Somogyi Néplap, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-28 / 49. szám

Csütörtök, 1968. február 29. 3 SOMOGYI NÉPLAP A NAGYATÁDI JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG NAPIRENDJÉN: Az ij piliséi isÉaiÉK bevezetésével kapcselaios tapasztalatok A Nagyatádi Járási Pártbi­zottság megtárgyalta az új gazdasági mechanizmus beve­zetésével kapcsolatos tapaszta­latokat. Gémest Sándor, a pártbizottság titkára elmond­ta, hogy a mechanizmus beve­zetését előkészítő időszakban több mint száz taggyűlésen foglalkoztak az új mechaniz­mussal. Az új gazdaságirányí­tási rendszerrel összefüggő közgazdasági problémák is­mertetésében fontos szerepet vállaltak az üzemek, a tömeg­szervezetek és a TIT. Változott a munkamódszer Az utóbbi időben a párt- szervezetek munkamódszere sokat változott. A munkahelyi kollektívák egyre inkább a pártszervezetek közreműködé­sében látják a biztosítékát an­nak, hogy jogaik hiánytalanul érvényesüljenek, életkörülmé­nyeik fokozatosan javuljanak. A gazdaságvezetők döntései­ket az esetek nagy részében a HUSZONÖT ÉVE KERESKEDŐ Csöndes, szerény embernek ismerik Marcaliban Zava- gyil Gézát, a könyvesbolt vezetőjét. Huszonöt éve keres­kedő. Nemrégen sokan fölkeresték és graMálták neki, amikor fölvette jubileumi ju talmát, egyhavi fizetését. Küzdelmes, munkás hétköznapok és esztendők állnak mögötte. 1951-ig Nagyatádon dolgozott, majd a marcali állami könyvesbolt vezetője lett. Kereskedő és a kultúra munkása. 1957 óta az egész járásra kiterjedő terjesztési munkát végez. Megtalálta és fölvette a kapcsolatot a bi­zományosokkal. Pedagógusok és úttörők, boltosok és könyvtárosok, Jelvásárlók és KISZ-szervezetek, összesen 130-an segítettek a boltvezetőnek abban, hogy a magyar és a világirodalom alkotásait meg a különböző szakköny­veket eljuttassa a járás dolgozóihoz. A vezetése alatt álló bolt fejlődését nagyszerűen tük­rözi két számaidat: 1953-ban 200 000 forint értékű könyvet adott el. A múlt évben pedig már 1 160 000 forint volt a forgalma. D. Z. Háromféle tejszínzselét, citrom- és málnaízű joghurtot hoz forgalomba a Tejipari Vállalat (Tudósítónktól.) Érdekes kezdeményezés rész­vevői voltak tegnap a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat dolgozói. Itt tartott árubemuta­tót a Kaposvári Tejipari Vál­lalat. A vállalat képviselői el­mondták, hogy a közeljövőben hasonló jellegű árubemutatót rendeznek a textilművekben, a ruhagyárban és a Patyolatnál, Barcson a fűrészüzemben, Nagyatádon a konzervgyárban. A kiállításon többek között bemutatták a csokoládés ízű Mese sajtot, a vaníliás, mazso­lás krémtúrót. Elmondták, hogy az idén több poharas habtejszínt gyár­tanak, s a nyári hónapokban a kefirből is lesz elég. Egy-két hónapon belül a boltokba ke­rül a málnás, karamellás és kakaós tejszínzselé, citrom- és málnaízű joghurt, a Finosi ne­vű, kb. 10 deka műanyagfóliás csomagolású tejszínhab. Új­donság lesz a 82 százalékos zsírtartalmú, kasírozott fóliá­ba csomagolt csemegevaj is. A% indulás napjai T nnen is, onnan is érkeznek •*- a hírek, hogy megkezd­ték a kora tavaszi munkákat a gazdaságok. , Február második fele szokatlanul enyhe idővel telt el, és mind több helyen is­merték föl: nincs mire vára­kozni. Azért ezek az első lépésele Így van ez a szöllő&györöki termelőszövetkezetben is. Meg­szokott, rendes munkatempó­val talán egyedül a kertészet­ben tudnak dolgozni, ahol az .évszaknak megfelelően most a melegágyakat készítik. S ha meglesznek vele, hozzáfognak a dohány melegágyaihoz is. Az idén harminc helyett har­mincöt holdra kell nevelni do­hánypalántát. Nem csupán a hagyomány szólt a területnö­velés mellett, hanem az is, hogy tavaly olyan jól sikerült a termés, a tervezett 1'200 he­lyett 1537 mázsa dohányt ér­tékesíthettek. A téli javítás után négy gép megkezdte a szántást, de ahogy szokott ez lenni, az első műszakok után mindig akad még valami igazítanivaló. Hoz­záfogtak az őszi kalászosok műtrágyázásához is, de jósze­rivel alig tudták kipróbálni az új gépet, le kellett állni, vár­ni, míg egy kicsit jobban meg­szikkad a talaj, jobban elbírja a gépet. Az indulás ezzel jár. Szöllősgyörökön is, másutt is. Azt tartják, hogy' a legjobb ilyenkor kinn lenni a határ­ban, hiszen napról napra vál­tozik a talaj állapota, és egyik óráról a másikra születik meg a döntés: na, akkor ezt a te­rületet előkészíthetjük a borsó alá. Az elindulás, a kezdés nap­jai. Nincsenek még látványos eredmények, nincsenek még nagy erőfeszítéseket takaró adatok. De érdekes és sajátsá­gosán izgalmas napok ezek. Mert senki sem akar lekésni, mert nem mindegy ma már, hogy egy nappal előbb vagy egy nappal később berreg föl a földeken a kikeletet is jelző traktor. V. M. párttagság véleményének meg­hallgatása után hozzák meg. Jó példáját szolgálják ennek Segesden, Mikén és a Lábodi Állami Gazdaság néhány üzemegységében, a nagyatádi Komfort Ktsz-nél stb. Az el­múlt hónapokban a lakosság különböző rétegeinek számos kérdésére kellett választ ad­ni. Több helyen azt hitték, hogy az új körülmények csak a vezetőket késztetik jobb munkára. Olyan tapasztalat is van, hogy egyik-másik terme­lőszövetkezet vezetői, tagjai nem elsősorban a termelésben, hanem a kereskedésben lát­ják a nagyobb jövedelem el­érésének lehetőségeit. Előtérben a gyártmányfejlesztés A vállalati önállóság széle­sedését sem értelmezték egy­értelműen, a konzervgyárban és a cérnagyárban túlzott ön­állósulási elképzelésekkel is találkozni. Ezeket a vadhajtá­sokat a pártszervezetek segít­ségével igyekeztek lenyesni. Örvendetesebb, hogy a jelen­tősebb üzemekben előtérbe kerültek a jövedelmezőséget emelő gyárímányfejlesztési tö­rekvések. A konzervgyárban új tartósítási eljárás kikísérle­tezésével, a gépjavító állomá­son az eddigi profil további bővítésével foglalkoznak. Az új gazdasági mechanizmus to­vábbi feladatokat állít a párt­ós gazdaságvezetők, az egész járás lakossága elé. A tsz-ek gazdasági stabili­zációja a hozamok növelésé­nek gyorsabb ütemét köve­teli meg. A járás ipari üzemeiben az idén mintegy 8 —10 százalékos termelésemel­kedés várható. A üzemeknek kapacitásuk teljesebb kihasz­nálására kell törekedniük, A 'konzervgyár és a cérnagyár jelentősebb, a TÖV ÁLL és a ktsz kisebb műszaki fejlesztést tervez. A üzemek mintegy tíz- százalékos nyereségnöveke­dést irányoztak elő erre az évre, a béreket pedig 3,2—4,5 százalékkal kívánják emelni. A feladatokat taggyűlésen beszélik meg A pártbizottság beható vita után több pontból álló, a fel­adatok végrehajtását elősegítő határozatot fogadott el. A párt- szervezetek ezek alapján a kö­zeljövőben taggyűléseken tár­gyalják meg tennivalóikat. A nagyobb ipari és mezőgazdasá­gi üzemekben aktívaüléseket is tartanak. ». S. HAT UTCA UTAT, mrnm Újabb utcákat korszerűsítenek Kaposváron. Az idén hat utca kap kövesutat, .járdát, egy- rtt-ai az esőcsatornákat is lefektetik. A hat utca korszerűsítésére 5,5 millió forintot költenek. Képünkön: A Sallai utcában megkezdték a föld munkálatokat. fieresiíedeiiíai tfejlesKfés a marcali járásban Két ütemben valósul meg az a prog­ram, melyet a marcali já­rás fejlesztésére készített a megyei tanács kereskedelmi osztálya és a járási kereske­dőiül! csoport. Ez a terv a 37/1967. számú megyei taná­csi határozat alapján szüle­tett, s szoros kapcsolatban áll a településhálózat fej­lesztésével. A megyei tanács kereskedelmi osztálya a járás illetékes vezetőivel s a fo­gyasztási szövetkezetek elnö­keivel is megtárgyalta a programot A járás kereskedelmi ellá­tását jelenleg három általá­nos fogyasztási és értékesítő szövetkezet biztosítja 114 bolttal és 50 vendéglátó üz­lettel. Ezenkívül két tüzolő- és építőanyag-telep, továbbá két gázcseretelep van a ja­nisban. A legutóbbi hat év­ben növekedett a járás űriét hálózatának alapterülete. Az egy boltra jutó alaipterület csaknem 38 százalékkal ma­gasabb az országos átlagnál. A legnagyobb fejlődés Mar­caliban volt, ennek ellenére a bolfcsűrűség itt nem éri el a járási székhelyek országos szintjét. AFOGATOS — Próbáltam én már szá­razföldön, vizen, de mindig csak a neheze jutott. Azt mondhatom, hogy aki köves uszályon kihúz egypár évet, az megtudja, mi a nehéz mimka. Badacsonyból hord­tuk át a követ Siófokra. Az uszályon csak az maradha­tott, aki nem kapott sérvet, aki nem panaszkodott a ke­zére meg a visszereire. So­kan nem panaszkodtak, mert szégyelltek, vagy kellett a pénz, de voltak olyanok is, akik megszöktek. Én talán még most is ott lennék, ha nem jön közbe a háború. Kifogja a lovakat, felém fordul. A finom szénpor be­ette magát a ruhájába, a bő­rébe, talán a hangja is ettől olyan rekedten mély. Csak a fogsora fehérlik ki néha-néha. amikor megszólal. Ha az is­kolások meglátják a siófoki utcán a lovas kocsival, oda­kiabálnak a lovaknak: «-Gyi, Gidra.« — A Gidrával kezdtem új életet, amikor földet kaptam. Olyan föld volt az, hogy még az ekét se vette be. Három kasza törött el, amíg a gazt levágtam róla. A vas elkop­hat, de az ember mindennél erősebb kell, hogy legyen. Nem adhatja meg magát, ha valamilyen akarat hajtja. Hogy engem mi hajtott? Nem lehet ezt csak igy elmonda­ni. Olyan ember akartam len­ni, aki nem szorul senkire. Ügy mondják nálunk, hogy az ilyen a maga ura. Huszonegy éve fuvaros Kádár István Siófokon. Sze­net, fát hord, de ha valami mást kell, azt is elvállalja. — Ma könnyű napom volt, hetven mázsa tüzelőt vittem ki délelőtt, délután meg épü­letanyagot fuvaroztam. — Azt kérdezi, miért kia­bálnak utánam a gyerekek? A Gidra szép ló volt, szép sodrott ló, én is nagyon sze­rettem. Ezek a kisebb gyere­kek nem tudják, hogy a Gid­ra helyett már egy másik húzza a kocsit. Ez is jó ló, de az szorgalmasabb volt, úgy húzott, hogy meg lehetett volna szakítani. Kilenc éve a tsz-ben dolgo­zik. Ügy lépett csak be, hogy a saját lovait hajthassa. De a Gidra kidőlt, újat kapott helyette. — Amikor a jó lovam el­ment, rábeszéltek, vegyek egy autót, azt is meg lehet szeretni. Azóta van egy Wartburgom. Már az utcát rójuk, a szí­ves meghívást nem lehet visszautasítani. Ősz hajú, kedves arcú asszony fogad bennünket az ajtóban, a fele­sége. Ö a lakást mutatná szí­vesebben, Pista bácsi a Wart­burgot. Már dönteni sem le­het. Az öreg fuvaros kitárja a garázsajtót, karonragad. A garázsban katonás a rend, minden csillog, ragyog. A ko­csi harmincezret futott, de olyan, mintha vadonatúj len­ne. — Ügy vigyáz rá, mint a lovára — mosolyog a felesé­ge, és mintha neheztelést is éreznék a hangjában. Nagy József A fejlesztés fő formája 168-tól a pályázati rendszer. vagyis az a szerv kapja meg a működési engedélyt, ame­lyik a település érdekeinek leginkább megfelelő ajánlatot ad. Így a fejlesztési felada­tok megvalósítása nemcsak a három fogyasztási szövetke­zetre hárul. Mód nyílik arra, hogy a megyei kereskedelmi szervek üzletet nyissanak Marcaliban. Erre a járási székhelyen és Böhönyén, va­lamint a később kialakítandó faluközpontokban van igény. A tsz-ek, állami gazdaságok kereskedelmi árusító tevé­kenysége javíthatja a lakos­ság zöldség-, gyümölcs-, tej-, húsellátását. A megye településhálózatá­nak fejlesztésében kiemelt szerepe _ van ’ Marcalinak és Böhönyének, ezek a községek egyben kereskedelmi közpon­tok is. Ezért a kereskedelmi hálózat fejlesztésében is ki­emelten kezelik őket. A fej­lesztési program 1970-ig a hálózatban 16 százalékos alap- terület-növekedést irányoz elő. Mivel a járás vendéglátó hálózata elmaradott, az átla­gosnál gyorsabban fejlesztik ezt az ágazatot. Növekszik a melegkonyhai egységek szá­ma és aránya az italboltok rovására. Marcaliban háromszáz négyzetméter alapterületű műszaki üz­letházat létesítenek; a tejbolt helyére — bővítéssel — me­zőgazdasági cikkeket forgal­mazó bolt kerül, tejivót az étterem kistermi részében rendeznek be. A Patyolat he­lyén kozmetikai és OFO- TÉRT-bolt lesz. A program szerint a háromszázötven négyzetméter alapterületű ét­terem építését 1968 május vé­géig be kell fejezni. A Dó­zsa György utcai italboltot bővítéssel bisztróvá és fala­tozóvá alakítják át. Ezenkí­vül egy kisvendéglőt, egy borkóstolót és az új benzin­kút mellé egy büfét is kap 1970-tig Marcali. A második ütemben a hosszú távú fej­lesztési terv a járási szék­hely bútorboltjának bővítését és korszerűsítését, a perem- kerületekben két kis ABC áruház építését, OFOTERT- saaküzlet létesítését irányoz­za elő több vendéglátóipari egység építése és működteté­se mellett. A fejlesztési terv közsé­genként fog­lalkozik az igények és a szükségletek felmérésével, a hálózat bővítésével. így pél­dául a kiemelt községként kezelendő Böhönyén 1980-ig új kivendéglő, presszó épül, a Fő utcai élelmiszerboltból ABC áruház lesz, a konfek­ció- és a cipőbolt helyén vas-műszaki üzletház kap he­lyet. Az első ütemben Mesz- tegnyő iparcikküzletházat, Ne- mesvid az önkiszolgáló élel­miszerbolt helyén kis ABC áruházat, Somogysimonyi új vegyesboltot kap. Azokban a községekben, ahol az első ütemben új üzleteket nem nyitnak, bővítik a meglevők eladó- vagy raktárterét. A második ütemben róluk sem feledkeznek el, így például Nemesdéden kis ABC áruház épül eszpresszót nyitnak, So- mogyszentpálon az egyik ve­gyesboltot iparcikk-üzletházzá alakítják át. A fejlesztési program 1970- ig nyolc és fél millió forin­tot, a következő tíz évben 25,5 millió forintot igényel. A járási általános fogyasztási ée értékesítő szövetkezetek sa­ját fejlesztési alapja 1970-ig mintegy négy és fél millió fo­rint lesz. A hiányzó négymillió forint előteremtése végett a szövetkezetek hitelt vesznek fel, s számítanak a tanácsok, termelőszövetkezetek és a já­ráson kívül gazdálkodó szer­vek hozzájárulására is. Strubl Márta Megválasztották a Hazafias Népfront nagyatádi járási bizottságát (Tudósítónktól.) Hétfőn tartotta újjáválasztó küldöttgyűlését a Haza­fias Népfront nagyatádi járási bizottsága. A Népfront III. kongresszusa óta eltelt négyéves időszak munkájáról Sza­bó Miklós titkár tartott beszámolót. A vitában felszólalt Kovács Ferenc, a járási tanács vb-elnöke is, aki a nép­frontbizottságok és a tanácsok közötti együttműködés eredményeiről és a további lehetőségekről beszélt. Fejes József, a járási tanács vb-titkára a községfejlesztési fel­adatokban vállalt társadalmi összefogás jelentőségét mél­tatta. Szabó István a járási pártbizottság. Varga Károly, a Népfront megyei titkára pedig a megyei bizottság ne­vében üdvözölte a küldöttértekezletet. A járáisi bizottság új elnöke dr. Papp László, a járásbíróság elnöke lett, tit­kárának ismét Szabó Miklóst választották ‘meg,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents