Somogyi Néplap, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-27 / 48. szám

AZ MSZMP MECYEltolZOTTSAGA É S Ä M E GYE I T AN ACS. L A p'j-Ä ' XXV. évfolyam, 49. szám. Szerda, 1868. február 28. Színmű - kihagyott lehetőségekkel Csak „orvosdráma... HALASI MÁRIA. ÚJ DARABJÁNAK ŐSBEMUTATÓJA M int a Film, Színház, Muzsika legutóbbi szá­ma is tudatja: Hala­si Mária új színműve nem “■kulcsdráma". Csak hát »az élet néha utánozza az iro­dalmat ...« — nyilatkozta a szerző. Új magyar drámáink több­nyire a mai valóságot, a tár­sadalom mai problémáit vizs­gálják. Témájukat olykor (mint legutóbb Raffai Sarol­ta Egyszál magam-ja is) az értelmiség egy-egy bizonyos rétegéből merítik. Hogy mon- danak-e nekünk valami fon­tosat e művek és milyen mű­vészi erővel? Ez — egyebek között — elsősorban attól függ, hogy a társadalom va­lós kontradikciói, reális, egy­mást tagadó erői adják-e a mű fő konfliktusát? Az Akkor, egyetlenegyszer — színmű. Ismert közéleti — társadalmi és — nem szépít­ve: — dúsan burjánzó vada- hajtás-jelenséggel foglalkozik: az anyagiassággal és a tör- tetéssel. Mindkettő a kispol- gáriság megjelenési formája. Hangot kapnak benne még a fiatalság jogos, de megvála­szolatlan kérdései, a polgári életforma, a szülők rossz pél­dája, az elvtelen cinizmus, a közéleti érdektelenség is egy- egy jelenet, illetve utalás, célzás formájában. A darab orvosok közt ját­szódik. Problémafölvetése őszinte, kendőzés nélküli és nagyon tisztességes. Megfo­galmazza, hangosan, nyíltan szól a »fizetpbetegek« sajátos helyzetéről; és viszonylatairól (amiről, ne tagadjuk: csak suttogni “illdomos"... a tisz­tességtelen orvosi jövedelmek­ről, vagyis a' “borítékok« el­fogadásáról SZTK-biztasított betegektől, kórházakban. Ezt a jelenséget a szocialista eti­ka elítéli Mégis, a gyakor­latban mennyire más ...! Ezt a gondolatot veti föl és bont­ja ki darabjában a szerző, és ezzel nagyjából meg is ■ elégszik, ennél nem is megy tovább. Mert mi történik? A kisvárosi ügyes kezű se- bészíöorvos szereti a pénzt, és “nem szívbajos«... És mit tesz a véletlen? Egyetlenegy­szer nem fogad el semmit és — pont ekkor bukik le. Szembekerül beosztottjával, aki egyfelől presztizsokokból háttérbe szorított tehetséges orvos, másfelől — főnöke pél­dájára — törtető, karrierista. Botrány, fegyelmi, áthelyezé­sek. Dr. Galla főorvos kép­telen felfogni a történtekét: elmarasztalják “őt!« . .. Meg­szállottan keresi »igazságát, amire ugyan egész élete rá­cáfol. És nem érti, nem ér­ti... A mű alapkonfliktusá­ban tehát nem két pgvuiással ellentétes társadalmi erő ütközik ösz- sae, hanem egy jelenség (a kispolgáriság) két hasonló tu­lajdonságát hordozó ember személyi konfliktusáról van szó. Felvillan ezenkívül a da­rabban több drámai lehetőség is — ki bontatlanul. Megjelenik, de csupán hangsúlytalan epizódként _ a fizető páciens alakja. Szük­ségszerű-e az effajta kapcso­lat? Társadalmi szerkeze­tünkből következően, erköl­csi normáink szerint nem, sőt, ellenkezőleg. Átmeneti korszakunkban viszont az esetek többségében mégis konvencionálisán a »nem fi­zető« kórházi beteg _ vagv a »boríték« visszautasítása (elv­ből!) a véletlen, az esetleges. £>e tnilyen társadahnj-pszi- tényezők* ekek es okozatok tartják sizilárdan ma is e konvenciók hadállá­sait? Ezt már nem bontja ki, erről hallgat a mű. Ott van a kislány és a fiatal orvos — akik melles­leg a darab legszínesebb, leg­sikerültebb figurái — illetve a kislány és a szülők kap­csolata. Ez az értelmes, cser- fes kamasz tizenhét éves. Mindent lát. hall. Sokszor alaposan rátapint az igaz­ságra. Vele érzünk. »Szo­rítunk« érte, jó lenne, ha sikerülne megvívni a maga harcát. De nem. Egy ideig küzd a maga módján, majd kihátrál a színpadról. Passzí­van belehull ez a felnőtt gyerek abba az önző, pénz- hajhász mikrovilágba. (Vagy nem is olyan »mikro« az a világ ...?) Néhány feszült, ígéretes dialógus után —- ki­hagyott lehetőség ez is. Vagy a jó barát, az embe­ribb tiszta életért a kárpót­lást alkoholban kereső ad­junktus figuráját említsük? Ellenpólus, izgalmas drámai hős is lehetnie így, szeszka­zán-mivoltában is, ha embe­ri igazságról és etikáról nem a darab végén (egy őszinte pillanatában) nyilatkozna. Ha merne lázadni és harcolni az anyagias szemléletmód el­len. (Igaz, nyilván magára maradna, kiközösítenék, ta­lán el is bukna. De valósá­gos és izzó drámai konflik­tust indukálhatna.) Mély igazsága (»egyszer tisztesség­telennek lenni annyi, mint annak is maradni«) az 6 szá­jából és így, a darab végén — üres moralizálás. Az Akkor, egyeüenegyszer problémái igazak. Drámajsá- ga viszont erőtlen, figurái többnyire egysíkúnk; konflik­tusai hatásukban sem érinte­nek nagyobb társadalmi ösz­szefüggéseket. Felszínen ma­rad és nem gondolatokat kelt ez a mű, hanem »kimond« igazságokat. Értékei: őszinte hangvétele, a két szálon, futó cselekmény avatott, szerkezeti egysége és néhány kedves, derűs perce, Részben a rendező Lacina László jóvoltából is, akinek ugyan maga, a darab egzakt- figuráival, . hel^eztpiVel; nem nyújt- sók , lehetőséget. A fő­hős, dr. Galla Simon György megjelenítésében robosztus, nagyhangú, vidékies, Ö az öntelt »kisvárosi tálén tóm«. Intellektusának erősebb sú­lyával sokkal élesebb, színe­sebb lehetne ez a figura, őszinte, sokoldalú és igazán emberi alakítás, gazdagon és árnyaltan: Faragó Sárié a főorvosék lánya és Győrffy LAszlóé, a fiatal orvos, dr. Kié szerepében. A többi sze­reppel bizony nem bánt túl bőkezűen a szerző. Szlonka Márta (Eszter, a »főorvos- né«), Garay József (Iván, az adjunktus) sem tettek hozzá különösebb pluszt. Szöveg- mondásuk olykor igen halk. színtelen volt Hasonlóképpen Radios Gyuláé is, akinek gé­piesen ledarált mondataiból jóformán semmit sem értet­tünk. Villanásnyi szerepük­ben Kiss László, Farkas Ró­zsa, Oláh Magda, Somogyi Gé­za és Bak Mária nevét említ­hetjük nieg. A szerzőt idézve: lehet­séges, hogy az élet néha utánozza az iro­dalmat. Ám az irodalomban szerencsésebb, ha a mű a maga mélységeiben és bonyo­lult összefüggéseiben ábrázol­ja az életet. Halasi Mária darabja igaz témájával, hi­báival és értékeivel együtt is csak részben teljesíti ezt, Színműve ezért ha nem is »kulcs« — de csak »orvos­dráma« ... Wallinger Endre Új KIÁLLÍTÁS A NEMZETI GALÉRIÁBAN Mai magyar grafika (Budapesti tudósítónktól.) A felszabadulás óta nem volt a magyar grafikusművé­szeknek olyan nagyszabású ki­állításuk, mint a budapesti Nemzeti Galériában szomba­ton megnyitott tárlat. Negy­venöt művész háromszázhet­venét alkotása szerepel ezen a seregszemlén, olyan művek, amelyek az utóbbi néhány év­ben születtek. Dr. Solymár István, a Galé­ria főigazgató-helyettese mél­tán nevezte a tárlat megnyitá­sát szüreti ünnepnek, hiszen a bemutatott alkotások csaknem teljes képét adják egész grafi­kánknak. A művészek őszinte és változatos megjelenésre tö­rekedtek, természetesen nem azonos szinten és színvonalon. A stíluskülönbségek ugyancsak arra hívják fel a figyelmet, hogy az alkotóknak más és más formában ugyan, de van mondanivalójuk a korról, ko­runkról. A most megnyílt tárlat egy­ben székfoglalója is a mai gra­fikának a Magyar Nemzeti Ga­lériában, hiszen ezen a helyen első ízben ad oszágos léptékű, átfogó képet képzőművésze­tünk egyik ágáróL (Ide kíván­kozik, hogy a kiállító művé­szek egynegyede nem a fővá­rosban, hanem a vidéki váro­sokban él és dolgozik.) Grafikánk — mint B. Supka Magdolna dr. írja — a magé. sajátos szerepkörében és szé­les, nemzedókes fellépésében most érkezett el először hul­lámhegyre: kollektív művésze ti jelenségként! Mái grafikánk együttes képe ez„ ami a kor­szerűség és áz aktivitás vonzá­sával hat ránk. Ami pedig e jelenség karakterét illeti: úgy másfél évtizede tapasztalható, hogy az ifjabb grafikusinemze- dék mondanivalója közös in­dítású, közös megszólalást igé­nyel: kórust — de szólistákkal, vagyis az egyéniségek hangsú­lyozásával. Nos, öröm látni, hogy az olyan nagy^ ismert nevek, mint Barcsay Jenő, Ék Sándor, vagy á somogyiak körében kü­lönösen ismert Martyn Ferenc mellett egy sor harminc évnél alig idősebb művész is bemu­tatja alkotásait, s egyéni, de tailán még kevésbé kiforrott lá­tásmódjával mond véleményt napjaink valóságáról. Mint a művészeti élet min­den áfának új és új bemutat­kozásánál lenni szokott, most is várható, hogy vitatkoznak majd az emberek a látottakról, hiszen éppen az egyéni látás­módból és megjelenítésből fa­kad! a tárlat sokrétűsége. A kiállítás megrendezésé- sónek puszta ténye azonban örömet jelent mindenkinek, aki szereti a grafikát. P. Gy. Szerkesztőségi postánkból Kevés a kuka szeméttároló Január 27-i számunkban Mostoha kukák címmel megírtuk, hogy a Marx Károly köz 1-es számú bér­háztól nem szállították el rend­szeresen a szemetet. Cikkünkre a Kaposvári Városi Tanács osztály- vezető főmérnöke válaszolt: “Amint a cikkből s a mellé­kelt fényképből is kiderül, a kukaedányek köré szórt sze­mét esztétikailag, valamint közegészségügyi szempontból is kifogásolható. Megtekintet­tük a Marx Károly köz 4. szá­mú bérháznál a kukák elhe­lyezését, ‘ és megállápítottuk, hogy a házfelügyelő hanyag­sága idézte elő a Hársfa utcai oldalon, a cipészt!/Jet és a fnd- rászüzlét előtt tűrhetetlen ál­lapotot:. Hozzájárult ehhez az is, hogy a köztisztasági részleg egy alkalommal különböző okok miatt nem tudta elszállí­tani a szemetet, így felhálmo- zódott a hulladék. Megjegyez­zük azt is, hogy ekkora épü­lethez a rendelkezésre álló négy kuka szeméttároló edény — különösen télen — nem is elég. De az edények elhelye­zése sem felel meg a követel­ményeknek. Például a bejárati ajtó le. van zárva, ott egy la­kó a motorkerékpárját tárol­ja télen. A bejárat így az épü­let másik oldalán van, ahon­nan viszont a kuka-gépkocsi­val nem tudjuk elszállítani a szemetet.« Eddig a válasz. Sajnos a sorok csak- azt húzzák alá, amit már megírtunk. De mikor lesz látható megoldása — esetleg több szemét- tároló? Sár, sár, sár... Gyakran panaszkodnak a já­rókelők a sáros utcákra, jár­dákra. Közéjük tartoznak a kaposvári Liszt Ferenc utca lakói is. Problémájukkal már jó néhány ajtón bekopogtak, az utca azonban maradt a régi állapotban. A Tervező Iroda már há­rom tervet is készített az utca rendbe hozatalára, de ezek a tervek csak elképzelések ma­radtak. Igaz ugyan, hogy a múlt év nyarán hordtak föl­det az úttestre, de többet ár­tottak vele, mint használtak, ugyanis nem döngölték le. így aztán még nagyobb lett a sár. A helyzetet , tovább rontja, hogy az egyik lakó mezőgaz­dasági gépeket vontat be az utcán, s a tárcsák, ekék mé­lyítik a kátyúkat. A gondat­lan lakót felszólították, hogy vigye el a gépeket és az al­katrészeket, ám hiába. Az egyik lakó elmondta, hogy mivel az utcára jármü­vekkel behajtani nem lehet, a lakók, ha fuvaroznak vala­mit, az utca végéről kézi erő­vel hordják haza az árut. Az iskolás gyermekek cipője, ru­hája is csupa sár lesz, mire kilábalnak az utca végére. A Liszt Ferenc utca lakó? már jártak a városi tanács építési és közlekedési osztá­lyán, minden reményük abban van, hogy végre intézkednek. Reméljük, nem várnait jlíillra. PSjiWK*! Uggs, oetn lehat kenjretates kiMekecka n*üaS Növényevő halak a% andoetti víztárolókban Az andocsi Kossuth Terme­lőszövetkezet 1963-ban 69 hol­das víztárolót létesített. Azóta évről évre nagyobb területet öntöztek, és haltenyésztésre is berendezkedtek. A múlt évben a tervezett 70 000 forint helyett 120 000 forint bevételre tettek szert a hal tenyésztésből. A saját te­nyésztésű ponty ivadékokból ta­valy ősszel 13 mázsát hagytak a víztárolóban, s ehhez a ta­vasszal még ötmázsányit vásá­rolnak. A halak táplálékának nagyobb részét évek óta kü­lönböző hulladékokból, például a nem értékesíthető paradi­csomból, a cséplőgépnél és a magtárakban összegyűl emlő ocsúból biztosítják. A múlt év őszén, a lágy szárú növények­kel táplálkozó fehér amur ne­vű halból 500, a vízben levő planktonokat, moszatot jól hasznosító fehér busa nevű halból pedig 540 kiló ivadékot vásároltak és telepítettek be a tóba. Ezeket a halakat majd csak jövőre vagy a következő években fogják kihalászni. A bűnös: az alkohol (Tudósítónktól.) Az 1966. évi harminchárom­mal szemben tavaly negyven­kilenc közúti baleset volt a ta­hi járásban. A halállal végző­dött balesetek száma ugyan az előző évi ötről kettőre, a ki­sebb sérülések száma pedig kilencről hétre csökkent, sú­lyos sérülésekkel járó baleset azonban az előző évi kilenc helyett huszonkettő, sérülés nélküli pedig a korábbi tízzel szemben 18 esetben fordult elő. A járási székhelyen tavaly 18 baleset, történt A megállapítások szerint a közúti baleseteknek több mint 60, a közúti szabálysértések­nek pedig 40 százaléka az ita­,rj ^Lnrv.o Hajón Egy hajó névadó ünne­pén szokás szerint eltör­nek egy üveget, amelyből ez alkalommal nem pezs­gő, hanem valamilyen sö­tét, folyadék ömlik ki. Va­laki megjegyzi: — Ez nem pezsgő. — Persze, hogy nem az — feleli egy hölgy. — Nem mondták meg Ön­nek, hogy egy iskolaha­jóról van szó? Leves Az öreg tengeri farkas a pincérhez: — Mi akar lenni ez a lötty? — Leves, uram. — Na, akkor 25 éven át levesen hajóztam anélkül, hogy tudtam volna. Választás London külvárosában egy házaspár az olasz vendéglőben olvassa a menüt. Az asszony hirte­len meghökken és azt kérdi a pincértől: — Nem találja, hogy egy kicsit sok 24 font sterling egy üveg chian- tiért? A pincér nyugodtan vá­laszol: — Igaza van, asszo­nyom, ezzel szemben ehet egy adag spagettit 4 font sterlingért. Hirdetés Egy mosoda kirakatá­ban látható helyen áll a következő hirdetés: »24 óra alatt mosunk.« Miután a mosoda tiszt­viselőnője elveszi a cso­mag fehérneműt, így szól az ügyfélhez: Szívesked­jék érte jönni szombaton. — Mi az, hogy szomba­ton? Most csütörtök van, és az önök hirdetése azt mondja... — Tudom, hogy mit mond, és így is van. 24 óra alatt mosunk. De mi­vel naponta 8 órát dolgo­zunk. szombatra kész lesz a ruha. Párizsi kérdések Sevresben, Párizs elővá­rosában az egyik általános iskolában töltették a kér­dést: »Mit tudsz De Gaul­le-ról?« A tízéves Brigitte: »Ö az, aki a papának is pa­rancsol. Éljen!« A kilenc­éves Jean Philippe kriti­kusabb volt: »Túl sok be­szédet mond, és jia meccs­re megy, motoros rend­őreinek a foglya«. Ki a megbízható ? Camilo Cavour, aki nagy érdemeket szerzett Olaszország állami egyesí­tésében, mondotta: »Ha azt akarom, hogy valamit rendkívül gyorsan elintéz­zenek, olyan embert bí­zok meg, aki rríár fülig ül a munkában. Csak ezek az emberek megbíz­hatóak. Azoknak az em­bereknek, akiknek nincs sok tennivalójuk, több­nyire idejük sincs.« Somogyi Néplap A z MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WLRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: il-510, 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon. 11-51$. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem orzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknáJ és postáskézbesítőknél. Előfizetési dij egy hónapra 18 FL index: 25067. Keß/.ült. a á'unugi megyei Nyomca- ipart Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Laiinka Sándor utca 6. Nyomdáért feleli Mautner Jozaeí

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents