Somogyi Néplap, 1967. december (24. évfolyam, 285-309. szám)

1967-12-14 / 296. szám

Csütörtök. 1967. december 14.

3

SOMOGYI NÉPLAf

Aktívaülés a Latinka Művelődési Házban

(Folytatás az 1. oldalról.)

munkája meghozta gyümölcsét. Nemcsak a pénzzel fedezett úgynevezett fizetett munkát szervezték jól meg, hanem nagyarányú társadalmi munka végzésére is tudták mozgósítani a tömegeket.

Elismerés és köszönet illeti mindazokat a szerveket és élvtársakat, amelyek és akik részt vettek e fontos akció megszervezésében. Ezúton mondunk köszönetét a vállalatoknak, intézményeknek a munkásoknak, alkalmazottaknak, értelmiségieknek, akik a hívó szóra ásót, csákányt, lapátot ragadva álltak helvt a hálózatépítési munkában

minden ellenszolgáltatás nélkül. A város lakossága szinte egyedülálló nagy jelentőségű társadalmi összefogásra vállalkozott. összesen 225 495 társadalmi munkaórát ajánlottak fel. Többen pénzben váltották meg a munkát, s így mintegy 240 000 forint gyűlt össze. Köszönet illeti a főhivatásúkat teljesítő mérnököket, technikusokat, munkásokat is, mert lelkiismeretes, jól szervezett munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy e jelentős létesítmény határidő előtt elkészüljön. Elismerés és köszönet a pártszervezeteknek, a kommunistáknak, akik elindítói és szervezői voltak e nagy munkának — mondotta a megyei pártbizottság titkára, majd bejelentette: a megye, a város vezetői a jövőt ■ illetően is biztosítják Kaposvár növekvő vizszükségletéváros iparának további fejlesztése, a kommunális, kulturális és egészségügyi ellátás további javítása, a helyi közlekedési viszonyok fejlesztése, a lakásellátási gondok enyhítése, majd felszámolása. Feladataink közül kiemelném a városi földgáz- szolgáltatásra irányuló tervünk megvalósítását. Bejelenthetem, hogy a Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezetőivel történt megállapodásunk

nagyban meghatározó gázellátási feladatok elvégzéséhez.

Tisztelettel kérem a jelenlevő elvtársakat, legyenek a valamennyiünk javát szolgáló hasznos mozgalomnak tevékeny szószólói, s ha a körülmények úgy kívánják, járjanak az élen a társadalmi munkában.

Érdemes lenne társadalmi mozgalom útján is előmozdítani a város sportéletének

alapján Mezőcsokonyáról a földgáz idevezetésének munkálatai az elmúlt hetekben megkezdődtek. Az eredeti terv szerint' 1968 őszére bekötik a gázellátásba a KaniEgy gombnyomás, es jón a »u.

nek kielégítését, hozzáfogtak a konkrét fejlesztési tervek kidolgozásához és azok megvalósításának előkészítéséhez. Ezután az előadó történelmi visszapillantást tett Kaposvár város gazdasági, ipari, kommunális, kereskedelmi, közművelődési, kulturális é. egészségügyi helyzetének alakulására, vázolta a jelenlegi helyzetet, részletesen szólt az utóbbi évek, különösen 1967 eredményeiről, majd a feladatokra rátérve így folytatta:

— Mit akarunk tenni a közeljövőben, mihez kérjük a város lakosságának a támogatását? Feladataink között első helyen szerepel a

zsai és a Berzsenyi utcát, valamint a Kalinyin-városrészt. Majd ütemesen folytatják a város többi negyedének bekötését is. 1970 végéig mintegy 4000—5000 lakás bekötésére kerül sor. Ezzel egyidejűleg és ezt követően több ipari üzem, intézmény is kap földgázt. Az állam nagy ösz- szeget fordít a városi gázszolgáltatásra, de saját magunknak, a város lakosságának is közvetlenül hozzá kell ehhez járulnunk. Bízunk abban, hogy Kaposvár munkássága, egész lakossága, mint a vízellátás megoldásának idején, úgy a következő években is összefogott erejével hozzájárul a város fejlődését

fellendítését, ennek kapcsán növelni lehetne a tárgyi feltételek körét, színvonalát. Ezt szolgálná például az Arany utcai sporttelep kiépítése. Meggyőződésem, hogy városunk lakossága támogatná az ilyen közérdekű létesítmény létrehozását, és tevőlegesen részt venne egy korszerű sporttelep megépítésében.

Természetesen más lehetőségek és tennivalók is kínálkoznak, mint például a cseri park további kiépítése, az új városrész környékének kulturáltabbá tétele stb. De ezeken túl várjuk a lakosság kezdeményezését a társadalmilag, a közösség szempontjából hasznos más elképzelésekben is. Törekvéseink világosak: folytatni, a követelmények és a lehetőségek együttes figyelembevételével mind magasabb fokra emelni a város iparosítását. Kielégíteni a lakosság szolgáltatási igényeit, előmozdítani a még magasabb szintű kulturális élet kibontakoztatását. Egyszóval javítani városunk minden becsületes dolgozójának munka- és életkörülményeit.

Tisztelt aktivaülés, kedves elvtársak!

Meggyőződésem hogy ha jól dolgozunk, akkor törekvéseink megvalósulnak. Ezt célozza az 1968. január 1-vel bevezetésre kerülő új gazdaságirányítási rendszer is. Ennek célja: még erőteljesebben érvényre juttatni a szocializmus alap- elveinek megvalósítását, hogy az eddigieknél még teljesebben érvényesüljön: aki többet ad a társadalomnak — egyén és csoport egyaránt —, az nagyobb arányban is részesedjen a társadalmi javakból. Mint ismeretes, pártunk Központi Bizottsága november 23—24-i ülésén megtárgyalta az új gazdaságirányítási rendszerre való áttérés előkészítésével kapcsolatban végzett munkát és megjelölte a további feladatokat. A Központi Bizottság megállapította, hogy az új gazdaságirányítási rendszerre való áttérés előkészítése lényegében befejeződött. A helyzet megítélése alapján megvan minden feltétele annak, hogy az eredeti terveknek megfelelően az új gazda; I-.*'®**?*#?*- W

A __ ft?**?

m MPNf a

Egy új kút a sok kSzüL

i

sági mechanizmus XS68. január 1-vel érvénybe lépjen.

Bizonyosak vagyunk abban, hogy városunk valamennyi dolgozója a munkahelyén helyt áll az új mechanizmus viszonyai között is és abban is, ha tervszerűen és fegyelmezetten dolgozunk, akkor eredményeink még nagyobbak lesznek, a város fejlődésének üteme még gyorsabbá válik. Az új esztendő küszöbén így köszöntjük új létesítményünket, a sántosi vízmüvet Egyszerre örülünk, de egyben elő re is nézünk új céljaink, az 1968. évi tervek megvalósítása elé is. Ebben a szellemiben kérem még egyszer az elvtársak, de minden becsületes kaposvári dolgozó helytállását a jövőben is. A megyei pártbizottság nevében az aktívaülés valamennyi részvevőjének és a város lakosságának további sikereket, eredményes munkát kívánok városunk fejlesztésében és boldogságot a magánéletben.

Felszólalások, kitüntetések

Szigeti István beszéde után Rostás Károly, a városi tanács vb-elnöke emelkedett szólásra. Rendkívül nagy dolognak minősítette a vízgondot megoldó munkát. »Ügy vagyunk a vízzel, mint az egészséggel — mondotta. — Akkor tudjuk, milyen nagy kincs, amikor hiányzik." Röviden szólt a vízmű fejlődéséről. A társadalmi munkáról szólva megállapította: ilyen nagy ösz- szefogás Kaposvár történetében eddig még nem volt. S ennek a munkának az eredményét mindenki egyformán élvezi majd. A feladat lázas munkatempót adott az egész városnak. Az első eredmények augusztusban, a cseri vízmű rekonstrukciójának befejezésekor már megmutatkoztak. A sántosi vízmű átadásával pedig megvalósult a nagy terv, biztosított a város ivóvízellátása. — A további tervek is készülnek — folytatta. — A beruházási program elkészülte után megint közügy- gyé tesszük, hogy a népgazdaság anyagi erőforrásait a város lakói saját segítségükkel egészítsék ki. — Ezután arról beszélt, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága a ta- nácsválasztások óta eltelt rövid idő alatt is számos olyan fontos kérdéssel foglalkozott, amely az egész város lakosságát érinti.

Ezután Rózsavölgyi Imre, a Dunántúli Vízügyi Építő Vállalat igazgatója szólalt fel. Arról beszélt, hogy a január elsején újjászervezett vállalat a cseri vizműtelep rekonstrukcióját a tervezett 260 munkanap helyett 150 nap alatt, a sántosi vízmű építését pedig a Nagy Októbei-i Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére felajánlott munkaverseny keretében a

kára és Mihalics István, a Pa* mutfonó-ipari Vállalat pártbizottságának titkára a társadalmi munkások helytállásáról számolt be. Temesi József ne, a városi KISZ-bizottság titkára pedig Kaposvár fiataljainak helytállásáról adott számot

Vajda József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság helyettes vezetője a vízmű építésben végzett munkájáért a Vízgazdálkodás kiváló dolgozója kitüntetést nyújtotta át Perecsi Ferencnek, a megyei tanács osztályvezetőjének, Rózsavölgyi Imrének, a Dunántúli Vízügyi Építő Vállalat igazgató jártak, Hullai Gyulának, a vállalat íő-építésvezetőjének és Pojtli Lajosnak, a Somogy megyei Ütépítő Vállalat építésvezetőjének. Böhm József, a megyei tanács vb-elnöke a Tegyünk többet Somogyért!-jel- vényt adta át a Dél-duinántúli Áramszolgáltató Vállalat kaposvári üzletigazgatósága, a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat, a Pa- mutfonó-ipari Vállalat, Kaposvári Gyára, a Vas- és Fémipari Vállalat, a Vas-Műszáki Nagykereskedelmi Vállalat, a Somogy megyei Ütépítő Vállalat és a Somogy megyei Tanácsi Gyógyszertár Központ képviselőjének. E vállalatokon kívül a vízmű építői és a társadalmi munkások közül harmincnégyen kapták meg a Tegyünk többet Somogyértl- jelvényt.

Az aktívaülés Somogyi Józsefnek, a városi pártbizottság első titkárának zárszavával ért véget

Kutas József—Kercza Imre Fotó: Grábner Gyula

lyett 234 alatt végezte el. Tóka Lajosné, a Hazafias Népfront városi bizottságának táttervezett 560 munkanap he- Rózsavölgyi Imre átveszi kit ntetéset.

Somogy a számok tükrében

Amiről a statisztika beszél — Rangsorolt falvak Új kiadványt készítenek elő

A statisztikusok szerint Somogy legvárosiasabb községe Siófok. Ezt Nagyatád, Marcali, majd Barcs követi. A legfejletlenebb település a me gyében Hosszúvíz, Tikos, Fényed, Patca és Szilvásszent- márton.

Ezeket az adatokat a megyei statisztikai igazgatóság Adatok Somogy megye községeiről című, most készülő kiadványából vettük. A felszabadulás óta most vállalkozott először a megyei igazgatóság, hogy a gazdasági eredmények összegezése mellett felmérje a somogyi községekben végbement változást is. A hét fejezetből álló, januárban megjelenő, százhatvan oldalas kiadványhoz körülbelül húszezer alapadatot használtak fel. Mielőtt munkához láttak, számba vették: mi határozza meg egy község fejlettségét? Mik a jellemzők a megye valameny- nyi településére? Ennek alapján állították fel a rangsort A rangsorolásnál figyelembe vették a népesség alakulását milyen helyet foglal el a község a járáson és a megyén be lül, milyen a kommunális, kereskedelmi, egészségügyi és kulturális ellátottsága.

A rangsorral azonban nem

légedtek meg. A somogyi községek ellátottságát hasonlítják az országos színvonalhoz is. Néhány érdeke« adat

ebből: az ország községeinek 7,9 százaléka van Somogybán. A lakosságnak viszont csak 5,4 százaléka él megyénkben. Ezzel szemben a tv-tulajdonosok 5,5 százaléka somogyi. Minden szer lakosra 47 televízió jul. A megoszlás azonban a megyén belül korántsem ilyen egységes. Ahol 1961—65 között a lakosság száma 15—20 százalékkal nőtt, ott ezer lakosra pL 101 készülék jut. Ahol ugyanilyen arányban csökkent, ott mindössze húsz.

A megyei igazgatóságon nagyon hasznosnak tartják ezt az új kiadványt, hiszen a számok beszédesek: valóságos

térképet adnak a megyéről. Számba veszik a fontosabb — a megyét jellemző adatokat, felsorolják, milyen a községek ellátottsága fontosabb hivatalokkal, intézményekkel, md- lven volt a népmozgalom az elmúlt időszakban, hogyan hatott ez ki az egészségügyre, a kommunális ellátásra. Külön fejezetben szólnak a számok nyelvén az ellátottságról, a községek helyéről a megyén belül.

A statisztikusok eddig föle? a gazdasági élettel - kapcsolatos * vizsgálatokat végezték. Ez a kiadvány bizonyos mértékig újszerű vállalkozás is. Mi t°t- te ezt szükségessé? A válás rá egvszerű: a gazdasági életei érintő témák mellett foglalkozni kell a lakosságot érintő más kérdésekkel is. Ezt igényli a megye is. A megye vezető szervei is egyre inkább a lakosság ellátásának élet- és munkakörülményeinek tükrében vizsgálják Somogy gazdasági és politikai fejlődését. Az öt kategória, amelybe a megye településeit besorolták — városias, erősen, közepesen, gyengén fejlett és fejletlen — bizonyos értelemben a tennivalókra is ráirányítja a figyelmet Ezért is forgathatja majd hasznosan a január végén megjelenő kiadványt mindenki, akit érdekel Somogy sorsa, múltja, jelene és jövője, s azok is, akik kíváncsiak arra, hol is tart most a megye a fejlődésben.

Űttörő vállalkozás lesz ez a kiadvány. Nem ad ugyan kész receptet, hogy hol milyen beruházásra van szükség, de a számok beszélnek majd. S a számokra érdemes lesz hallgatni.

Azt mondiák a Központi Statisztikái Hivatal megyei igazgatóságán, hogy ezt a kiadványt — ha nem is minden évben — de követi a töbr bi, mert időnként érdemes felmérni a megtett utat, s figyelmeztetni sem haszontalan az előttünk álló feladatokra.

K. L