professzor, én nem vagyok varázsló. Én nem tudom magát visszafiata­lítani. — Nem baj, doktor úr, felel az aggastyán, nekem elég Oz is, ha még öreged­hetek egypár évet. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség:* Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon; 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzüntc meg és nem adunk vissza, Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál • és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft. Index: 25067 Készüli a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében« Kaposvár. Latinka Sándor útra 6. Nyomdáért felel: Mautner Józsei

Next

/
Thumbnails
Contents