Somogyi Néplap, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-24 / 46. szám

szedését és szállítását az ádán VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1 forint Somogyi Néplap megyei bizottsága és ä megyei tanacs lapja XXV. évfolyam, 47. szám A BUDAPESTI TALÁLKOZÓ Anélkül, hogy nagy szava­kat használnánk, megállapít­hatjuk: Budapest, hazánk fő­városa történelmi jelentőségű esemény színhelye lesz a kö­vetkező napokban. Február 26-án megkezdődik a kom­munista és munkáspártok képviselőinek konzultatív ta­nácskozása. Ennek a sokolda­lú, demokratikus, elvtársi esz­mecserének feladata, hogy ki­kövezze az utat a kommu­nista világértekezlethez. Most tehát arról tárgyalnak, hogy mikor, hol, kiknek a részvé­telével, milyen napirenddel kerüljön sor a tanácskozásra, és miképpen történjék annak alapos előkészítése. Napjainkban általános igény Hyen tanácskozás megtartása. Világunk rohamosain válto­zik, alakul, új jelenségekkel állunk szemben, amelyek többnyire bonyolult, sőt el­lentmondásos formákban je­lentkeznek. Jobban, mint va­laha, szükség van tehát a kollektív alkotó marxista— leninista elemzésre, az ezzel kapcsolatos széles körű véle­ménycserére, s mindezek tet­tekre váltására: az egységes akcióra. Nincs olyan alapproblémája korunknak, amely ne igazol­ná az elmondottak szükséges­ségét Az időt, amelyben élűnk, mindenekelőtt az jel­lemzi, hogy a kapitalizmus­ból a szocializmusba való át­menet kora. Az erőviszonyok módosultak, alapvetően elto­lódtak a szocializmus és a béke javára. Ám ez nem zár­ja ki a hátráló imperialista rend hév® ellenállását, amely helyenkint elkeseredett ellen- támadásba megy át. A huszadik század második felének nagy vívmánya a szocialista világrendszer lét­rejötte. Három kontinensen tizennégy ország vallja ma­gát szocialista berendezésű­nek. Ugyanakkor számba kell venni ezeknek az országok­nak eltérő nemzeti sajátossá­gait, bizonyos tekintetben kü­lönleges helyzetét és problé­máit, hogy azok figyelembe­vételével alakítsuk ki az együttműködés új lehetőségeit és formáit. Hasonlóképpen összetettebbé válik a kom­munista erők egységének kér­dése is, hiszen lényegesen el­térő feltételek között dolgozó és immár ötvenmillió tagot tömörítő 90 párt összmunká­járól van szó. Nem nyújt egyöntetű és egyszerű képet a harmadik világ, összeomlott az impe­rializmus gyarmati rendszere, a második világháború óta csaknem hetven új függet­len ország jött létre. Többen közülük máris a nem kapi­talista fejlődés útját válasz­tották, és szövetségeseink az antiimperialista harcban. Az Egyesült Államok és más tő­kés országok a belső nehéz­ségek és a tapasztalatlanság kihasználásával puccsokat szerveztek, sőt helyi háború­kat indítottak az afroázsiai államok reakciós vágányra történő átállítására. Megváltozott feltételek kö­zött folytatódik a béke meg­védéséért indított küzdelem is. Az elmúlt esztendőben újólag bebizonyosodott, hogy érvény­ben van az SZKP XX. kong­resszusának megállapítása: az atom világháború nem vég- ■etsasrüen elkerülhetetlen. Del miközben — a megváltozott erőviszonyokkal számolva, a visszacsapástól félve — még az Egyesült Államok vezető körei sem kockáztatnak egy nukleáris világháborút, alap­vető módszerükké tették helyi háborúk kirobbantását. Már­pedig ilyen lokális háborút könnyebb felszítani, mint lángját eloltani. Sok válsággóc van vilá­gunkban, és érezhetően meg- növeketíett a nemzetközi fe­szültség. Dúl a vietnami há­ború és egyelőre nincs reális remény gyors befejezésére. A Pueblo-ügy szinte villanásként jelezte, mennyire törékeny a tizenöt évvel ezelőtt megkö­tött koreai fegyverszünet. A Biztonsági Tanács tavaly no­vemberben elfogadott határo­zata ellenére sem kerültünk közelebb a közel-keleti krí­zis megoldásához. Európában várat magára az általános biztonsági rendszer megalko­tása, mint a német békeszer­ződés megkötése, s a Nvu- gat-Németországban jelentke­ző revansista, újfasiszta ele­mek csak fokozzák a veszélyt. Nyílt seb kontinensünk tes­tén a görög katonai diktatú­ra. Az Egyesült Államok dur­va katonai beavatkozással fe­nyegeti a szocialista Kubát, de amint a dominikai példa mutatja, a nagyobb függet­lenségre törő latin-amerikai polgári rendszereket is. Eb­ben a helyzetben kulcskér­dés, hogy a haladó erők ho­gyan tudják erőiket közös me­derben összefogni az imperia­lizmus ellen. Jó ideje gyakorlat már, hogy egyes területek kommu­nista pártjai értekezletekre gyűlnek össze. 1965 júniusá­ban Brüsszelben, majd 1966 májusában Bécsben az euró­pai kapitalista országok kom­munista pártjai tanácskoztak. Regionális megbeszélést tar­tottak az arab országok, illet­ve a lati n-amerikai államok pártjai. Tavaly áprilisban ke­rült sor az emlékezetes Kar- lovy-Vary-i konferenciára. A közel-keleti válság időszaká­ban két ízben is összegyűltek a szocialista országok párt- és kormányvezetői. Mindezek szinte lépcsőként szolgáltak ahhoz, hogy egy-egy problé­ma vagy egy-egy terület kér­déseinek megvitatása után sor kerüljön a \ világtanácsko­zásra. Az egységnek, a közös akciónak ez az igénye ma az internacionalista gondolkodás követelménye. Szó sincs a pártok alá- vagy fölérendelé- séről, senki nem akar egy irányító központot. De min­den internacionaíUta a moz­galom egységét akarja. Megtisztelő, hogy az elmúlt év novemberében tizennyolc testvérpárt előzetes véle­ménycseréje a Magyar Szo­cialista Munkáspártot bízta meg a konzultatív értekezlet gyakorlati előkészítésével. Kü­lönös öröm és büszkeség szá­munkra, hogy fővárosunk, Budapest neve fémjelzi az antiimperialista harcnak ezt a fontos állomását. Kívánunk eredményes és jó munkát a kommunista pártok képvise­lőinek. Ahogyan eddig is, a jövőben is számíthatnak az MSZMP és az egész magyar nép mély internacionalizmu­sára. K. *. J968. február 25., vasárnap iWTEZET ““ Magyar küldöttség a budapesti találkozón A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága legutóbbi ülésének határozata alapján a magyar párt képvi­seletében Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Púja Frigyes, a Központi Bi­zottság tagja, a KB külügyi osztályának vezetője és Gyenes András, a KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője vesz részt a' kommunista és mun­káspártok budapesti konzulta­tíz találkozóján. (MTI) Kádár János hazaérkezett Csehszlovákiából Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a februári győzelem 20. évfor­dulójának prágai ünnepségein részt vett magyar pártküldött­ség vezetője szombaton dél­előtt visszaérkezett Budapest­re. Vele együtt visszaérkezett a küldöttség tagjai közül Pa­taki László, a Központi Bizott­ság tagja, a Győr-Sopron me­gyei Pártbizottság első titkára. Fogadásukra a Nyugati pá­lyaudvaron megjelent Fock Jenő, a Minisztertanács elnö­ke, Biszku Béla és Komócsin Zoltán, a Központi Bizottság titkárai, a Politikai Bizottság tagjai, Aczél György, a Köz­ponti Bizottság titkára, Péter János külügyminiszter, Benke András belügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Púja Frigyes, a Központi Bizottság tagja, a KB külügyi osztályá­nak vezetője. Jelen volt a fogadtatásnál Jozef Pucsik, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság buda­pesti nagykövete is. (MTI) Hazaérkezett a Szovjetunióból katonai küldöttségünk A magyar katonai küldött­ség, amely Czinege Lajos ve­zérezredes, honvédelmi mi­niszter, az MSZMP Politikai Bizottsága póttagjának veze­tésével Moszkvában részt vett a szovjet hadsereg megalaku­lása 50. évfordulójának alkal­mából rendezett ünnepsége­ken, hazaérkezett Budapestre. ÖT ÓRA ALATT 1300 gránátot lőttek Khe Dél-V!etnam több körze­tében változatlan hevesség­gel tombolnak a harcok. A hazafias erők nyomása a Khe Sanh-i támaszpont­ra egyre fokozódik. Pénte­ken a partizánok az eddi­gi legnagyobb méretű bom­bázást hajtották végre, ami­kor délután öt ára alatt mintegy 1300 gránátot és 300 rakétát lőttek az ame­rikai támaszpont területére. Dél-vietnami partizánok szombaton hajnalban raké­tákkal lőtték a saigoni Tan Son Nhut repülőteret, a vi­lág egyik legnagyobb forgal­mú légikikötőjét, amelynek területén az amerikaiak je­lentős légitámaszpontot tarta­nak fenn. Huéban folytatódnak az el­keseredett harcok. Dél-vietna­mi kormánycsapatok és ame­rikai tengerészgyalogosok tü­zérségi támogatással előre­nyomultak a fellegvárban, és az AP jelentése szerint el­foglalták annak déli falát. A tudósító szerint az előrenyo­muló csapatok elérték azt a pontot, ahol 25 napon keresz­tül lengett a DNFF lobogója. Becslések szerint még 350 partizán folytatja az el­lenállást a fellegvár te­rületén. Utcai harcok Huéban. A Huéba küldött nyugati haditudósítók közlése szerint az amerikai hírügynökség (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Szedik a hónaposretket győzelmi jelentései «-egyelőre koraiaknak-« látszanak. Az amerikai 7. flotta egy anyahajóból és öt torpedó­rombolóból álló raja pénte­ken este kifutott a japán Szaszebo kikötőjéből, hogy részt vegyen a Vietnam el­leni hadműveletekben. A vietnami néphadsereg légelhárítása szombaton Ha­noi fölött lelőtt egy .amerikai repülőgépet, egy másik ame­rikai gépet pénteken este lőt­tek le Nge Anh tartomány fölött. Ezzel a VDK fölött le­lőtt amerikai gépek szá­ma 2769-re emelkedett. Nyugati hírügynökségek szombat esti jelentései sze­rint az amerikai csapatok és a dél-vietnami zsoldosok Hűé fellegvárában folytatták elő­renyomulásukat. A dél-viet­nami zsoldosok egy egysége behatolt a császári palotába, és annak tetejéről eltávolítot­ta a partizánok zászlaját. Egyes jelentések szerint a hazafias erőknek sikerült ki­vonulniuk a fellegvárból. Er­re mutat az is, hogy a dél­utáni órákban a citadella' keleti falain kívül heves har­cok robbantak ki. Áprilisban: „hetek értekezlete“ di tsz kertészetéből. Az első száz esőmét budapesti eláru­sító pavilonukba szállítják. A primőr áruból a tsz 16— 20 000 forint bevételre száiatt. Amerikai hivatalos körök­ben megerősítették, hogy áp­rilis elején az új-zélandi Wel- lingtonban értekezletre ülnek össze az Egyesült Államok és a vietnami háborúban részt vevő hat szövetséges — Dél- Vietnam, Ausztrália, Űj-Zé- land, Thaiföld, a Fülöp-szige­miniszterei. Az amerikai kül­ügyminisztérium szóvivője nem volt hajlandó megjegye­zéseket fűzni azokhoz a saj­tójelentésekhez, amelyek szé­riát a »-hetek értekezlete esetleg csúcsértekezletté ala­kulhat át, amelyen Johnson tek és Dél-Korea — külügy- elnök is részt venne. Rusk: „A dolgok a végső kifejlet felé közelednek“ Rusk amerikai külügymi­niszter az Arizona állambeli Phoenixben pénteken kije­lentette, a dél-vietnami váro­sok ellen indított partizántá­madások arra mutatnak, hogy a vietnami háborúban »a dolgok a végső kifejlet felé közelednek-“. A külügymi­niszter szerint azonban nem lehet tudni, hogy a háború mikor er véget, mert »ahhoz Hanoi békeakarata is szüksé­ges". Az AP jelentése szerint Rusk beszédekor nagyobb cso­port tüntető jelent meg »Bé­két Vietnamnak« feliratú táblákat hordozva. A tünte­tők láttán Rusk kijelentette, hogy »jómaga is a vietna­mi béke híve, és az ameri­kai kormány kész feltétel nélkül tárgyalásokat kezde­ni.«

Next

/
Thumbnails
Contents