Somogyi Néplap, 1967. december (24. évfolyam, 285-309. szám)
1967-12-02 / 286. szám
Szombat, 196T december 2. SOMOGYI NÉPLAP «fc Pénzt kapnak a jogszabályok mellé A lakóhelyi közösségben élő ember — aki mindennapos tapasztalatból tudja, hogy eletc. alapvetően befolyásolja a település is, ahol lakik — természetes jogának tekinti a beleszólási, döntési lehetőséget a helyi ügyekbe. Erről viszonylag kevés szó esik mostanában, jóllehet az új gazdaságirányítási rendszer alapalveinek kialakítását megelőző vitákban sok fontos elvi kérdést kellett ezzel ösz- szefüggésben eldönteni. A tanácsi demokratizmus tartalma természetesen nem lehet vitakérdés: hiszen köztudomású, hogy tanácsaink népi önkormányzati szervek, amelyek egyesítik az állam- hatalmi és az igazgatási funkciókat Ám hogyan valósítható meg a tömegek hatékony beleszólása, ha figyelemmel kell lenni arra is, hogy a tanács nem lehet független az ország, a népgazdaság hatalmi és igazgatási irányításától? A korszerű államigazgatás és a helyi gazdálkodás irányítása sajátos szakértelmet kíván; és ennek segítségével érvényesül a demokratizmus is mert a demokratizmus tartalmi, lényegi erősítése azt jelents, hogy a helyi lakosság e választott szervei valóban minden, a területüket érintő lényeges kérdésben dönthetnek, és döntési szférájukba kerülnek a területi fejlesztéséhez szükséges anyagi eszközök is. Ami az önállóság ez utóbb említett sarkpontját, az anyagi eszközeiket illeti, meg kell jegyeznünk, hogy az utóbbi évek változásai lényegében már előkészítették a jövő évtől válható nagyobb anyagi önállóságot A tanácsok mind jelentősebb összegekkel gazdálkodtak, amit a tanácsi költségvetések gyorsan bővülő keretei jeleznek: 1957- ben például 7,4 milliárd volt országosan a tanácsi költség- vetések összege, s ez 1966- ban már 18,8 milliárdra emelkedett. Különösen gyors ütemben nőttek az úgynevezett községfejlesztési alapok — amelyek felhasználásáról a tanácsok eddig is teljesen önállóan dönthettek: 1957-ben 322,2 millió forint volt ez az Összeg, 1966-ban pedig elérte az 1338,9 milliót Mindez azonban csak azt jelzi, hogy a tanácsi gazdálkodás jövő évi változásai nem minden előzmény nélkül valók. Kétségtelen azonban, hogy 1968-tól nem egyszerűen a korábbi tanácsi hatáskörben levő összegek bővítéséről, hanem ennél sokkal többről: elvi változásokról van szó. E ddig a helyi érdekeket igazán befolyásoló ügyek egész sorában az úgynevezett »kettős irányítás-“ elve érvényesült. Ez azt jelentette, hóm* bár formailag a választott tanács — és ügyintéző szerve: a végrehajtó bizottság — vezette a tanácsapparátus osztályait, ezek az osztályok azonban saját ágazati minisztériumoknak is közvetlen felelősséggel tartoztak. Ilye módon az ágazati, minisztériumi irányítás Budapestről döntött az ipari, a kereskedelmi, a munkaügyi kérdések többségében. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ahol a pénz — és hozzá: a magasabb szintű hatáskör — ott az érdemi döntés lehetősége is, márpedig ez eddig a minisztériumok kezében volt. Így alakult ki az a sajátos munkamegosztás, hogy — némi túlzással szólva — az igények összegezése, tehát a kérés tartozott a helyi emberekre, de másnál volt a »pénztárkulcs«. Igaz, a tanácsok ezután sem gazdálkodnak »nyitott« pénztárból. Ám a kettős irányítás elve jogszabályi döntéssel megszűnt: 1968-tól a választott tanács felelős a tanácsapparátus munkájáért, és a minisztériumok csak a tanácson keresztül irányíthatják a szakigazgatási osztályokat is. Korántsem formai változás ez, a jogszabály ugyanis azzal is számolt, hogy ellenvélemény alakulhat ki a miniszter és a megyei tanács között: ilyenkor a döntés a Minisztertanács elé terjeszthető. Az új kormányrendelet szerint, a tanácsok éppenúgy mint az üzemek, maguk dolgozzák ki hosszú és középtávú — ötéves —, valamint éves terveiket. A megyei tanácsok részt vesznek az országos tervezésben is, ami módot ad az ágazatok, ipar- vállalatok területpolitikájának összehangolására. Mindehhez járul a korábbitól elvileg különböző anyagi önállóság. A tanács — bevételeiből és az állami hozzájárulásból — fejlesztési alapot hoz létre, amire akár bankhitelt is felvehet. Ami —lát(Tudósítónktól.) A Tabi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága a termelőszövetkezeti törvényről és a tsz-jogtanácsosok munkájáról tárgyalt A jelentés és a vita részvevőd megállapították, hogy a törvényesség nem mindenütt és nem mindig érvényesül kellően a tsz-ekben, s ezért a tsz-jogtanácsosok feladata megnövekszik a jövőben. Némely szövetkezetben a vezetőségi ülésekről és a közgyűlésekről készített jegyzőkönyvek alakilag és tartalmilag sem felelnek meg a követelményeknek. Ilyen hibával találkozni a lullai, a nágocsi, a somogydö- röeskei és a torökkoppányi tsz-ben. A vezetőségi ülések és közgyűlések fontosabb hozzászólásait, javaslatait, lényeges részeit a jegyzőkönyvek nem tartalmazzák, s a hozott határozatok sem érdemlegesek. Gyakori hiba, hogy a jegyzőkönyveket nem a hitelesítők írják alá. A közgyűléseken olykor a jogtanácsosok véleményét semmibe véve juk — alapvetően különbözik a »pénzkérés« módszerétől: e2 már valóban gazdálkodás. Fontos új tényező továbbá, hogy a tanácsok általában ötéves időszakra — most átmenetileg: 1970-ig — előre tudják, milyen összegekkel gazdálkodhatnak, s így hosz- szabb időre szóló, jelentősebb fejlesztési előirányzatokat valósíthatnak meg. Gazdálkodásuk jelentős eleme, hogy az illetékességi területükön működő állami és szövetkezeti vállalatok nem élveznek majd — mind eddig — szinte »teljes területenkívüliséget«, hanem meghatározott kommunális adót fizetnek a tanácsnak, amely később az adókulcs »mozgatásával« vonzóbbá teheti vagy ha szükséges, nehezítheti új vállalatok telepítését, illetve a korábbiak bővítését, a helyi igényeknek megfelelően. K étségtelen, hogy mindez — és egész sor fontos részlet-szabály még — azt jelenti, hogy a helyi lakosság választott szerve: a tanács valóban érdemben irányíthatja a gazdálkodást, a fejlesztést Természetes azonban, hogy az említett elvek megvalósulásának elsőrendű feltétele: a pénz, az anyagi lehetőség. Ahhoz pedig, hogy a helyi igények kielégítéséhez valóban elegendő összegek álljanak rendelkezésre, bizonyos időre van szükség Am a gazdaságirányítási reform ta- nácspolitikai elvei — hosz- szabb távon — ebbe az irányba mutatnak, a helyi döntések lehetőségeit tágítják! Tábori András hoznak törvénysértő határozatokat. A tagok kizárását kimondó határozatok előtt például nem veszik figyelembe azt a rendeletet, amely kimondja, hogy a kizárást fegyelmi eljárásnak kell megelőznie. Többször előfordult, hogy a kizárt tagnak minden további nélkül kiadták a földet Hiba, hogy a különféle bizottságok több helyen egyáltalán nem vagy rendszertelenül működnek, s az ellenőrző és fegyelmi bizottságok nem őrködnek kellően a törvényesség megtartásán. A járás szövetkezeti közül r nagyberényiben, a nágocsiban és a sérsekszöllősiben nincs jogtanácsos. Huszonegy tsz- ben és a szövetkezetek építőipari vállalkozásánál mindösz- sze három főfoglalkozású jogtanácsos dolgozik. így a jogtanácsosok hetenként csak 2—4 órát töltenek el egy-egy tsz-nél, ez pedig igen kevés a jogügyi feladatok megfelelő ellátására. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a peres ügyek in-' tézése mellett a jogtanácsosok keveset foglalkoznak a megelőző munkával, az alapszabály és a fontosabb rendeletek ismertetésével. Keveset segítenek a vezetőségeknek, az ellenőrző és fegyelmi bizottságoknak, hogy jobban előkészítsék a vezetőségi ülések és közgyűléseket, kidolgozzák a határozati javaslatokat. Dr. Dárday Árpád, a Középsomogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének jogügy: csoportvezetője is hangsúlyoz ta, hogy a jogtanácsosoknak a jövőben sokkal többet kell segíteni a tsz-eknek, különös tekintettel az új gazdaságirányítási rendszerből adódó fel adatokra. A területi szövetség rövidesen részletes útmutatót készít a jogtanácsosok tévé kemységéhez. A törvényesség további szilárdítására a végi" hajtó bizottság több határo-' ti javaslatot fogadott eL KÖZSÉGI TANÍCSOK, FIGYELEM! A Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat kaposvári üzletigazgatósága még f. évi kivitelezésre is — főleg tanácsi anyagokból — vállal közvilágítási korszerűsítést és bővítést _______________ (6558) Erősödik a törvényesség a tsz-ekben Sok halat adott a Balaton A rekord: kétszáz mázsa hal egy napon — Négy öreg hajó Kilencvenmillió ikrát keltetnek A halászhajók mostanában reggel pontosan hat órakor indulnak a kikötőből. Ha tiszta az idő, sirályok követik a hajókat. Ha köd van, csak a sirályok rikoltó hangját lehet hallani. Így őszidőben mindig a nyílt vízen érik el a napkeltét jelző »arany« utat. Mert a nap mindennap más-más helyen nyit utat magának. A Halászati Vállalat tiz hajóján öt brigád járja a vizet. S hogy milyen szerencsével? Horváth Károly igazgató szavait idézem: — Nem panaszkodhatunk: Tömör a vélemény, a halászok nem szeretnek sokat beszélni. A Balatonon 106 000 hold vízterület tartozik a vállalathoz. Egy-egy alkalommal öt kilométernyi sávon húznak hálót a halászok. Az idén valóban nem lehet panaszuk a szerencsére. Az időarányos tervnek megfelelően 115 vagon halat fogtak ki és értékesítettek. A kétszáznegyven halászati napot számolva, ötven mázsára tehető a napi fogás. November 14-én váratlan rekord született: kétszáz mázsa zsákmánnyal tértek haza a halászok. Az angolna kerüli a háFelkel a nap, Hálóhúzás a halászat legizgalmasabb részei lókat: ebből a fajtából tervezett kétszáz mázsa helyett mindössze harmincmázsányi került a varsákba. Aggódnak a halászok: a tiz hajóból négy már öreg. Ez a négy hajó idestova három évtizede szeli a Balaton hullámait. Mindegyikre ráférne már a fiatalítás. A halállomány szaporítására is nagy gondot fordítanak a halászok. Ebben az évben hatszáz mázsa pontyivadékot és harmincezer süllőt helyeznek ki a nagy tóba. Ezenkívül mintegy kilencvenmillió ikrát lceltetnek és négyezer süllőfészket telepítenek a Balatonba, N. S. Míg a hálóval »szűrik« a vizet, elkészül az ebéd. Paprikával ízesítőit baromfieledel Gulyásleves, töltöttkáposzta, tokány, pörkölt s a paprikás ételek a többi magyar ételspecialitással együtt el sem képzelhetők az étvágygerjesztő színt — és zamatot adó pirospaprika nélküL Üjabban a baromfi tenyésztőben is szerepe van a paprikának. A csibéknek is jobban ízlik a takarmány, ha azt paprikával ízesítik. Az elmúlt években a kisállat-tenyésztéssel foglalkozó kutatók 1962-ben 2000, majd az utána következő évben ismét 2000 tyúkot ápláltak tíz hónapon át egy százalék paprikatartalmú eledellel. A C-vitamdn tartalmáról egyébként is jól ismert, azonkívül A- és P-vitamint is tartalmazó kalocsai pirospaprika a szárnyasjószágoknál is hatásosnak bizonyult. Megállapították, hogy a paprikával kevert takarmánnyal élő tyúkok tojásának sárgája sokkal szebb, a tojások nagyobbak voltak, és a tojáshozam 5—6 százalékkal emelkedett. A tyúkok jobb étvágyra kaptak és egészségesebben fejlődtek, az elhullás aránya mintegy 10 százalékkal mérséklődött. A magyar kutatók kísérleteire külföldön is fölfigyeltek és sokan jelentkeztek a paprikát exportáló MONIMPEX Kül * kereskedelmi Vállalatnál, hogy takarmányl zás céljára is vásárolják ezt a fűszernövényt
