Somogyi Néplap, 1967. december (24. évfolyam, 285-309. szám)

1967-12-24 / 305. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1 Forint Somami Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. évfolyam, 305. szám 1967. december 24., vasárnap y NTíZti '} V EUROPA NEPEINEK REMÉNYSÉGE írta: Púja Frigyes, az MSZMP KB osztályvezetője Huszonkét éve hallgatnak a fegyverek Európában, nem reszkette ti ágyúk bombölése a levegőt, nem vijjognak ha­lált szóró repülőgépek a légtérben és nem robbannak időzített bombák az ősi vá­rosok lakott negyedeiben. Európa népeinek százmilliói az idén is békés karácsonyt ünnepelhetnek. A hatalmukba beleszédült amerikai imperialisták nem sokkal a második világhábo­rú lángtengerének kioltása után új háborús tűzvész felszításán mesterkedtek. A szocializmus európai előnyo­mulásának feltartóztatásáról az új európai szocialista or­szágok fegyveres »felszabadí­tásáról-«. az európai kom­munista mozgalom erőszakos szétzilálásáról, f eibom lasztá­sáról szőttek hiábavaló áb­rándokat Az 1953-ban ki­robbantott berlini lázadási kísérlet elfojtása és a ma­gyar ellenforradalom leve­rése bebizonyította az im­perialistáknak, hogy terveik megvalósítása nagy akadá­lyokba ütközik. Kénytelenek voltak lemondani a kirívóan durva módszerekről, s új, fl- romultabb eljárásokat alkal­mazni. Rövidesen kiderült azonban, hogy az új módsze­rek sem sikeresebbek, mint a régiek voltak. A szocializ­mus országai sorra-rendre elhárították az imperializ­mus kísérleteit, sikeresen le­küzdötték m kezdeti nehézsé­geket, megszilárdultak, meg­erősödtek, ez európai kom­munista mozgalom áj fejlő­désnek indult. A szocialista országok, a kommunista moz­galom, a békeszerető európai százmilliók közös erőfeszíté­seinek köszönhető, hogy 22 esztendeje béke van az eu­rópai kontinensen. Az európai béke alapjai azonban még nem eléggé szi­lárdak, és fenyeget bennün­ket az a veszély, hogy az imperialista hatalmak mes­terkedései következményeként Európában is fellobbanhat a háborús zsarátnok. A népek legjobbjai és a bé­két akaró népmilliók Európá­ban nem lankadó kitartás­sal folytatják a küzdelmet, keresik-ku tátják az európai béke és biztonság megerősí­tésének lehetőségeit, az ezt elősegítő módszereket. Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg: sokat tettünk az euró­pai béke és biztonság meg­szilárdítása érdekében, szá­mos előremutató javaslatot, elképzelést vetettünk fel. A Varsói Szerződés Szervezete politikai tanácskozó testületé­nek 1966 nyarán Bukarestben megtartott ülése, valamint az európai kommunista és mun­káspártok Karlovy Varyban 1967 tavaszán megtartott ér­tekezlete kidolgozta és meg­hirdette az európai béke és biztonság megszilárdításának részletes programját. Az európai béke és biz­tonság megszilárdításának legfőbb feltételei. — az európai államoknak el kell ismerniük a második világháború után kialakult realitásokat és sem háborús, sem hidegháborús, sem »bé­kés« úton nem törekedhet­nek határaik más országok rovására történő megváltoz­tatására; — az európai államoknak be kell tartaniuk a békés egymás mellett élés követel­ményeit. azaz le kell mon­daniuk a háborúról, mint a vitás nemzetközi kérdések megoldásának eszközéről; az | erőszakról, vagy az erőszak­kal való fenyegetésről; nem szabad beleavatkozniuk más országok belső ügyeibe; töre­kedniük kell gazdasági, kul­turális és más irányú kapcso­lataik fejlesztésére más or­szágokkal; — az európai államoknak hatékony lépéseket kell ten­niük a fegyverkezés korláto­zására, az atomfegyverek el­tiltására, a leszerelés előse gítésére, a nemzetközi fe­szültség enyhítésére, a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok közeledésének elő­segítésére. Ezeknek a fel tétel eknek a teljesítése nélkül aligha kép­zelhető el a szilárd európai béke és biztonság. A szocialista országok ezeknek a valóra váltásáért harcolnak. Nem így az impe­rialista hatalmak. Európa egyik legerősebb imperialis­ta országa, a Német Szövet­ségi Köztársaság ellentétes célokat .követ, 6 külpolitiká­jának fő célkitűzése a máso­dik világháború következmé­nyeinek megsemmisítése. A nyugatnémet kormány a Né­met Szövetségi Köztársaság határainak erőszakos megvál­toztatására törekszik, az úgynevezett elveszett keleti területek visszaszerzésére, a Német Demokratikus Köztár­saság és Nyugat-Berlin be­kebelezésére kovácsol terve­ket A hitleri Wehrmacht emlőin nevelkedett nyugatné­met tábornokok még mindig nem mondtak le a revanshá- ború gondolatáról. A világ zsandára, a* Egye­sült Államok minden módon támogatja a bonni kormány politikáját 'Az Egyesült Ál­lamok — bár nem európai hatalom — Jogot formál ar­ra, hogy beleszóljon az eu­rópai országok és népek sor­sába, s igyekszik azokat a nyugatnémet imperialisták szája ízének megfelelően be­folyásolni. Európa békéjét és bizton­ságát nem lehet elválasztani a világ más térségeiben ki­alakult helyzetektől. Ha igaz az, hogy az Európában tör­ténő események nagy mér­tékben kihatnak a világ más területeinek helyzetére, igaz az is, hogy a világ bármelyik pontján támadt feszültség, fegyveres agresszió, vagy he­lyi háború nagymértékben kihat az eitrópai béke és biztonság ügyére is. Mindebből világosan lát­ható, hogy az európai béke és biztonság megszilárdítása hosszú, nehéz küzdelmet igényel. De vannak már biz­tató eredményeink is. Oj jelenség, hogy Európa kapi­talista rendszerű országainak egyes kormánykörei is fel­ismerik: a szocialista orszá­gok javaslata az európai biz­tonsági rendszer megterem­téséről, s ennek érdekében európai biztonsági konferen­cia összehívásáról, helyes, ésszerű javaslat. Egyre keve­sebben hajlandók követni a Német Szövetségi Köztársa­ság és az Egyesült Államok kormányának kalandorpoliti­káját Semmi kétségünk nem le­het, hogy az európai béké­ért és biztonságért folytatott harcunk végül is eléri cél­iát az európai béke és biz­tonság megszilárdítását. Eu­rópa népeinek reményűk le­het arra, hogv az elkövetke­zendő karácsonyokat is bé­kében ünnepelhetik. Ünnepség Szovjet-Ukrajna fennállásának 50. évfordulóján ötven évvel ezelőtt, 1917. december 25-én az ukrajnai szovjetek Harkovban tartott kongresszusán alakult meg az Ukrán Szovjet Köztársaság A félévszázados évforduló al­kalmából együttes ünnepi ülést tartott az Ukrán KP Központi Bizottsága és a köztársaság legfelső tanácsa. Beszédében Pjotr Seleszt, az SZKP Politikai Bizottságá­nak tagja, az Ukrán Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának első titkára hangsú­lyozta, hogy a szovjet hata­lom megteremtéséért folyta­tott harcában Ukrajna mun­kásosztálya és egész dolgozó népe az orosz proletariátus segítségére támaszkodott. Majd ismertette a második legnagyobb szovjet köztársa­ság eredményeit. Az ünnepi ülésen beszédet mondott l^eonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára. Az Ukrán SZSZK fennállá­sának 50. évfordulója alkal­mából U Thant, az ENSZ fő­titkára üdvözlő táviratot kül­dött Vlagyimir Scserbickijnek, az Ukrán SZSZK Miniszter­tanácsa elnökének. Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk minden kedves olvasónknak! Az 1968. évi népgazdasági terv A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyta az 1968. évi népgazdasági tervet A kormány — az ez évi munka tapasztalatait és a várható eredményeket érté­kelve — megállapította, hogy 1967-ben meggyorsult a nép­gazdaság fejlődése. Az anya­gi javak termelése és fel- használása meghaladja a terv előirányzatait A nemzeti jö­vedelem — az előzetes ada­tok szerint — a tervezett 3,5 —4 százalékkal szemben 5—-6 százalékkal, a lakosság fo­gyasztása pedig 3—3,5 száza­lék helyett 6—6,5 százalék­kal emelkedik. Az ipar egé­szét a számítottnál gyorsabb növekedés jellemzi; de ezen belül a szénbányászat terme­lése az igényeknek megfele­lően csökkent A termelés a korábbi évekhez képest job­ban a tkalrnazkodott a szük­ségletekhez, amd kifejezésre jut abban, hogy az ipar a belkereskedelem számára fcb. 8 százalékkal, exportra 7—8 százalékkal, beruházási cé­lokra mintegy 7 százalékkal szállít többet, mint az előző évben. Az iparban magasabb a foglalkoztatottak száma, mint ahogyan ezzel a terv szá­molt A szocialista iparban az év végén kb. 40 ezerrel töb­ben dolgoznak, mint egy évvel korábban. A termelékenység kb. 5—6 százalékkal nő. A mezőgazdaság termelése — a tavaszi ár- és belvizek, majd az aszályos nyár elle­nére — az előző évi szinten alakult Igen jó volt a ke­nyérgabona termése. Kuko­ricából, cukorrépából, zöld­ségfélékből, burgonyából és szőlőből a számítottnál keve­sebb termett A szarvas­marha-állomány tovább gya­rapodott A sertésállomány a tavalyi csökkenés után is­mét fejlődésnek indult, de a vágósertés-termelés nem érte el a tervezett mennyiséget. A baromfi- és a tojástermelés — jórészt a korszerű tartási és takarmányozási módszerek eredményeként — gyorsan fejlődött, és részben pótolta a tervezettnél kisebb sertés- hústermelést Az építőipar a múlt évi­nél kb. 11 százalékkal, a ter­vezettnél 6—7 százalékkal nagyobb teljesítményt ért el. Javult az építőiparban a munkaerőhelyzet és a munka szervezettsége, több gépet al­kalmaztak. A teljesítmények még nagyobbak is lehettek volna, de a szükségesnél ke­vesebb építőanyag állt ren­delkezésre. Beruházásokra a tervezettet meghaladó összeget fordítot­tak. Elkészült, illetve az év végéig átadásra kerül több jelentős új létesítmény, mint például — egyebek között — a pécsi rostműbőrgyár, az Alföldi Porcelángyár egész­ségügyi porcelán egysége, a budapesti II. sz. házgyár, a székesfehérvári hűtőház, a Nyíregyháza—Záhony vasút­vonal villamosítása, a Buda­pest Szálló. A beruházási te­vékenység további javításá­nak szükségességére mutat az a tény, hogy továbbra is igen magas az egyidejűleg folyamatban lévő beruházá­sok állománya. A közlekedés megnöveke- dett teherszállítási feladatait teljesítette; a személyszállítás zsúfoltsága nem csökkent. A lakosság pénzbevételed az idén — a tervezettet meg­haladó mértékben — 7—7,5 százalékkal nőttek. Ez a nö­vekedés a magasabb munka­teljesítményekkel és a jobb gazdálkodással függ össze. Ezeknek és a központi intéz­kedéseknek az eredménye­ként a munkások és alkalma­zottak egy főre jutó reáljö­vedelme a tervezett 2,5—3 százalékkal szemben kb. 5 százalékkal, a parasztság egy főre jutó reálfogyasztása pe­dig a tervezett 3 százalékkal szemben mintegy 6 százalék­kal emelkedett Ugyancsak a tervezettnél jóval nagyobb mértékben, az előirányzott 3—4 százalék he­lyett kb. 10 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Javult az áruellátás, amit elősegített a fogyasztási cik­kek növekvő importja is. Nem lehetett teljesen kielé­gíteni az év folyamán to­vább növekedett keresletet sertéshúsból, építőanyagokból, egyes korszerű ruházati ter­mékekből. Ezenkívül nem volt az igényeknek 'megfele­lően eléggé bőséges néhány fogyasztási cikk választéka. A termelés és a fogyasz­tás növekedésével összefüg­gésben meghaladta a terve­zettet a külkereskedelmi for­galom. Ez a szocialista or­szágokkal a tervezettnél ma­gasabb szinten alakult, tőkés viszonylatban azonban az export növekedése nem tar­tott lépést az import emel­kedésével. 1967-ben állami erőből 19 800, magánerőből (zömé­ben állami támogatással) 39 000 lakás épült. Elkészült 340 általános iskolai, 95 kö­zépiskolai tanterem. A böl­csődék befogadóképessége 1600, az óvodáké 1500 hellyel bővült. A kórházi ágyak szá­ma 2350-nel, a szociális in­tézeti helyek száma 750-nel gyarapodott. Jelentősen emel­kedett az orvosi körzetek és a szakorvosi rendelőórák szá­ma is. A jövő évi népgazdasági terv a harmadik ötéves terv­ben kitűzött gazdaságpoliti­kai célok elérését szolgálja. 1968-ban a legfontosabb fel­adat az új gazdaságirányítá­si rendszer bevezetésének biztosítása, a népgazdaság to­vábbi fejlesztése. A terv megvalósítása a gazdaságirá­nyítás új rendszerének meg­felelően nem tervutasítások és »lebontás« útján, hanem mindenekelőtt közgazdasági szabályzó eszközökkel törté­nik. A terv azt tűzi ki célul, hogy a kiegyensúlyozott gaz­dasági fejlődés keretében nyugodt és stabil legyen mind a fogyasztási cikkek, mind a beruházási javak pia­ca, tovább növekedjék a gaz­dasági munka hatékonysága, és a termelés jobban alkal­mazkodjék a bel- és külföl­di szükségletekhez és igé­nyekhez. A gazdaságirányító szerveknek a szabályozás esz­közeit úgy kell alkalmaz­niuk, hogy a népgazdasági tervben megjelölt feladatok megvalósul janak. Nemzeti jövedelem, beruházások A terv azzal számol, hogy 1968-ban a társadalmi ter­mék és a nemzeti jövedelem egyaránt kb., 5—6 százalék­kal emelkedik, s ugyanilyen mértékben nő a lakosság fo­gyasztása. A felhalmozás nö­vekedését a terv az ideinél mérsékeltebben, 1—2 száza­lékban irányozza elő. Beruházásokra 1968-ban kb. 57—58 milliárd forintot fordítanak. A beruházási döntések eddiginél nagyobb része kerül vállalati hatáskör­be. Az állami döntési körben maradó beruházások nagy részét a folyamatban lévő egyedi nagy beruházások te­szik ki, ezért 1968-ban az ideinél kevesebb nagy beru­házás indítható. A terv a központi eszközöket a leg­fontosabb fejlesztésekre kon­centrálja. Így például a bauxit-, az építőanyag-terme­lés, a kőolaj- és a vegyipar fejlesztésének folytatása so­rán új létesítmények kivite­lezését kezdik meg. Ä la­kosság anyagi és kulturális ellátásának további javítását szolgálja a többi között a debreceni házépítő kombi­nát, a mátészalkai almatároló, a pécsi műszaki főiskola, a. szegedi biológiai kutatóinté­zet beruházásának a megkez­dése, továbbá a miskolci és a győri házépítő kombinát. Budapesten a Tomcsányi úti gázbontó állomás és a lágy­mányosi telefonközpont üzem­be helyezése. Mezőgazdasági beruházásokra csaknem 8 milliárd forintot fordítanak. Ipar Az ipari termelés az ez évihez képest 6—7 százalék­kal nő, A fejlődést elsősor­ban a termelés lehetőségei, valamint a várható kereslet és kínálat közgazdasági esz közökkel szabályozott köl­csönhatásai alakítják. A tér számításai szerint a bányá­szait termelése 1—2 száza • lékkai, a villamos enervii; termelése 8 százalékkal, a kohászaté 4 százalékkal, a gépiparé 7—8 százalékkal, a építőanyag-iparé 6—7 száza­lékkal, a vegyiparé 11—’7 százalékkal, a könnyűipa 6—7 százalékkal, az élelmi­szeriparé 5—6 százalékkal no. Az ipari termékek belföldi felhasználása kb. 7 százalék­kal lesz magasabb, mint az idén. Hasonló ütemben emel­kedhet az export is. A terv feltételezi, hogy a termelés jobban alkalmazkodik a szükségletekhez, ami az új gazdasági megjiasmzmus kö­rülményei között a termeié* növelésének alapvető felté­tele. Az iparban foglalkoztatott dolgozók száma feltehetően kisebb mértekben fog emel­kedni, mint a korábbi évek­ben. Ezzel összefüggésben a munka termelékenysége 1—5 százalékkal emelkedik. Az építőipar teljesítménye 1968-ban kb. 7 százalékka’ lesz nagyobb. Várható, hogy az új gazdaságirányítási rend szer körülményei között s munkák vállalásánál versen' alakul ki, és az építőipar jobban kielégíti mind a la­kosság, mind pedig a népgaz­daság javítási-fenntartási épí­tési igényeit. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termeié'? — átlagos időjárást föltéte­lezve — 3—4 százalékkal le •• magasabb az ez évinél. Ked vező változás várható a me­zőgazdasági termelés növe­kedésében és összetételében ■ előmozdítja ezt az új mező­gazdasági árrendszer, a te melőszövetkezetek jővedeler- szabályozási és a mezőgazda­(F oly tatás 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents