Somogyi Néplap, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-25 / 20. szám

Csütörtök, 1968. január 25. 3 SOMOGYI NÉPLAÍ K anyarodik egyet az út, mielőtt befor­dulna a faluba, az­tán a házak között előbb szelíden, majd hirtelen meredeken felszalad a dombra. A földeken a vékony hóréteg teteje megfagyott, és most úgy szikrázik a napsütés­ben, hogy az ember akaratla­nul is összehunyorítja a sze­mét. Az autóbusz-megállónál néhány asszony várakozik meg egy csapat gyerek. Táskáik a földön katonás rendben egy­más mellé rakva. »... különben is jó a hangú váth Pál brigádvezető. — Hová igyekeztek? — Berencsére. Ott lakunk. Az alsósok ide járnak Viszre, a felsősök meg Látrányba. — Nincs messze. Három ki­lométer. — Mindig itt várakoztok? — Nem. Mikor nagyon hord­ja a havat a szél meg hideg van, az iskolánál vagyunk, míg jön a Laci bácsi. De most jó itt kinn. Sétálgatnak, nevetgélnek. A kis szöszi bemegy a boltba, ke­nyeret vesz. Az egyiken bőr-, a másikon gumicsizma vagy meleg bakancs. Nem bánják a telet. Van meleg cipő, meleg kabát. És ilyenkor jókat lehet szánkózni. Megjön az autóbusz, mégia- kább elnéptelenedik az utca. Meleg ken­dőbe bugyolál- tan egy asz- szony egy csöppséget visz. — Ma rendel itt az orvos. — Sok a be­teg? — Ilyenkor mindig több van. Könnyeb­ben esik baja az embernek, másrészt min­denki jobban ráér arra, ha valami kis ba­ja van, elmen­jen az orvos­hoz. Nem ke­rül pénzbe, igaz? Az egyik ka­puban két asz- szony beszél­get. Talán nem lat-« — Hor- tudtak min­dent elmonda­ni egymásnak odabenn, menni is kellene már haza. De végül is nem olyan sürgős, az időből futja még arra is, hogy itt folytassák egy kicsit. Fenn a dombtetőn, a lóistálló előtt, fogatok. A nyolcvannégy éves Alak- ker néni a tűzhelyhez támasz­kodik. Mindig fázik. Kicsi, megtört, sovány öregasszony. — Délelőtt itt volt a Kovács néni. Jól elbeszélgettünk. Az­tán kimegyek, bejövök. Mert unatkozom. Megpiszkálja a tüzet, széket húz a kályha mellé. Csak ak­kor pillant föl, mikor belép a fia, V. Alakker Lajos. — Me jöttél? — Olyan kérdés ez, amire nem vár senki választ. — Előkészítettem a kis tör­kölyt, holnap szeretném ki­főzni a pálinkát. Aztán lassan itt az etetés ideje. A Manci még nem jött meg? Az asz- szony is orvoshoz ment. V. Alakker Lajos térül-fordul a konyhában, kimegy az istálló­ba. — Az lenne a jó, ha ilyen idő lenne márciusig. Aztán meg jobb. Nem szeretem a hi­deget. — De nyáron több a dolog is... — Nem baj az! Csak meleg legyen. — Milyen volt a zárszám­adás? Az autóbusz-megállónál iskolás gyerekek. Térül-fordul, megeteti a jószágot V. Alakker Lajo* — Még nem jött be mind. — Horváth Pál brigádvezető egy csöppet följebb pöccinti a sapkáját A lovak békésen abrakol- nak, némelyikük hátrafordul, mintha csak érdekelné, ki jött be az istállóba. — Hordjuk a trágyát. A mi vidékünkön vannak olyan ré­szek, hogy csak most, amikor fagyos az út, lehet oda kijutni. Persze — mutat a csordogáló sáros lére — megint megnehe­zedett — Más munka? — Nincs ilyenkor. Majd ha kifogy a trágya, akkor meg­kezdjük a favágást — Az emberek? — Jönnek azok mindennap. Csak egyszer nem fogtak be. De akkor a kutyát se kergette ki nagyon az ember. Cudar kló volt De egyébként nem kell biztatni senkit. Itt vagyok én is mindennap. Mióta megvolt a zárszámadás, különben is jó a hangulat. Mondják, a boltban meg­emelkedett a forgalom, és a hatodiki zárszámadás óta leg­alább öt újabb házban nézik Viszen esténként a televíziót. Az irodában is afféle téli bé­kés nyugalom van. — Néha valaki beteglapért jön vagy nyugdíjügyben. De nem sok ember nyitja ránk az ajtót. Kiss Sándomé főkönyvelő előtt iratok, az új munkarend tervezetét tanulmányozza. — Aztán majd jön a tervké­szítés. Ezt az évet jól zártuk, majdnem tizenegy és fél ezer forint lett az egy tagra jutó jövedelem. De akinek megvolt a 200—250 munkanapja, az ka­pott olyan húsz-huszonkétez- ret. A zárszámadás után egy kis ünnepséget tartottak, a téli egyforma napok sorában való­ban emlékezetes nap volt ez. Különös esemény? Más nem történt semmi. — Rosszabb sose legyen! Nem tudom, kinek köszönhet­jük ... — Csak maguknak. — Volt, amikor dolgoztunk, aztán mégsem volt ilyen szép eredménye. De mindegy! En­nél kevesebb sose legyen. Ezek a mostani napok meg csak el­telnek. Hordjuk a trágyát Frissen sült hájastésztát tesz elém, borral kínál. Az asszony csak nem érkezik haza. Vala­hol talán elbeszélget. — Hiába. Csendes, esemény­telen ilyenkor a falu. Olyan, mint a tölbbi. És olyan embe­rek élnek itt, mint másutt Ahogy lebukik a nap, ismét fagyni kezd... Vörös Mártü Fotó: Grábner Gyula Együtt a hivatalvezetés pártszervezet üpleiiik a megye lakossága uartmegblzatas Nincs me­gyénkben olyan, család, amelyet vala- _ milyen formá­ban ne érintene a Szakszer­vezetek Megyei Társadalom­biztosítási Igazgatóságának munkája. Táppénzt, családi pótlékot nyugdíjat, segélyt vagy más szolgáltatást — szin­te mindenki kap. A nyugdíjosztályra csupán decemberben 590 kérelem ér­kezett Naponta 50—60 ember is bekopogtat tanácsért, felvi­lágosításért, igazolásért. A csa­ládi pótlék kiutalásával foglal­kozó csoporthoz tavaly 12 000 ügyirat érkezett, s megközelí­tően hasonló levélforgalmat bonyolítanak le a többi osz­tályok, csoportok is. Az igazgatóság pártszerveze­tének feladatáról Strumpf Jó­zsef párttitkár így beszél: — Segíteni a hivatalveze- tést, s minden dolgozót ab­_______________ ban, hogy a h ozzánk forduló biztosítottak ügyeit a törvények, rendeletek szellemében, a lehető leggyor­sabban és emberségesen intéz­zük el... Kommunistáink pártmegbízatása az, hogy munkahelyükön érjék el a mind ritkábban, de azért még jelentkező hivatalnoki szemlé­let megváltoztatását, célunk, hogy az igazgatóság minden dolgozója felelősséget érezzen a gondjaira bízott ügyek gyors és emberséges elintézéséért A pártszervezet és az igaz­gatóság vezetői ebben a törek­vésben egyetértenek. Olyan együttműködés alakult ki köz­tük, amelynek hasznát elsősor­ban a sok tízezernyi biztosított élvezi. Az MSZMP IX. kongresz- szusa bővítette a hivatali pártszervezetek jogait, s az igazgatóság kommunistái he­lyesen élnek ezekkel a lehető­ségekkel. A pártszervezet tag­gyűlésein, a vezetőségi ülése­ken először az igazgatóság ve­zetője, majd az osztályvezetők számolnak be, Illetve mondják el, hogy milyen segítséget kér­nek a kommunistáktól. Feb­ruárban például a nyugdijosz- tály munkája kerül taggyűlés elé. A vezetők rendszeres be­számoltatása igen hasznosnak bizonyult. A pártszervezet ala­posan ismeri az igazgatóság egész munkáját, nyomon kísé­ri a fejlődést, s tudják, hol kell segíteni. A nyugdijosztály vezetője például a legutóbbi beszámoltatásakor arról pa­naszkodott, hogy igen sok a munkájuk, egyszerre nagyon sok kérelem érkezett hozzájuk. A pártszervezet javaslatára át­szervezéssel oldották meg a gondot. Azért tárgyalják most ismét a nyugdíjosztály tevé­kenységét, mert ilyenkor, év végén, illetve év elején van a legtöbb dolguk. Olyan gyakorlat alakult ki, hogy az osztály- és csoportve­zetők — noha többségük kom­munista — a területükön tevé­it káderpolitika elvei és gyakorlat kenykedő kommunisták véle­ménye alapján javasolnak va­lakit előléptetésre, jutalomra, s ezt végül az igazgatóság veze­tője, a párttitkár és az szb- titkár közösen bírálja él. Nagy gondot fordítunk dol­gozóink szak­mai-politikai képzettségé­nek emelésére. Az a célunk, hogy az utánpótlást, a nyug­díjba távozottak pótlását »há­zon belül« oldjuk meg. Min­denkivel közöljük, milyen cél­jaink vannak előléptetésével kapcsolatban, s évenként azt is, hogy munkájával, fejlődé­sével elégedettek vagyunk-e. Az igazgatóság 126 dolgozója közül 75 tette le a középfokú, 23 az alapfokú szakmai rizs­gát, s jelenleg több mint hú­szán tanulnak ilyen tanfolya­mokon. Négyen felsőfokú inté­zetbe járnak, a párt- és szak- szervezet politikai iskoláin pe­dig hatvanötén tanulnak — mondja a párttitkár. — A pártszervezet nyílt, őszinte légkört teremtett az igazgatóságon, ez a legnagyobb támogatás, amit a vezetés kap­hat a kommunistáktól. To­vábbra is azrt kérjük a pártta­goktól, hogy küzdjenek a mun­kát lassító hivatali szellem maradványai ellen, segítsék elő, hogy mindenki nagy fele­lősséggel és emberséggel vé­gezze munkáját — mondotta Hujber Ferencné, az igazgató­ság vezetője. Nem formális tehát az a jog, hogy a hivatali pártszervezet is beszámoltathatja a vezető­ket. Erre bizonyíték a Megyei Társadalombiztosítási Igazga­tóság példája. A párttitkár tel­jes jogú vezetőként vesz részt az osztályvezetői értekezlete­ken s a félévenkénti összevont vezetés értekezleteken is. Ter­mészetes kötelességüknek tart­ják az igazgatóság vezetői azt is, hogy a taggyűléseken, párt­vezetőségi üléseken rendszere­sen beszámoljanak. Mindennek gyümölcse, hogy az igazgatóság mind sikereseb­ben végzi el feladatait. Szalai László Hatvanféle bútorújdonság A kereskedelem az idén mintegy 60 féle bútorújdonsá­got ad piacra. Az új cikkek között van egyebek között a gyermekszoba- és diákszoba- berendezés, a házgyári laká­sokhoz való szobaberendezé-' sek, négyfajta, eddig exportra gyártott konyhabútor, az eme­letes gyermekágy és az Otelló műbőr garnitúra. 27 féle bel­földi és ugyanannyi külföldi lakószoba, 17 féle konyhabú­tor, 8 fajta könyvszekrény és állvány kerül forgalomba az idén. Épül a kaposvári Mézes Mackó KORSZERŰSÍTIK A SZABADSÁG PARKI VENDÉGLŐT AZ IDÉN MEGKEZDIK A CUKRÁSZÜZEM ÉPÍTÉSÉT (Tudósitónktól.) Nagyarányú korszerűsítése­ket végez a megyeszékhelyen a Somogy megyei Vendéglátó Vállalat. A Május 1. utcában, a volt színházi jegyiroda, az édesség- és a rétesbolt helyén már szorgoskodnak a szak­munkások, hogy elkészítsék a majdan Mézes Mackó nevet viselő csemege-bisztrót. A fél­millió forint költséggel épülő vendéglátóüzlet a fővárosban jól bevált, hason nevű ven­déglátóhely mintájára készül. A vállalat vezetői elmondták, hogy a turmixtól a desszert­krémig minden lesz itt, s szin­te naponta rendeznek hideg- konyh-a-kiállítást. A bolt a ki­szolgálás mellett megrendelé­sekre is készít majd különféle ínyencségeket. A Mézes Mac­kó a nyári hónapokban kezdi meg működését» Ez év második negyedében a kenyérgyár mellett megkezdik a cukrászüzem építését., amely­re ötmillió forintot költ a vál­lalat. A modern pakurásfűté- ses üzembe 1969 nyarán köl­tözhetnek be a jelenleg igen rossz munkahelyen dolgozó cukrászüzem szakemberei. Még egy nagy korszerűsítési munkálatot kezdenek meg az idén Kaposváron. Már elfo­gadták a Szabadság parki ven­déglő korszerűsítéséinek prog­ramját. eszerint a régi épüle­tet teljesen lebontják, s an­nak a helyén építik föl az újat. Megnagyobbítják a kerthelyi­séget is, amelyben 750 vendé­get tudnak majd leültetni. Kü­lön zenepavilon s nagyobb t.áncparkett készül. Egy 160 személyes különterem is lesz az új vendéglőben. Ezenkívül építenek itt egy 250 vendéget befogadó fedett teraszt is, ahol nyáron, esős időben is kényel­mes helye le?- a von geknek. A Szabadság parki vendéglő átalakítását is az idén kezdik meg, a kivitelezés előrelátha­tólag egy évig tart. 14. életévüket betöltött lányokat könnyű nappáli mun­kára felveszünk Magyar Pamutipar, Bu­dapest, IV. kér., Erkel u. 30. Tel.: 293-820. (5564)

Next

/
Thumbnails
Contents