Somogyi Néplap, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-28 / 23. szám
lOMOGTINÉPLAP 4 Vasárnap, 1968. január 28. MUNKATÁRSAINK JELENTIK termelőszö vetkezeti zárszámadásokról Javában tart a számvetés szerte a megyében, készítik zárszámadásukat a termelőszövetkezetek. Egy-egy dolgos esztendő termelése, gazdálkodása, munkája kerül ilyenkor a számok mlrlcgére a kisebb-nagyobb emberközösség értékelő, tanuloágk tresö, útmutatást adó fórumár.. A múlt télen összeállított terv meg a december végéig kialakult helyzetkép eg; bevetése van soron, ha csupán egy esztendőre szűk tjük a számbavétel időszakát. Am — a kezdés első éveinek kivételével — mi dig is hosszabb időt fogott át az ilyenkor esedékes elemzés. Folyamatot vizsgál, több év változásait ösz- szegezi a zárszámadás, és a jövő irányába is fordítja a figyelmet. A szokottnál fokozottabb mértékben így van ez most, amikor a termelőszövetkezetek is áttértek a gazdaságirányítás régi rendjéről az újra. Ez a zárszámadás elsősorban a múlt évre mond valóságos értékítéletet. Tágabb értelemben azt is megmutatja, hogy egy- egy adott szövetkezet tagsága meddig jutóit, hol tart nagyüzemi gazdasága kialakításában, fejlesztésében. Kiviláglik és gyakorlati bizonyossággá válik, hogy az egyén, a család számára mit hozott egy év közös erőfeszítése. 1966-ban egy-egy dolgozó tag átlagosan 12143 forinttal részesedett a közös javakból. Tavalyról ilyen megyei átlagszámunk még nincs, de mindenütt csakhamar megtudják, hogy 1967 milyen változást hozott ezen a téren, az előző évi eredményhez viszonyítva. Érdekükben áll, hogy mindjárt hozzátegyék: így és így tovább az idén. Készül a zárszámadás, végösszeggé alakul a megannyi adat, egy év számokban kifejezett termelése, gazdálkodása, munkája. S a mérleg, a beszámoló ■ elkészülte után összeül a közgyűlés, hogy itt a tagság és a vezetőség befejezze a számvetést. A megye nagy részében már e közgyűlések zajlanak. Róluk tudósítanak mai ösz- szeállitásunkban munkatársaink: Hernesz Ferenc, Nagy József és Vörös Márta. Hat és fél napi keresetnek megfelelő nyereségrészesedés Somogy döröcskén »Szőve vezeti életünk ieg- szebo ünnepe a zárszámadás« — így moatiia beszámolójában zcháfer Jakab elnöK, s ez a g-indodat töbo szempontból lo igen lalá.'o. ó.mep a/.ert, mert egy hosszú szakas.., egy esz.enclo íáraaozásait zaij- ie, »de ünnep azért is, mert a két község — Somogyáövöcme cs Szorosad — ia.-.ói. egyesítő szövetkezet igen sok küzamem után jutott el idáig, míg elmondhatja: nem vüU hiábavaló a megfeszített törekvés. A közös gazdáinodás során négyszeresére emelkedett a tagok jövedelme, és olyan a.npo- kat teremtettek, hogy biztonságosabban nézhetnek a holnap elé. A fejlődés, a változás hozta magával, hogy módosítani kellett az elosztás rendszerén, s ma már mindenki' előtt bebizonyosodott tény, helyesen cselekedtek, mikor rá:— iák a garantált pénzbeli d.ja ..sra. Az előző évi 1 944 00:) Jq. Ital szemben most 2 : 900 forintot oszthatnak ki a /ok között részesedésűén*, s eiben benne van a hat és fél n ~~>i keresetnek megfelelő nyelvészetedé* is. Ügy tartják, ez az elosztási forma biztosítja leginkább, hogy mindenki a végzett munkája alapján részesüljön a javakból. Aki többet tesz a közösségért, mint például Zsigó Dezső, Bánki Mátyás, Molnár Albert, Vénái Ferenc, Juhász Lajos, Körösi Vincéné, Bállá Erzsébet — az jobban jár anyagiakban is. A javuló gazdálkodás, az okszerű munkaszervezés jól megmutatkozott a termésátlagok fokozásában, illetve ezen túlmenően az árbevételek alakulásában. Az előző évhez viszonyítva 1967-ben csaknem egymillió forinttal emelkedett, s több mint ötmillió forint ár- | bevételt ért el a gazdaság. Csupán a kenyérgabona 313 870 forint többletjövedelmet hozott nekik. Ezek az eredmények biztosították, hogy nagyobb hányadot tartalékoljanak a holnap jobb gazdálkodását szolgáló alapokra. Fejlesztési alapra például több mint hétszázezer forintot fordítottak, biztonsági tartalékra hatvanhatezer forintot. A mérleg egyik oldalán itt sorakoznak a számok, az adatok, az eredmények, a másik oldalon ott vannak az ezeket előteremtő emberek a magúit érzéseivel, gondolataival. Korábban bizonytalannak, kétségesnek látva a jövőt, sokan otthagyták falujukat. Ma már más a helyzet. Ezen a zárszámadáson harminckilenc új szövetkezeti tagot vettek föl egyhangúlag. Harmincöt új belépő Kazsokban Kazsok azok közé a kapós- völgyi községek közé tartozik, ahol a szarvasmarha-tenyésztésnek szép hagyományai vannak. A nemrég lezárt gazdasági évben is ez hozta a legnagyobb jövedelmet ez Aranykalász Tsz-nek. Annak ellenére, hogy tavaly végeztek a szarvasmarha-állomány negate vizálásával, még a negyven előhasi üsző beállítása mellett is magas, 3646 literes íejési átlagot értek el. A múlt évre 85 hízómarha eladását tervezték,’ de százhúszat szállítottak el. Ezzel a közös gazdaság 350 000 forint többletbevételhez jutott. A zárszámadási közgyűlésen néhány növényféleség kivételével jó átlagtermésekről, mindent összegezve, gazdag esztendőről adott számot a vezetőség. Amint Kovács Lajos tsz-elnök elmondta, az elmúlt évek legmagasabb munkaegység-értékét korszerű gazdálkodással, a tagság szorgalmával érték el. Így sikerült a korábban még szinte elérhetetlennek tartott 50 forintos munkaegységet is túlszárnyalni. Prémiummal együtt 55,40 forintot számolhatnak a múlt évben ledolgozott munkaegységekre. Az egy családra jutó átlagjövedelem 25 921 forint. A termelőszövetkezet tiszta vagyona egy év alatt több mint egymillió forinttal emelkedett, s meghaladta a 7 700 000 forintot. A közgyűlést talán úgy jellemezhetnénk leghívebben, hogy az alapozó évek zárszámadása volt, s egyben az előrelépés biztos ígérete is. A közgyűlésen harmincöt fiatal kérte felvételét a szövetkezet tagjai közé. Az új tsz-tagok átlagéletkora 25 év. 17 880 forint jut tagonként Balatonszárszón A siófoki járás közös gazdaságai közül elsőként tartotta meg zárszámadó közgyűlését a balatonszárszói József Attila Termelőszövetkezet. A gazdaság életében ez volt a kilencedik év végi összegezés, s fokozatos erősödés után ezúttal az eddigi legjobb eredményt érték el a szárszóiak. Erről tájékoztatta a tagságot a vezetőség beszámolójában Szekér László tsz-elnök. A szárszói szövetkezet fejlődésének szemléltetésére nagyon alkalmasak az elmúlt fél évtized munkaegység-értékei. 1963-ban 34, 19G4-ben 36, 1965- ben 33, 1966-ban 42, tavaly pedig 41 forintot ért a munkaegység a József Attila Tsz-ben; a múlt évvel kapcsolatiban azonban meg kelj jegyezni, hogy ehhez a 41 forinthoz még hozzájött egységenként 4,80 forint a nem munkaegység szerinti részesedésből. Bár tavaly szárazság volt, az eredmény tovább javult Tiszta vagyonuk immár meghaladja az 5,2 milliót, s ebből több mint 25 500 forint jut egy dolgozó tagra átlagosan. Kereken 2.7 millió forint részesedést kaptak múlt évi munkájuk arányában a gazdák, ebből egy-egy tagra átlagosan 17 880 forint jut. A tagonkénti évi átlagjövedelem több mint 900 forinttal múlja Jelül az előző évit. Az idei gazdálkodás megalapozására, a biztonságos termelésre törekedve mintegy 370 000 forint biztonsági tartalékot helyeztek különböző alapokba. Hogy miként volt mindez lehetséges? A szövetkezet 120 százalékra teljesítette a növénytermesztés tervét, az állattenyésztés pedig majdnem negyedmillió forinttal adott többet az előirányzottnál. A szorgalmas munka, a gondos szervezés tette lehetővé a negyven forinton felüli munkaegység-érték elérését, s a számottevő tartalékolást. Az évközi előleg levonása után Domokos József tehenész például mintegy 13 000, Végh Sándor gyalogos 7300, id. Márton Aúdrás fogatos pedig 5500 forintot kapott. A közgyűlésen számos hozzászóló méltatta a József Attila Tsz múlt évi eredményeit, s többen szóvá tették az előfordult hibákat is. Érdemes megszívlelniük a szárszóinknak Matyék József szövetkezeti kovács szavait: »-Szép eredménnyel zárta a múlt évet a szövetkezetünk, de ennél nagyobb is lehetne a részesedés. Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy néhány éven belül elérjük az ötvenforintos egységet. Csak rajtunk, szárszóia- kon múlik ...700 000 forint a borítékokban Heresznyén Nem könnyű gazdasági év eredményeit összegezte tegnapi zárszámadó közgyűlésén a heresznyei Petőfi Termelőszövetkezet közössége. A múlt esztendő aszályos időjárása igen érzékeny veszteségeket okozott a burgonya termesztésében, márpedig ezt a növényt meglehetősen nagy területen, csaknem kétszáz holdon termelte a gazdaság. Háromnegyed millió forintot kigazdálkodni nem kis feladat, s hogy most mégis arról adhatott számot Rengel József elnök, hogy a jövedelem meghaladja a tervezettet, az egyrész' a növénytermesztés egyéb ágazatainak köszönhető, másrészt annak, hogy tartalékoltak. Talán ez az év volt az első, amely kézenfekvőén bebizonyította, mennyire fontos, hogy egy mezőgazdasági nagyüzem bizonyos tartalékokkal rendelkezzen. Csgk így kerül- heitő el, hogy az esetleges veszteségek ne vessék vissza a gazdálkodást, s ne csökkentsék a tagpk jövedelmét. A tervezett 45 forint helyett 47 forint' jutott minden munkaegységre; s bár nem annyit mint korábban gondolták, 170 000 forintot ismét tartalékba helyeztek. Nem kis dolog, hogy a nehézségek ellenére a közös gazdálkodás múlt évében ugrott a legmagasabbra az osztalék. Emellett mintegy 400 000 forinttal, csaknem öt és tél millió forthtra nőtt a közösség tiszta vagyona. A múlt év eredményeinek, tapasztalatainak megvitatása után 708 000 forintot osztottak szét borítékokban a tagok között, s ezenkívül — a korábbi szokáshoz híven — bort és húst is juttattak a közösségnek. Szép megnyilyánulás volt, hogy ennél a természetbeni juttatásnál nem feledkeztek meg az öregekről, a nyugdíjasokról sem, azokról, akik már két kezük munkájával nem tudják segíteni a gazdaság eredményeinek további fokozását Interjú egy küldöttel I A múlt héten fejezte be tanácskozását a tsz-fiatalok háromnapos parlamentje. A hallottakról, a tapasztalatokról Baksa Sándorral, a járási tanács műszaki és munkavédelmi főelőadójával, a fonyódi járás egyik küldöttével beszélgetünk. — Milyen benyomásokkal, élményekkel tért haza? — Azt hiszem, minden észvevőt örömmel töltött el a tény: a falusi fiatalok most első ízben beszélhették meg közös problémájukat országos fórumon a párt, az állam, a KISZ és a termelőszövetkezetek vezetőivel. — ön milyen szakterületen volt érdekelt? — Területem a gépesítés. Ezért a központi vitaindító előadás után a gépesítési szekció ülésén vettem részt I I — Mit hallott, s mi az, amit jó tapasztalatként megvalósíthat munkahelyén is? , — Az egész tanácskozásra az volt jellemző, hogy tíz évre visszamenőleg vizsgáltuk a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok helyzetét, foglalkoztunk a jelen nagy gondjaival, s körvonalaztuk a jövő feladatait Inkább általános érvényű, mint konkrét dolgokat, kötelességeket, jogokat vitattunk. így volt ez a gépesítéssel is. Az üzemeltetés problémáiról, a szakmunkásellátottságról, a szakember- képzésről tárgyaltunk, cseréltük ki véleményünket I — Mégis mi alkotta szekció gerincét? 14. életévüket betöltött lányokat könnyű nappali munkára Magyar Pamutipar, Budapest, IV. kér., Erkel u. 30. Tel.: 293-820. (5564) — Talán egy jogos és szükségszerű kérdés: Miért nem vonták be eddig a gépész szakembert a tsz-vezető- ségbe? Ezt különösen a Komárom megyeiek sérelmezték. Igazuk van, hiszen a korszerű mezőgazdaság részben a gépesítés ütemén és a jó gépész szakemberen áll vagy bukik. Vagy. A meglevő 60 0Ö0 traktorból 47 000 a tsz- ek tulajdona. Minden termelőszövetkezetben biztosítani kellene már a szükséges alap- feltételeket: a vizes mosótól kezdve a karbantartó műhelyeken át, a fedett tárolóterekig és a szerviz-berendezésekig. Mert bizony sok helyen ez még hiányzik. ■ — Egyéb érdekességek? — Hallottunk egy-két »álom« termelőszövetkezetről, mint például a nádudvari Vörös Csillagról, ahol a fiatalok nagy összegű letelepedési és házassági segélyt kapnak; jól működő ifjúsági klubjaik vannak — de ez nem általános. Az általános az igény ezek után. Nem művelődési ház kell, hanem otthonos, hangulatos helyiségek és némi anyag: támogatás a kezdéshez. S az, hogy a községi vezetők támogassák a fiatal termelőszövetkezeti tagok helyes, hasznos és tartalmas kezdeményezéseit. A központi szervek kedvezően értékelték a termelőszövetkezeti KISZ-szervezetek munkáját; a fiatalokra bármilyen nehéz és gyors feladatban lehet számítani — mondták. I — 3 ami kimaradt a jegyzetfüzetekből...? — Sztorit nem hoztam. A hangulat mindig vidám volt, két este szórakoztunk, vagy szórakoztattak bennünket fővárosi művészek... De elmondanék két olyan hozzászólást, amely a mosoly mögött sajnos elég szomorú tényeket takar. Az egyik küldött azt kérdezte, sejtik-e, hogy az ő falujában miről ismerhetik fel a gépállomáson és a tsz-ben dolgozó fiatalokat Ez a gépállomási, szokták mondani, ha egy jól öltözött, tiszta fiúval találkoznak. Ez a tsz gépésze, hallják, amint egy olajos, kenő- esős fiatallal találkoznak. A megfejtés; az egyik helyen van mosdó és tisztálkodási épület a másikban csupán lavórozás. Egy másik küldött azt mesélte humorosan, hogy nekik nincs is okuk panaszra, náluk minden van. Mozihelyiség is, presszó is stb. De ha moziba mennek, kettő közül egy mindig a plafont nézi, nem szakad-e rájuk valamelyik pillanatban? mert régi és düledező az épület. A másik meg elmeséli a filmet. Vagy ha a presszóba mennek, ahol körülbelül három szék van, felváltva ül- hetne,k le, a többi jótáll magáért. Sok még az orvoslásra váró feladat, s ez a háromnapos parlament tanácskozások, fórumok sorozatát nyitotta meg. Bán Zsuzsa Növendékbika-vásár lás! Magyartarka tb. negatív, 150—350 kg-os, hizlalásra alkalma® bikákat vásárolunk tsz-től és háztájiból. Kaposvári Állami Gazdaság, Kaposvár, Vak Bottyán n. 1. Telefon; 14-290. Üi.: HolényL (167934) élei és baleset biztosítás Csoportos élőt- és baleset- biztosításra szüksége vanr (67io) minden dolgozónak !
