Somogyi Néplap, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-20 / 42. szám
Szerda, 1968. február 21, 3 ÍOMOGTiNÉPLAP 1 A „tiszta“ pártmunka helyett Naponta száz mázsa kukoricát morzsolnak le géppel a gyékényesi Március 15. Tsz asz- szonyai. A szemes kukoricát a darálóba szállítják, a csutát a tsz-tagoknak adják el. A mechanizmus és a hír ói munka BESZÉLGETÉS DR. IGNÁCZ PÁLLAL, A MEGYEI BÍRÓSÁG ELNÖKÉVEL Az új gazdaságirányítási MAGA A KIFEJEZÉS, »tiszta'“ pártmunka, régebbi keletű, de akkor fogalmazódott meg, amikor már arról vitatkoztunk: hogyan is kell majd továbbfejleszteni, tökéletesíteni a pártmunka stílusát, módszereit a gazdaságirányítás új rendszerében. Ezt azért említem, mert igazságtalan dolog lenne, ha e megfogalmazással a régi irányítási rendszerben végzett pártmunkára az öncélúság bélyegét sütnénk. Az üzemi pártmunka ugyanis akkoir sem önmagáért volt, hanem — jóllehet más eszközökkel — az eredményesebb termelőmunkát volt lúvatva segíteni. Nem véletlenül tettük tehát idézőjelbe a tiszta szót. Azt akarjuk kifejezni vele, hogy a mai feladatokhoz, a mai igényekhez mérten válna bizonyos fokig öncélúvá a pártmunka, ha nem tökéletesítenénk, he nem fejlesztenénk azt tovább az új gazdaságirányítási rendszer kívánta igényeknek megfelelően. Milyen értelemben beszélhetünk mégis »tiszta« pártmunkáról a múltra vonatkozóan? Olyan értelemben, hogy a régi irányítási rendszerben a pártszervezetek, gyakran figyelmen kívül hagyták a gazdasági tényezőket. Tévedés ne essék: nem a mindennapos operatív jellegű tennivalókat (ezekkel túlontúl is sokat foglalkoztak), hanem azokat, az egész üzem életére, munkájára kiható nagy jelentőségű feladatokat, amelyek tulajdonképpen eldöntötték a termelés sorsát. Ez viszont az esetek többségében nem az ő hibájuk volt, hiszen a gazdasági vezetés önállóságának hiánya, a kezdeményezési lehetőségek gyér volta, a szigorúan előírt mutatók szorították szűk határok közé a párt- szervezetek kezdeményező készségét. Vagyis az ellentmondások nem azért keletkeztek a múltban a gazdasági életben, mert a pártmunka vált korszerűtlenné; ellenkezőleg, a gazdaság irányításának régi rendszere avult el, s vele a pártmunka bizonyos módszerei is. A gazdaságirányítás reformja éppen a párt kezdeményezésére indult meg, s a pártszervezetekben legalább annyi bátor és hozzáértő híve volt a gazdaságirányítás új rendszerének, már a kidolgozása idején, mint a gazdasági vezetők között Mégis, a régi módszerek továbbélése reális veszély. Ezért kell újból és újból, mégha a »tiszta« pártmunka kiélezett megfogalmazásával is, megmutatni a különbséget a régi és az új módszerek között. AZ ÜZEMI PARTSZERVEZETEKNEK ma nem a szakmai hiányosságok, gyengeségek apró megnyilvánulásait kell kutatniuk, hanem az üzem gazdálkodásának egészét érintő kérdéseket. Pontosabban: azt a láncszemet kell megtalálniuk, amelyet megragadva, a termelőmunka egészét áttekinthetik, s amelynek révén az. egész termelőtevékenységet helyes irányban befolyásolhatják. Alapos hely- zettismeretre van tehát szükségük a pártszervezeteknek. A múltban a központilag előírt mutatókból indultak ki, w.ost a lehetőségek, a maximális igényeket támasztó mutatók kimunkálása magának az üzemnek a feladata. Ez pedig azt jelenti, hogy a pártszervezetek korábbi passzív szerepe, amikor a felülről kapott tervmutatókhoz, gazdasági direktívákhoz csak asszisztálhattak, lényegesen megváltozott. S ,hogy mennyire mernek és tudnak élni a kínálkozó lehetőségekkel, ebben rendkívül fontos tényező a politikai szemlélet. Korábban a politikai munkának elsősorban azt a célt kellett szolgálnia, hogy hiánytalanul teljesítsék a központilag előírt mutatókat, s ez egyet jelentett a népgazdasági érdek érvényesítésével. Most viszont magának az üzemnek kell önállóan beleillesztenie a gyár érdekét a népgazdasági érdekláncolatba; az egyénét az üzemi, a csoportérdek láncolatába. Ehhez pedig nemcsak közgazdasági, hanem politikai szemléletmódra is szükség van, hiszen az érdekek nemegyszer összeütközések, ellentmondások útján törnek maguknak utat, s azokat összhangba hozni politikai munka nélkül lehetetlen. Ezért nélkülözhetetlen a politikai munka, amely miközben a tények, a helyzet, a dolgozók javaslatainak ismeretében befolyásolja a gazdasági döntéseket, ezt úgy teszi, hogy közben ismeri, szem előtt tartja a társadalmi szintű érdekeket is, politikai látásmóddal ítél, dönt az üzemi kérdésekben. A GAZDASÁGI és POLITIKAI MUNKA, a gazdasági és politikai hozzáértés igénye tehát szervesen egybefonódik, feltételezi egymást. Ilyen értelemben tehát nincs > tiszta« politikai munlía a termelést segítő munkában. A politikai munka már ott kezdődik, amikor' az üzemekben kidolgozzák a gazdasági terveket, amikor meghatározzák a fejlesztés irányát, és folytatódik azzal, hogy a helyesen megállapított célok érdekében, a »tisztán« közgazdasági eszközökön túl, politikai eszközökkel is segítik a végrehajtást. A pártmunkának a termeléssel közvetlenül ossz ■ nem függő eszközei sem tisztán politikai eszközök, legalábbis az öncélúság értelmében nem. Ez azt jelenti, hogy például a pártoktatás sem szalcadhat eí; a konkrét üzemi gazdasági kérdésektől, még kevésbé, mint a múltban; azt jelenti, hogy az agitáció nem a jobb munkára váló általános felhívásokkal mozgósít (»termeljünk többet, jobbat«), hanem mindenekelőtt a lehetőségeket mutatja meg, a technikai, köz- gazdasági feltételekben és az emberekben rejlő többletlehetőségeket is. S ismét csak nem olyan módon, hogy »többre vagyunk képesek, elvtársak«, hanem konkrét követelményeket szab, a helyzet alapos ismeretében kézzelfoghatóan mutatja meg, hol, hogyan lehet még többet és jobbat elérni. A gazdasági vezetőkkel való foglalkozás, a pártszervezetek vezetőségi tagjainak, a pártcsoportvezetőknek a segítése sem lehet általános jellegű, hiszen a káderekkel nem önmagukért foglalkozunk, hanem konkrét cél, a munka hatékonyabbá tétele érdekében. De sorra vehetnénk a pártmupka többi területét is. A tanulság ebben foglalható össze: a konkrét helyzet és a lehetőségek teljes ismeretére, bizonyos kérdésekben pedig szinte szociológiai igényű tájékozottságra van szükség ahhoz, hogy a pártmunlca feladatait ne általában, hanem konkrétan határozhassuk meg, s a leginkább megfelelő módszereket alkalmazzuk. Így lesz igazán hatékony a politikai munka; az általános politikai célok, követelmények így kerülnek emberközelbe, fordítódnak le konkrét feladattá az egyszerű munkás számára is. EGYSÉG ÉS HARMÓNIA. A gazdasági feladatok és a politikai feladatok egységének megteremtése, az ebben a szellemben végzett munka — ez tehát a pártszervezetekkel szemben támasztott követelmények lényege. Ha megvan az egység, a harmónia a gazdasági és politikai célok és tevékenység között, akkor a pártmunka sohaseín válik öncélúvá, és megfordítva: a gazdasági munkának is mindig meglesz a politikai tartalma. (Tudósítónktól.) Közvetlenül a befejezés előtt állnak a barcsi járásban a termelőszövetkezeti zárszámadási közgyűlések. A mérlegek ösz- szesítésével a járási tanács pénzügyi osztályán pontos adatokat munkáltak ki a múlt évi gazdálkodás elemzéséhez. A szövetkezetek együttesen 207 millió forint árbevételt értek el tavaly, amely mindössze egymillióval kevesebb az 1966. évinél. Ha figyelembe vesszük, hogy egész sor természeti csapás érte a barcsi járást — az emlékezetes hatalmas jégverés, amely Barcs környékét sújtotta és a nyárt szárazság, amely károsan hatott a burgonyatermelésre —, akkor a tsz-ek eredményeit ed kell ismerni. Több nagy szövetkezet, így a barcsi Vörös Csillag és a szu- loki Petőfi Tsz nem tudott elérni annyi árbevételt, mint 1966-ban. (Tudósítónktól.) Vasárnap rendezték meg a siófoki járásban a mezőgazdasági Ki mit tűd? első elődöntőjét. Az ádán- di körzeti elődöntőn huszonhat, a siófoki körzeti vetélkedőn, a Ba- latonújhelyi Állami Gazdaságban tizenöt versenyző vett részt. A versenyzők a növénytermelés, állattenyésztés, zöldségtermelés, gyümölcs- és szőlőtermesztés, mezőgazdasági gépészet területéről kaptak kérdéseket. Ezenkívül úgynevezett mezőgazdasági totót is rendeztek. Az ádándi körzeti Ki mit tud?-ot Juhász Imre balatonszabadi tsz- tag, a siófoki körzeti vetélkedőt A legutóbbi statisztikai felmérés szerint januárban félmillióval volt nagyobb az ország sertésállománya, mint az előző év azonos időszakában Ebből a többletből $00 ezret a háztáji gazdaságokban találtak, 170 ezret a termelőszövetkezetek közbe telepein és rendszer bevezetésével számos új jogszabály jelent meg. A mechanizmus reformja nagyrészt a szocialista jogrendszer reformját is maga után vonta, de az új szellemű jogalkotás még nem fejeződött be. Már kiadták az eddig megjelent jogszabályok első ezer oldalas gyűjteményét, rövidesen a második rész is elhagyja a nyomdát A termelésnek megfelelően alakult az egy dolgozó tagra jutó részesedés. A járási átlag 14 368 forint. A legnagyobb a barcsi Vörös Csillag 23 000 forintos átlaga. Rinyaújlakon 19 000, Kálmáncsán 18 800, Da- rányban 17 000 forint jutott dolgozó tagonként. Sajnos a szövetkezetek több mint fele nem érte eü a járási átlagot Négy termelőszövetkezet pedig mérleghiánnyal zárt. A szövetkezetekben 6364 tag vett részt a közös munkákban. Ha 10 órás munkanapot veszünk figyelembe, akikor 76 forint az egy munkanapra eső díjazás járási átlaga. Természetesem a szövetkezetek között ebben a tekintetben is nagy az eltérés. A barcsi Vörös Csillag 101 forintjával szemben Bélaváron például 42 forintot ér a munkanaponkénti átlag- kereset pedig Vőneki Gyula, a Balatonújhelyi Állami Gazdaság agronómu- sa nyerte meg. A nyertesek _s a helyezettek tárgyjutalmakat: fényképezőgépet. étkészletet, kávéfőzőt, kávéskészletet és szakkönyveket Is kaptak. A siófoki járásban a közeljövőben még két körzeti mezőgazdasági Ki mit tud?-ot rendeznék a szó- ládt és a kőröshegyi körzetben. A négy körzeti vetélkedő négy-négy legjobb versenyzője a járási versenyben méri majd össze tudását, és a legjobb három versenyző vesz részt a siófoki járásból a megyei mezőgazdasági Ki mit tud? döntőn. 30 ezret az állami gazdaságokban. A sertéslétszám növekedése elsősorban a kocaállomány stabilizálására tett intézkedéseknek, a süldőfelvásárlási árak javításának és a korábbinál kedvezőbb szerződéskötési feltételeknek köszönhető. Fölkerestük dr. Ignácz Pált, a Megyei Bíróság elnökét, s az új gazdaságirányítási rendszer és a bírói munka kapcsodatá- róil beszélgettünk vele. — Mivel a reform a társadalmi és a gazdasági élet úgy szólván minden területét érinti, természetes, hogy sok új jogszabályt alkottak. Mire volt elsődlegesen szükség? —, Hogy a mechanizmus eredményesen induljon, a munkaviszonyok gyökeres átalakítása után meg kellett teremteni az új munkaikódexet, továbbá az új termelőszövetkezeti kódexet, hogy megalapozzuk a termelőszövetkezetek vállalatszerű működését. Ahhoz pedig, hogy biztosítsuk a vállalati önállóságot, szót kellett választani a hatósági és a gazdasági jogköröket A múlt év végéig már megjelentek azok a jogszabályok, melyek feltétlenül szükségesek a reform első fázisához. Ezek túlnyomó többsége a gazdaság- szervezési és államigazgatási feladatok megoldását szabályozza. Külön ki kell emelni az állami vállalatokra érvényes kormányrendeletet, amely pontosan elhatárolja az alapító szerv és a vállalat jogait jogot teremt az induló vagyonhoz, az önálló vállalati tevékenységhez, a vállalati terv megállapításához stb. — Több jogszabály foglalkozik a gazdasági szerződések különböző fajtáival. Ezek a szabályok alapvetően új gazdasági szerződési rendszert alakítottak ki a gazdasági szerződések változatos sokaságával. A legfontosabb szerződésfajták a mezőgazdasági termények, áruik és állatok árukapcsolataiban a mezőgazdasági termékértékesítési szerződések, az ipari és a kereskedelmi áru- kapcsolatokban a szállítási szerződések, valamint a beruházási jellegű vállalkozási szerződések. Hozzá kell tenni, hogy az idevonatkozó jogszabályok az általánostól eltérnek, de a szabályoktól a szerződő felek szabadon eltérhetnek, és gazdasági megállapodásaikat a maguk választotta szerződésfajta keretében köthetik meg. Nagy jelentőségűek a gazdálkodó szervek kooperációs tevékenységét szabályozó társulások. A vállalatok és a termelőszövetkezetek egyaránt létrehozhatnak egyszerűbb társulásokat vagy jogász vezetésével különálló szervezettel és vagyonnal rendelkező közös v állalkozásofcat. — Hogyan hatnak az új jogszabályok a régiek alkalmazására? — A hatályban tartott régi jogszabályokat természetesen nem lehet úgy alkalmazni. hogy azok ellentmriadjanak az új gazdaságirányítási rendszer koncepciójának. Ezt megfelelő körültekintéssel el is lehet érni. Az új földtörvény végrehajtása jelentős feladatit ró a telekkönyvezésiben is. Ki kell javítani a földreform, az államosítások végrehajtása során keletkezett hibákat. A következő lépés a telekkönyv és az állami földnyilvántartás adatainak egyeztetése lesz, majd a belterületi és a zártkerti ingatlanok új telekkönyvezése. Mindezt olyan formában kell megoldani, hogy a tulajdoni változásokat át bid jak veze..'v. Ezért szükséges a tsz-ek telekkönyvi adatainak Kiegészítése a közös használatú belterületi és zártkerti ingatlanokkal. A közeljövőben meg kell kezdeni az erdőrendezés telekköny- vezését is. — Hogyan készültek föl a bírák az új feladatok végrehajtására? — A bíróság vezetői és a bírák egyaránt ma azt tartják egyik legfontosabb feladatuknak, hogy a gazdasági életünkben bekövetkezett gyökeres változások a jogalkalmazás területén is zökkenőmentesen valósuljanak meg. Az új joganyag megismerésén túl új szemléleti mód kialakítása is szükséges. Ehhez elkerülhetetlen, hogy a bírák elsajátítsák a reform általános célkitűzéseit, alapvető elveit. Ebben a munkában sokat segített a bíróság pártszervezete is, taggyűlésen foglalkoztunk az eddigi eredményeink értékelésével, a további feladatok ismertetésére pedig pártnapo; tartottunk. E hónap elején a Megyei Bíróság polgári kollégiuma a járásbírósági elnökök és a járásbírák részvételével megtárgyalta azokat a feladatokat, melyeket a jogalkalmazás során meg kell valósítani. Ez csak az elemző munka kezdete, de ez a gyakorlati problémák megismerése során tovább folytatódik. — Milyen szervezeti intézkedésekre van szükség? — Várható, hogy a polgári peres ügyvitel összetétele megváltozik. Ahol ezt a létszám megengedi, nagyobb szakosításra van kilátás, így például a Kaposvári Járásbíróságon, de szóba jöhet a siófoki és a lengyeltóti járásbíróságon is. Kívánatos, hogy a termelőszövetkezeti, újítási és közületi pereket egy bíró tárgyalja. Biztos vagyok abban, hogy a bírák mindent megtesznek az új gazdaságirányítási rendszer sikeréért, mint mindenki, áld részt vállalt ebből a felelősség- teljes munkából. M«stef|egyét, bérletét vonatramitűbuszra biztosítóssal kérje! (6801) F. J. 14 368 forint az átiairészesedés a barcsi járás termelőszövetkezeteiben MEZŐGAZDASÁGI KI MIT TUD? Félmillióval nagyobb a sertésállomány a tavalyinál Pintér Dezaé
