Somogyi Néplap, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-09 / 6. szám

Kedd, 19f>8. január 9. 5 SOMOGYI NfPLAP MA MOZIK Vörös Csillag: NORMÁLIS ELET. Szélesvásznú francia film. Csak 16 éven felülieknek. Kísi- rő műsor: Szántóföldek tenge­re. Előadások: 5 és 7 órakor. (L 10-ig.) Szabad Ifjúság: TEGNAP, MA, HOLNAP. Színes, széles­vásznú, olasz film víg játék. Csak . 16 éven felülieknek. Előadások; 4, 6 és 8 órakor. (I. 10-ig.) TELEVÍZIÓ Budapest 8.05: Számtan—mértan. (Ált. isk. V. oszt.) Gondolkoztató fel­adatok megoldása a szorzás és osztás felhasználásával. — 9.00: Környezetismeret. (Alt. isk. IV. oszt.) A vas. Hogyan készül a kerékpár? — 9.56: Történelem. (Ált. isk, V. oszt.) Az athéni de­mokrácia. — 11.05: Kémia. (Alt. isk. Vin. oszt.) Vegyérték, egyéniét. — 13.35: Számtan— mértan. (Ism.) — 14.30: Környe­zetismeret. (Ism.) — 15.25: Tör­ténelem. (Ism.) — 16.10: Kémia. (Ism.) — 17.58: Hírek. Időjárás. — 18.05: Legyen a vendegünk. Helyszíni adás a Fővárosi Mű­velődési Házból. — 18.45: Iro­dalmi képeskönyv. (Ism.) — 19.50- Esti mese. — 20.00: Tv- híradó. — 20.20: Liverpool—FTC Vásárvárosok Kupája labdarúgó- mérkőzés. Közvetítés Liverpool- bóL — 22.20: Tv-híradó, 2. ki­adás. Zágráb 17.45: Rajzfilmek. — 18.05; Hét nap. Riport. — 18.20: A világ a képernyőn. — 19.00: Kis kama­rahangverseny. — 19.15: Vörös jelzés. — 20.35: Dokumentum- film. — 20.50: Játékfilm. Osztrák Tv 10.25: Egyenes adás Grindel- waldból. — 18.20: Jó éjszakát, gyerekek! — 18.25: Rövid hírek. — 18.30: Zöld világ. Nemzetközi agrármagazin. — 19.00: Teo Lingen és Toto műsora. — 19.27: Műsorismertetés. — 19.45: Tv-híradó. — 20.15: Horizont. — 21.00: Richard Tauber műsora a a művész halálának évfordulójá­ra. — 21.45: Tv-híradó. — 22.20: Fórum. Beszélgetés. KÖZLEMÉNYEK A KPM Autóközlekedési Tan­intézete motorkerékpár-vizsgázók részére elméleti előkészítő tanfo­lyamot indít Kaposváron. Jelent­kezés f. hó 20-ig, Kaposvár, Ber­zsenyi u. 2. Telefon: 11-147. (167781) * * • A n. Somogyi amatőr könnyű­zenei fesztivál gálaestje j amiár 13-án, szombaton lesz az Ifjúsági Ház nagytermében. Utána tánc éjfélig! Mindenkit szeretettel^_vár a rendezőség. (167717) ü LnM JANUÁR 9 KEDD MARCELL A Nap kél 7.32, nyugszik 16.11 ói'ako A Hald kél 11.44, nyugszik 1.35 órakor MILYEN LESZ AZ IDŐJÁRÁS? Várható időjárás ma estig: FelhSátvonulások, iegiSljebb néhány helyen kisebb havazás, hószáí- rngózás. A szél mérséklődik. A hideg tovább erő­södik. A várható legmagasabb nappali hőmérsék­let ma mínusz 5 —mínusz 10 fok közf&tt lesz. — Tsz-fiatalok országos parlamentje. 15 küldött ké­szül Somogybái a jövő héten összeülő termelőszövetkezeti fiatalok országos parlament­jére. — 4125 óra társadalmi munkát végzett — a barcsi járásban a legtöbbet — a rinyaújlalú KISZ szervezőt Elültetlek 250 nyírfacseme­tét, s részt vettek a tsz-ma- ior rendezésében is a fiata­lok. — Űjabb heves kitörési figyeltek meg Európa legna­gyobb működő tűzhányójá­nak, az Etnának fő kráteré­ben. Vasárnap a vulkán 400 méter magasba röpítette a csúcs fölött a köveket és lángoló lávát. — 28 tonna drótfonatot gyártott a múlt év negyedik negyedében a kaposvári Vas­ipari és Műszaki Ktsz. A- jö­vő héten üzembe állítják a másik hasonló saját kons­trukciójú drótfonó gépüket. — 54 közúti baleset tör­tént a múlt héten az or­szágban. Örvendetes, hogy ezek közül egyetlenegy sem volt halálos vagy életveszé­lyes. Víruseredetű a rák? Az aicsi egyetem- rákkutat központja jelentette, hogy ja­pán kutatók egy cscpcti.ána. sikerült izolálni leukémiás (fehérvérűségben szenvedő) betegek vérsejtjében egy ví­rust. Lombikban tenyésztet­tek leukémiás sejteket. A folyadék, amelyben a rossz­indulatú sejteket őrizték, magzatokba beoltva 1—í hét után rákos daganatokat idé­zett elő. Az aicsi egyetem tudós csoportja ebből arra a meg­állapításra jutott, hogy a magzatnál rákkeltő hatása van ennek a vírusnak, shogy az izolált vírus rákkeltő. A felfedezés — jelentették ki a tudósok — a rák víruserede­te mellett szól. — Ériékes etruszk tárgya­kat loptak el a Tiesole Szent Ferenc kolostor múzeumából vasárnap. A vizsgálatot vég­ző detektívek megáll apítot- ták, hogy »-művészeti szak­értő^ volt a tettes, mert a legértékesebb holmikat vitte sl. — 15 970 OOP forint értékű pítőanyagot adott el a múlt évben a TÜZÉP tabi telepe Vz építőanyagok forgalma 1 770 000 forinttal, 12,4 szá­zalékkal haladta még a ter- •/ezettett — Egyórás fegyveres har­cot folytatott 35 rendőrrel a kaliforniai South Gate-ban két férfi, mielőtt a rend­őrök golyóitól mindketten meghaltak. A kábítószereket "s fegyvereket csempésző két férfi azonnal lövöldözni kez­dett, amikor a rendőrök iga­zoltatni akarták őket. Áradások Malaysiában Ezernégyszáz embert kel­lett kitelepíteni orihonábó] Malaysia Johore államában az áradások miatt. Eddig 2] ember halt meg. 90 ÉVE, 1878. január 9-én született Rudnay Gyula Kossuth-tííjas festőművész. A budapesti Iparművészeti Főiskola elvég­zése után tanulmányait Ró­mában, Münchenben, Párizs­ban folytatta. 1518-ban rende­zett gyűjteményes kiállítáa óta a legnagyobb magyar kép­zőművészek sorába emelkedett. Mély árnyalatú tájképei, élet­képeinek jellem- és helyzet- ábrázolásai, nagy alakú kom­pozíciói és nem vltolsösorban hatásos rézkarcai, szénra j »ai külföldön is nagy sikert értek el, sok kitüntetést, díjat sze­reztek számára. Alkotásai Európa-szérte sok képtárat díszítenek. 1922-ben lett a Képzőművészeti Főiskola ta­nára és szinte egész haléiáfr 79 éves koráig lelkes, fárnd- hatatlan tanítómestere. 1947- től irányította a Bs.lán létesí­tett Rudnay-festőiskolát. — Gyémánídiplomát nyúj­tott át a Debreceni Orvostu­dományi Egyetem dr. Kesz- yűs Árpád rektor dr. Papp Ágoston nyugalmazott körze­ti orvosnak. A kitüntetett •orvos 1879-ben született és 1904 januárjában kapta meg diplomáját Budapesten. Hosz- izú munkássága alatt 32 esztendeig volt a hajdúdoro­giak orvosa. — Mintegy 50 oroszlán tartja rettegésben a ‘Kinsha­sától 350 kilométerre nyu­gatra fekvő Kimpiese közép- kongói kisváros lakosságát. A környező hegyekből előme­részkedett fenevadak hatal­mas pusztítást végeznek az ál la tál lom á cyba n. és a meg­félemlített parasztok nem mernek dolgozni a mezőkön. \z oroszlánok elűzésére a kongói hadsereg több egysé­gét vetik be. — A nagy orrúnk királya. A Parma közelében fekvő Soragnában szombaton egy 80 éves nyugdíjas hentest választottak a nagy orrúnk '968-as királyává. A több mint 50 Cyrano versengésé­nek győztese 7,2 centiméter ; koisszú és 5 centiméter széles i rral büszkélkedhet. Elítélték az italbolt tolvaját Elítélték a csokonyavison- ai italbolt tolvaját. Bemá­zott a csokonyauisontai ital­bolt ablakán a 28 éves bün­tetett előéletű Lakatos György 'orsfai lakos. Lakatos a talbciiíból pénzt, italt, ci- 'arettát és konzervet lopott. A Barcsi Járásbíróság társa­dalmi tulajdont károsító, ásszaesőként elkövetett lo- ás miatt kétévi szabadság- vesztésre ítélte: a büntetést szigorított börtönben kell le­öl tenie. Mellékbüntetésként jedig három évre edtiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet nem jogerős. Szívátültetés Kaliforniába! Barnard professzor nyilatkozata a Komszomolszkaja Pravdában Magyar idő szerint vasárnap hajnali 2 órakor a Ka­lifornia állambeli Palo Alto kórházában a Stanford orvos­tudományi egyetem tíztagú sebészcsoportja szívátültetési műtétet hajtott végre. Virginia Mae White 43 éves há­ziasszony szívét ültették át Mike Ko.speerak 54 éves fémmunkás mellkasába. A férfi, aki az agyvérzés kö­vetkeztében elhunyt asszony szívét kapta meg, gyógyít­hatatlan, előrehaladott vírusos szívizomgyulladásban szen­vedett. White asszony egyik veséjét is kivették, és azt egy súlyos beteg eltávolított veséje helyére operálták. A vasárnap hajnalban végrehajtott négy és fél órás mptet után a beteg állapotát a hivatalos közlemények változatlanul kielégítőnek mondják. Kaspeerakot egyelőre mesterségesen táplálják. A Dél-Afrikából érkező hírek szerint Blaiberg dr. szervezete mindeddig semmi jelét sem mutatta az új szív kivetésének. A beteg kitűnő kedélyállapotban van, és szíve olyan jól működik, hogy Blaiberg belső szervei évek óta először jutnak elegendő vérhez. Mája, mely a sárgaság előrehaladott tüneteit mutatta, teljesen meggyó­gyult, s az agyvelő bő vérellátásának köszönhetően BÍai- berg .megszabadu’t a sok éve ránehezedő depressziótól. Blaiberg vasárnap beszélhetett feleségével is. A Komszomolszkaja Pravda közli azt az érdekfeszítő be­szélgetést, amelyet Genrih 3orovik, a Novosztyi sajtó- ügynökség New York-i tudó­sítója folytatott Christian 3amarddal, a fokvárosi or­mossal. TUDÓSÍTÓ: Üj páciensének a szívbajon kivül van más betegsé ge is?. BARNARD: Sajnos igen. De mit tehetünk? Azokat gyógyítjuk, amelyek a lagsiir gősebbek. TUDÓSÍTÓ: Egyes orvosok vé­leménye szerint a szívátültetés kilátástalan ügy, hiszen a műtét mindig valamilyen véletlen bal­esettől függ, attól, sikerül-e a szükséges donorszívet megszerez­ni. A szóban forgó orvosok sze­rint a szívátültetés fő útja az emberi szívet teljesen helyettesít gépi müszív megalkotása. BARNARD: Ügy vélem, amíg nem tudjuk mechanikus szívvel helyettesíteni az em­beri szívet, emberi szív át­ültetésével kell foglalkoz­nunk. Ha megjelennek a gé­pi. helyettesítők és bebizo­nyítják életrevalóságukat, nyomban azokat fogjuk al­kalmazni. Addig úgy gyógyí­tunk, ahogyan tudunk., TUDÓSÍTÓ: Föltételezése sze­rint a szívátültetés tömegesen el fog terjedni? BARNARD: Végső soron ugyanolyan népszerű lesz, mint a veseátültetés. Kezdet­ben az is nagyon nehéz volt, most meg már ezernél is több ilyen műtétre került sor. Idővel, elegendő tapasztalat összegyűjtése esetén állatok szívét is felhasználhatjuk át­ültetésre. Elvben bármely ál­lat szíve — amennyiben elég nagy — felhasználható. Az emberi szívet talán legalkal­masabban a disznó szívével b elyettesíthetjük. TUDÓSÍTÓ: Miért éppen a disz­nóéval? BARNARD: Első pillantás- la bármilyen különösnek is látszik, oizonyos anatómiai vonatkozásokban a sertés szí­ve minden más állaténál kö­zelebb all az emberi szívhez ás elég nagy is. TUDÓSÍTÓ: A majmok? BARNARD: Túlságosan ki­csi a szívük. Még az em­berszabású majmok szive sem tudja fenntartani az em­ber vérkeringését. Az orvo­sok egyébként már a disznó­szív billentyűit felhasználják átültetés céljaira. ■ TUDÓSÍTÓ: Milyen más em­beri szerveket lehet átültetni majd a közeljövőben? BARNARD: Soron követ­kező a tüdő, majd a belső lválaiztású szervek. Ami az agyat illeti, kételkedem ben­ne, hogy egyetlen emberöltő órán megtanuljuk átülteté­sét. De elvben nem zárom ki az • agy átültetését. OOOOOOCXXXXXXXXXXXXjOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC OOOOOOOOOOOOOODOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXXXJOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO P HOWARD I Galamb volt. Szim­| te fülig vigyorgott I * a műélvezettől. Troppauar Hümér bágyadtan hajlongott, szerény mosollyal, majomállkapcsait mellére sze­gezve, fürtjeit rezgetve. — Igazán nem tudom... mivel érdemeltem... ki el­ismerését — mondta eífogó- dottan. — Talán azért szép ez a vers, mert szegény anyámra emlékezve írtam ... Isten nyugtassa... — A ka­tonák hüledezve látták, hogy Troppauer szeméből két könnycsepp gördül le, és meg- csuklík a hangja. — Ha meg­engedik, anyám jellemzésére felolvasok egy rövid kis ver­ses elbeszélést... — Halljuk! Halljuk! Galamb kiáltotta ezt lel­kesen, és tapsolt. — Halljuk! Halljuk! — si­pította egy cémavékony hang. Kréta volt. De ő nem tudta, miről van szó. A könnyező költő azonban nem kezdhette meg újabb műve felolvasását, mert né­hány elszánt katona fölemel­kedett, és odajött elébe. — Azonnal hagyja abba ezt a marhaságot — mondta egy kanadai óriás. — De uraim... Hát nem szépek az én ... verseim? — Ügy látszott, hogy nyomban sírva fakad. — A maga versei unalma­sak és hülyék... — kiáltot­ta öklét rázva egy görög díj­birkózó. Ami azután következett, az olyan volt, mint valami rossz álom. A költő úgy vágta szá­jon a görög díjbirkózót, hogy az repedt állkapoccsal röpült egy vasoszlopnak, és elájult. Azután egyetlen könnyed mozdulattal a kanadai favá­gót fél kézzel nekicsapta a társainak. Még néhány zord kritikus sietett az erélyes költő el­len ... De hiába. Troppauer úgy dobta egyiket a másik­hoz, mint apró forgácsot A katonák döbbenten, ijed­ten nézték... A harc befejeződött, a mű­vész egymaga állt a helyiség közepén, és szemrehányó pil­lantással körülnézett Valaki nyöszörgőit de kü­lönben csend volt A költő visszaült a helyé­re, kisimította piszkos papír­csomóját, és fennkölten így szólt: — Anyám, te vafflr árva fiad csillaga, írta Troppauer Hümér. Első ének... A több mint huszonkét ol­dalas verset azután már fe­szült figyelemmel hallgatták végig a légiondsták... Távolról feltűnt Oran. Az afrikai part fehér, dobozsze­rűén külön álló házaival, pál­máival elmosódottan terült rl a merőleges délelőtti nap­fény ködszerű megvilágítá­sában. — Sorakozó! — kiáltotta az altiszt. Mindenki megjelent a hol­mijával a fedélzeten. Egy ha­jótiszt látcsövön át nézte a partot A katonák szeme is a kö­zeledő mkötőhöz tapadt Ott jön Afrika! A hajóstiszt közömbösen nézett végig a legényeken. Azután hirtelen meghök­kent — Harrin... court... Galamb is csodálkozott — Cham ... beli... — he­begte. Együtt jártak az Akadé­miára! — Az őrmester úr majd megengedi, hogy kivételesen kilépjen a sorból. Néhány szót szeretnék beszélni ma­gával — mond ka a tint. Harrincourt kilépett, és odébb ment a tiszttel együtt. — Harrincourt... megőrül­tél? — kérdezte idegesen, mi­kor eltávolodtak a sortól. — Kérem, hadnagy úr... — Mondd csak, hogy Jean, mint régen. — Hát kedves Jean... Mi kifogásod lehet az ellen, hogy a légióba léptem? — Nagyon jól tudod, hogy mi a légió! Ide csak az jöj­jön, akiért nem kár, ha egy beduin golyója leteríti a si­vatagban. Ide hallgass: ne­kem igen jó összeköttetéseim vannak, Cochran táborszer­nagy, az orami városparancs­nok nagybátyám, és talán ha beszélnék vele ... Harrincourt elsápadt. — Eszedbe ne jusison! Én meg akarok halni, és kész! Magánügyem! Nagyon kérlek, hogy semmi körülmények között se avatkozz a dolgaim­ba .!.. Csörgés és csobbanás hang­zott, amint ledobták a hor­gonyt. A tiszt gyorsan ke­zet fogott egykori bajtársá­val, és Harrincourt beállt a sorba. A kis híd legurult, és a partnak ütődött A kapitány kardja egyet villant, azután megindult végig a deszkán, és mögötte sorra dobogtak a súlyos bakancsok. Ghambell szomorúan né­zett a napfényben táncoló porfátylak között eltűnő osz­tag után, amíg egykedvű po- roszkálással az utolsó katona is befordult az úton, amely sárga házak és zöld pálmák között Fort St Thérése-ig ve- nrtntt Szegény Harrincourt, gon­dolta, és felsóhajtott.. Egy kedélyes őrmester jött eléjük. Az arca likacsos lett valami lőpor-robbanástól, és a fél szeme alig látszott ki gö­röngyös, szivacsos, fehér üregéből. Bajuszából csak néhány macskaszerű szálat hagyott meg a robbanás. De ettől eltekintve igazán nyá­jas modorú ember volt. Már messziről integetett a bakák felé, azután ellépett előttük, tetőtől talpig végignézve őket. —- Nagyon meg vagyok elégedve veletek — mondta őszinte elismeréssel. — Kár volna, ha rendes embereket hoznának ide megdögleni, mert itt valamennyien meg fogtok dögölni... Lelépni! Bíztató, derűs mosollyal intett a katonák felé, és el­sietett. Ez volt a fogadtatás, illetve ez volt a Latouret őr­mester. Az altiszt kijelölte hálóhe­lyüket egy hosszú, fehérre meszelt szobában, és a holt­fáradt katonák rögtön hozzá­láttak, hogy szíjaikat és gombjaikat kifényesítsék. Csak Kréta, a hülye dőlt végig vigyorogva az ágyon, és elaludt. Galamb felrázta: — Hé! Hülye úr! Végezze el a paquetage-t, mert meg­büntetik, ha mocskos a gombja. — Nem baj. Volt egy nagybátyám Straüssbourg- ban, aki egyszer a katona­ságnál, mikor pucolni kellett volna a gombjait... — Csak nem akar itt me­sélni? Ha reggel nem ra­gyog a szíja és a gombja, nagyon elbánnak magával. — Nem baj. Es visszafeküdt. Galamb megdühödött. Egyszerűen le­rángatta a zubbonyát, elvet­te a holmiját, és megpu­colta a sajátjával együtt. A többi már régen pihent, mi­kor Galamb még mindig melegítette a viaszdarabot a gyufaszál végén, és fényesí­tette vele Kréta derékszíját. Közben barátságtalan dolgo­kat mondott a hülyéről, aki nyugodtan alúdt. ... Valamerre hadiállapot lehetett, mert a rendes ki­képzési idő helyett csak négy hétig maradtak Oran- ban. Hogy micsoda menetelés, futólépés, szurony- -és lőgya- , korlatok töltötték ki eat a négy hetet, az meghaladta a legnagyobb pesszimisták el­képzeléseit is. Latouret őrmester a tik­kasztó déli hőségben időn­ként menetirány ellen végig­szaladt a bágyadt soron: — Gyerünk, fiúk, gyerünk, gyerünk!... Mit szóltok majd, ha egyszer komoly menetlésre kerül sor? ... Díszlépés! . Még ez hiányzott! A légió hosszú, nyújtott lá­bú, dötngő talpú díszlépésé­ben kellett menetelni. — Gyerünk, drágám! Csapja oda a lábát, csapja- oda, a mindenségét neki, nem valcer ez, hanem mene­telés! Egy-kettő ... Futólé­pés!... Altiszt! Azt a pa­sast tegyék kocsira, és ha magához tér, díszőrségen áll a kormányzóság előtt. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents