Somogyi Néplap, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-25 / 20. szám
I ft Z M S Z HP G V í I BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN AC S LAPJA XXV. évfolyam, 20. szám. Csütörtök, 1968. január 25. AC »Gonosz kor ez: senki se tudja, / Milcor áruló: az súg híreket, / Ami ijeszt: s nem tudjuk, mi ijeszt, / S közben tél-dúl, dobál bennünket a / Vad és kegyetlen tenger« K ardfogú keserűség mondatja e szavakat az erőszak viharában. Nem véletlenül, és talán nem is egyedül bennem zsongott fel tőle Radnóti fájdalmas igaz poézise. Ez a képzettársítás végigkísér a Macbeth- ben. Ám a tragédia nem ettől mai és nem ettől modern. Témája, problematikája, a shakespearc-i hős tragikumából áradó általános emberi teszi azzá. Súlyos, vétkes, gyűlölt ez a hős. Bűnhődése tetteit, bukása — ebek harmincadján — történelmi példák sorát idézi századunkból is. A történelem osztályharcok, háborúk története, amely a kopjavégre, Macbeth levágott fejére int. Ez a szimbolikus befejező kép. Pontfény, vöröslő vibrálás a megüresedett színpadtéren. Mementó: a zsarnok előbb vagy utóbb így végzi, törvényszerűen. Különös erővel érezzük itt Shakespeare örökérvényű igazságát, gazdag életműve tanítását. S ez az igazság támasztja fel drámáit a vidéki színpadokon is. Hogyan lesz egy feltehetően jobb, értelmes, hasznos életútra érdemes ember, egy hadvezér, parttalan becsvágya miatt véres kezű despota, gátlástalan tömeggyilkos? Milyen vívódásokkal jut idáig? A poklokat is elszabadító konfliktussorozat epicentruma a lélek legmélyén van, a főhősnél és felbujtó asszonyánál egyaránt. Tehát egy művészien felépített pszichológiai folyamatot figyelünk. Ebben a folyamatban a cél, a vágy és a tett között váltakozva a hideg logika, a kegyetlenség és a pszichopatológikus látomások világa uralja a cselekményt, Különösen érdekes, izgalmas és nehéz rendezői feladat ezért a Macbeth. A főhős sokszínű, összetett figura. Monumentális shakes- peare-i hős, aki hosszú és bonyolult fejlődésen át jut el — a tragédia középponti alakjaként — megérdemelt bukásáig. Félix László egészében értékes, mélyre törekvő, a részletekben is gondos rendezésében, Simon György megjelenítésében ezt. a főhős értelmezését, szerepfelfogását érzem néhány szempontból vitathatónak. Legalábbis a mű első felében, amíg a főhős hatalma teljében önmagára talál, tehát a második jóslatig. Miért komplex Macbeth alakja? Vívódó és tettre kész, elszánt és visszarettenő ember, amíg valóban ember. Utána — fokozatosan — korábbi önmaga ellentéte. Pontosan olyan, amilyen a - Lady — volt; Lady Macbeth, aki elindította, felszította, felbujtotta; aki ugyanakkor szenvedő részese, ellenpólusa a szemünk előtt sűrűsödő alkati helycserének kettőjük között. M ' icbeth nem akárki, nem középszerű ember. Hadvezér, akit meglegyint és fogva tart a nagyravágyás sziréndala. Belső konfliktusa abból következik, hogy — végzetes levelétől — egész kapcsolata a Ladyhez bűntudattal és lelki- ismeret-furdalással terhes. Ám nagyravágyása és hiúsága az erősebb. Ö nem férfi? ö gyáva? »Merek annyit, mit férfi merhet. Aki többet mer, nem ember« — hördül, miután rossz csillaga pontosan, asszonyi fifikával kiszamitoitan az elevené*® tapint. Gyilkol és tettétől ösz- szeroppan; s felocsúdik, hogy újra tette vízióit lássa. Félix László felfogásában, Simon György játékában itt egy kisszerű, gyenge idegzetű rablógyilkos jelenik meg, aki fél, reszket, mint aki kezdő még a »szakmában«. Csak fél és csak reszket. Bűntudata nem mélyül emberséges önváddá, lelkiismeret-furda- lássá. Ez a Macbeth szürke, pitiáner itt, aki csak beteges rohamainál (pl. a vacsoránál) villantott fel néhány emlékezetes szikrát önmagából; akire csak később — a bűnében nagyra nőtt zsarnokra — tudunk igazán mint közép- pohti ■ hősre figyelni. Tehát a második részben emelkedik macbethivé Simon György alakítása. Helyenként nagyszerű pillanatokat teremt, félelmetesen reális alakot formál meg, aki a mai néző hátát borzongatja, mikor közeledő végéráján »felkoncol- tatik«-ot üvölt, majd apati- kusan maga elé motyog... Hasonló értékes színekkel azonban adósunk marad ugyanez a Macbeth-koncepció — a tragédia elején. A Lady figurája Demeter Hedvig alakításában sokkal egyenletesebb és árnyaltabb, mélyebb. Több egyéni szín és kimunkált lélekrajz emléke marad bennünk ebből az alakításból. Van egy monológja az első részben, amikor a gonosz szellemek támogatását kéri gyilkos tervéhez. Itt talán az egyszerűbb beállítás, kevesebb gesztussal, mozgással és több belső, mimikái eszközzel hitelesebb volna- A továbbiakban viszont a jellemfejlődés gazdag útját szemlélteti Demeter Hedvig játéka. Különösen megragadó volt a vacsoránál, a szerepjátszás pillanataiban és a bomlott agyú Lady Macbeth nagyszerű monológjában. Félix László rendezésében jelentős szerephez jutottak a színpadtér külső eszközei. Szép és hatásos fény- és rnoz- gáskoreográfiát valósított meg. A tragédia eseményeit, borzalmát érzékeltette, hiteles atmoszférát teremtett a gyakori sötét tónussal váltakozó mély bordó fények játéka. Mindezt feltűnően szép és modern keretbe ágyazták Lang- már András plasztikus, bronz- ragyogású díszletei és poós Éva terve alapján hangulatos, kifejező kosztümöket láttunk a szereplőkön. S hakespeare tragédiája egy zsarnoksors történelmi tanulságú rajzát tárja elénk. Miközben ez a sorsrajz kibontakozik, sokan megjelennek a színen a főhős környezetében. Aktív szereplői, passzív tanúi vagy éppen áldozatai a hatalomvágynak. Közülük azonban csak néhány szereplő — Máriás* József, Szabó Ildikó, Csíkos Gábor — játéka emelkedett ki a jelentéktelen, szürke alakítások sorából. Ennek is része volt abban, hogy ez az előadás csupán bizonyos részleteiben — egészében azonban nem — tolmácsolta a tragédia kibontakozását olyan hőfokon, amelyik igazán lebilincselt és igazán az események részesévé tehetett. A rendezés fő gondolatával, törekvéseivel egyetértünk. Elsősorban nem ezen múlott, hogy a produkció értékei ellenére sem lehetett maradéktalanul sikeres. Wallinger Endre Bemutatjuk Dabóczki Józsefet A zárszámadási feltöltötték vásárok idejére raktáraikat a fogyasztási szövetkezetek (Tudósítónktól.) Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek számítottak arra, hogy a tsz- ■ zárszámadások idején többet vásárol a parasztság. A várhatóan megnövekvő igények fedezésére a megye szövetkezetei már jó előre megkezdték raktárkészletük kiegészítését. Ügy számoltak, hogy újabb 60—70 millió forint értékű iparcikket szereznek be erre az időszakra. A gazdaságirányítás bevezetett új rendszerének első kedvező hatása érződik már a készletek mostani feltöltésében is. A kötöttségek feloldásával a fogyasztási szövetkezetek is szinte korlátlan lehetőséget kaptak az árubeszerzésben. Elsősorban természetesen a megye nagykereskedelmi vállalataihoz fordulnak, de szükség esetén elmennek a fővárosba vagy az ország más megyeszékhelyeire is áruért. Arra is van példa, hogy közvetlenül a gyártól vesznek meg új termékeket. A kilátások szerint a járási székhelyek meg a nagyobb községek szaküzletei hiánvtalanul kielégíthetik a keresletet. Csurgó, Marcali, Tab, Böhönye, Nagybajom, Igái, Kadarkút — hogy csak néhány helységet említsünk — sok nagy értékű iparcikket szerzett be. A televízió, a rádió, a motorkerékpár, a kerékpár és a különféle háztartási gépek újabb és újabb szállítmányait külcji a nagykereskedelem falura. Ruházati cikkből szintén számottevő mennyiséget kip álnak nagy, választékban a falusi szaküzletek. Az első negyedévi® íé millió forint j értékű bútort rendelt a megye szövetkezeti kereskedelI me. Pécsen töláj- koztunk először. A Fegyveres Erők Klubja kaposvári kiállítókat mutatott be, a hívó plakáton Dabóczki József és Vctlényi Huba neve állott. Mindketten a néphadsereg tisztjei, Vetlényi Hubát a pódiumról ismertem már, Dabóczki József neVe új f volt nekem. A kiállításon azonban ötvösmunkái révén vele is megismerkedtem. Tetszettek szépen megformált tárgyúiEzután ismertem meg magát az embert. A Tóth Lajos közben levő másfél szobás lakásában harmadmagával él, feleségével és kislányával, itt van a műhelye is — az étkezőfülkét használja erre a célra. Pécsre terelem először a szót — Ott volt először alkalmam bemutatkozni. A pécsi klub vállalta el ötvösmunkáim kiállítását. Én itt, Kaposváron szerettem volna az első lépést megtenni... — A legelső lépések érdekelnének s az, hogyan jutott el idáig? — Építészmérnök vagyok. Az egyetemen elég jól szob- rászkodtam. Nagybátyám szobrászművész, sokat segített. Aztán... Három év is elmúlt az első rézdomborítás után, hogy újra visszatérjek a fémhez. Az első ötvösmunkámat Perez János madarai után készítettem. Mindenre saját magamtól kellett rájönnöm. És az anyag is nagy gond ... — Milyen belső indítékokhoz vezethető vissza, hogy végül is eljutott idáig? — Erdélyi vagyok. Fával szerettem volna foglalkozni. Most is lenn áll a pincében három-négy szép diófám. Jól kiszáradtak négy év alatt. — Az indítékok? Apám iparművészeti főiskolát végzett, nagybátyám szobrász, unokabátyám festő. NagyRöntgenvizsgálat Gyékényesen apám festen, faragott:.. Apámnak szép művészeti könyvtára van, abban böngészve is sok mindenre rájöttem, sok mindent megismertem. Rajtolni többé-ke- vésbé megtanultam. Hogy nem lettem művész, ahhoz is az apai örökségemet idézhetném; apám óva intett minden művészkedéstől... De úgy látszik, kevés sikerrel. Egyébként hobbyinak tekintem azt, amit csinálok. Nem pályázok különösebb elismerésre. Jó ezt csinálni, ennyi az egész... Nagy hatással voltak még rám korunk korszerű képzőművészei: Picasso, Henry Moor, Borsos Miklós ... Tudtam, hogy létezik Moor, de, amit a pesti kiállításán láttam, az döbbenetes. Az ötvösök közül Perez Jánost szeretem. — Mennyi ideje van munkája mellett az ötvösségre? — Egy év ötvenkét hétből áll. Hetente négy-öt órám van. ötvenkétszer négy óra meg a szabadságom, ennyi az időm erre. Megmunkált rézlemezei — ékszerek, használati tárgyak, domborításai biztos és finom — érzékeny kézre, szellemre vallanak. Bármit is fogalmaz meg, egy székely népballadát vagy magyar népmesét, akár korunkból merít, mindig tiszta egyszerűségre törekszik. Az anyagszerűségre, a vonalak őszinteségére és sohasem feledve a tárgyak használhatóságát, a tárgyművészet ízlésformáló szerepét, ellentétben a konvencionálissal. Dabóczki József munkáival hamarosan megismerkedhet Kaposvár közönsége is- kiállítása január 28-án nyílik meg a Fegyveres Erők Klubjában. Horányi Barna A külföldről hazánkba érkező velőmagvakat a határállomásokon alapos vizsgálatnak vetik alá, hogy megakadályozzák a növényi kártevők és betegségek beszivárgását. A fontos munkát a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi Szolgálatának kirendeltségei látják cl. Képünkön: a gyékényes! határállomáson ipari röntgenvizsgálatba* készítik elő » vetőmagot. Hatnapos tanfolyam a társadalmi bíróságok elnökeinek Egyh eites tanfolyamon vesznek részt a megye társadalmi bíróságainak elnökei a bala- tonboglári SZOT Fémmunkás Üdülőben. A hétfőn megkezdődött oktatáson a harminc hallgató megismerkedik a társadalmi bíróságok feladataival, szervezetével. Előadást hallgatnak arról, milyen ügyek tartoznak a társadalmi bíróságok elé, mi a rendje az eljárás lefolytatásának. Szó lesz a foglalkozásokon a határozatok elleni panaszokról, a határozatok felülvizsgálatáról, végrehajtásáról is. Legérdekesebbnek a miratatárgyalás ígérkezik. A hallgatók eljátszanak egy társadalmi bírósági tárgyalást, A tapasztalatokat azonnal megvitatják. Ok és okozat — Hát miért kerültél ide? — kérdd egy fogoly a zárka új lakójátóL — Egy tüsszentés miatt. — Hogyhogy? — Kénytelen voltam tüsszenteni, és erre az őr felébredt. Fényképész a barátja — Pauline, a te barátod fényképész? — Igen, Amerie. — És szép képeket készít? — Azt még nem tudom, de a sötétkamra igen kellemes. Wagner-adoma Wagner egyszer az egyik művét dirigálta, és any- nyira elragadta öt a zenekar játéka, hogy a karmesteri pálcát letette, és elmélyedve hallgatta a zenét. A közönség lelkesedéssel tapsolt. A szünetben Wagner a következő megjegyzést tette: — Ü gy tűnik, hogy a közönségnek jobban tetszik, ha nem vezényelek. Félig biztos — Mabei, igaz, hogy jegyese vagy Róbertnak? — Igen, Mary, körülbelül — Hogy értsem ezt a feleletet? — Én azt mondtam; igen. Ő azonban még nem nyilatkozott. Mindketten remélik A tan ító: — Remélem, Róbert, többé nem csíplek rajta, amikor a szomszédodéról másolod le a dolgozatot. Róbert: — Én is remélem, tanár úr. Miért púderoznak a nők ? A kis BttH levette a púderes dobozt, és nagy buzgalommal püderozza magát, ahogy az édesanyjától látta. A húga, Jenny- fer, elveszi tőle a dobozt; — Csak a nők púderoz- zák magukat, a férfiaknak mosakodniuk kett. A bűvész mutatványa Egy bűvész mutatvány közben kihív a közönség saraiból egy gyermeket — Tehát, fiacskám, na nem ismerjük egymást, ugye? Most látsz engem először? — Igen, apukám . A fiatal lány: Tehát ma este 7 órakor találkozunk? Ugyanott, ahol tegnap. Ha valaki késik, akkor a másik ... A fiatalembert Jó jó, türelmesen fogok várni. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telelőn: 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem orziink meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postataivaíalokaal és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 18 Ft. Index: 3506? Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemeberu Kaposvár. Latinka Sándor utca 6. Nyomdáért felel: Mautner József
