Somogyi Néplap, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-23 / 18. szám

iO VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 70 fillér Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. évfolyam, 18. szám 1968. január 23., kedd 1 nmvi i <.) A MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: A somogyi építőipar idei programiéban ;3. o-i Uj év, új feladatok AHOL HÉT ÓRÁVAL KORÁBBAN KEL A NAP (6. o.) A szakszervezeti mozgalom feladata, hogy minden erővel segítse a reform sikeres megvalósítását“ Szakszervezeti nagyaktíva Kaposváron, az SZMT színháztermében Hétfőn délelőtt a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának kaposvári székházában nagy­aktívát rendeztek. Dr. Szőke Pálnak, az SZMT vezető tit­kárának megnyitó szavai után Putics József, az ÉDOSZ fő­titkára tartott előadást a gaz­daságirányítás új rendszeré­ről, illetve a szakszervezeti mozgalom ezzel kapcsolatos feladatairól. — A gazdálkodás új rend­szere egész társadalmunk ér­dekeit szolgálja, egyezik a szakszervezeti mozgalom cél­jaival, tehát feladatunk min­den erővel segíteni a reform sikeres megvalósítását — hangoztatta bevezetőjében az előadó. Ezután az életszínvo­nal alakulásáról és a január 1-én életbe lépett árváltozá­sok hatásáról beszélt. Az ÉDOSZ főtitkára a to­vábbiakban a szakszervezeti mozgalom, az aktívák előtt álló feladatokról szólt. — A követendő út, amelyet az MSZMP Politikai Bizott­ságának 1966 májusi határo­zata és a szakszervezetek XXI. kongresszusa megjelölt: nevelni, formálni az embere­ket, emelni a szakszervezeti " munka színvonalát, együtt- 1 működni a gazdasági veze­tőkkel s mindent megtenni á a munkások élet- és munka- körülményeinek javításáért. Ha az eredmények és a számok tükrében vizsgáljuk az 1967-es évet azt lehet megállapítani, hogy a szak­Az aktíva részvevőinek egy csoportja. szervezetek a munkaverse- nyek szervezésével, segítésé­vel, a kollektív szerződések Magyar—szovjet diákcsere Ezer diák érkezik hozzánk, ezer diák utazik a Szovjetunióba Magyar—szovjet diákcseré­ről szóló megállapodást írtak alá hétfőn Moszkvában a Szov­jetunió felső- és középfokú szakoktatási minisztériumában. A megállapodás értelmében 45 magyar egyetemről és főis­koláról ezer diák utazik ter­melési-szakmai gyakorlatra az idén a Szovjetunióba. A Szov­jetunióból pedig 40 felsőokta­tási intézet ugyancsak ezer diákja látogat Magyarország­ra, hasonló célból. A cserelá­togatásra ez év május elseje és október elseje között kerül sor. A cserecsoportok látogatá­si ideje 2—4 hét. A felek megállapították, hogy a tavalyi csere, amely­nek alapján mindkét fél ré­széről 660 diák látogatott egy­más országába, hozzájárult a magyar és a szovjet ifjúság közötti kapcsolatok bővítésé­hez, a két nép és a két ország ifjúsága barátságának erősíté­séhez, elősegítette, hogy a fia­talok jobban megismerkedhes­senek a szocialista és a kom­munista építőmunka eredmé­nyeivel. Hitlefista módszerek Portugáliában Aida PauJo életveszélyben Aida Paula, akit a portugál politikai rendőrség július vé­gén letartóztatott és azóta tit­kos börtönében fogva tart, vál­ságos állapotban van — közli a hétfői Humanité. Letartózta­tása után Aida Paulót hat na­pon és hat éjszakán keresztül nem hagyták elaludni. Kínzói felváltva szünet nélkül foly­tatták kihallgatását. A koráb­ban elszenvedett nyolcévi bör­tönbüntetés már amúgy is alá­ásta Aida Paulo egészségét, a válogatott kínzások pedig élet­veszélybe juttatták ezt a hős asszonyt. A börtönorvosok is kénytelenek voltak kijelenteni, hogy szervezete nem bírja el a további kihallgatásokat vagy a hosszadalmas fogva tartást. Huszonhét portugál jogász beadványt intézett az igazságügy-miniszterhez (kö­zülük kettőt azóta le is tartóztattak), s követelte, hogy Portugáliában hagy­janak fel a hitlerista mód­szerekkel. Aida Paulo és a többi bebörtönzött, sorsa sok­ban függ a nemzetközi közvé­lemény nyomásától. Leváltották a görög rendőrfőnököt 1Konsztantinosz Taszigéor- giosz görög országos rendőr- főkapitányt a junta hétfőn el­mozdította tisztségéből. He­lyére ideiglenesen az athéni rendőrfőnököt, Vasziliosz Sza- kellariut nevezték ki. Az 56 éves Taszigeorgiosz elmozdítását hivatalosan nem indokolták meg. Tájékozott körök szerint a junta néhány tagja azt vetette a főkapitány szemére, hogy késlekedett a rendőri erők mozgósításával Konstantin király decemberi ellenpuccs-kísérletével szem­ben. előkészítésével jó munkát vé­geztek, s ezért elismerés il­leti őket — mondotta az élő­adó hangsúlyozva azt is, hogy az ez évi feladatok sem lesznek kisebbek. Végezetül a szakszerveze­tek vétójogáról beszélt Putics elvtárs. Felhívta a figyelmet arra, hogy mindenkor meg­gondoltan, a pártszevezetek- kel együttműködve éljenek vele. Csak olyan indokolt esetekben mondjanak vétót, amikor azt a szocialista tör­vényesség, a dolgozók érdek- védelme megköveteli. Az előadás után a részve­vők több kérdést tettek föl az előadónak a jutalmazások­kal, a kitüntetésekkel, a se­gélyezésekkel és a vétójog al­kalmazásával kapcsolatban. Wilson Moszkvába érkezett A% angol minisxterelnök hat fő kérdésről kíván tárgyalni 1. Harold Wilson angol mi­niszterelnök a szovjet kor­mány meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Moszk­vába érkezett. Wilson angol miniszterelnök most tizenhe­tedszer —r kormányfői minő­ségében most harmadszor — látogat a szovjet fővárosba. A két ország zászlaival fel­díszített repülőtéren Koszi­gin, a szovjet minisztertanács elnöke, Polja.vszkij és Kiril­lin, a minisztertanács elnök- helyettesei, Gromiko külügy­miniszter és más hivatalos személyiségek fogadták Ha­rold Wilsont. Az angol külügyminiszté­riumhoz közel álló körök sze­rint Wilson ' hat fő kérdést kíván megvitatni szovjet ven­déglátójával: a vietnami békés ren­dezés kérdéseit, külö­nös tekintettel arra, hogy Anglia és a Szovjetunió az 1954. évi genfi értekezlet társelnökei; <> a ke[et—nyugati kap- csolatok problematiká­ja; ‘> a leszerelés és az *** atomsorompó; az európai biztonság -**• és a német kérdés; C5 a szovjetellenes tevé- *"• kény ségért jogerősen elítélt Gerald Brooke angol állampolgár helyzete; fa angol részvétel á szov- je£ gépkocsiipari prog­ramban. A vietnami kérdésben — londoni politikai megfigyelők Kosziéin és Tito részt vesz az indiai ünnepségeken Tito jugoszláv államelnök hétfőn Kambodzsából ötnapos látogatásra Indiába érkezett. Üj-Delhi repülőterén Zakir Husszein indiai elnök és In­dira Gandhi asszony, minisz­terelnök fogadta. Koszigin szovjet minisz­terelnök és Tito jugoszláv el­nök részt vesz a január 26-i indiai köztársasági ünnepsé­geken. Ez lesz a szovjet mi­niszterelnök első hivatalos lá­togatása Indiában, bár kü­lönböző okokból már több ízben járt ott. Tito látogatásának időpont­ja csak véletlenül esik egybe a szovjet miniszterelnök lá­togatásával. Eredetileg csak január 22-én és 23-án, két­napos tartózkodásra érkezett volna Indiába, azonban meg­változtatva terveit előrelátha­tóan részt vesz a 26-i ün­nepségeken. Az indiai politikai kom­mentátorok hangsúlyozzák, hogy nem terveznek három­oldalú megbeszéléseket hiva­talos formában. Nem hivata­losan azonban ezekre nyil­vánvalóan mégis sor kerül. A Statesman című delhi lap úgy tudja, hogy ezeken a be­szélgetéseken különös súllyal lesz szó Vietnamról. (MTI) eléggé egységes véleménye szerint — Wilson aligha szá­míthat bármiféle diplomáciai sikerre, mert az angol kor­mány továbbra sem hajlandó ’ elhatárolni magát az ameri­kai agressziótól. Ugyancsak eléggé kedvezőtlen légkört teremt a tárgyalásokhoz az a lény, hogy az angol sajtóban, sőt az állami BBC angol és orosz nyelvű rádióadásaiban az utóbbi időben szovjetelle- nes kampány bontakozott ki, s Wilson fel akarja vetni a Brooke-ügyet Moszkvában, bár kitűnően ismeri az ezzel kap­csolatos szovjet álláspontot. Az angol politikai életben, mindent egybevetve, nem egészen értik, miért utazott Wilson éppen most a szovjet fővárosba, amikor saját párt­ján belül súlyos bizalmi vál­ság tombol. Wilson régi szo­kása. hogy a belső ellenté­tek kiéleződésének idején lát­ványos világméretű »-békélte­tő-« diplomáciai tevékenység­be fog. Wilson a nap folyamán lá­togatást tett Koszigin mi­niszterelnöknél a Kremlben. A szovjet és az angol kor­mányfő tárgyalásai megkez­dődtek. (MTI) Egy polgári bíróság mérsékelte Theodorakisz büntetését Most már a világhírű görög zeneszerzőre is vonatkozik a junta amnesztiarendelete Héttőn reggel vezették Mi- kisz Theodorakisz zeneszerzőt Athénban a börtönből egy pol­gári bíróság elé. A 42 éves vi­lághírű zeneszerző, aki első íz­ben jelent meg elfogatása óta a nyilvánosság előtt, három korábbá büntetése miatt föl- lebbezett. Mindhárom »vétsé­gében« hat hónapon felüli büntetéssel sújtották távol­létében, miután a katonai dik­tatúra már előzőleg börtönbe vetette és nem engedte meg neki, hogy a bíróság előtt meg­jelenjék. Az ügyész kifogással élt Theodorakisz fellebbezésével szemben azzal az indokkal, hogy későn nyújtotta be föl­SZOMBAT DÉLTŐL VASÁRNAP ESTIG Pattog a pingpong labda. (Tudósításának a X oldalund lebbeaését. A hétfői tárgyalás során a háromtagú polgári bíró­ság végül kénytelen volt elismerni, hogy Theodora­kisz azért nem föllebbez- hetett időben, mert az íté­letet nem közölték vele annak idején. A tárgyalás során a lóllebb- vitell bíróság helyt adott Theo­dorakisz föllebbezésének, s módosította a katonai junta bíróságának korábbi ítéletét. A zeneszerző börtönbün­tetését a korábbi két év­ről öt és fél hónapra szál­lította Ic. Theodorakisznak így módja nyílik arra, hogy igénybe ve­gye a katonai junta amnesz­tiarendelete által biztosított le­hetőséget, s kérje, hogy bör­tönbüntetését engedjék el. A karácsonyi amne: t.tendelei ugyanis kimondotta, hogy a hat hónapnál rövidebb börtönbün­tetésre ítélt szemé'vek amnesz­tiát kaphan'­A zeneszerző azonnal kije lcntetle, hogy élni fog ez­zel a lehetőséggel. Még mieiött a iuúebv Ítéli bíróság ítélethozatalra vissza­vonult, Theodorakisz nyilatko­zatra üért engedélyt bírái tói. A szürke ruhát viselő, sápadt ember ezúttal nem \olt megbi­lincselve, amikor kijelentette: »Büszke vagyok, hogy mint állampolgár, politikus és mű-' vész teljesítettem kötelessége­met. Semmi keserűséget nem érzek a rendőrséggel szemben. Qk is kötelességüket teljesítet­ték, amely nyilván nehéz volt. Inkább sajnálkozást érzek, mert amellett, hogy, szabadsa­gomat vesztettem el, a bebör­tönzés alkotói szabadságomba is került. Döntésük, tisztelt bí­rák azzal is összefügg, hogy amnesztiában részesülhetek-e. Szeretném, ha ebben az or­szágban ón lennék az utolsó politikai fogoly«.

Next

/
Thumbnails
Contents