Somogyi Néplap, 1968. február (25. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-18 / 41. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ära: 1 forint MSZ M P M EG Y E IBI ZÓ ft SÁG A M EGYEI TANÁCS LAPJA XXV. évfolyam, 41. szám 1968. február 18., vasárnap A testvéri barátság okmánya Nemzeti történelmünk fontos dátumáról emlékezünk meg a mai napon: húszéves az 1948-ban meg' ütött első magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény. E szerződés a magyar felszabadulás betetőzését jelentette, és azóta is szocialista fejlődésünk egyik legfontosabb garanciája. A felszabadulás után a dolgozó tömegek előtt fokozatosan rajzolódtak ki az új, népi demokratikus, szocialista Magyarország körvonalai. A magyar—szovjet szerződésnek döntő része volt abban, hogy ez nem maradt ábrándkép, hogy népünk sikeresen meg tudta vívni szocialista forradalmát, képes volt kemény osztályharcban megvédeni népi demokratikus rendjét, helyt tudott állni az imperialista hatalmak nagy erejű nyomásával szemben is. Húsz esztendő nem nagy idő a történelem mércéjével mérve. E két évtized alatt azonban a magyar társadalom gyökeresebben átalakult, mélyrehatóbban megváltozott, mint korábban, egymást váltó egész történelmi korszakok, századok folyamán. Eredményeink, amelyekre visszatekinthetünk, elválaszthatatlanok a Szovjetunióval való szoros baráti együttműrödéstől. A magyar—szovjet kapcsolatok olyan új típusú viszony iskolapéldái, amelyek elképzelhetetlenek a tőkés rend- körülményei között. Ez olyan szövetség, amelyet a célok, az eszmék és az érdekek közösségének tudata éltet. Bebizonyította, hogy a szovjet állam mindenkor mellettünk állt: sikereink időszakában és a kritikus órákban egyaránt. E szövetség örökre véget vetett annak a történelmi periódusnak, amikor népünk — mint más kis népek is — egyszerű gyalogfigura volt a történelem sakktábláján. Világszerte megnövekedett hazánk nemzetközi tekintélye, s ebben alapvető része van annak, hogy — az MSZMP és kormányunk politikájának megfelelően — egész népünk ügyének tekintjük barátságunk erősítését a Szovjetunióval. . Napjainkban, amikor az imperializmus fokozza agresszivitását a szocialista közösség országai ellen, amikor a Pentagon hadiköltségvetései rekordmagasságot érnek e*, e barátság jelentősége különösképpen nyilvánvaló. Hazánk tagja a Varsói Szerződésnek és szövetségese annak a Szovjetuniónak, amelynek népe — nem kis áldozatok árán — a legkorszerűbb katonai erőt, a világon páratlan védelmi eszközöket hoz létre. Ez a döntő biztosítéka határaink sérthetetlenségének, annak, hogy népünk a békés építőmunkára, a szocialista Magyarország megteremtésének történelmi feladataira összpontosíthatja alkotóerőit. A szovjet—magyar kapcsolatok dinamikus fejlődése áthatja életűink minden területét. A magyar—szovjet hosszúlejáratú és éves megállapodások jelentősen hozzájárulnak népgazdaságunk egészséges, tervszerű fejlődéséhez, az életszínvonal emeléséhez. Szüntelenül erősödnek kulturális és emberi kapcsolataink. Évről évre több szovjet vendéget köszönthetünk országunkban, s mind több hazánkfia látogat Moszkvába, Leningrádba, Kijevbc. Két évtized nem nagy idő egy nemzet életében. Mégis alkalmat ad arra, hogy ismét levonjuk újabbkori történelmünk legfontosabb tanulságát: a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés legfontosabb diplomáciai okmányunk, további felemelkedésünk biztosítéka. Vj_ ______________J a C satorday Károly felszólalása a Biztonsági Tanácsban Pénteken magyar idő szerint 22.30 órakor rendkívüli ülésre ült össze a Biztonsági Tanács, hogy megvitassa a Dél-afrikai Köztársaság hatóságainak 33 dél-afrikai hazafi ellen lefolytatott törvénytelen bírósági eljárását, illetve az ellenük hozott ítéletet. A péntek esti ülésen felszólalt Pakisztán, Szenegál, Dánia, Chile, Kanada, az Egyesült Államok, Magyarország, Guayana, Franciaország és a Szovjetunió képviselője. A tanács magyar tagja, Csatorday Károly nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képviselő- je megállapította: Dél-Afrika sorozatosan sérti meg az ENSZ határozatait, könyörtelen uralmat gyakorol az országban és Délnyugat-Afrikában, amelyet a világszervezet döntése ellenére tart hatalmában. »A dél-afrikai kormány tudja, hogy a tanács néhány tagja, bármit mondjon is a tanácsteremben, egyetlen olyan lépést sem tesz, amely arra utalna, hogy a gondosan megfogalmazott elítélő szavakat tettek támasztják alá — hangoztatta Csatorday Károly. — A dél-afrikai kormány tisztában van azzal, hogy az országban állandóan növekszenek az amerikai, angol, nyugatnémet beruházások, s a kisebbségi rendszer vezetői tisztában vannak azzal, hogy az ötmilliárd dolláros tőkeberuházás és annak profitja hangosabban beszél, mint az esetleges elítélő nyilatkozat.« A Magyar Népköztársaság minden olyan döntést támogat, amelyet a Biztonsági Tanács szükségesnek tart a Dél- Afrikában illegálisan elítélt délnyugat-afrikai hazafiak mielőbbi szabadon bocsátásának biztosítására — mondotta a magyar küldött. Közgl háromórás vita után a Biztonsági Tanács ülését elnapolták hétfőn délutánra. (MT'.'t Az elnök Westmoreland pártjára kelt Johnson elnök, aki a jövő héten találkozik V Thant ENSZ-főtitkárral, pénteken este lehűtötte még a mérsékelt reményeket is a vietnami kibontakozásra. A Fehér Házban rendezett sajtókonferencián utalva felelős északvietnami tényezők legutóbbi megnyilatkozásaira, amelyekből kitűnt, hogy a tárgyalások megkezdődnek, mihelyt a VDK ellen megszűnnek az amerikai bombatámadások, Johnson azt állította, hogy a különbség csupán a -megkezdődhetnek« és a -megkezdődnek« értelmében állnak fenn. Johnson még világosabban beszélt, amikor a tárgyalások elutasítását azzal magyarázta, hogy következtetéseit U Thant ENSZ-főtit- kár és mások legutóbbi diplomáciai puhatolózásaiból szűrte le. Elhatárolta magát Wilson miniszterelnöknek at- tói a kijelentésétől is, hogy »Washington és Hanoi állásNcgyrenév után Felmérik a Drávát Eltávolítják a hídroncsokat — Szabályozzák, hajózhatóvá teszik a folyót Közös magyar—jugoszláv vízi erőmű? A magyar—jugoszláv vízügyi bizottság határozata értelmében nagyarányú f elmére« munka kezdődött a Dráván. Felmérik a meder alakját, a mélység váltakozásait, a vízáramlás irányát stb. A felmérésre részben azért van szükség, mert a két ország vízügyi szakembereinek nincs pontos képük a mai Dráváról. A legutóbbi felmérés ugyanis még 1929-ben, tehát csaknem negyven évvel ezelőtt történt Ami az akkor készült térképeken medernek van jelölve, az számos helyen szárazföld már, és fordítva. Bár már a XVIII. században megkezdődött a folyó szabályozása, s 1887-től napjainkig 200 millió mai forintnak megfelelő összeget költöttek a Drávára (csaknem félmillió köbméter követ és 462 ezer köbméter rozsét építettek be, nagyobb részt még az első világháború előtti években), a szakemberek még ma is szabályozatlan folyónak minősítik a Drávát. Amint a Dél- dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei elmondották, a 140 kilométer hosszú közös, magyar—jugoszláv szakaszból 55 kilométer még teljes szabályozásra szoruló, 21,5 kilométer p>edig csak részben szabályozott. Az árvízvédelem is megköveteli a folyó szabályozását, hiszen csak akkor célszerű megépíteni a költséges árvíz- védelmi berendezéseket, ha előzőleg megszüntetik a partvándorlást. Szabályozást kívánnak a hajózási igények is. Az első világháború végéig ugyanis jelentős mértékű hajózást bonyolítottak le a Dráván: a barcsi téli kikötő, illetve tárházak még ma is dokumentálják azt az időszakot. Később azonban a szabályozás elhanyagolása miatt megszűnt ez a lehetőség. Nem lehet ugyanis hajózni ott, ahol a hajósok nem ismerik a folyó medrét, s nem tudják, hogy hol milyen mély a víz. Megjegyezzük, hogy a Dráva- szabolcsmál, Zalátánál és Barcsnál visszamaradt második világháborús hídroncsok eleve lehetetlenné tettek minden hajózást A drávaszaboicsi roncsokat az elmúlt évben távolították el, a zalátai és barcsi roncséi takarítások most vannak folyamatban. A szabályozás mellett szól az is, hogy az ún. elfajult, tehát helyenként igen seké- lyes, kisebb-nagyobb zátonyok tömegével telt folyó medrében helyenként nagyon összetorlódhat a jég, s a jégtorlaszok árvizet idézhetnek elő. Végül, a vízi erő kihasználás is megkívánja a szabályozást. A szakemberek szerint ugyanis a folyó esése, víztömege alkalmasnak látszik arra, hogy esetleg vízi erőművet építsenek a Dráván. Mindkét ország érdeklődik e lehetőség iránt, s mindkét ország szakemberei tanulmányozzák ezt a témát Az előzetes számítások szerint a szabályozási költségek másfélmillió forintot tesznek ki kilométerenként— a part egyik oldalán. A 140 kilométeres szakasz miagyar oldalának szabályozása tehát mintegy 200 millió forintot emészt majd fel. A két ország között 1958 óta alakult ki szorosabb együttműködés a Dráva szabályozása céljából. Már akkor elhatározták, hogy szabályozni fogják a Matty és Drávaszabolcs között fekvő, mintegy tíz kilométeres folyószakaszt, ami azóta megtörtént. Most a Drávasza- bolcstól Majláthpusztáig terjedő, ugyancsak tíz kilométeres szakasz szabályozására készítenek mindkét részről kiviteli terveket, s a jövő évben kezdenek hozzá a munkához. Mindemellett — a két ország megállapodásának megfelelően — a 140 kilométeres folyószakasz más részein is hozzálátnak az előzetes szabályozási munkákhoz, elsősorban ott, ahol sürgős a beavatkozás. pontja között már csak kevés a különbség«. Ezután hangzatos szavakkal kelt Westmoreland tábornok pártjára, akiről egy képviselő két nappal ezelőtt azt mondta, hogy leváltása küszöbön áll. A tábornok — mondta Johnson — »külföldi kampány« áldozata. Westmoreland tábornokot választanám, ha megkérdeznék, ki vezessen engem harcba Vietnamban« — mondotta Johnson, majd hozzáfűzte: reméli, hogy Westmoreland sorsával kapcsolatban elülnek a pletykák. Johnson elnök megragadta az alkalmat, hogy eloszlassa azokat a híreket, amelyek szerint a hadvezetőség nagy nyomást gyakorol rá atomfegyverek bevetésére Vietnamban. Azt állította, hogy nukleáris fegyverek alkalmazására vonatkozólag »sohasem kapott ajánlást«. »Ez egyike a legszömyűbb döntéseknek, amelyeket egy elnök csak hozhat« — mondotta, majd lezártnak nyilvánította a kérdést Johnson elmondotta még, hogy a Vietnamban levő amerikai katonaság létszámát még az idén 525 ezres szintre emelik. Hozzáfűzte azonban, mihelyt ezt a létszámot elértéit, ő folyamatosan felülvizsgálja a kérdést, és »minden szükségesnek mutatkozó lépést« megtesz, hogy »embereink sikerrel végezzék küldetésüket Befejeződtek Kaposváron a népfrontválasztások Donneriak beszéltek a jövőről Az érdeklődés a városrészük szeretete hozta el a donneriakat pénteken este a Bartók Béla Általános Iskolába. Zsúfolásig megtelt a hatalmas terem az eső. a járvány és az esti jó tv-műsor ellenére. A padokban öregek és fiatalok szoroskodtak együtt, hogy részvevői lehessenek a választási gyűlésnek, amelyen ott volt Tóka La- josné városi népfronttitkár és Tóth János tanácselnök-helyettes is. Az úttörők kedves és színvonalas műsora után Tóth Márton iskolaigazgató nyitotta meg a gyűlést, majd dr. Gáts Attila, a körzeti népfrontbizottság alelnöke számolt be négy év munkájáról. Élénk derültséget keltett a jelenlevőkben, amikor beszéde végén fölidézte a négy évvel ezelőtti beszámoló néhány mondatát. Milyen távol vannak már azok a gondok! Az akkor felpanaszolt hibákat orvosolták. Utak, járdák épültek a Domb, a Kertész, a Rét, az Iszák, a Micsurin, a Jedlik Ányos és a Hámán Kató utcában, s most már kényelmesebb az itt lakók élete. A népfrontbizottság mindig kiállt a környék utcáiért különféle fórumokon, s a tanácstagok is szenvedélyesen szólaltak fel a tanácsüléseken. Teljesült a donneriak régi kívánsága, megépült a város szennyvíz-főcsatornája, s hamarosan megtervezik a Donner és a Cser csatornázását. Korszerűsödött a világítás. A népfront javaslatára megszüntették a balesetveszélyes lépcsőt a Bartók Béla utcában. Megkezdődött a Jókai liget rendezése, korszerű pavilon épült előtte. Üj buszvárókat állítottak és állítanak fel. S hogy mit kap e városrész? Több mint hárommilliós költséggél bővítik az általános iskolát. Utat építenek a Mikszáth, a Saliai.a Géza utcában, járdát a Gi- licze, a Kapós:’étsor, a Liszt Ferenc, a Táncsics utcában és • Kandó közben. Bővítik a víz- és villanyhálózatot. Két év múlva korszerűsítik a Bartók Béla utat. Tízen szóltak hozzá a beszámolóhoz. Mindnyájan elismerték a Donner fejlődését, azonban kérték az elhanyagolt Zrínyi és Hegyalja utca járhatóvá tételét, a Micsurin utcai áldatlan állapotok megszüntetését. A János és a Rózsa utca, a Tisza, a Duna, a Körös és a Maros utca gondja is szóba került. Volt, akii a Kapos-hegy rendezését javasolta, hogy ne zúduljon le a sár a környező utcákba. Szinte mindenki beszélt a nyilvános telefonról. Legalább hármat kellene elhelyezni a városrészben, hogy orvosért, mentőért lehessen telefonálni. Tóth János, a városi tanács vb elnökhelyettese válaszolt az elhangzottakra. Elmondta, milyen lelkesen küzdenek az itteni tanácstagok a fejlesztésért. A Mikszáth utcai útépítés ennek eredményeként maradt bent a költségvetésben, a többi tanácstag ugyanis először ellenezte. Az elnökhelyettes a felajánlott társadalmi munkát örömmel fogadta a tanács nevében. Tóth Márton zárszava után megválasztották a népfrontbizottságot. Elnöke Szabados József, két alelnöke Tóth Márton és dr. Gáts Attila, titkára pedig Lantos Péter lett. A donneri választógyűlés volt a városban az utolsó, Kaposváron ezzel befejeződött a népfrontválasztás. V. «. „II profit hangosabban beszél, mint az elítélő nyilatkozat“ Cttörök köszöntik a gyáiee részvevőik
