Somogyi Néplap, 1967. december (24. évfolyam, 285-309. szám)

1967-12-29 / 307. szám

\ Musical a kaposvári színpadon K evés hasonló, ellent­mondásokban ennyire bővelkedő előadást lát­hatott a Csiky Gergely Szín­ház közönsége, mint legutóbb. Ennek ellenére P. Loewe— Alan Joy Lemer My fair lady című musicaljának kaposvári bemutatója egészében szóra­koztató, néhány részletében határozottan élvezetes volt A My fair lady — mint isme­retes — G. B. Shaw Pygma­lion című vígjáték-remekmű­ve nyomán, a kömnyű múzsa egy egészen új birodalmában született, és hódította meg csaknem az egész világot A műfaj hazai eredmény« két­ségtelenül arra utalnak, hogy a musical, ha sok szempont­ból emlékeztet is az operett­re, semmi esetre sem azonos vele, mivel éppen lényeges vonásaiban: tartalmában, dra­maturgiájában, fölépítésében áj. Az már a dolgok ellent­mondásos természetéből kö­vetkezik, hogy pontosan ezt a My fair lady csak részben tá­masztja alá. A Pygmalion és a musical. Művének zenés változatában fölismerjük-e George Ber­nard Shaw-t: ott érezzük-e fölényes ironikus nevetését vagy csupán jó sztorit jelen­tett kitűnő vígjátéka? Erre a kérdésre a szöveg­könyv szerzője egyértelműen válaszolt a My fair ladyvél. Azaz egyértelműen igennel is, nemmel is. Ugyanis (a befe­jezéstől eltekintve) átveszi G. B. Shaw vígjátékának kere­tét, szereplőit, cselekményét, csaknem teljes egészében. (Sőt továbbfűzi ezt egy kül­városi, illetve a Higgins-féle szálon.) A figurák jellemzésé­ben viszont jobbára a zenés játék követelményeihez al­kalmazkodik a szövegíró. Tiszteletben tartja, megőrzi a nagy író kitűnő karakterisz­tikus humorát, azonban Shaw egyik legsajátosabb vonását; a dolgok színével visszájukat ábrázoló mélyebb társada- lamkritikát; az író kajánul paradox látásmódját érezhe­tően tompítja A. J. Lemer. Sőt végül is átírja, »happy- endes«-re szelídíti a Pygma- liorrt. Eredetid» Loewe nagyszerű, színpompás muzsikával ör­vendeztet meg. Hangzataiban és hangszerelésében, ritmus­világában és hirtelen válta­kozó tempóvételében itt min­den pontosain ellenkezője az operettsablonoknak. Mind­emellett melódiagazdag és — ami a leglényegesebb, az ala­kok, a helyzetek jellemzésé­ben igen fontos szerepet kap ez a muzsika. Szerves része a cselekménynek, hiszen fo­lyamatosan zenében oldódik egy-egy feszült hangulat, ki­robbanó szenvedély; öröm és szomorúság. Vagy maga a A MŰFAJ A ZENE Humorra születni kell (IL) Szeplős kérdés Ismeretlenek között, várat­lan helyzetben, váratlan kér­désnél rögtön zavarban jö­vök, hebegek, makogok, nem találom fel magam, és többnyire csak másnap jut eszembe, hogy hogyan is kellett volna célszerűen vi­selkednem. Így volt ez mindig, egy eset kivételével. Amolyan író-olvasó talál­kozón történt, egy iparita- nuló-otthonban. A fiatal nevelő betritt egy terembe, ahol kéttucatnyi kamasz hancúrozott a széksorok kö­zött. A nevelő tapsolt, fi­gyelmet kért, bemutatott, Leültetett, kijelentette, nagy érdeklődéssel vártak, aztán felszólította a jelenlevőket, hogy intézzenek kérdéseket hozzám. Hosszú, kínos csend. Mi­nek is kellett nekem ide eljönnöm? Hátul néhány lakli már össze is hajol, már kuncognak is, éniste­nem, jóistenem, szégyen­szemre közröhejbe fullad majd az egész ismerkedés. — Ne egymás között sug- dolózzatok! — szólt rájuk erélyesen a nevelő. — Mire vagytok kiváncsiak? Az író szaktárs mindenre válaszol! — Minket az izgat — — mondja egy szőke, szep­lős ifjú a kuncogok cso­portjából —, hogy mi a különbség a humorista és a békaember között? Puff neki! Vihog, nyerít gurul az egész társulat, itt mellettem a nevelő az ök­lét rágja.. Most mit tegyek?! ügy pillanat alatt kiver a veríték, ingem a hátamhoz tapad, kiújul a náthám., be- lázasodom, az arcok össze­folynak előttem. Felállók, megköszörülöm a torkomat, hirtelen elnémul a terem. — Tisztelt országgyűlés! — hallom rémülten a saját hangom. — Az előttem szó­ló igen tisztelt képviselőtár­sam interpellációjára csak azt válaszolhatom, hogy a humorírás és a békaember­ség — rokonszakmák. A bé­kaember ugyebár felveszi a szemüvegét, az uszonyát, hátára csatolja az oxigén­palackot, lebukik, lemegy a víz alá, úszik, kúszik, ku­tat, matat, szétkergeti a halakat, felkavarja az isza­pot, aztán nagy keservesen felhoz valamit a fenékről, boldogan felmutatja, mire a parton állók elnézően mo­solyognak, vagy csak le­gyintenek, alant a mélyben a halak kárörvendve ker- getőznek tovább, és lassacs­kán az iszap is leülepszik. Ugyanez van a humoristá­nál, csak uszony, oxigén­palack, viz és halak nélkül. Világos? Pompásan eldiskuráltunk nagy egy óra hosszat! No lám, azt Ígértem, hogy egy hibámról beszélek, és a végén dicsekvés lett be­lőle. Dehát mit csináljak, valakinek ezt a munkát is el kel végeznie?! Kürti András cselekmény folytatódik a minden különösebb »végszó« nélkül felcsendülő muzsiká­ban. Ez a muzsika olykor énekbeszéd, kettős tercet vagy éppen kórus — ahogy a helyzet megkívánja. A zenekar többé-kevésbé pontosan kísérte az énekszá­mokat Somoss István ve­zénylésével. Mégsem lehetünk teljesen elégedettek. Már a nyitánynál feltűnt, a kény­szerű *>közzenék-«-nél még érezhetőbb volt hogy Loewe szárnyaló dallamai mennyire darabosan, szinte metrikus pontosággal hangzanak. Az effajta muzsika sajátos szí­neit és jó értelmű lezsersé- gét fa hiányoljuk. Az induló tempóvétele túl kényelmes volt és az összekötő zenék dinamikai árnyalását is fo­gyatékosnak éreztük. Tetszett' viszont, mert igényes volt já­tékuk a hármas, a kórusok és derbykép kísérőzenéjében. A PRODUKCIÓ [; Sándor János több ízben megtoldotta a szövegkönyvet az eredeti vígjátékból vett részlettel. Így nemegyszer hangsúllyal élvezhettük Shaw magvas-gúnyos véleményét például a polgári erkölcs kér­désében. Ezt a törekvést éreztük a helyzetek, a dialó­gusok lendületében, tartásá­ban, ha a betoldások nemi is voltak mindig célszerűek. A kádjelenettel például csak hosszabb lett az előadás, több nem. Bizonyos szituációk el­lenben nagyszerű ötvözetei a helyzet- és jellemkomikum­nak. A teajelenet panoptá- kumszea-ű beállítása invenció- zus karikatúra. Telitalálat. Kár viszont, hogy a második, har­madik felvonás kényszerű technikai szünetei nagyon le­lassították, megtörték az elő­adás ritmusát. Két remek alakításról kell megemlékeznünk. Egerváry Klára Lizája nagyszerű szí­nészi és énekes alakítás. Mu­zikalitásával érti,' érzi ezt a műfajt. Kitűnő hianorával át­itatja, feltölti — egészében megjeleníti a virágáruslány metamorfózisát. A másik tel­jes azonosulás a szerepkínál­ta figurával: Máriáss József Doolittlje. Agyafúrt öreg ku- jon, elbűvölően lump, és mégis szeretetne méltó ellen­állhatatlan humorával. Ha megszólal, énekel vagy táncol — szinte eltűnik a színpadi világ. Az ember ott érzi ma­gát a helyszínen. Lengyel Jánosnak mozgásával, gesztu­saival egy-egy őszinte villa*- násával (például anyja sza­lonjában egy-két dialógusban és a záró jelenetben) sikerült felnőnie hőséhez, Higginshez. Hanggal, megjelenítő erővel és muzikalitással azonban nem. Örvendetesen felszaba­dult alakítás Takács Anna Higginsnéje. Egy kissé halk, de találó figura Garay József Piccaringje. A többi szereplő közül Szabó Ibolya Pearcné- alakítása említésre méltó még. Mutatósak Poós Éva jelmezei. F ény- és árnyoldalait is összevetve, bennem a darab fő ellentmondá­sa él legmélyebben az elő­adás után: Ha felismerjük is a My fair ladyben az eredeti mű szerzőjét, éreznünk kell (a jó rendezői törekvés elle­nére is), hogy hagvételből, ítélete erejéből bizony sokat veszteti a Pygmalion, amíg a zenés színpadig eljutott Wallinger Endre SZILVESZTERKOR: ÍJ ZÖLDSÉG- ÉS GYÜMÖLCSBOLT Üj zöldség-gyümölcs boltot nyitott Kaposváron a MÉK. A 2 700 000 forintos költséggel készített bolt a város la­kosságának jobb zöldség-gyümölcs ellátását szolgálja. Éíötnalac-sorsolás — Malar pecsenye és kor hely leves — Különleges borok, háromféle pezsgő—Harminc mázsa virslii főznek meg I Még ki sem hevertük a háromnapos karácsonyi ütk- nep fáradalmait, máris nyakunkon a szilveszter, illetve aíz újév. S hogy mindenki -zavartalanul tetet­hesse az újabb kettős ün­nepet, az állami és szövet­kezeti vendéglátóipar bő­séges étel- és italválasz­tékkal készült föl az óesz­tendő búcsúztatására. A Vendéglátó Vállalat min­den melegkonyhás kaposvári üzletében rendeznek élőma­lac-sorsolást, s hogy ropogós malacpecsenyéből se legyen hiány, 80 malacot vásároltak. Gondoltak arra is, hogy nem mindenki vesződik szívesen otthon a kocsonyafőzóssel, ezért a vállalat hidegkony­hai an most naponta 1500— 2000 tányér kocsonyát főznek meg. Ennek egy részét a ven­déglők, büfék, a többit pedig a kiskereskedelem számára. Borból sem lesz hiány, mert huszonnégyféle üveges, illetve hordós bort, ezenkívül három­fajta pezsgőt szállítottak a vendéglőkbe. S ha valahol gyorsabban elfogyna az ital, lesz után­pótlás fa, mert csak pezsgőből 1500 üveggel tartalékoltak a vállalat központi raktárában. A Kapos Étterem már ösz- szeállitotta a szilveszteri ün­nepi menüt: Magyaros ve­gyes ízelítő, ropogós malac­sült, házi vegyes disznótoros várja majd itt a vendégeket. A szövetkezeti vendéglátó- ipar sem maradt le a felké­szüléssel. A megye nyolcvan községében, a tabd, a marcali, a csurgói, a nagyatádi ven­déglőkben, Kaposvárén» pedig az Ifjúság Presszóiban ren­deznek élomalac-sorsolást, az Ifjúság Presszóban ezenkívül könyveket és tortákat is ki­sorsolnak a vendégek között. Valamennyi szövetkezeti ven­déglő étlapján szerepel a ma­lacpecsenye, a korhelyleves és a házi disznótoros. S hogy a zsíros falatokat legyen mi­vel leöblíteni, 1000 hektoliter hordós, 4 vagon palackozott bort, ezenkívül 50 hektoliter borkülönlegességet kaptak a szövetkezeti vendéglők. Az Utasellátó kaposvári ét­terme nem szilveszterre, ha­nem újévre készül. Üjév nap­ján hajnali 4 árakor nyitnak, s ropogós malacpecsenyével, korhelylevessel, debrecenivel várják majd a korai vendé­geket A kettős ünnepre való kfc- szülődésfoől kijut a Baromfi- ipari Országos Vállalat Ka­posvári Gyárának is. Eddig 70 mázsa virslit rendelt tőlük a vendéglátóipar és a keres­kedelem. Ebből 40 mászát Budapestre szállítanak, 30 mázsát pedig Somogybán főz­nek meg majd szilveszterkor, illetve újévkor. A vendéglátóipar tehát fel- készülten várja a szórakozni vágyókat. Remélhetőleg szil­veszterig mindenki kipiheni karácsonyi fáradalmait, s frissen, jő erőben búcsúztatja az óesztendőt, s köszönti az új évet Ehhez már csak annyit lehet hozzátenni: Min­denkinek jó szórakozást! Szalai László A beteg életben maradt... Ötórás műtét— Műanyag bélszakaszokat és hólyagot kapott — Saját apjának a bőrét ültették át a testére A dél-afrikai Elast Lon­don nevű város kórházában bonyolult műtétet hajtottak végre egy 21 éves vasutason A fiatal Strydom munka köz­ben egy mozdony és egy te­herkocsi közé szorult, és az alsó teste szinte a fölismer- hetetlenségig összeroncsoló- dott. Az orvosok elhatároz­ták, hogy műtéti beavatko­zással megmentik az életét, és ezért öt órán át tartó rend­kívül bonyolult munkával az alsótest szinte minden részét kicserélték.- Így például mű­anyagból készült bélszakaszo­kat és hólyagot kapott. A be­teg életben maradt, sőt azóta egy agyhártyagyulladást is túlélt. Strydom kezelése még nem fejeződött be, ugyanis a ron­csolások következtében bör- átületés is szükségessé vált. A betegre saját apjának a bőrét ültették át. A beteget már az a probléma foglalkoz­tatja, hogy fölépülése után milyen foglalkozás betöltésé­re lesz fizikailag alkalmas. Halálos szurkálás Algyőn A Csongrád megyei Uend- őr-rőkapitányság eljárást in­dított Belovári Béla 19 éves segédmunkás, algyői és Sza­bó Lajos 20 éves segédmun­kás mátészalkai lakosok el­len. A két fiatal Algyő köz­ségben szóváltás után az ut­cán megtámadta és zsebkés­sel leszúrta Tóth Mihály 28 éves favágó, algyői lakost, s az a helyszínen meghalt. A' rendőrség Belovári Bélát a helyszínen, Szabó Lajost, o' : elmenekült, Mátészalkán el­fogta, s mindkettőt előzetes letartóztatásba helyezte. KAT0NAHIIM0R Egy fiatal újonc heve­sen udvarolt a csinos könyvtárosnőnek. — Nagyon Örülnék, ha holnap találkozhatnánk a Pitypang Presszóban. — Szó sem lehet róla! — Ugyan miért nem — erösködi.k a katona? — Ne haragudjon, de nem maga az ideálom ... — Na és... Tudom, nem vagyok olyan jóképű legény, mint a Gregory Peck, de egy férfi mindig lehet egy kicsit csúnya ... — Igaza van, de maga túlságosan visszaél ezzel a lehetőséggel. * * » Egy katona így dicse­kedik lányismerősének: — Képzeld, milyen nagy tekintélyem van a sereg­ben. Az utolsó szó min­dig az enyéml __ 77? — Antikor mondanak valamit, a végén mindig én felelem: értettem!!! * ♦ * — Te hogyan kerültél ide? — kérdezi a kórház­ban ágytársától Ficere honvéd? — Karamboloztam — hangzik a pólyák alól a válasz. — Túl gyorsam, hajtot­tál, mi? — Ah... alacsonyam re­pültem ... • • • A katonák között az egyik szünetben a kultu­ráltságról folyik a vita. — Véleményem szerint az a kulturált »-fej« — hangzik egy vélemény —, aki Lollobrigidát és Bar- dot úgy tudja körülírni, hogy közben nem hasz­nálja a kezét... * • • Egy gyakorlat alkalmá­val Frédi elvesztette egyik szerelvényét, mire közölték vele, hogy meg kell fizetnie. A fiú felhá­borodottan vette tudomá­sul az »ítéletet — Ha kiszállok a gép­kocsiból, és azt közben ellopják, azt is nekem kell megfizetnem? Parancsnoka megma­gyarázza, hogy a hadse­regben az elveszett tár­gyakért fizetni leett, mire Frédi: — Most már értem, hogy miért fulladnak in­kább a vízbe a kapitá­nyok, amikor süllyed a hajó.. • • • Egy fiatal lány korhol­ja katonaismerősét: Mostanáig azt mond­tad, hogy az egész vilá­got én jelentem neked! — Igen — válaszol a honvéd —, de a hadse­regben jelentősen bővül­tek a földrajzi ismere­teim ... • • * A sorozőbizottság előtt álló fiatalembertől meg­kérdezi az orvos: — Családi állapota? Hatalmas sóhajtás — mire az asztal mögül: Kérem beírni: nős! S. G Samsggi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. La;inka S u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Be küldő Li, kéziratot nem órzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca C.

Next

/
Thumbnails
Contents