Somogyi Néplap, 1967. december (24. évfolyam, 285-309. szám)

1967-12-15 / 297. szám

Péntek, 1967. december 15. 3 SOMOGTI NÉPLAP BESZÉLGETÉS A MECHANIZMUSRÓL „Becsületes embernek...“ A tabi kommunisták törekvése: Segíteni, neve!ni a fiatalokat Úgyszólván mindennap hal­lunk. róla, hogy országszerte érdeklődéssel teli készülődés előzi meg az új gazdaságirá­nyítási rendszer bevezetését. A legmagasabbb fórumokon ép­pen úgy állandóan napirenden tartják, mint az üzemekben és 6z intézményekben. A mechanizmusról nyilatko- ssott már gyárigazgató, műsza­ki vezető, s gyakran egyszerű dolgozó is. Az, hogy a vezetők a készülődés komoly napjai­ban foglalkoznak az újjal, ter­mészetes, hiszen a jó irányítás­hoz még a lényegtelennek lát­szó dolgok ismerete is szüksé­ges. Tehát úgy is mondhat­nánk, hogy az irányítóknak létkérdés az alaposság. De mennyire érdeklődik, s egyál­talán: mit tud és mit vár az új gazdaságirányítási rend­szertől az egyszerű dolgozó. Ezekre a kérdésekre igyekez­tünk választ kapni a napok­ban egy ruhagyári beszélgeté­sen. Vecsést Sándcrmé szalaggé­pész tizennégy, Gaál Kálmán­ná szalagbeadó kilenc éve dol­gozik szakmájában. Kerese­tükkel mindketten elégedettek, persze nem ártana több fize­tés sem. — Két gyerekem van, most költözünk szövetkezeti la­kásba, tehát kiadás akad bő­ven. Meg kell nézni, mire költjük a pénzt, annak ellené­re hogy a férjem is keres. — Ügy gondolja, hogy január elsejétől többet raknak majd a boríték­ba? — Nézzen, én mindig sze­rettem dolgozni, meg ahogy mondják, jobbak lesznek a kereseti lehetőségek, baj tehát nem hiszem, hogy lesz. En az­zal is elégedett leszek, ha az elején annyit keresek, mint a mostani időszakban. Mert, ugye, egyszerre olyan nagy csoda mégsem lesz. A gázszállítókról Hajduszo baszlon kívül Kardoskúton is sokat hallottam. A szállítás­hoz az ember akaratlanul is társítja a gépkocsi- meg a va­gonsort. Pedig a gáz a föld alatt, csőrendszeren megy Kardoskútról például Dunaúj városon keresztül nemcsak Budapestre, hanem Százha­lombattára, Petre és Székes- fehérvárra is. Dar ás István, a gázüzem vezetője így mondja: — Ez a munka nagy fele­lősséggel jár. Ide nem erő, hanem idegek kellenek. A mű­szerfalakon Dél-Magyarország energiája lüktet. A szanki, ül- lési, szegedi, hódmezővásárhe­lyi kutak ezen keresztül kül­dik a gázt. A gázátadás itt azt jelenti, hogy a nagy nyomás­sal érkező gázt kisebb nyomá­son küldjük tovább. Szagosit- juk is, hogy észrevegyék, ha ömlik. A kutakból 1 600 000 köbmé tért gyűjtenek össze, s külde­nek el naponta. A szám nagy ságát ezzel érzékeltetik: Kecs­kemétnek naponta 25 000 köb méterrte van szüksége — Mióta tudja, hogy vál­toztatást terveznek a gaz­dasági életben? — Nem is tudom biztosan. Ügy fél éve, vagy lehet annak már egy éve is, amióta be­szélnek róla. őszintén szólva nem nagyon van időm újságot olvasni, de a rádiót nem zá­rom el, ha ezekről a dolgok­ról beszél. — Elégnek találja, amit tud a mechanizmusról? — Szakszervezeti ülésen is foglalkoztak vele, a gyárbar meg állandó beszédtéma. — így igaz — veszi át a szót Vecsési Sandámétól Gaál- né. — Nincs olyan nap, hogy a szalagon valaki fel ne hozná Mondják: majd a mechaniz­musban így lesz meg úgy lesz. Szerintem dolgozná egyformát kell, sőt, azt hiszem többet is. — No persze az, hogy töb­bet dolgozunk, kevés — egé­szíti ki kolléganőjét Vecsésiné —, azt is várjuk a mechaniz­mustól, hogy ne csak a fárad­ságunk árán fizessenek ben­nünket, hanem adjanak olyan gépeket, amelyeken ugyanilyen erőbefektetéssel többet termel­hetünk. Ha naár mondják, hogy »becsüljük meg a dolgo­zókat«, hát lássunk is valamit a szalag mellett ennek a mon­dásnak az igazából. Arra terelődik a sző, ah­hoz, hogy alkalmuk legyen többet termelni, legfőképpen az szükséges, hogy termékeiket el tudja adni a kereskedelem.- — Tudjuk mi azt, hogy ha például a zalaegerszegiek fele­annyiért tudják elkészíteni a kabátot, módjukban áll olcsób ban eladni. Világos, hogy a minőségi követelmények mel­lett mindenki azt veszi meg. amiért kevesebb pénzt kell ki­adni. Tehát ha rosszabbul dolgozunk, megérzi azt fizetés­kor az erszényünk is, mivel az árut nem tudták eladni, így — Meddig bírják a terme lést a kutak? — Körülbelül húsz évig. — És utána? — Újabb beruházással újabl. húsz évig. Ez a húsz év nem azt jelenti, hogy akkor kifog a földgázkészlet, hanem azt hogy a jelenlegi technológia val körülbelül ennyi ideig tud juk gazdaságosan üzemeltetni. Most kétezerötszáz-háromezer méter mélyről jön a gáz. Ak­kor majd mélyebbről hozzuk — Az igények milyenek? — Sokkal több kellene A nagy iparvállalatokat már e tudjuk látni, de a kis fogj asz tokhoz még — a vezetéke' hiánya miatt — nem jut el Az üzemek után a kisebb vá­rosok is kérik. A főmérnök néhány eszten- deje végezte el az egyetemei A gáz szerelmese. Ha erről van szó, akkor mindig tűzzel be­szél. Most ezt mondja: — A gáz a jövő, a bánya s múlt. A tüzelés ezzel egysze rübb. Olyan, mint a központ fűtés. A szénné) sokkal job hatásfokú. A kardoskúti telepen mo emeletes épület készül. Iroda kívül a kör­új munkát sem tudnak adni. De ez így is igazságos. — Gondolják, hogy lesz valami, amit most sem tudnak megoldani? — Erről majd egy év múlva érdeklődjön, de már most is akadnak problémák, amit el­mondhatok. Itt van például a művelődés. Nem akarjuk, hogy azt mondják, mi »csak« gyári munkások vagyunk, s egyet legyintsenek mellé. Sokunk­ban él a kultúrálódás vágya, de azt mondja meg, hogyan csináljuk? Hajnalban kelünk, reggeli készítés, . takarítás, egyebek. Mivelhogy a munka­helyen fokozottan ügyelni kell a minőségre, jobban el is fá­radunk. Rohanás haza, máso­dik műszak, családi gondok­ba jók intézése. S egy-kettőre eljár az idő, alig várja az em­ber, hogy 1-efekhessen. Anél­kül, hogy elment volna szín­házba vagy moziba, vagy kezé­be vett volna egy köny vet. Egyedül a televízió, amit pi­henve is lehet némi. Ez azon­ban kevés. — Irtunk a negyvennégy­órás munkahét bevezeté­séről ... — Ha megvalósul, nagyon hálásak leszünk, egy csapásra sok minden megoldódhat. Csak mielőbb legyen belőle való­ság ... Elmondják: a többség úgy véli, hogy az új gazdaságirá­nyítási rendszerben jobban megbecsülik majd a jó szak­munkásokat, s azokat, akik valamilyen téren többet tesz­nek, mint a társaik. — Az igazsághoz az is hoz­zátartozik, hogy vannak, akik az új ellen beszélnek. Perszp. nincs hitele a szavuknak, mert a legtöbbjük nem sze­ret dolgozni. Lehet, hogy eddig így' is megéltek, de látják, hogy veszélyben a »gyöngyéletük«. Én amondó vagyok: becsületes embernek nincs mitől tarta­nia ... Pintér Dezső nyékein itt lesz először emele­tes épület. Az iroda most né­hány szobából áll. Az ország­út mellett bérelték ki. Egy­általán nem mutatja azt a nagy munkát, amelyet itt vé­geznek. — Ez már nagyon jó — mondják. — Amikör itt meg­kezdődött az építkezés, tudja hol aludtunk? Szalmakazal­ban. Az üzemvezető az első gá­zos volt Kardoskúbon. Amikor ő ide jött, az Orosháza kör­nyékén lakó ember nem tudta, hogy milyen kincset rejt a környék a föld mélyén. Ma már el sem tudnák gáz nélkül képzelni az életüket És meg­jelent az olaj is. A kardoskú- ti vasútállomáson kilométernyi hosszan állnak a vagonok. Az olajat még vagonban szállít­ják. — Mi tulajdonképpen ke­reskedők vagyunk — mondják a kardoskútiak. — A gáz mé­retlenül jön a földből, s mi adjuk el a fogyasztóknak. — Az idén még csak a föld­gázt — mondja a főmérnök —. jövőre már a propán-butánt is mi hozzuk forgalomba az egész országban. Január else­jével átvesszük ezt a szolgál­tatást az AFOR-tól. így' az or •zág gázkészlete a Siófoki Kő olajvezeték Vállalat kezében összpontosul. A nagyságrend az embert lépten-nyomon megdöbbenti. Hz a rohamosan fejlődő ipar­ág sok meglepetést produkál \ Kardoskútról induló nap: ázmennyiség például kétmil­lió focin tot ér. A vezetéket azért fektetik szerte az cr­Két fiatal lány Pili Györggyel, a Tabi Köz­ségi Pártbizottság titkárával folytatott beszélgetésünket. — Segítséget kérnénk... A kaptárüzemben szeretnénk munkát kapni, de elutasítot­tak bennünket Néhány perc múlva meg­könnyebbülten mentek el. A telefonbeszélgetés után az­zal távozhattak, hogy felvé­telük előtt nincs akadály'. — Ez ugyan nem a párt- bizottság feladata, mégis igen sokan jönnek — főleg fiata­lok — hasonló kérésekből. S ha lehet, segítünk. Ebből ér­zik a fiatalok, hogy mellet­tük állnak, sorsukért, jövő­jükért felelősséget éreznek a kommunisták. Pill elvtárs azt is elmond­ta, hogy a község valameny- nyi párta) apszervezetének. kommunistájának igen fontos feladata segíteni a KISZ- szervezetek munkáját, for­málni, nevelni a fiatalokat, s elérni azt, hogy otthon ma­iadjanak a községben. Talán az összes járási székhely közül Tabon legna­gyobb a fejlődés. Városias főútvonala mellett modern áruházak, üzletek, művelő­dési ház, eszpresszó és több üzem nőtt ki a földből. Ez utóbbiakban több száz em­bernek teremtettek munka- alkalmat Évekkel ezelőtt nagy ván­dorlás indult meg a járási székhelyről, Siófok, Székesfe­hérvár, a balatoni hajózás, az üdülők, a vendéglátóipar, a kőolajosok vonzották az em­bereket, állandó munkát és tisztes keresetet biztosítva, hisz helyiben akkor még ki­látás sem volt erre. Most azt tapasztalni, hogy sokan visz- szajönnek, de Tab lakóinak száma ma még mindig csak 3900, négyszázzal kevesebb, mint 1960-ban. — Több a munkaalkalom, igen kevés viszont a képzett szakember. A KlSZ-szerveze­szágban, hogy minél több hely­re eljusson ez az olcsó energia. Míg gépkocsink az ország­úton robog, folyton azon gon­dolkodom, mi a legjellemzőbb a Siófoki Kőolajvezeték Vál­lalat munkásaira. A választ egy nyurga fiatalember Ve- csésen fogalmazta meg. Itt ágazik ketté a budapesti kör­vezeték. Nem nekem mondja a választ, hanem a hajdúszo- boszlói diszpécserközponttal beszélget telefonon. Egyik mondata így hangzik: — Tudom, hogy ti nem is­mertek lehetetlent. Ezt éreztem mindenütt. Pe­dig nagy erőpróbát jelent az embereknek az a munka. Az eredményekkel soha nem le­hetnek elégedettek. Az ered­mények csak arra jók, hogy visszatekintsenek. S míg dol­goznak, foly'ton a gazdaságos­ságon törik a fejüket.. A gáz­vezeték-építők jól ismerik fel­adataikat. S közben végiggya­logolják az országot. Mert a vezetéket csak így lehet lefek­tetni. — Nehéz ez a munka? Hódmezővásárhely halárá­ban kapom rá a választ: — Inkább szép. A mi gé­peink nagyon sokat tudnak. — Megfelelő gépesítés nél­kül nem tudnánk végrehajtani « ránk váró feladatokat — mondja a főmérnök. — Nálun! tudják ezt az emberek, s tud iák azt is, hogy csak akkor állják meg helyüket, ha sze­retik a munkát is. A gázt ő> nagyon keveset élvezik. Ök gázért dolgoznak. h ercza Imre (Vege.) tekkel együtt az a célunk, hogy az általános és közép­iskolát végzett fiiataloka szakma tanulására serkent­sük, hogy ők alkossák majd üzemeinkben a most még hiányzó, de a jövőben nélkü­lözhetetlen szakembergárdát. Van még olyan tapasztala­tunk, hogy a fiatalok egy ré­sze nem érzi magáénak az üzemet Ha valahol néhány forinttal többet kereshet, vagy kicsit könnyebb a mun­ka, munkahelyet változtat­nak — mondja a pártbizott­ság titkára. — Pedig jövőre újabb üzemeket telepítenek Tabra, feladataink tehát fo­kozódnak. A munkára ne­velés korábban nem volt eredményes. Az ifjúsági szer­vezetek tevékenysége főleg a színdarabok tanulására, a láncmulatságok szervezésére és rendezésére korlátozódott. Napjainkban teli változás tanin lehetünk, ha nem is mindenütt A hi­vatalok és a szövetkezetek közös ifjúsági alapszerveze­teinél még csali a terveknél tartanak. A gépjavítónál meg az gátolja a fiatalok ered­ményes munkáját, hogy so­kan Karádon dolgoznak, s a különböző időszaki feladatok szinte lehetetlenné teszik rendszeres összejövetelüket. De a ponyvaüzemben, a kap­tárüzemben, a gimnázium­ban, a mezőgazdasági szak­munkásképző iskolában, illet­ve a kollégiumban már olyan munka folyik, ami a fiatalok tennivágvásiát, helyes törek­vését bizonyítja. Szakkörök, klubok működnek, s a KISZ- szervezetek több száz óra társadalmi munkát vállaltak és végeznek községük fej­lesztéséért A pártszervezetek társa­dalmi üggyé kívánják tenni Tabon a fiatalok nevelését S ha másról nem beszélhetünk is, csak arról, hogy munka­helyeiken becsületesen dol­goznak a fiatalok, már ez is számottevő eredmény. Különösen a kaptárüzem­ben kaptak nagy szerepet a fiatalok. A 130 munkás fele nem éri el, vagy alig halad­ja túl a húsz esztendőt S abban, hogy ez az üzem évi 3,2 millió forintos tervét szeptember végéig 120 száza­lékra teljesítette, nekik is nagy részük van. Pedig leg­többjük itt ismerkedett meg az üzemi munkával, a két műszakkal, itt tanult meg bánni a különböző gépekkeL — Szorgalmasak, igvekvőek valamennyien. Elég tűrhetően keresnek is. Hajqsár Vera összeállító már többször vitt haza a hónap végén 1700 fo- "in tot, de a pél dásan dolgo­zók közé tartozik két fiatal brigádvezető, Mezőfi Gyula és Kadlicskó György is. Kovács István, az üzem ugyancsak fiatal technikusa mondta ezeket az elismerő szavakat, amikor Pili György- gyel megtekintettük a mű­helyeket, a színeket, a szállí­tásra váró kész termékeket és a feldolgozásra váró rengeteg anyagot ' Az idősebb kommunisták és a KISZ-isták összefogásá­nak szép példáját találni itt Amikor az üzem vezetője ja­vasolta a fiataloknak, hogy szabad idejükben kerítsék be a telephelyet, s ezért 3000 fo­rintot kapnak, hogy megve­hessek az Ifjú Gárda egyen­ruháját, a kommunisták is segítettek a fiataloknak. Nagy szükség volna arra is, hogv az idősebbek jobban bátorítsák, serkentsék fiatal munkatársaikat, ne elégedje­nek meg egy-egy gép keze­lésének elsajátításával, vagy egy munkafolyamat begya­korlásával, hanem tanulja­nak tovább. Ügy, mint Ko­vács István, aki néhány éve asztalosként szabadult fel Budapesten. Azután esti tan­folyamon elvégezte a faipari technikumot s most felelős vezető beosztásban dolgozik. Igaz. kevés Tabon a lakás, nagyobb, korszerűbb bölcső­dére és a jelenleginél megfe­lelőbb egészségházra is szük­ség lenne. Olyan gondok ezek, amelyeken a községi lanács az üzemekkel össze­fogva segíthetne. Mert nem elég csak munkaalkalmat, la­A pártszervezeteknek, a tabi kommunistáknak az a törekvésük, hogy községük­ben foglalkoztassák a fiata­lokat, csak akkor lesz ered­ményes, ha a munka- és a tanulási lehetőségek mellett mindazokat a feltételeket megteremtik, amelyek a fia­talok 1 családalapítását., meg- gyökeresedését segítik elő. Szalai László 1950 ótó önálló üzem az Iskolai Taneszközök Gyára. Eleinte csu­pán a legsürgősebb alapvető, szemléltető eszközöket gyártották: a méterrudak és a lombikok gyá volt abban az időben. Akkor a háború következményei, most ' óig a/ iskolareo-. A. Hőm .élményéi szabják meg az üzem profilját. Á iskolareform mi v> .*ia az új tan­temeket. s ehhez szinte masodp. ronyi pontossággal alkalmazkodott a gyár kollektívája A képén Iái haló berendezéssel a diákok köny* nyebben tanulják az elektromosságtant. Lépégben a* oraxagon at @ MIT TUDNAK A KUTAK? nulási feltételeket biztosítani a fiatal! oknak.

Next

/
Thumbnails
Contents