Somogyi Néplap, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-24 / 19. szám

Szerda, 1968. január 24. 5 SOMOGYI NÉPLAP MA MOZI Vörös Csillag: LÁSSÁTOK, FELEIM. Szélesvásznú, magyar film. Korhatár nélkül. Kísérő műsor: Ajtók. Előadások: 5 és 7 órakor. (I. 24-ig.) Szabad Ifjúság: EZEK A FIÁ- TALOK. Szélesvásznú, zenés ma­gyar film. Korhatár nélkül. Kí­sérő műsor: Bosszú. Előadások: 4, 6 és 8 órakor. (I. 24-ig.) TELEVÍZIÓ Budapest 17.58: Hírek. Időjárás-jelentés. — 18.05: Peng a gitár. Filmössze­állítás. — 18.15: Pályaválasztá­si tanácsadó. — 18.35: A világ térképe előtt... — 18.45: Régi magyar muzsika. A nótavilág. — 19.10: Lehet négy órával keve­sebb? — 19.30: Esti mese. — 19.40: Falusi dolgokróL Agrárpolitikai műsor. — 20.00: Tv-híradó. — 20.20: O’Caney: Hajnali komédia. Tv-játék. — 20.50: Műkorcsolya Európa Bajnokság. Közvetítés Vesteraas-ból. — Kb. 22.05: Tv- híradó, 2. kiadás. Zágráb 17.25: Bábjáték. — 17.45: Hol ▼an, micsoda? — 18.20: Se nem fekete, se nem fehér. — 19.05: Népszerű muzsika. — 20.35: Kép­ernyő a képernyőn. — 21.35: Ar­cok. Osztrák Tt 10.00: Iskola-tv. — 11.00: Sei- mita holnap nevetni fog. (Ism.) — 11.45: Telesport. (Ism.) — 17.00: Bábműsor. — 17.40: Rallye — trükkfilm. — 17.45: Mi leszek, ha megnövök? Pályaválasztási ta­nácsadó. — 18.20: Esti mese. — 18.30: Aktuális kultúrműsor. — 19.00: Tammy. — 19.45: Tv-hír­adó. — 30.15: Aki utoljára nevet. — 21.50: Műkorcsolya Európa Bajnokság. — 23.00: Parlamenti tudósítás. — Csak három perei; be­szélhetnek az utcai telefon­fülkékből a japán polgárok egy új műszaki találmány révén. A posta dolgozói meg­állapították, hogy férfi férfi­vel 3,28, férfi nővel több mint 6, és nő nővel átlag 49 percig cseveg. KÖZLEMÉNY Az Országos Szórakoztatózen ei Központ Április 5 és 30 között Budapesten vizsgát tart szórakoz­tatózenészek és énekesek számá­ra. Jelentkezhetnek egyrészt azok a zenészek és énekesek, akik mű­ködési engedéllyel már rendelkez­nek, de magasabb kategóriát kí­vánnak elérni vagy a meglevő mellé további hangszerre akarnak minősítést szerezni, másrészt azok is, akiknek működési engedélyük még nincs. A feltételekről rész­letes felvilágosítást kaphatnak az mint az OSZK járási megbízottai- rendeltségén (Kaposvár, Széche­nyi tér 5. telefon: 14-743), vala­mint az OSZK járási megbízottjai­nál. A jelentkezéseket a megyei1 kirendeltségvezető február l-től 29-ig fogadhatja eL (167937) 24 SZERDA TIMÓT A Hold kél 2.12, nyug­szik 11.16 órakor. Várható időjárás ma estig: Változóan felhős, pá­rás, reggel többfelé ködös idő. Néhány helyen köd- szitálás, zúzmara 'sp^ődés. Megélénkülő északnyu­gati-északi szél. A hőmérséklet alakulásában lé­nyeges változás nem lesz. A várható legmagasabb nanpali hőmérséklet ma mínusz 1—plusz 3 fok kö­zött lesz. — Blaiberg fokvárosi fog­orvosnak, a világ egyetlen életben maradt szívátültetéses betegének az állapota tovább javul. Már asztalnál ebédel. Kedélye továbbra is jó. Fele­ségével és húszéves leányá­val azonban változatlanul csak üvegablakon keresztül be­szélhet, nehogy fertőzést kap­jon, mint Washkansky. — Jó hír a lottónyertesek­nek. Kaposváron, a Csemege Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat 120. sz. boltjában is beválthatók a lottó-nyere- ményutalványok és az IK- KA-utalványok. Korábban ezeket csak Budapesten lehe­tett beváltani. A kaposvári bolt januárban már egy két­ezer forintos lottó nyeremény utalvány tulajdonosát elégí­tette ki. — Ilatvankilenecel emelke­dett a Somogy megyei Tex­tilipari Vállalat marcali üze­mében a dolgozók száma ok­tóber 1-e óta. A létszámnö­vekedést az tette lehetővé, hogy az üzem új épületbe költözött — Átadták rendeltetésének a több mint másfél millió forint költséggel épült tsz-is- tállót Vízváron. — Tanfolyamon ismerked­nek az új mechanizmussal kapcsolatos jogkörükkel, fel­adataikkal a Pamutfonó-ipar' Vállalat Kaposvári Gyárának szakszervezeti bizalmiai és aktívái. A tanfolyam nyolc előadásból áll. — Elkészült az Iparcikik- kiskereskedelmi Vállalat bú­torraktára egymilló-három- százharmincnégyezer forint költséggel. — Bolgár esztergapadot ka­pott a Somogy megyei Fi­nommechanikai és Gépjavító Vállalat. Az új gép kiválóan alkalmas nagy pontosságot kívánó munkák elvégzésére. 120 ÉVE, 1848. január 24-én született Vasziiij Ivánovics Szúrikov, a múlt százaciVégi orosz realista festészetnek nagy alakja. Első sokala­kos tablói Nagy Pétar cár korából merítik tárgyukat, utóbb az orosz történelem más korszakainak eseményeit mutatta be nagymére­tű festményein, amelyeken a néptömegek történelemiormáló ere­jét ábrázolta. Egyike volt azoknak, akik a merev vallási meg­kötöttségek és az akadémiai festészet élettől elfordult ürességé­ben megrekedt orosz iestészetet tudatos munkálkodással magas színvonalra emelték. Nagy komponáló készséggel, a drámai jel­lemek és az érzelmek hű ábrázolásával, a színbatások kitűnő fel- használásával fejezte ki kompo :íciója egészének súlyos monda­nivalóját. Fő művei a moszkvai Tretyakov-galéria és a lenin- grádi Ermitázs kincsei közé tartoznak. Henry Büttner kiváló karikaturista; a Német Demok­ratikus Köztársaság egyik legnépszerűbb rajzolója. Művei annyira jellegzetesen egyéniek, hogy »szignó* nélkül is felismerhetők. Ügyszólván sohasem ír hozzájuk szöveget: a groteszk pillanatok rajzi megragadására fordít gondot, s úgy érzi, ehhez semmiféle képaláírás nem szükséges. Házhoz szállítja a tejet a Kaposvári Tejipari Válla­lat. Február l-től próbakép­pen a Sütőipari Vállalat közreműködésével a Kali- nyin városrészt, a Gábor An­dor tér, valamint a Hársfa utca környékét látják el egyliteres palackozott- tejjel. A házhoz szállítás a tej fo­gyasztói árát nem emeli. Ha igény lesz rá, a többi városrészben is házhoz viszik a tejet. Nemzetközi virágszemle Bratislavában Bratislavában már most megteszik az előkészülete­ket a nemzetközi »Dunaj 68« című virágkiállításra, amely április 24-én kezdő­dik és 28-ig tart. A kiállítá­son nemcsak csehszlovákiai, hanem külföldi — olasz, dán, belga, nyugatnémet, osztrák, 'magyar, bolgár, NDK-beli, sőt Kanári-szigeti stb. — kertészetek szebb­nél szebb virágait is bemu­tatják a közönségnek. Üj Kossuth* Szocialista hazafiság — szo­cialista történelem,szemlélet a címe Benczédi László és Csa­tári Dániel tanulmányának, amely a Társadalomtudomá­nyi Intézet első, nagy érdek­lődésre számot tartó kiadvá­nya. Ahogy közeledik az iskolai tanév vége, mind gyakoribbá válik a kérdés: mi legyen az általános iskolák VIII. osztá­lyát, illetve a középiskolák IV. osztályát végző diákok további sorsa, milyen pályát válasszanak. Ebben, a család és a társadalom szempontjá­ktadványok ból egyaránt fontos, közérde­kű kérdésben segít eligazod­ni gyakorlati tanácsaival, a lehetőségek reális feltárásá­val a Szülők Könyvtára »Pá­lyaválasztás előtt« című fü­zete és a Nők Magazinja »Mi legyek?« című képes kiadványa. A Világesemények Dióhéj­ban népszerű sorozat első száma a többi között érdekes képes beszámolót közöl a vietnami események kapcsán ismét az érdeklődés előterébe került Kambodzsáról. Lesikálják a párizsi Notre Dame-t Sorra tisztogatják Párizs­ban és néhány francia vá­rosban a történelmi neveze­tességű épületeket, hogy tisz­ta fényben ragyogjanak. A legnagyobb problémát a vi­lághírű Notre Dame okozta. Attól féltek, hogy a rossz állapotban levő gótikus szob­rokat és fara gvány okát tönkreteszi a víz, másrészt attól, hogy az évszázados fa­lak és szobrok nagyon elüt­nek majd a »patina-« letisz­títása után a később, főleg a XIX. században restaurált ré­szektől. Az ugyancsak világ­hírű rheimsi székesegyházon a szakszerű és óvatosan vég­zett nagytakarítás nem oko­zott kárt Magyar siker az indiai gyermekrajz-kiállításon Százezer részvevő közül egy magyar kislány, a 14 éves Rácz Rózsa nyerte az indiai Shankar gyermekrajzpályázat fő díját a köztársasági el­nök aranyérmét Ez az első eset, hogy a 15 éve eszten­dőnként megújuló nemzetkö­zi gyermekrajzpályázat első díját magyar gyerek viszi el. Rácz Rózsával együtt kilenc magyar gyerek kapott díjat, köztük a 15 esztendős Kür- thy Hanna a huszonnégy Nehru-díj egyikét. A magyar gyermekek nevében Veress János delhi ideiglenes ügyvi­vőnk vette át a díjakat Mo- rardzsi Deszai miniszterel- elnökhelyettestől. — Daruskocsit kapott a Kaposvári Autójavító. A ko­csit főként mentésre használ­ják. Előreláthatólag a jövő héten már munkába is áll. A daruskocsit külön számon lehet majd hívni. — A bölények, amelyek Litvániában már három év­századdal ezelőtt kipusztul­tak. ismét meghonosodtak az országban. Az állatokat Fe- hér-Oroszországból szállítot­ták Litvániába ccoooococooocoooocooooocoDOcooooocoooocooooooooooDoooooooooc ooqoooocooooocockx>ocoocooocxxxxxxxxxxxx?ocoooocxxx5C)Coocoooooox3oooooooococ)o Megkerülte a dom­bot. A nő nem JL volt ott ... »Si l’on savait...« — hangzott na­gyon távolról... És ezzel bi­zonyossá vált, hogy nem em­ber. Ilyen közelről egyszer­re ennyire eltávolodni, az­után ismét ötven lépésről da­lolni ... De a csizmája nyo­ma itt világosan kirajzoló­dik a porban ... Követte a nyomát. Határozottan látszott a be- mélyedő sarok és talp kö­rös-körül a porban. Hohó! A kísértet őnagysága lába be­lenyomódik a porba? De hi­szen akkor súlya van! Térfo­gata! És épp úgy rakja egyik lábát a másik után, mint a többi halandó ... Ilyen kísér­teiét az öregapja sem látott.. Akkor ez valami svindli, és ilyesmit ó kikér magának... A nyomok visszatértek az oázis felé... De most... Elhűlten állt! ... Egy homokdomb után, ahol rövid, sík rész követke­zett, megszűntek a nyomok. Egyszerűen megszűntek! Hát ilyen még nem volt! A nyomok véget értek a homokterepen, két domb kö­zött, a szabad síkon, mintha mondjuk, felrepült volna a hölgy. Az utolsó két lábnyom tisztán látszott, de tovább semmi, csak a sima por... Ezek után nem törődött to­vább az üggyel. Kérem. Tu­domásul veszi, hogy kísérte­tek igenis vannak. De milyen csinosak! Leült ismét a bokrok kö­zé, és tovább kutatta a tárca tartalmát. A kísértettel fel­adta a játékot, őnagysága nyert. ... Egy levél volt benne. Monsieur Henry Grisonnak címezve. Sürgetik benne, hogy intézkedjen gyorsan az »ügyben-, mert »Kalimegdán nem várhat tovább ősz­nél ...« Hm ... — gondolta Galamb. Galimegdán úr majd elszalad, ha nem vár, mivel őszig Grisön úr nem intéz­kedhet, mert nem bizonyos, hogy az idén lesz a végíté­let és az ezzel kapcsolatos feltámadás. De ebből legalább tudja, hogy ki az áldozat. Henry Grison, Avenue Magenta 9. Mi van még? Egy csontplakett Nézd csak... Az van ráírva, hogy »őrnagyi rangban-, de név vagy ilyesmi sehol. Illetve itt lent: személyesen állítottam ki: olvashatatlan tábornok. És egy szám: »88-. Felette aranybetűkkel: »Vezérkar. D. osztály.« Szóval Grison úr valami kiszolgált reumás katona volt, és ez valami emléklapféle vagy tízéves ütközeti talál­kozó. No jó ... Ez itt egy ér­tesítés ... A csudába!... ... Nem messze, a homok­domb tövében, térdeit átka­rolva ott ült a kísértet, és énekelt! Galamb nézte. Nem moz­dult. Minek? Hogy kezdőd­jön elölről az egész? Ült és nézte. Azután cigarettára gyújtott. A kísértet felállt, és széttárta feléje a karját. Harrincourt legyintett, ő eze­ket kikéri magának.... Elég volt. Hagyják békén ... Bán­tott valakit? Mit akarnak tő­le? ... A legtávolabbi homokhul­lámok felett halvány, kréta­színű csík válik le az ég al­járól ... és a hölgy énekel. Galamb gondol egyet. Az udvariasság kísértetekkel szemben is katonai erény. Kiveszi a szájharmonikáját, és szép érzelmesen kíséri a hazajáró nő dalát, behunyt szemmel, cifrázva... Egy pillanatra kinyitja a szemét, mert a nő abbahagy­ta a dalt. Hm... A kísértet ijedten áll, és csodálkozva bámul ré. Azután megfordul és elsza­lad.’ Halló! Nagysád! Szel­lemnél Álljon meg, ne fél­jen, nem bántom... De a szellem eltűnt egy dpmb mögött. ... Nagyon sajnálta, hogy így ráijesztett a kísértetre, azután visszament a táborba, megevett egy fél cipót, és jóízűen elaludt. Másnap tovább indultak, és Galamb már a sorban me ­netelt. Troppauer őszinte bá­natára négy párral hátrább. Valamennyien frissen, vidá­man indultak útnak, de most már a Szahara közepén túl, olyan vidéken jártak, ahol három-négy nap távolságra nem akadt oázis, és a kato­nák kimerültén, elcsigázot­tan rótták a port. Este a sivatagban táboroz­tak. Latouret őrmester már várta őket az állandóan elől járó őrjárattal. A vén kato­nán alig látszott a megeről­tető szolgálat Ha lefogyott valamit, ez csak a bánkódás miatt volt. Mint egy csomó rongy, úgy hullott le a század a forró sivár porra. Latouret kisze­melte a posztokat, és beosz­totta a másnapi őrjáratát. Váratlanul megpillantotta Galambot, amint letette a bardáját. — Közlegény! — Igenis, őrmester úr! — Magának parancsba ad­ták, hogy a szekéren utazzék. Hogy kerül a menetbe? — Saját kérelmemre a hadnagy úr megengedte, hogy átadjam a helyemet komo­lyabb invalidusok számára. — Azt hiszem, maga ... rö­videsen elég komoly invali­dus lesz... Reggel sorakozó előtt fél órával jelentkezik nálam előőrsbe. Rompeai Galamb elégedetten dör­zsölte a kezét, mikor odébb ment. A jó öreg dühös La tou­ret majd gondoskodik róla, hogy »hivatása teljesítése közben« elhunyjon ... Ezután kisétált a dombok közé, hogy hátha meglátja valahol a kísértetet. Tetszett neki ez a hazajáró úrinő. Le­ült, és elővette a szájharmo­nikáját, hogy csalogassa. De hiába ... Ügy látszik, elriasz­totta a megboldogultat... — Csodálatos este van, baj­társ! ... — szólalt meg mel­lette Troppauer. A költő ala­csony, vastag alakja végig szürke a portól. Tárt karral kiáltotta: — Ó, Szahara, te királynője a pusztáknak, ál­dott a por, amellyel a nagy költőt üdvözlőd ... — Dicső gondolataid van­nak — helyeselte Galamb. — Csak így tovább... Nincs va­lami olvasnivalód? Napok óta egyetlen rímedet sem élvez­tem. — Volt néhány szép so­rom ... de most búcsúzom, Galamb, nem olvasok... Hív a sivatag. Valami motoszkál ma bennem! Egy veirs. Egy gondolat... Szervusz! És elkacsázott... Napó­leoni fürtjeit rendezgetve té- pelődött újabb rímeken. Rö­videsen eltűnt a sötétben ... Galamb viszont a halott em- ember problémáján tűnődött, hogy végleg lerázza a lelki­ismeretéről. Egyszerűen be­csomagol mindent, és elhe­lyezi a katonai raktárban. Ha­lála esetén felbontják, és ott lesz a cím, hogy a pénzt és az értéktárgyakat Monsieur Henry Grison örököseinek juttassák oá. Henry Grist* utolsó címe: Avenue Magen­ta 9. szám volt. Ezen a nyo­mon elindulhatnak... Bumm! Lövés ... Nyomban felug­rott és körülnézett... A táborban máris felhar­sant a riadó. Rohant a szakaszához. A hadnagy hajlekötőben siet ki a sátorból, és a gramofon to­vább szól odabenn. Miért van a légióban minden had­nagynak táskagramofonja? — villant át Galamb ágyán egy másodpercre. — Merről jött a lövés? — érdeklődik a hadnagy. Senki sem tudja megmondani. Őr­járat indul minden irány­ban ... Tíz perc múlva visz- sza térnek. Szent Isten! Troppauert hozzák .. . Sze­gény költő ... Galamb alig tudja türtőztetni magát a sorban, szeretne odarohanni.., — Beszélj! — szólt rá a hadnagy. — Mi volt? Troppauer felült. A seb nem súlyos, a karját fúrta át egy golyó. — Nem tudom, hogy ki lőtt és honnan — mondta a vas­tag ember. — Sétáltam álmo­dozva, ugyanis költő vagyok... Troppauer Hümér, a líri­kus ... — Ember! — kiáltott rá a hadnagy. — Jelentést mondj! — Kérem, kérem — intet­te higgadtságra Troppauer, miközben az orvos tisztogat­ta sebét. — Egyszer csak, amint sétálok, egy durranás, a karomat átfúrja egy golyó és elvágódom. Ugyanis ha menekülök, akkor a lesipus- kás még egyszer lőtt volna. Így azonban azt hitte, hogy megölt (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents