Somogyi Néplap, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-23 / 45. szám

AZ MSZMP MEGYEI BIZQT TSÁGA É S A M EGYE I TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 70 fillér XXV. évfolyam, 46. szám ^t£^0S,68. február 24., szombat • , iNTtőPv f Kezdeményezzen, öntevékenyen Ünnepi gyűlés a Kremlben a szovjet fegyveres erők jubileuma alkalmából vezérezredest, a Magyar Nép­Az új mechanizmus körül­ményei között megnövekedett a helyi kezdeményezés és öntevékenység lehetősége és szükségessége. A siker elen­gedhetetlen feltétele, hogy az üzemi vezetők — iparban és mezőgazdaságban egyaránt — ismerjék a gazdálkodás szer­vezésének követelményeit, az anyagi alapok bővítésének le­hetséges módjait A felisme­rést okvetlenül követnie kell a kezdeményező lépésnek, az öntevékeny cselekvésnek. Ez a rendszer már az idén is éreztetni fogja hatását például a termelőszövetkezeti beruházások megvalósításá­ban. Régebben az a gyakor­lat alakult ki, hogy a járás ennek is, annak is juttatott valamit a központi keretből, mert akkoriban az adott lé­tesítmény mindenhol hiány­zott, és úgy ítélték meg hogy mindegyik szövetkezetnek szüksége van rá. A későbbi években aztán kialakult bizo­nyos sorrendiség, amely a gazdaságosságot mindjobban előtérbe helyezte. Mégis akad­tak olyan vezetők, akik azt a nézetet vallották, hogy kü­lönösebben nem kell utána­járniuk a dolgoknak, a türe­lem keretet terem, s ami jár vagy jut, azt amúgy is min­denképpen megkapják. Ezt a várakozó álláspontot most sürgősen föl kell adni Erre utalt Németh Ferenc elvtárs, a megyei pártbizott­ság első titkára legutóbb, a segesdi zárszámadó közgyűlé­sen edmondott felszólalásá­ban. Intette a helyi vezető­ket és másokat is: ne várja­nak se járási, se megyei instruktorra, tájékozódjanak ?aját maguk, és intézkedje­nek minden halogatás, této­vázás nélkül. Nincs keretle­bontás, és aki netán még mindig erre várna, az kény­telen lesz majd belátni, hogy elszámította magát, hiszen senki nem adja azf, ami »•jár-«. A gazdaságosság, a jö­vedelmezőség megkapta az őt megillető rangot az irányítás közgazdasági módszerei és eszközei között Ennek a kö­vetelménynek az alapjaira tá­maszkodhat a jól megindo­kolt hitelkérelem is. Ezt a versenyt a banknál alapve­tően az nyeri meg, alá a legjobb feltételeket tudja ajánlani a kölcsön visszafize­tésére a kedvező megtérülés alapján. A kezdeményezésnek az ilyen célok felismerésé­ben, az összes kínálkozó le­nek, amelyeket rajtuk kívül senki más nem vállal és el sem végez. A közgondolko­dásnak egyfajta torzulása ez Is — éppen ezért hívta fel rá a figyelmet nyomatékosan a megyei plénumon Illés De­zső elvtárs, a megyei pártbi­zottság titkára. Kifejtette: ki mennyit ad a köznek, annak arányában részesülhet a köz­javakból. S mindenki csak a saját kötelességének teljesíté­se után formálhat jogot a közösség támogatására. Ne a kérelemmel kezdjük a dol­got, hanem a termelésben reánk váró feladatok teljes vállalásával. Vállaljuk, mert jól felfogott érdekünkben vál­lalnunk kell erőnk megfeszí­tését — ebből a többet ten­ni akarásunknak a készségé­ből már fakadhatnak jogos, teljesíthető és teljesítendő igényeink. A megyei pártvezetésnek a Tegyünk többet Somogyért!- mozgalom céljával meghirde­tett programja is ezen az el­vi alapon nyugszik. Nem sa­ját erőfeszítésünk helyettesí­tésére. hanem fáradságos munkánk hatékonyságának növelésére kérjük a központi támogatást. Régi igazság, hogy aki csak siránkozni és rimánkodni tud, de semmit le nem tesz az ország, a köz asztalára, az bizony nemhogy segítségre, de még csak meg­értésre sem számíthat. Ezt a magatartását ugyanis egy­szerűen nem lehet minősíte­ni. Azt sem hagyhatjuk figyel­men kívül, hogy az új me­chanizmusban még szigorúb­bá váltak a központi segí­tés feltételei. A rendszer, a kor támasztotta igény nálunk a fejlődés. Érthető, hogy a legelmaradottabb vidék, terü­let, ágazat akar a legnagyob­bat előrelépni. Nem teheti másként, csak az önerejéhez párosuló központi támogatás­sal. A tisztuló szemlélet, a rendezettebb állapotoknak és a valós helyzetnek, a lehe­tőségekhez igazított igények­nek a fölismerése így vezet­het el a megye általános fej­lődését továbbra is előmozdí­tó, öntevékeny munka tuda­tos vállalásához. K. J. Pénteken este a Kreml Kongresszusi Palotája az 50- es jubileum jegyében újból zsúfolásig megtelt. A moszk­vai dolgozók és a szovjet fő­város helyőrsége ünnepi gyű­lésen emlékeztek meg a szov­jet hadsereg és haditengeré­szeti flotta megalakulásának dicső 50. * évfordulójáról. Fontosán 5 órakor hosszan tartó, dörgő taps köszöntötte a jubileumi gyűlés díszelnök­ségének tagjait: Leonyid Brezsnyevet, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitká­rát, Alekszej Koszigint, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökét, Nyikolaj Pod- gornijt, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnökét, az SZKP Köz­ponti Bizottsága Politikai Bi­zottságának tagjait, Andrej Grecsko marsallt, a Szovjet­unió honvédelmi miniszterét, a szovjet hadsereg és a ha­ditengerészeti flotta parancs­nokait, valamint a testvéri országok hadseregeinek az ünnepségekre érkezett kül­dötteit, köztük Czinege Bajos Csütörtökön a városi tanács végrehajtó bizottsága megtár­gyalta Kaposvár 1967. évi költségvetésének teljesítéséről szóló jelentést, valamint az új költségvetési tervezetet és az 1968. évi városfejlesztési tervet. 1968-ban csaknem hatvan­millió forinttal gazdálkodhat a város. Az új költségvetési terv az emberről való gon­doskodás fokozását tartja szem előtt. Ennek érdekében a kiadások ötven százalékát kulturális célokra fordítják, az egészségügyre és a szo­ciális kiadásokra tervezett összeg pedig 20 százalékkal magasabb, mint 1967-ben volt. Az 1968-as költségvetési terv pénzügyi forrását az ál­lam által a tanácsoknak száz­százalékosan átengedett be­vételek (a tanács működé­vel kapcsolatos bevételek, piacok, vásárok bevétele, a lakosságtól beszedett adók stb.), valamint az állami tá­köztársaság honvédelmi mi­niszterét. Lelkesen megtap­solták a szovjet hadsereg megalakításában nagy érde­meket szerzett Kliment Vo- rosilov és Szemjon Bugyon- nij marsaitokat, továbbá a kommunista mozgalom olyan veteránjait, mint Anasztasz Mikojan és Borisz Petrov. Az ünnepi gyűlést Viktor Grisin, a moszkvai párttá-’ zottság első titkára nyitotta meg, majd Leonyid Brezs- nyev tolmácsolta a párt, a kormány és a legfelsőbb ta­nács elnökségének a hadse­reghez és a haditengerészeti flottához intézett üdvözletét. Szűnni nem akaró taps kö­zepette adta át Leonyid Brezsnyev az üdvözlet díszes tokba zárt szövegét Andrej Grecskónak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének. Ezután Grecsko marsall mondott ünnepi beszédet. Az ünnepi gyűlés a szovjet himnusz hangjaival ért vé­get (MTI) mogatás megszabott összege képezik. A helyi bevételek együttes összege 13 802 000 fo­rint, az állami hozzájárulás 45 226 000 forint. A város 1968-as fejlesztési tervében a rendelkezésre álló összeg 96 millió forint. Ebből több mint 54 millió forintot fordítanak lakásépítésre, ille­tőleg az ehhez kapcsolódó kommunális beruházásokra. A városi szennyvíztisztító telep felépítésének első üte­mére nyolcmillió, a sántosi vízmű befejezésére pedig 652 OOO forintot irányoztak elő. Ugyancsak jelentős a közvi­lágítás és a vízhálózat fej­lesztésére szánt összeg is. A végrehajtó bizottság az elő­terjesztéseket — a felszólalá-r sokban elhangzott módosító javaslatok figyelembevételé­vel — elfogadta és úgy dön­tött, hogy elfogadásra ajánlja a soron következő tanács­ülésnek is. A vb ezután egyéb napi­rendi pontokat tárgyalt A költségvetési és fejlesztési tervet tárgyalta a várasi tanács vb hetóségek számbavételében van pótolhatatlan szerepe. Út­mutatást, tanácsot adni eb­ben lehet, de a törvényes és szabályos kereteken belül a dolog elintézése, megoldása csakis az adott szövetkezet vezetőire hárul. Kapcsolódik ehhez a végre­hajtás során a saját erőfe­szítés fokozása, az öntevé­kenység szélesebb körű ki­bontakoztatása. A reform kap­csán a gazdasági életben he­lyenként túlteng az egyébként talán nem is indokolatlan igények, kívánságlisták be­nyújtása anélkül, hogy az érdekeltek kellő hangsúlyt adnának azoknak a teendők­Megkezdték a műtrágya szórását a siófoki Egyet­értés Tsz-ben. Holdanként ötven kilogramm pétisót szór ki a búzára Haran­gozó János traktoros és Huszár Miklós gépkezelő. Naponta harminc holdra kerül műtrágya. A csehszlovák munkásosztály győzelmének 20. évfordulójá­ra rendezett dísziinnepscg után: Leonyid Brezsnyev, Kádár János és Wladislaw Gomulka baráti beszélgetése. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálaí) Koszorúzás! ünnepség Prágában A februári népi győzelem 20. évfordulóján, pénteken a Vitkov-hegyen lévő nemzeti pantheonban — Klement Gott- wald, Antonín Zapotöczky és a CSK más elhunyt vezetőinek síremlékénél — koszorú zási ünnepséget tartottak. A Csehszlovák Köztársaság elnökének, a CSKP-nek, a nemzetgyűlésnek, a Nemzeti Frontnak és a kormánynak közös koszorúját a CSKP KB elnökségének tagjai és e szer­vek vezetőd helyezték el. Megkoszorúzták az emlék­művet a Szovjetunió, Lengyel- ország, az NDK,. Magyarország, Románia, Bulgaria és Jugo­szlávia testvérpártjainak kül­döttségei is. A csehszlovák főváros dol­gozói pénteken nagygyűlésen emlékeztek meg a februári győzelem évfordulójáról. A prágai óvárosi téren százez­res tömeg gyűlt össze: fel­vonultak a néphadsereg ala­kulatai és a népi milícia, amely 20 évvel ezelőtt a feb­ruári forradalom napjaiban szerveződött meg először a prágai üzemekben. A dísz­tribünön a csehszlovák párt és kormány, valamint a Nem­zeti Front vezetői mellett he­lyet foglaltak a szocialista or­szágok testvérpártjainak kül­döttségei, köztük az MSZMP küldöttsége is Kádár János­nak, a párt első titkárának vezetésével. A nagygyűlés szónoka An­tonín Novotny köztársasági elnök, a CSKP KB elnökségé­nek tagja volt, majd Alexan­der Dubcek, a CSKP KB el­ső titkára szólt a prágai dolgozókhoz. A nagygyűlés a munkás milícia osztagainak felvonu­lásával ért véget. (MTI) Államtitkárok kinevezése ÜLÉST TARTOTT AZ ELNÖKI TANÁCS A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendeletet alkotott az államtitkári tisztség létesí­téséről. Az országos hatáskörű szerv vezetésével megbízott állam­titkár a kormány által megha­tározott ügykörben az állami szervekre, vállalatokra és egyéb gazdálkodó szervekre kötelező rendelkezést bocsát­hat ki. A rábízott feladatok el­látásáért és a törvényesség megtartásáért az országgyűlés­nek és a kormánynak felelős. Az országgyűlés ülésein ta­nácskozási joggal részt vehet, Az Elnöki Tanács dr. CsiTfós Nagy Bélát, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökét; dr. Dabrónaki Gyulát, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnökét; Dégen Imrét, az Országos Vízügyi Hivatal ve­zetőjét; dr. László Andort, a Magyar Nemzeti Bank elnökét; dr. Péter Györgyöt, a Közpon­ti Statisztikai Hivatal elnökét; Prantner Józsefet, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökét államtitkárrá kinevezte. Az Elnöki Tanács megerősí­tette a Magyar Népköztársa­ság és a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság kormányai között Hanoiban kötött egész­ségügyi egyezményt. Az öt év­re szóló megállapodás a két testvéri szocialista ország együttműködésének további erősítését és a szabadságáért küzdő hős vietnami nép segí­tését szolgálja. Az Elnöki Tanács 1968. áp­rilis 21-re Fejér megyében a 4-es számú, Zala megyében pe­dig az 5-ös számú országgyű­lési képviselői választókerület­ben új választást tűzött ki az általános választások óta meg­üresedett országgyűlési képvi­selői helyre. Az Elnöki Tanács megtár­gyalta és elfogadta az állam­polgársági törvény végrehaj­tásának múlt évi ügyintézésé­ről, tapasztalatairól szóló je­lentést. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet alkotott a testnevelési és sportmozgalom társadalmi irányításáról. A Magyar Testnevelési és Sport­szövetség a sportegyesületek szövetségeként működő társa- -dalmi szervezet. Az MTS lát­ja el a testnevelési és sport- mozgalom egységes irányításá­val, összehangolásával és el­lenőrzésével kapcsolatos fel­adatokat, amelyeket a külön­böző állami és társadalmi szer­vekkel együttműködve alakít ki és valósít meg. Szervezetét és működését az MTS kongresszusa által elfo­gadott alapszabály, az önálló társadalmi szervezetként mű­ködő sportegyesületek szerve­zetét és működését pedig a kongresszus által kiadott min­taalapszabálynak , megfelelő sportegyesületi alapszabály határozza meg. Az MTS és a sportegyesületek tulajdonában, kezelésében vagy használatá­ban lévő vagyonról az alap­szabály, illetve külön jogsza­bály rendelkezik. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt * * * Az Elnöiki Tanács törvény- erejű rendelete alapján hozott kormányhatározat szerint a Magyar Testnevelési és Sport- szövetség új feladatokat is el­lát. Többek között: vélemé­ny ezési jogkört gyakorol az is­kolai kötelező testnevelés irá­nyításában; javaslatot tesz a népgazdasági terv sportfej­lesztésre vonatkozó részének kialakításához; határoz az ál­lami támogatás elosztásáról és ellenőrzi rendeltetésszerű fel- használását; gyakorolja a .sportlétesítmények kezelésé­vel. használatával és igénybe­vételével kapcsolatos jogkört. ÍMTJj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents