Somogyi Néplap, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-21 / 17. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1968. január 21. Egy rendelkezés margójára Több ezer ember érdekében Fár hónappal ezelőtt nyílott meg Csurgón az ABC áruház, az egész járás lakóinak örömére. A modern üzletben mindent megtalálhatnak a vásárlók, amire szükségük van, s amit eddig kü- lön-külön kellett megvásárolniuk a meglehetősen primitív, rossz körülmények között levő kis boltokban. Az ABC áruház megnyitásáig a kenyér-és a tejbolt vasárnap is a vásárlók rendelkezésére áll, így a helyi fogyasztási szövetkezet úgy intézkedett, hogy az ABC vasárnap — négy dolgozóval reggel hét órára — nyisson ki. Mivel az áruház tizenkét eladót foglalkoztat, így minden harmadik vasárnap kell dolgozni ismét a négy embernek. A szövetkezet természetesen a két óráért vasárnapi munkadíjat és szabad időt adott dolgozóinak. ELINDULT A LEVELEZÉS Egy idő múlva azonban a vasárnapi nyitvatartási leállította a megyei tanács kereskedelmi osztálya azzal, hogy a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének (KPVDSZ) megyei bizottsága nem ért egyet a nyitvatartással, mert az törvénytelen. Az intézkedés nagy felháborodást váltott ki Csurgón, hisz több ezer ember érdeke, hogy vasárnap is vásárolhasson tejet, friss kenyeret stb. Az áruellátással sem volt probléma, hisz Csurgónak van kenyérgyára és tejüzeme. A vásárlók a községi, majd a járási tanácshoz, a járási pártbizottsághoz fordultak segítségért. Egy községi tanácsülésen például tizenegy tanácstag foglalkozott az áruház kérdésével, és kért sürgős intézkedést Az ülésen Bertalan József, a járási pártbizottság első titkára, megyei tanácstag közölte, hogy intézkedik a nyitvatar- tás ügyében. Ezzel megindult a levelezés, a vitatkozás, kérés, sürgetés, meggyőzés — hiába. Az áruház még mindig nem nyit ki vasárnap. — Tehetetlenek vagyunk — mondta Bertalan elvtárs —, nem nagy ügy ugyan az egész, ám kiderült, nemhogy járási, de még megyei szinten sem tudjuk elintézni. A KPVDSZ miniszteri Utasításra hivatkozva nem járul hozzá a nyitva tartáshoz. Érthetetlen, hogy ennyire mereven ragaszkodnak egy utasításhoz akkor, amikor több ezer ember érdeke jnást kíván. Megkerestük a két illetékest, a KPVDSZ megyei bizottságát és a megyei tanács kereskedelmi osztályát. MIT MOND A KPVDSZ? — Mi nem vagyunk hibásak. Megértjük a csurgóiak gondját, de a belkereskedelmi miniszter utasítását nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Mutatják a rendeleteket. Az 1959-est, az 1962-ben s \§- gül az 1966-ban kiadott KPVDSZ bér- és munkaügyi osztályának Munkaidő, nyitva tartás, túlmunka a kereskedelemben című könyvecskéjét. »Az előzőkben említett jogszabályok szerint vasárnap valamennyi iparcikket árusító boltot zárva kell tartani. Az élelmiszerboltok közül a nyári időszak alatt — május 5. és szeptember 15. között — a tejet árusító boltok 5—15 százalékát reggel 7—10 óráig nyitva kell tartani. Az áruellátástól függően nyitva lehet tartani néhány húsboltot is. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a községekre, tehát ott valamennyi élelmiszer- ileltve tejet árusító boltot vasárnap zárva kell tartani. A tejet árusító boltokon nemcsak tejboltok hanem azok a vegyes élelmiszerboltok is értendők amelyek tejet is árusítanak.« Azzal is foglalkoznak a továbbiakban, hogy a vasárnap nyitva tartó boltok számát a megyei taa- nács kereskedelmi osztálya a KPVDSZ megyei bizottságával egyetértésben állapítsa meg. 1967 júniusában kiegészült az utasítás annyival, hogy »a most kiadott utasítás lehetővé teszi járási székhelyeken a lakosság létszámára való tekintet nélkül és a legalább 10 OOO lakosú községekben — a tejárusítás miatti vasárnapi nyitva tartást." De ez a kiegészítés is csak a nyári időszakra szól. — Tudjulk, hogy elavultak a rendelkezések, nem tükrözik a lakosság igényeinek megérté sét, de ehhez kell tartanunk magunkat, ha nem akaruni törvénysértést elkövetni. Nem elég erélyes a kereskedelmi oszitály, nekik keilen fellépni — akár a miniszternél is —, hogy a rendelkezést módosítsák. A MEGYEI TANÁCS VÉLEMÉNYE Pápa János, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője: — Amikor a járási tanács engedélyezte a nyilvántartást — a rendelet ellenére — igyekeztünk rugalmasan intézkedni, a lakosság érdekében. Ám a múlt év októberében felszólított a KPVDSZ megyei bizottsága a következő levéllel: "Megállapításaink szerint az áruház nyitvatartása nem gazdaságos, s emellett nem látjuk biztosítva a dolgozók részére a szabad idő biztosítását sem. A csurgói ABC áruház jogszabályellenes vasárnapi nyitva- tartásának a megszüntetéséről haladéktalanul intézkedni szíveskedjék:.« Mit tehettem? Azóta is próbálkoztam megegyezésre jutni, sikertelenül. Én itt a KPVDSZ meg nem értését is látom, főként megerősít az a levél, amelyet e hónap elején kaptam az országos központjuktól. «Somogy megyei bizottságunk jelezte, hogy a csurgói ABC áruház vasárnapi nyitvatartása ügyében hosz- szabb idő óta vita alakult ki a két szerv között. Álláspontunk szerint a megyei bizottság intézkedése helytálló és törvényes, tekintettel arra, hogy a fennálló rendelkezés értelmében nem lehet az ABC áruházát rendszeresen nyitva tartani Csurgón, mivel nem minősül városnak.-« Egy ideje mi már — a megváltozott körülményekre való tekintettel — igyekeztünk élőbben alkalmaz ni az egyes utasításokat. Itt r KPVDSZ megyei bizottságának az egyetértése kellene, s án felterjeszteném a nyitvatartási- engedély kérelmet. A VÁSÁRLÓK Érdeke MAST KÍVÁN Eddig a vita. Valóban élőbben kellene alkalmazni az utasítást megyei szinten, hisz itt ismerik legjobban a járási problémákat. Furcsának és érthetetlennek tartjuk a huzavonát akkor, amikor a vásárlók érdeke — akikért a kereskedelem van és nem fordítva — mást kíván. Jó lenne minél előbb kedvező átmeneti megoldást találni addig is, amíg az új rendelet meg nem jelenik a boltok nyitvatartásáról. Ez csak a szakszervezet belátása tói függ. S mivel hasonló problémával minden járási székhely küszködik, reméljük, a_ új rendelkezés nagyobb lehetőséget, önállóságot ad a nyit- vatartás megállapításában a megyéknek, vállalatoknak. Helyes lenne, ha a hatáskört leadná a KPVDSZ és a belkereskedelmi miniszter a megyéknek. MEGMARAD-E A földhaszokbEr? Mekkora szőlőterület lehet személyi tulajdoniban? — kérdezi levelében H. I. marcaJi olvasónk. »Tanulmányoztam a földtörvényt, és abban az áll, hogy megváltás ellenében termelőszövetkezeti tulajdonba kerülnek a kívülállóknak azok a földjei, amelyeket a rendelet megjelenésekor a szövetkezet használt. Azt is olvastam, hogy a tsz-eknek a térítést öt év alatt, évi egyenlő részletekben kell megfizetniük. Azt viszont nem tudom, és mm {s olvastam róla, hogy amíg nem kapják meg a kívülállók a teljes összeget, kifizetik-e számukra a földhaszonbért? És ha valakinek egy hold szőlője van, az abból csak 800 négyszögölet tarthat meg személyi tulajdonban?« Erre kíváncsi levélírónk. Mi különválasztottuk a kérdéseket, s igyekszünk mindkettőre válaszolni. Valóban, a termelőszövetkezet a kívülállók földjeinek megváltási árát öt év alatt, évi egyenlő részletekben köteles kifizetni. Azonban a tsz rövidebb idejű törlesztésben is megállapodhat az érdekeltekkel. A kívülállóknak azok a földjei, amelyeket a szövetkezet használ, 1969. január 1-én kerülnek termelőszövetkezeti tulajdonba. Ha már tsz-tulajdon- ba megy át a föld, haszonbér nem jár utána, mert akkor már a tulajdonjog átruházódéit a tsz-re, s törleszti a megváltási árat. Külön haszonbér tehát nem jár 1959. január 1. után azokra a földekre, amelyek a tsz tulajdonába kerültek, s amelyekért attól az évtől kezdődően, évi egyenlő részletekben megváltási díjat fizet a volt tulajdonosnak. 4»* A törvény előírja, mekkora szőlőterület maradhat személyi tulajdonban. Ez a terület — mint azt olvasónk is írja — 800 négyszögöl. Az ezen felüli területtel még a zárt kertek rendezése után egy évvel is szabadon rendelkezik. Bizottságok alakulnak majd, amelyek rendezik településenként a zárt kerteket. A tulajdonos a személyi földtulajdont meghaladó szőlőterületet addig, s még a rendezés után is egy évig használhatja, értékesítheti, a terület fölött tehát olvasónk is szabadon rendelkezik az említett időpontig. KRESZ-előadás Eddén Filmvetítéssel egybekötött előadást tartottak, pénteken este Eddán. A község lakói közül hatvanan hallgatták meg Kovács János rendőrhadnagy előadását, és tekintették meg az utána levetített filmet. Strubl Mária Szakemberek továbbképzése Balateabeglároo A mezőgazdasági szakvezetők téli továbbképzése immár hagyományos megyénkben. Ez a mostani tanfolyam — melyet Balaton- bogláron rendeztek meg — jellegében, feladatában mégis eltér minden előzőtől. A gazdaságirányítás új rendszere, a szövetkezeti, a földjogi törvény számtalan új problémát vet föl, s ezeknek megvitatása a szakmai'továbbképzésen túlmenően ennek a tan folyamnak a feladata. A termelőszövetkezeti szakvezetők — íő- agronómusok, főállattenyésztők — ennek a célnak a szellemében sok értékes előadást hallgatnak, s a témákat konzultációs megbeszéléseken vitatják meg. A legújabb szakmai ismeretek terjesztését szolgálják többek között a talaj termőképessége fokozásánál! lehetőségeiről, a búza, a kukorica, a burgonya, a vetőmagvak termesztésének fejlesztéséről, a rét- és legelőgazdálkodás megjavításáról szóló előadások. De hasonló érdeklődés kísérte a termelőszövetkezetek vállalatszerű gazdálkodásáról, a szövetkezeti és ős a földjogi törvény gazdaságpolitikai ösz- zefüggéséről, a kisegítő és melléküzemági tevékenységről, a hitel, a beruházás és az íllami támogatás rendszeréről szóló témákat. A műszaki fejlesztéstől is függ a mezőgazdasági üzemek gazdálkodásának javu- •ása, ezért is kísérte nagy figyelem Nacsády árpádnak, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Műszaki Fejlesztési Fő- isztálya vezetőjének előadását. (Képünk.) Január 8-tól 20-ig száztíz mezőgazdasági /akvezető vett részt a tanfolyamon, 22-től két héten át pedig a szövetkezeti főagronó- musok, főállattenyésztők másik csoportja hallgatja meg ugyanezeket az előadásokat r n I LEVÉL EQY „BEAT"-HEZ M egvallom. ritkán vetemedem polemizálásra névtelen levelek íróival; voltaképpen most sem tenném, ha «aláírása« nem csigázta volna föl érdeklődésemet. De sorai végén azt olvastam, hogy ön a »kaposvári beat-ek feje«, s ez egészen más. Egy Fajjel már érdemes szóba elegyedni akitor is, ha «NN. A. M.«-nek álcázza magát. Kérem, ne vegye zokon, hogy magázom (ez a tiszteiét jele), s azt sem, ha méltatlankodásának tárgyán túl mást is el akarok mondani önnek. Bevezetője ugyanis nagyon megindított... «Dolgozó beat vagyok« — írja fölénye teljes tudatában. "Igen, annak érzem magam, mert szerelem a farmert és a hosszú hajat. Meg is lehet találni rajtam mind a kettőt. Egy magamfajta beat dolgozik, mert be kell látnom, hogy más módon nem lehet megélni...« Ez utóbbi fölismeréséhez őszinte szívvel gratulálok. Kérem, ne haragudjék érte, de vallomásának másik része sehogysem tetszik nekem. Gondolja csak meg, tisztelt Fej: beat ön valóban? S ha igém, mitől lett azzá? A hosszú haj, a farmernadrág jóvoltából? Vagy attól, hogy szereti a beat-ze - nét? Ezernyi kérdés gyötör. Van nálunk egyáltalán beatmozgalom? Volna talaja, célja, értelme? Honnét a társadalmi gyökér? Nincs! ön és gyér számú társai szörnyű tévedésben élnek. Képzeljen csak a fejére egy Jancsó-frizurát, .vajon attól ön lesz a híres filmrendező? De ne menjünk ilyen messzire, hisz voltaképpen semmi kifogásom sincs az ön létezése, haja és nadrágja ellen. Nekem nem tetszik, ennyi az egész. Tulajdonítsa koromnak, elviselem. És különben is külsőség csupán. De szeretném felhívni a figyelmét valamire: ön nem tudja, hogy miért nevezi magát beatnek... Feltételezem, hogy hallott már e jobbára ösztönös mozgalom eredetéről. Amerikában a fiatalok a kapitalista társadalom ellen lépnek föl, Angliában. Franciaországban ■ már kissé elfajzott a dolog, ott a társadalom, tehát önmaguk ellen is »küzdenek" — és nem látták be, mint ön, hogy munka nélkül nem lehet megélni. (Nekem elhiheti, személyesen győződtem meg róla.) A beat je- jelentését legalább úgy ismeri, mint én, s a szinonimák közül az ragadta meg leginkább tetszését, hogy LÁZADÓ. De hogy ki lázad és mi ellen, ezt nem szokás vitatni az önök köreiben. Tudom, színes, képes magazinokat lapozgatnak önfeledten, és satnya utánzásba fulladt nagy elhatározásuk. »Jelmezt" öltenek magukra és »ál- szakállt", hosszúra növesztik a hajukat, mert így látták a magazinban, mert ez a sikk. Világért sem akarom bántani a »beat«-eket, tisztelt Fej, nem. Csak szeretném, ha fölismernék: fellépésük kései divat csupán, és semmi más ... M iután elolvastam le- levelét, több nosz- szú hajú és iar- mernadrágos fiúval is beszélgettem. Céljaikról, törekvéseikről faggattam őket, arról hogy voltaképpen mit akarnak. Mert lázadni nem lehet a nagyvilágba, lázadni csak valami ellen lehet, ök maguk bizonyították, hogy nincs beatmozgalom Kaposváron (milyen igazuk v ______________ v an!), s ilyeneket mondtak: "Ne szóljon bele a főnök abba, hogy milyen a frizuránk" (Ez már a divat következménye), "Egyéniségek akarunk lenni« (Ügy, hogy külsőségekben is másokat utánoznak?), »A mának akarunk élni« (Pedig a haj nem nő ki máról holnapra!), "Rajongunk a beatzenéért« — és itt álljunk meg egy percre. Megkockáztattam ugyanis egy kérdést: értik-e a »beat"-fiataloíc a beatzenét? "Nem — mondta az egyik —, többségük azért megy, mert ott a Zorán, vagy az Illés, mert látni akarják, meg üvölteni akarnak — együtt.« Dehát azt az erdőben is lehet, s akkor a hangversenyteremben hallanának dallamot, harmóniát is! Nem, önöknek csak a ritmus keil és tobzódás — ez a sikk. S hogyan nő a tábor? — kérdeztem én. "Tavaly kulminált« — mondta, s hozzá- tetem, hogy a művelődési ház jóvoltából, hisz akkor volt a legtöbb beathangver- seny. Kései divat... Kérdeztem aztán, mit gondol? Zorán rosszabbul játszana rövid hajjal? "A, dehogy. Viszont a külsőségekben ö is utánoz, epigon ...« Mondja, tisztelt Fej! Nem tragikus dolog ez, nem katasztrófa: Fiataljaink egy elenyésző része (hisz Kaposváron alig vannak többen hatvannál) mindenáron ki akar tűnni, mindenképpen eredeti, egyéni akar lenni, s nagy- nagy igyekezetében szánalmas kis utánzóvá süly- lyed... Ez volna a cél? Nem! A lázadás! S én lázadásra buzdítom önt és társait. Jól tudom, hogy önökben is, mint minden fiatalban hallatlan energia, mozgató erő duzzad. Lázadjanak hát — bándin is én, hosszú hajjal — értelmes célokért. Igenis bátorítom önöket: lázadjanak az ellen, hogy még nincs itt Kaposváron a gáz; ragadjanak hát ásót, lapátot, mint a többiek. Lázadjanak tettekkel, hogy több park, kirándulóhely, szórakozási lehetőség kínálkozzék. Lázadjanak a szellemi közöny, az önzés, a sznobizmus, az értelmetlen lázadás ellen, amelyeknek önök is hordozói. Keljenek fel a felelőtlenség, a hanyag munka, a tehetetlenség ellen önmagukban és munkahelyükön. Ez lehet a magyarországi »beatmozgalom" célja... S hogy válaszoljak levelének más részletére is, tisztelt Fej! Meg fog döbbenni; sok mindennel egyetértek. Hogy a Corso egyenlő az unalommal, s a Kapos Presszó ugyanaz? Hogy itt a zene nem rajongóiért, hanem a zenés árak miatt van? Igaz. Hogy a 35 forintos bár énekes nélkül — szóval nem jó ez így? Egyetértünk. Hogy az Ifjúság Presszó... — higgye el, nincs más véleményem, mint önnek. Pedig nem vagyok »beat«. Sőt, még azzal is egyetértek, hogy az unalmas presz- szók helyett otthon is tud ülni, s az nem kerül any- nyiba ... igaz. De figyeljen most rám. Kell-e hosszú haj, farmer és Fej ahhoz, hogy az ilyen észrevételeket szóvá tegyük? Ugye nem kell? Lázadni — szerintem — nemesebb célokért érdemes. Lelkesen, odaadóan, s ha úgy tetszik: a beatzene ritmusára. A Fejtől és követőitől is ezt várja őszinte tisztelettel: Jávori Béla y
