Somogyi Néplap, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-07 / 5. szám

SOMOGYI »ÉPLAP 6 Vasárnap, 1968. január 7. PÁRIZSI POSTÁNKBÓL SÖRÖSIIOIiOŐ A LAKÓSZOBÁBAN Kettős vetélkedő „Párizs gyomrában” A győztes a cél előtt A párizsiak, igyelmét a napokban a világhírű nagy vásár­csarnokuk, Zola által nyert nevén »Párizs gyom­ra« vonta ma­gára. A csar­nokban ugyanis két olyan ese­mény játszó­dott le, amely méltán érde­melte ki az egyébként jó adag kíváncsi­sággal megál­dott párizsiak különös ér­deklődését. Az egyik esemény a csarnok úgy­nevezett erős embereinek vetélkedője volt. Ez egy évenként meg­rendezésre kerülő és az éjsza­kai órákban lezajló ve.seny, amelynek célja egyrészt el­dönteni, ki a legerősebb a csarnok szállítómunkásai kö­zül, másrészt a szállítómun­kásnak jelentkező jelöltek osztályozása. Az idei versenyen 200 je­lölt indult. A verseny abból áll, hogy egy bizonyos súlyú, homokkal töltött zsákot 100 méterre el kell vinni. A ver­senypályán, amely a csarnok mellett elhaladó út egy sza­kasza, elhelyezkednek a ver­senyzők, a bíráló bizottság a pálya mentén, az alumínium- rendőrkordonon túl pedig a közönség. A mezőny ezúttal erősebb volt az átlagosnál, igy a kez­dő súlyt 200 kg-ban állapí­tották meg. Ezt az akadalyt minden jelölt könnyűszerrel vette. A 230 es a 260 kg-nal viszont sorra hullottak ki a jelöltek, míg végül csak az erősek erősei maradtak »áll­va«, akik közül a Legnagyobb számban a hússzállitók vol­tak képviselve. Végül is kö­zülük nyerte meg a vetélke­dőt egy 34 eves henteslegény 280 kilóval, aki ezzel az eredménnyel saját súlyának háromszorosát vitte a hátán csarnokrekordot és ezzel új állított fel. ö tehát a csarnok legerő­sebb embere és természetesen a hentesek büszkesége. Az vi­szont lelohasztotta egy kicsit a hentesek üzleti büszkeségét, hogy a verseny után a bajnok újságíróknak arra a kérdésé­re, mennyi húst fogyaszt na­ponta, kijelentette, egyálta­lán nem eszik húst, szigorú vegetáriánus koszton él... A másik eseményt, amely viszont egyedülálló a csar­nok történetében, propagan­dacéllal rendezték, de némi­leg hasonlított egy halotti torra is, persze nem hangu­latában, hanem a csarnok kö­zelgő teljes felszámolásának, Párizson kívül telepítésének perspektívájában. De lássuk az eseményt. Hat­ezer halkereskedő azzal a szándékkal, hogy még jobban megszerettesse a halat a pá­rizsiakkal és föllendítse a legkülönbözőbb tengeri álla­tok — osztriga, tengeri csiga, kagylók — fogyasztását, óriá­si méretű fogadást adott 40 000 meghívott vendég rész­vételével. A világ legnagyobb hal- és osztrigabüféjét a központi csarnokban állították fel. 250 méter hosszú asztalnál 10 ton­na halat, több százezer oszt­rigát, 1200 kg szardíniát, 8 tonna tengeri moulle-t (feke­te kagyló), 500 kg majonézt és több tízezer üveg fehér bort szolgáltak fel. (A francia konyha és étkezés szabályai szerint ugyanis ezekhez az ételekhez csakis fehér bort szabad inni!) Az ötletnek igen nagy si­kere volt, hiszen Rabelais világhírű nagy evőjének, Pantagruelnak utódai pilla­natok alatt megettek, megit­tak mindent — hiszen ingyen volt —, miközben a rendőr­ség zenekara lelkesen, a lát­ványtól kicsit nyálcsurgatva játszotta a hal dicsőítésére szerzett speciális dalokat, ezek közül is a legismerteb­bet, a »Miam-miam halacs- ká«-t: Ezen az evészetí és ivászati vetélkedőn nem jelöltek ki bajnokot, nehéz is lett volna ebben a rendkívül erős me­zőnyben. Az viszont világo­san kivehető volt, hogy a versenyzők sokkal lelkeseb­ben viselkedtek, az arcokról sokkal több megelégedettség és boldogság sugárzott, mint a zsákot cipelő erős emberek arcáról. Guy Léridon Nyugat-Németországban a kis ürtartalmú hordók részére egy új sörcsapot hoztak forgalomba. A csap az újszerű szifonhü\cly-tol- dalék segítségével hetekig frissen tartja a benne levő sört A ne­met sörgyárak az utóbbi időben egy új vevőszolgálatra tértek át! házhoz szállítják az 5—30 literes fa- és fém söröshordókat, ame­lyeket a családfő otthonában kényelmesen csapra üthet. Friss osztriga érkezett a csarnokba. Felépült aas első! „Nézzék meg az öregek házát Budafokon!“ Egyemeletes kis épület a bu­dafoki lakótelep magas házai között. Külseje szerény, de modern, s ahogy belépünk a dupla ajtón, egy tágas terem­be jutunk, ahonnan szelíd emelkedésű lépcső visz fel az emeletre. A bejárat mellett szokatlan formájú hűtőszek­rényt szerelnek. Sok apró, kulccsal zárható ajtó nyílik belőle, annyi, ahány lakója lesz a háznak. Speciális kom Tort Kísérőink, Spiró Éva és Li­geti Tamás, a I.AKÓTERV mérnökei mutatják be az épü­letet, amely nem akármilyen Körinterjú olajkályha ügyben Vidéki rokonok megbízásá­ból olajkalyhát akartam vásá­rolni a fővárosban. Mintha idegen égitestről kerültem voi- na . az áruház, műszaki osztá­lyára, az elárusító nem éppen • udvarias hangnemben tájékoz­tatott: -Hol él maga, ember. Naponta akár ezér kályhát is el tudnék adni, ha lenne. De nincs«. Az igen gyorsam fejlődő la­káskultúra ma mar valóságos tömegfogyasztási cikké léptet­te elő ezt a tiszta, higiénikus, kevés munkát igénylő, s a la­kás hőmérsékletét jól szabá­lyozó korszerű fűtőberende­zést Az olajkályha hiánya kü­lönösen érzékenyen érinti azo­kat, alak vezetékes gáz híján nem alkalmazhatnak más egyéb korszerű fűtési megol­dást. Elhatároztam, hogy utá­na járok, miért nem lehet olajkályhát kapni. Lássuk hát az illetékes nyi­latkozatokat! Csűri István, a Belkereskedelmi Minisztérium vas-műszaki főosztályának ve­zetője ezeket mondta: — Egyik régi és nyomasztó hiánycikkünk az olajkályha. Az igények ugrásszerűen nö­vekednek, a kereskedelem elégíteni. De hozzátehetem, ed­dig még sohasem a gyártó cég, a Mechanikai Müvek hibájá­ból. Hol fűtőolaj nem volt elegendő, s emiatt korlátozták a gyártást, hol meg a kályha előállításához szükséges fi­nomlemez. hiánya fékezte a termelést. Tavaly az eredeti tervek szerint 35 ezer darab olájkályha került volna érté­kesítésre, s ezzel szemben a Mechanikai Művek jóvoltából mintegy 60 ezer korszerű olaj- tútö berendezést, értékesíthet­tünk. A Szekszárdi Vasipari Vállalat szintén gyárt olaj­kályhát kisebb mennyiségben, ott azonban baj van a minő­séggel, s ezért nem készül el a kért darabszám. Sátor János, a Mechanikai Müvek igazgatója mondja: — összesen 60 ezer darab olaj kályhát készítettünk ta­valy a különféle korszerű tí­pusokból. Azelőtt mindössze 25 ezer darabot gyártottunk, a Szeretnénk végre folyamato­san kielégítem a lakosság nö­vekvő igényeit Végigjártam az ország valamennyi nagykeres­kedelmi vállalatát, s partne­reinket bátorítottam nagyobb rendelésre. Eddig 120 ezer da­rab olajkályha szállítására kaptunk megbízást. Attól tar­tok, hogy a kereskedelem most is óvatos a megrendeléssel, s ezért készültünk fel a 140— 150 ezer darabra. — A tavalyi tervet és a ter­vem felüli vállalást egyaránt teljesítettük december 10-ig. Így még 1967-ben üzembe he­lyezhettük az olajkályha gyár­tására létesített második "kon- veyorsort és futószalagot, amelyrőJ — a már működő szalaghoz hasonlóan — 4 per­ezeket cenként. kerül le egy kész ter­mék. Különböző típusú olaj- kályháink ízlésesek, jó hatás- fokúak, műszakilag kifogásta­lanok. Szinte ismeretlen a rek­lamáció. Minden megyei és já­rási székhelyen, sőt több nagy­termelés tehát egy esztendő községben is létesítettünk alatt több mint megkétszere­ződött Az idén hasonló ter­veink vannak: a tavalyi 60 ezer darabbal szemben 140— 150 ezer darab olajkályha évek óta nem tudja ezeket ki- gyártására készültünk íeL szerviz-szolgálatot Olajkály­háink fölveszik a versenyt Igen sok hasonló külföldi fűtőbe­rendezéssel, s arra készülünk, hogy ha csökken a hazai ke­reslet, nagyobb arányban ex­portáljuk majd külföldön keresett termékeinket Vajon kapnak majd elég fű tőanyagot az olajkáiyha-tulaj- donosok? — ezt kérdeztük meg végezetül Bándi József­től, az Országos Kőolaj- és B’öldgáziparj Tröszt gazdasági vezérigazgató-helyettesétől. — Jelenleg mintegy 150—160 ezer olajkályha működik az országban, akár ennek több­szörösét is zavartalanul ellát­hatjuk megfelelő mennyiségű és minőségű fűtőanyaggal. Az olaj kályha-tulajdonpsok lénye­gében olyan gázolajat vásá­rolnak, amilyent a mezögazda- sagi erőgépek üzemeltetésére is használnak. Mivel a mező­gazdaság, mint fő fogyasztó, tavasszal, nyáron és ősszel je­lentkezik, igényével, a lakos­ság téli szükségleteinek kielé­gítése gazdaságilag előnyös számunkra Mellesleg az ÁFOR már Budapesten kívül több vi­déki városban is megállapo­dott az AKÖV-vel, és kérésre házhoz szállítják a fűtőanya­got Biz a házhoz szállítási ak­ció arányosan bővül majd a használatban lévő olajkályhá.1' számának gyarapodásával. Egybehangzó tehát a keres­kedelem és az ipar illetéke- vezetőinek nyilatkozata: 1968 ban lesz elég olajkályha és hozzávaló fűtőanyag. K. J. lakóház: magányos öregeknek tervezték, az első ilyen jellegű épület az országban. Az épületben 25 garzonlakás Kis előszobán át lehet a lakó­helyiségbe jutni, az előszoba bal oldala, azonban beugrik; ott helyezték el a “-konyhát-“, amelyben egy villanytűzhely, mosogató és beépített konyha- szekrény található. Az előszo­ba folytatásában ugyancsak beépített ruhásszekrények. A szoba nagy ablakos, szönyeg- padlós, falain mosható mű­anyag. A tervezők elmondják, milyen berendezést képzeltek el: -Oda egy modern heverő kerül, eléje egy kis asztal, az ablak elé pedig egy dohányzó­asztalka, két székkel, fotellal.* Eddig a lakásban semmi sem utal a különleges rendeltetés­re. A fürdőszobában azonban az alacsony kád mellett rudat láthatunk, hogy a nehezebben mozgó öregek könnyen ki tud­janak lépni a kádból. A szo­bában csengő. Ha a lakó meg­húzza, a gondnoki lakásban berregés figyelmeztet, és ki­gyulladó lámpa jelzi, hogy va­laki segítségre szorul. Okos szerkezettel látták el a villany­tűzhelyet. is; nem csinál za­vart akkor sem, ha feledékeny- ségből bekapcsolva hagyják, mert bizonyos idő után auto­matikusan leáll. Műhelyek az alagsorban A folyosókról öt közös helyi ség is nyílik: az egyikben te­levízió lesz, a másikban rá­diózni leltet, s van külön sakk­szoba, olvasó- és játékterem is. A sakkozók tehát, nem pa­naszkodhatnak a hangos rádió ra, a tévé-nézőket pedig nem zavarják majd az ultizok. Az igazi meglepetés azonban meg hátravan. Az alagsorban egymás mel­lett négy jól fűtött szobát ta­lálunk. Itt barkácsoló-műhe­lyeket rendeznek be. Sok-sok munkás évtized után költöz­nek ide a lakók, biztosan örül nek majd annak, hogy napköz­ben fúrhatnak, faraghatnak végezhetik azt, amihez kedvük van. anélkül, hogy a lakás tisztaságára ' kellene vigyáz­niuk. — A házban ötven idős em bér él majd. Nem lesznek még is magányosak, távol, vagy leg­alábbis külön a családjuktól? — Miért, az jobb, ha együtt laknak a fiatalokkal, és azt érzik, hogy útban vannak? — vetik közbe a tervezők. — Vagy, ha egyedül élnek, ina­sukra hagyva egy nagy lakás­ban, s aztán eltartási szerző­dést. kötnek, miközben tudják, hogy valaki várja a halálukat? Egy biztos: törődni kell az öregekfkel, az idősebbekkel is. Csendes öregkor Az építtetőt, a B’ővárosi Ta­nácsot is ez a meggondolás ve­zette. Kísérletnek szánták, bu külföldön már vannak ilyen jellegű tapasztalatok. Akik ide beköltöznek, a régi lakásukul leadják; azt fiatalok kapják, ők pedig a budafoki házban tölthetik csendben, harmoni­kusan öregségüket. , — Pár éve — jegyzi meg Spiró Éva — összehívtuk a megyei tanácsok képviselőit,'s javasoltuk: legalább minden nagyobb vidéki városban épít­senek egy-egy ilyen házat. Ed­dig még csak itt épült fel, ez az egy. Talán meg kellene is­mételnünk a meghívást... B. B. I. A MAGYAR HA.TÖ- ÉS DARUGYÁR DARUGYAREGYSEGY FÖLVÉTELRE TEREI vasszerkezeti lakatos, szerelő lakatos, kazár» kovács, autogénhegesztó szakmunkásokat és be­tanított lakatost, segéd­munkást. biztosítunk! gondoskodunk! Jelentkezni lehet: Budapest, XIII., Meder út 9„ vagy a Százhalombattai Erőmű darugyári kirendeltségén, Nagy Lajos építésvezetőnéL 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents