Somogyi Néplap, 1968. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-20 / 16. szám
Szombat, 1P68. január 20. 3 SOMOGYI NÉPLAP Hatékonvahh népműveléssel A SZAKMAI ÉS TOMKGKlLTliRÁLIS SZÍNVONAL EMELÉSÉÉRT A Siófoki Járási Pártbizottság a közelmúltban tájékoztatta a művelödésiház- igazgatókat a népművelés helyzetéről. Egyúttal rendszerezték a legfontosabb követelményeket és tennivalókat is. A népművelés naptári tervezésének első éve A célok, a tennivalók és nagyjából az ideológiai— kulturális nevelő 'munka időszerű problémái, nehézségei is közösek a megyében. Érdemes közülük megemlíteni néhányat. Részben azért, mert természetszerűen növekszik a népművelés tartalmi . követelményrendszere, részben pedig azért, mert 1968 a népművelési munka naptári tervezésének első éve. A tennivalókat most először kell hosszabb távra, 1968. december 31-ig rögzítenünk. Ismeretes, hogy a siófoki járásban a kulturális élet tárgyi föltételei az átlagosnál is hiányosabbak. Csaknem valamennyi művelődési otthon elhanyagolt és korszerűtlen. A népművelés céljaira hivatott anyagi erőforrásokkal rosszul gazdálkodnak, illetve egyéb célok (és nem a kulturális nevelő munka) szolgálatában még mindig szertecsorognak ezek az összegek. Ezen is változtatnunk kell a jövőben. Az élet természetes mozgásához, a fejlődés objektív tempójához kell igazítanunk lépéseinket az iskolán kívüli népművelés valamennyi területén is. Néhány jellegzetes probléma az eddigieknél is több figyelmet kíván. Gyakori a »hullámzó« népművelés. Egy- egy akció, társadalmi ünnep stb. hatására megélénkül, a tervek, irányelvek szerinti feladatok végrehajtása közben viszont »köznapi« lendülettel, illetve enélkül folyik a munka. (És itt nem a megye mezőgazdasági jellegéből következik objektív — ősztől tavaszig szélesebb körű, nyáron szerényebb — lehetőségekre gondolunk.) Egyedül marad a művelődési ház-igazgató Nem ritka — sajnos hovatovább általános — jelenség a siófoki járásban az, hogy a művelődésiház-igazgató (népművelési ügyvezető) a kulturális terv végrehajtásában egyedül marad. Külön vizsgálódást érdemelne, hogy mennyi ebben a tiszteletdíjas népművelők része, és mennyi a falusi vezetők, a falusi értelmiség kényelmessége, illetve a társadalmi felelősségérzet hiánya. Azaz magára marad-e a falusi népművelő, »hiszen azért kapja a tiszteletdíjat, hogy eredményeket mutasson fel« — jelszóval. Sok helyütt a kulturális tervkészítés is kényszerű és bürokratikus még. Bebizonyosodott, hogy a művelődési ház társadalmi bizottsága az ún. kulturális bizottság — »gittegylet«. Tagjai legföljebb csak ígérnek. A tiszteletdíjas népművelők a végrehajtásban gyakran képtelenek összefogni a társadalmi erőicet. Ezért pedig nem lehet csak egyetlen emberé a felelősség .. . Többre kell jutnunk a szakmai műveltség és a világnézeti képzés színvonalának emelésében is. Különösen a szakkörök munkájával és a természettudományi, jogi és közgazdasági ismeretterjesztéssel. A községi népművelők kevesebb ilyen témájú előadást kértek. Viszont nem szabad elfelejtenünk: a fenti igényeket fölkelteni is a népművelés feladata. Csak összefogással... Nem vitás, az új gazdasági mechanizmus kezdeti időszakában sok szempontból nehezebb a népművelők munkája. Eredményre azonban ezután se juthatunk csupán egyetlen ember, egyetlen pedagógus törekvései vagy fásult beletörődés útján. És erről sok helyütt szükséges lenne meggyőznünk a falusi párttitkárokat, tanácsi és tömegszervezeti vezetőket, a kulturális bizottságok tagjait, a falusi értelmiségi rétegeket. Annál is inkább, mert megnövekszik a művelődési és az állami vezetők felelőssége is ezen a téren, ahogy az ideológiai-kulturális nevelő munka fontossága is megnövekszik a jövőben. Egy korábban is hangsúlyozott igazságra derül most fény. Egyre inkább érezni fogjuk, hogy a gazdasági mechanizmus reformjának elhdatait csak a szakmai és a tömegkulturális színvonal emelésével: hatékonyabb népműveléssel tudjuk eredményesen elvégezni. Wallinger Endre Ki űzesse a bírságot? Javaslatok a jobb áruellátásra Beszélgetés a barcsi járási NEB múlt évi munkájáról Kilián János, a Barcsi Járási Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke előtt jókora irathalmaz tornyosul. Ezekben a napokban rendszerezik a tavalyi vizsgálatok eredményeit, a jegyzőkönyveket, a bejelentéseket. — 1967-ben 19 vizsgálatot tartottunk, ezek közül négyet a KNEB, nyolcat a megyei, hetet a járási NEB rendelt el. Járásunk tipikus mezőgazdasági jellegű, ez a munkánkban is tükröződik: öt mezőgazdasággal kapcsolatos ellenőrzést indítottunk. Egy kis statisztika: a barcsi járási NEB nyolcvannyolc egységet keresett föl, s 144 személy 434 munkanapot töltött vizsgálatukkal. — Milyen járási szintű problémákkal foglalkoztak? — Bejelentése alapján indítottunk pl. vizsgálatot a vízvári Vörös Csillag Tsz- ben. Ez a termelőszövetkezet — szabályellenesen — kifizette a gépjárművezetőre kirótt pénzbírságot. Természetesen a büntetés így elvesztette nevelő hatását, s bizottságunk beavatkozására ezt a helytelen gyakorlatot mégszüntették. Gyakran nem lehetett kapni építő- és tüzelőanyagot. A barcsi járásban három TÜZÉP-telep van egy Babócsán, egy Homokszent- györgyön, egy pedig Barcson. A telepek a homok- szentgyörgyi kivételével túlteljesítették tervüket. A ho- mokszentgyörgyi telep lemaradását az okozta, hogy a közelükben, Kadarkúton is van TÜZÉP-telep, s a vásárlók inkább oda mentek áruért. A Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta a TÜZÉPHIRDETMÉNY Értesítjük a város lakosságát, hogy a Jutái út — Balaton utcában 20 kv-os vezetéket és transzformátorállomást létesítettünk, melyet f. hó 22-ón helyezünk üzembe. Figyelmeztetünk mindenkit, hogy a fenti időpont után az említett villamosberendezések és tartozékainak érintése életveszélyes, és az ebből eredő esetleges balesetekért semmiféle felelősséget nem vállalunk. DEL-DUNANTÚLI áramszolgaltatö V. Kaposvári Üzletigazgatósága (167905) Értesítjük a t. fuvaroztatókat, hogy mindennemű fuvarozást- rakodással, fölbontással — minden mennyiségben vállalunk Az év első negyedévében a fuvardíjból kedvezményt biztosítunk. Balaionfenyvesen kirendeltségünk létesült. A tüzelő- és épületanyagot megrendelésre házhoz szállítjuk13. SZ. AKÖV (6675) telepek áruellátását, s megállapította, hogy azok csupán az igények hatvan százalékát tudták kielégíteni. A jobb áruellátásra javaslatokat tettünk, a megoldás nagyrészt a vállalatokon és a fogyasztási szövetkezetektől függ. Örök gond, hogyan előzhetők meg a szabálytalanságok a melegkonyhás vendéglátóipari üzletekben. Az eredmény sajnos csekély, pedig a NEB sorozatosan indítja a fogyasztók megkárosítói ellen a szabálysértési eljárásokat. Sokat segíthetnének a fogyasztási szövetkezetek belső ellenőrei. ök azonban más elfoglaltságra hivatkozva keveset törődnek az alkalmazottak fogyasztókat károsító tevékenységével. A vendéglátóipari üzletek munka- körülményei sem kielégí- tőek, piszkosak a mellékhelyiségek, gondozatlan a berendezés: a hűtőszekrényt helytelenül használják, a poharakat nem folyóvízzel öblítik el stb. A barcsi járási NEB behatóan tanulmányozta a járás zöldség- és gyümölcsellátását, a törpevízmű-társulat pénzügyi gazdálkodását is. — Lesznek rendkívüli feladatok ebben az évben? — Mint másutt, biztosan a mi járásunkban is gondot okoz majd, hogy némelyek helytelenül értelmezik az új gazdaságirányítási rendszer intézkedéseit. Mi is mindent megteszünk, hogy ne legyen fennakadás. Azt szeretnénk elérni, hogy a népi ellenőrzésnek még nagyobb tekintélye legyen a dolgozók előtt. P. D. Százezrekkel fizet a nádas — Akiben erő és akarat van, az az erdőn talál most munkát. Ez az idő arra való, hogy tüzelőről gondoskodjanak. A szövetkezetben minden munkának megvan a normája, így a favágásnak is, és akik részt vesznek benne, a keresetük egy részét tűzifában válthatják meg — mondta Gorján Gyula, a csurgói Zrínyi Termelőszövetkezet párt titkára. — Igyekszünk a lehető legtöbb embernek munkalehetőséget biztosítani a teli hónapokban, ám így sem tudunk minden igényt kielégíteni. Az istállótrágyát például még a havazás előtt kihordták, a szénát is odaszállították az istállókhoz, így aztán a szövetkezet vontatósainak sem sok dolga akadt ezekben a napokban .. . Mintegy 50—60 alkalmazottja van a Zrínyi Tsz-nek, ezek 80 százalékának állandó munkája van. Most a traktorosok foglalkoztatása okozza a legnagyobb gondot. A tsz akkor is fizeti az SZTK-nak a járadékot az alkalmazottak után, amikor azoknak nincs munkájuk. Érthető tehát, ha a gazdaság vezetői minden lehetőséget megragadnak, hogy munkát adhassanak a traktorosoknak. Így gépet adtak az utaknak hótól való megtisztításához, néhányan pedig a gépműhelyben találnak elfoglaltságot. Dí ez mind kevés. Éppen ezért tanácskoztak a szövetkezettek a helyi Napsugár Ktsz vezetőivel, hogj ha lehet, bízzák meg őket szállítási feladattal. — Mindez átmeneti probléma, s talán február elejére meg is szűnik — mondta a párttiílkár. — Februárban nagyobb lendületet vesz a gépjavítás, elkezdődik az utak rendezése, javítása, s több lesz a szállítani való. Akkor már szükség lesz valamennyi gépkezelőre. Van a szövetkezetnek egy körülbelül százholdas nádasa, összefüggéstelen nádlermő terület ez az alsoki berekben. Az idén fogtak hozzá előszar a kitermeléshez. A nádaratásban mindössze három ember vesz részt, a kévék egy részét már behordták, kúpokba rakták. — Két gépet béreltünk a nád feldolgozásához. Egy pajtát teljesítünk, abban dolgoznak majd az emberek. A nád egy részéire máris jelentkezett vevő Budapestről. Kétféle pallót készítünk: szabvány nádpallót és pallót leveles nádból fagyvédőnek a téli építkezésekhez. Mintegy 30 000 kéve nád kitermelését és feldolgozását tervezik. Az előzetes számítások szerint csaknem negyed- millió forint tiszta haszon származik ebből a szövetkezetnek. Ez a munka további hattíz embernek biztosít kereseti lehetőséget H. F. ELMENTEM VADÁSZNI... Vásároljon modern, hazai és külföldi szobabútort, garnitúrákat és egyedi bútorokat a b al ajtó ns zársz ói fogyasztási szövetkezet bútorboltjában. Balatonszárszó, Fő út 47. (167891) Felhívás! A Debreceni Agrártudományi Főiskola arany, gyémánt, illetve vas oklevelet adományozhat azok részére, akik a volt Debreceni Gazdasági Akadémián 50, 60. illetve 65 éve szereztek oklevelet, szakterületükön kiválóan működtek, és köz- megbecsülésre méltó magatartást tán ásították. Kéri mindazokat, akik az oklevélre igényt tartanak, közöljék címűket a Főiskola tanulmányi osztályával. (155300) Beálltam a fa mögé. A cserjésből vad csörtetéssel óriási vadlcan jött elő. Megállt, rámnézett. Nagyon csúnyán nézett. Fogtam a puskát, durrl, egyenesen a szeme közé. A biztonság kedvéért még a sörétet is beleengedtem a golyó mellé. A kan egy bánatosat sóhajtott és elterült. Brrr ... Jelezte az ébresztőóra, hogy föl kell kelnem, indulunk az izgalmas vadászriportra. Nem vagyok babonás, de az éjszakai álmot jó előjelnek véltem. Biztosan nagy zsákmányra leszürn majd szert a vadászaton. Az erdészet irodáján már vártak bennünket. Az er- dészetvezetö szobájában méregettem a falon egy hatalmas agancsot. Nem nagy kunszt, gondoltam magamban, én jóval nagyobbat lövök. De aztán felvilágosítottak, hogy ilyenkor ez hiú remény. A hajtókkal, vadászokkal együtt indultunk a területre. Egy kis stratégiai megbeszélést tartottunk az erdőszélen, aztán kettesével elindultunk a cserkészüton. Soha még ilyen frissnek nem éreztem magam. Oldalamon a vadászpuskával úgy lépkedtem a térdig érő hóban. mintha a legkitűnőbb aszfalton járnék. Társammal a jó másfél kilométeres gyaloglás után egy magasleshez értünk. Tériszonyt leküzdve felmásztam, fönn körülnéztem, betöltöttem a puskám, egyik csövét golyóra, a másikat söréire. Na, hol az a szarvas, őz, vaddisznó? Lent, pár méterre a lestől, a bokrok között fekete tömeget vettem észre. — Jé, az mi lehet ott? — kiáltottam fel, aztán már láttam. Kiáltásom hatására sietősen elindultak a fák közé. Vaddisznók voltak, mire társam lőtt, csak fát talált. — Ilyenkor mi nem szoktunk kiabálni... — jegyezte meg később. Tudomásul vettem. Ide ezek már vissza nem jönnek. Megvártuk a többieket, s indultunk tovább. Nem vesztettem el optimizmusom, délelőtt kilenc óra volt, estig még mi mindent ejthetünk el, persze, ha csöndben leszek. A harci ösvényen indultunk tovább. Fen tröl a domboldalról vártuk a hajtást. Izgatottan füleltem minden kis zajra, levélziz- zenésre. A fehérségben egy testet láttam felénk közeledni. Itt az alkalom. Na, majd én megmutatom! Emeltem a puskát, s a félénk rohanó vadászkutya élénk farkcsóválással üdvözölt. Na, azért őt mégsem ... Nem volt sikeres itt sem a les, mintha megszagolták volna a vadak, hogy nagyon vérszomjas voltam. Kint az úton a többiek vártak bennünket. Ok sem voltak szerencsésebbek, egyikük igaz, rálótt egy őzre, de csak vérnyomokat láttunk, elillant a sebesült vad. Indultunk tovább, van még idő. Megint gyalogoltam vagy három kilométert, dombra fel, völgybe le. Ez nem is volt baj, csak az. hogy olyan csöndben kellett menni, társam nyomában. Egyszer melléléptem, gödör lehetett, mert elterültem. Társam meghallotta a hup- panást, hátranézett és megszólalt: — Vigyázzon, nehogy a hó a puska csövébe menjen ... Bezzeg az semmi, hogy a csizmám szárán befolyt, most lépegethetek a latyakban! Megálltunk egy domboldalon. Szemből vártuk a vadakat, úgy igazították el a hajtókát. Tíz perc — semmi, húsz perc — semmi. Nagyon hideg tud lenni a hóié a csizmában. Hátrafordultam. A csudába! Egy nagy nyúl lépegetett felénk. Nem szaladt, csak jött komótosan. Minden ijedtség nélkül. Ennek fele se tréfa. csak nem akar támadni? Nem is gyáva a nyúl. Emeltem a puskám, húzom a ravaszt, semmi. — A biztosiló — súgta a társam. Ja, a biztosítás. Kattant a zár, ugrott a nyúL Lőttem, elment. — Van ilyen ■— vigasztalt a »mester«. — Különben kisvadra nem szoktunk golyóval lőni, már mondtam., Az ám! Izgalmamban az első ravaszt húztam meg. No sebaj, még csak dél van, estig lőhetek valamit. Másik részre mentünk. özek húztak el előttünk, sajnos nagyon távol. Fölmentünk a magaslesre, vártunk. Jó kétszáz méterre légvonalban szaladt valami a szemközti domb oldalán. Róka volt. — Na, ezt megijesztjük — súgta a társam. Lőtt, a rp- ka megállt. Jól megijesztettük ... — Talált! — ujjongtam, s máris szaladtam árkon-bok- ron a vadért. Ott feküdt, nagyon csúnyán, golyó találta. Kör becserkésztem, hátha még él. Megdobtam egy hógolyóval, nem mozdult. Akkor vihe- tem... Mire visszaértem, megérkeztek a többiek is. Nem volt vadászszerencse. Megnéztünk még egy másik erdőrészt, csak nyomokat láttunk. Megismétlődött a várakozás, hiába. Enyhe sötétedéskor elindultunk haza. — Ne szomorkodjon — vigasztaltak —, legközelebb majd jobban sikerül. De amikor én megálmodtam! Ha nem is volt vadászszerencsém, egynek örültem. Nem ejtettem el vadat. így nem avattak fel. Mert ahogy mondják, az első vad elejtésének nyomait az ember sokáig viseli __ S trubl Márta i