Somogyi Néplap, 1967. december (24. évfolyam, 285-309. szám)
1967-12-21 / 302. szám
/ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 50 fillér Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. évfolyam, 302. szám 1967. december 21., csütörtök A MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Átszervezik a gépállomásokat, vállalat lesz az igazgatóság NEHÉZ BÚCSÚ (5. o i Utód vagy új köntös ? (6. o.) INTÉZET ') /a, : «V,' 4ű\'IYVV> MEGKEZDTE TANÁCSKOZÁSÁT rr AZ ORSZÁGGYŰLÉS Törvénybe iktatták a magyar - szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést — Napirenden az 1968. évi költségvetés tárgyalása Szerdán délelőtt 11 órakor megkezdte tanácskozását hazánk legtöbb törvényhozó tesr tülete, az országgyűlés. Részt vett az ülésen Losonczi Pal, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár Janos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke; megjelentek továbbá Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megállapította, hogy az országgyűlés tagjai határozatképes számban jelentek meg. Ezután kegyelete® szavakkal' emlékezett meg dr. Münnich Ferencnek, a Fejér megyei 4. számú választókerület országgyűlési képviselőjének, a magyar és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom kimagasló egyéniségének elhunytéról. Vázolta fél évszázadot felölelő kiemelkedő tevékenységét, s hangsúlyozta, hogy dr. Münnich Ferenc elvtárs élete összeforrott a szocializmussal, az emberek boldogságáért vívott küzdelemmel, példakép mindazok számára, akik folytatják a munkát, amelynek Mümiterr eJvtárs életét szentelte. A kegyelet szavaival emlékezett meg Kállai Gyula dr. Török Lajosnak, a Zala megyei 5. számú választókerület képviselőjének, a Zala megyei Tanács vb-efnökérsek elhuny!á- ról is. A képviselők néma felállással adóztak dr. Münnich Ferenc és dr. Török Lajos emlékének, s az országgyűlés jegyzőkönyvében is megörökítette emléküket. Kállai Gyula ezután bejelen tétté, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az ország- gyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott, törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését ;— az alkotmány rendelkezésének megfelelően r— bemutatta, s a jelentést a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés á dokumentumot tudomásul vette. Az országgyűlés elnöke ezután arról számolt be, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány megbízáséból benyújtotta hozzá Péter János külügyminiszter a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között aláirt barátsági, .együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot; Vályi Péter pénzügyminiszter pedig az 1968. évi költség- élésről szóló, törvényjavaslatot; mindkét törvényjavaslatot •megkapták előzetes tárgyalás céljából az országgyűlés állandó bizottságai, és szétosztották az országgyűlés tagjai között Az országgyűlés ezután Kállai Gyula javaslatára elfogadta az ülésszak tárgysorozatát Ez a következő; 1. A Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között Budapesten 1967 szeptember 7-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása: 2. tá Magyar Népköztársaság 1968. évi költségvetéséről szoló törvényjavaslat tárgyalása. Ezután megkezdődött az első napirend tárgyalása. Elsőként Péter János külügyminiszter emelkedett szólásra. Beszéde után Mi- hályfi Ernő budapesti képviselő, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság elnöke, a törvény- javaslat előadója tolmácsolta az orszá<-"vű- 14* külügyi bizottságának egyetértő állásfoglalását a szerződés törvénybe iktatásával kapcsolatban. Részt vett a vitában Komócsin ■Zoltán; ■ tax MSZMP Politikai- Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Hat felszólalás elhangzása után határozathozatal következett. Az országgyűlés a magvar— szovjet barátsági. együtttTiűkadési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés 1 örvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot' egvhancúlag elfogadta. Felessttanl a taps, majd az elnöklő Kállai Gyula népünk testvéri üdvözletét, forró jókívánságait tolmácsolta a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió legfelső Tanácsának, a szovjet kormánynak és a szovjet népnek a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításáért vívott küzdelemhez, a kommunizmus építéséhez. Ezután ebédszünet, következett. Utána rátértek a második napirend tárgyalására, s Vályi Péter pénzügyminiszter mondta el beszédét. Vályi Péter beszéde Tisztelt országgyűlés! A közvélemény mindig nagy érdeklődéssel vafja a gazdasági tervekről és az állami költségvetésről szóló lajékoz- tatast. Különösen nagy a várakozás most, amik r széles körű, történelmi juentőségü gazdasági reformot hajtunk végre. Ismeretes, hogy a jövő; év elején bevezetésre kerülő reform célja az, hogy meggyorsítsuk hazánk szocialista fejlő-., (lését. Ehhez árra van szükség, hogy biztosítsuk a fejlődés nagyobb tervszerűségét és korszerűsítsük a gazdálkodás módszereit. Az elmúlt néhány évben gazdaságirányítási rendszerünk a reform egyes elemeivel már korszerűsödött. Csökkent a kötelező tervmutatók száma, egyszerűsödött beruházási rendszerünk, kötetlenebbé és ösztönzőbbé vált a lét szám- és bérgazdálkodás, új szállítási szerződési rendszer lépett érvénybe. Ezek az in tézkedések már növelték e gazdálkodó szervek önállóságát, ugyanakkor a reform ki dolgozásának előrehaladtává' megélénkült a vállalatokul' folyó közgazdasági elemző ráunka, új önálló elképzelések megvalósítására készülne' fel üzemeinkben. Ennek az újszerű, pezsgő és kezdeményező légkörnek is szerepe volt abban, hegy 1967-ben a fejlődés üteme meghaladta a korábbi év*ifóL A gyorsabb gazdasági fejlődés tükröződik az 1967. évi költségvetés végrehajtásában is. A vállalatoktól származó bevételek növekedtek. Ugyanakkor emelkednek a beruházásokkal és a központi tartalék- készletek gyarapodásával ősz szefüggő kiadások te. A vállalatok várható eredményei alapján a költségvetésben bevételi többletre számítunk. Az 1968-as. év gazdasági terveinek. költségvetésének és a gazdasági szabályozó eszközök rendszerinek kidolgozásakor — az említett kedvező jelenségek mellett — figyelembe kellett venni azokat az aránytalanságokat is, amelyek több Munkánk során számolnunk cell ezekkel a problémákkal. De azzal is, hogy a gazdaság- irányítási rendszer reformjának kedvező hatásai csak fokozatosan bontakoznak ki. A első években az egyensúlyi iielyzet, a szerkezeti arányok csak lépésről lépésre fognak változni, sőt a piacon atme letileg kisebb zökkenők is jelentkezhetnek. Ezért a gazdasági vezetés fő feladatának az tekinti, hogy tovább: haladva ?. "’ázdaság .fejlődésének a harmadik ötéves tervbén meghatározott útján biztosítsa a egyensúlyi követelmények és a év során kialakultak. Köze lebbről azt, hogy — a magasabb fogyasztási, felhalmozási és'termelési szint miatt megnövekedőit az importigény is, de az exportnövekedés ezzel nehezen tartott lépést; — a lakosság vásárlóereje gyorsan nőtt, az ánukereslet a korszerűbb ipáid termékek irányába tolódott el. s a termelés ezt a keresletváltozást nem követte megfelelő ütemben; t— 3 tervezettnél többet fordítottunk beruházásokra, mégis néhány jelentős üzem termelésbe lépése elhúzódott; a beruházások hatékonysága sem javult kielégítően. reform kibontakozásához szükséges fettételek olyan ösz- szehangolását', amely fokozatosan és következetesen a feszültségek feloldása irányába hat. Ennek a célkitűzésnek szolgálatába állítjuk pénzügyi politikánkat. A költségvetési javaslat ö?z- szeállításánál a szokásosnál nagyobb gondot okozott a bevételek és kiadások összehangolása. mert 3 reform kezdetén á szükséges nagyobb vállalati önállóság teltételeit r költségvetés terhére lehetet' csak megteremteni. Pénzügyi politikánk gazdasági céljainkat szolgálja 1968-ban decentralizált fejlesztési és részesedési alapokat , hozunk létre és emiatt a nemzeti jövedelemből 8—10 százalékkal kisebb hányad ké: rül be a központi pénzalapba Ugyanakkor a költségvetés ilyen arányban egyelőre még nem mentesült a kiadásoktól, így például a költségvetés vallatja a már folyamatban levő beruházások finanszírozásának' számottevő részét. Emellett a társadalmi közös fogyasztással kapcsolatos kötelezet tségeimk tovább növekednek, ami természetes is, hiszen az emberekről való gondoskodás köte lességünkké teszi, hogy -a ha viszonylag szerényebb mértékben is. de — tovább fejlődjenek ez évben is a szociális; egészségügyi és kulturális juttatások. A költségvetés egyensúlyának javítására megfelelő erő- feszi tasek történtek, amelyek a bevételek fokozására és a kiadások mérséklésére irányultak. Ezeket az előterjesztet, törvényjavaslat indokolása ismerteti. A törvényjavaslatból az is látható, hogy ésszerű ta karékosságra törekedtünk, és nem törekedtünk mindenáron arra, hogy a bevételek halad jak meg a kiadásokat; az előterjesztett költségvetés 1,4 milliárd forint hiányt mutat, az volt a célunk, hogy a költ- 1 ségvetás egyensúlyával szemben támasztott követelményt alapos mérlegelés után kellő összhangba hozzuk azzal a fontos, politikai jelentőség' várakozással, hogy az új gazdálkodási rendszerre való átmenet gazdasági és társadalm zökkenők nélkül menjen végbe. A hiány a költségvetés . volumenéhez viszonyítva nen mondható jelentősnek, m'-gir arra figyelmeztet, hogy az áf menet bonyolult szakaszába nagyon körültekintően és takarékosan kell gazdálkodnunk, és többletkiadásokat nem vállalhatunk. Az 1988. évi költségvetés bevételi előirányzata kereken 137 milliárd forint, ami a központosítható társadalmi tiszta jövedelem csökkenése ellenére több mint 30 százateuKai magasabb az 1967. évi bevételi előirányzatnál. Az állami költségvetés bevételeinek túlnyomó része to- . vábbra is a vállalatoktól es szövetkezetektől származik, annak elleniére, hogy a vállalatok és szövetkezetek a náluk realizálódó nyereségnek mintegy 60 százalékát fizetik csak be a központi pénzalapba, az eddigi 85 százalékkal szem ben. A költségvetést megillető jö vedelmék több mint 42 száza léka a lekötött eszközök és kifizetett bérek utáni járulék. A forgalommal arányosan képződő Jövedelmek — forgalmi adó. termelési adó, vám és import forgalmi adó -—.címén az összes befizetés 28 százaléka, a nyereségadó címén pe dig közel 30 százaléka 'kerül a költségvetésbe. A költségvetési bevételek 3 százaléka származik a lakossági adókból. Az adóztatás rendszerében nem történik lényeges változás. Az arányosabb közteherviselés érdekében azonban teszünk lépéseket. A háztáji gazdaságok adóterhe számottevően nem változik, de a jövőben a te; rület nagysága és a művelés ág szerint differenciált adói kell majd fizetni. A kisiparosok, kiskereskedők és szabadfoglalkozásúak adóztatásáná' a tanácsi adóügyi szervek törekedni fognak a tényleges jövedelmek megadóztatására. A Pénzügyminisztérium és a tanácsi adóügyi szervek messze menő figyelmet kívánnak szentelni a spekulációs, a végzett munkával nem arányos jövedelmek igazságos, nagyobb mértékű megadóztatásának. A költségvetés kiadási előirányzatainak közel fele közvetlenül összefügg a gazdasági tevékenységgel. A beruházások a kiadások kereken 20 százalékát Igénylik, a termeléssel és a forgalommal összefüggő támogatásokra és fogyasztói árkiegészítésekre pedig a kiadások 27 százalékát fordítjuk. Ab új beruházási rendszert azt jellemzi, hogy a vállalatik termelőberendezésük felújításában, pótlásában és kisebb fejlesztésében maguk dönthetnek, s az ehhez szükséges pénzalapokkal is rendelkeznek majd. Saját hatáskörben megvalósítható fejlesztéseikre a vállalatok hitelt is vehetnek igénybe, amit fejlesztési alapból fizetnék vissza. A beruházások finanszírozásában megnő tehát. a vállalati alapok es a hitel szerepe, csökken a központi források részaránya, és megszűnik a beruházások ingyenessége. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek hatásköre is tovább nő a pótlási és fejlesztési célú beruházások elhatározásában, amelyet az amortizációs alap fokozatos kiterjesztése és a beruházási ártámogatási rendszer segít elő. A beruházások új rendjétől azt várjuk, hogy a vállalatok és szövetkezetek gondosabban, körültekintőbben veszik igénybe s hatékonyabban használják fel az erőforrásokat A mezőgazdaságban az építési beruházások zömét az állattenyésztés fejlesztésére, valamint a tárolótér növelésére és útépítésre fordítják. A gépi beruházások elsősorban a munkaigényes terménybetakarítás gépesítését szolgálják. Aa év során folytatódik a kis(Folytatás a 2. oldalon$
