Somogyi Néplap, 1967. december (24. évfolyam, 285-309. szám)

1967-12-20 / 301. szám

t Szerda, 1961. december 26- 3 SOMOCTI KÉPlÁF LEFEST TARTANI AZ ELETTEL Irta : Ar.ciolij Alekszandrovics Lapsin, a Kalinyinszkaja Pravda főszerkesztője F. V. Koznov, a Kalinyini területi Tanács elnöke fölerösíti a szerkesgztőség zászlajára a rendjelet. TestvérUpunkat, az ötven- esztendös Kalinyinszkaja Pravdát a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. év­fordulóján a párt politikájá­nak ismertetése, megértetése és az emberek nevelése ér­dekében kifejtett munkássá­gáért kitüntették a Munka Vörös Zászló Érdemrendjé­vel. Ebből az alkalomból kö­zöljük a megyénkben tartóz­kodó A. A. Lapsin elvtárs­nak, a lap főszerkesztőjének a Somogyi Néplap számára irt cikkét. O lyan időket élünk, ami­kor az élet üteme fel­gyorsult, s nehéz lépést tartani vele. Minden nap új küzdelemre hív. Erre a küzde­lemre irányul minden gondo­latunk, ezt szolgáljuk szivünk minden dobbanásával. Ám mindnyájan követhetünk el hibákat, ha nem vesszük fi­gyelembe a körülményeket, s nem tekintünk mindig előre, ha nem látjuk a jövő távla­tait Az újságoknak, folyóiratok­nak ezt ezerszer és ezerszer helyesen meg kell fogalmazni, közreadni. Erről mi nagyon so­kat beszéltünk a közelmúlt­ban újságunk, a Kalinyinszka- ja Pravda jubileumán. Az élet mindennapos forga­tagában megtörténik, hogy né­ha elveszíted a folyamatosság fonalát elgondolkozol azon, jók-e a cselekedeteid, úgy dvl- gozol-e, ahogy azt tőled elvár­ják. Ezt várják-e tőled a lap olvasói ? A Kalinyinszkaja Pravda öt­venedik évfordulójának ünne­pén egyértelmüeA elmondhat­juk: igen, így kell! Ezt tá­masztja alá az is, hogy a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa a Kalinyinszkaja Pravdát a Munka Vörös Zászló Érdem­rendjével tüntette ki. Ekkor nagyon forró találkozó zajlott le olvasóink és számtalan akti­vista között Újságunk ötszáz üdvözlő táviratot kapott, to­vábbá megszámlálhatatlan le­velet megyénk nagy területé­ről s az országból is. Szívélyes üdvözletét küldött a hírneves író, B. N. Polevoj, aki annak idején a Kalinyinszkaja Prav­da munkatársa volt s az üd­vözlők táborában volt a Szov­jetunió marsallja, M. V. Zaha­rov; üdvözletét küldtek köz­ponti újságaink, a Pravda, az Izvesztyija, a Szovjetszkaja Rosszija, a Szelsizkaja Zsiany, s még folytathatnám tovább a sort A Kalinyinszkaja Pravda ju­bileumának ünnepségén mint­egy ezer ember gyűlt össze, munkások, parasztok, az értel­miség kiválóságai, pártmun­kások, megyénk szerveinek képviselői. Vendégségbe érkeztek hoz­zánk idős barátaink és mun­katársaink, köztük P. N. Posz pelov akadémikus, valamint a moszkvai, a leningrádi és a környező megyék újságjainak képviselőd. Az egész terem állva, for­rón köszöntötte az újságot, amikor zászlójára fe)erősítet­ték a Munka Vörös Zászló Ér­demrendet, és amikor a fő­szerkesztő átvette a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának oklevelét Ettől a naptól kezd­ve lapunk példányszáma tíz­ezerrel nőtt, s ezzel olvasóink száma elérte a százezret. A Kalinyinszkaja Pravda júbileuma egybeesik dicsőséges hazánk, a Szovjetunió jubileumával. És ez nem véletlen: a Kalinyin­szkaja Pravda a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom győzelme után azonnal megje­lent, első példányai 1917. no­vember 15-én láttak napvilá­got. A kalinyini (tveri) bolse- vj koknak korábban is, még az októberi nap>ok előtt szándé­kukban volt újságot kiadni. Pénzgyűjtést szerveztek az öreg Tver munkásainak köré­ben egy bolsevik újság kiadá­sára, de aztán ezt az összegei a fölkelés előkészítésére, a for­radalom hadi osztagai fegyve­reinek beszerzésére fordították. Újságunkat először »Prole társzkaja Müszl«-nek (Prole­tár Gondolatnak) nevezték, a lapot a Tveri MunkásküJdött- ség Szovjetje, a Közp xnti Szakszervezeti Hivatal és Tver város gyári-üzemi bizottságai­nak szovjetje adta ki. Megjele­nése az idők halaszthatatlan követelése volt. Hősi és dolgos idők voltak azok. Az ifjú, még zsenge szovjethatalom szem­től szembe került nagyszámú ellenségével. Ahogy az egész országban, a tveri kormány­zóság területén is gyűjtögette erejét az ellenforradalom: ösz- ezeesküvést, provokációt, za­vargásokat szervezett. A bur­zsoázia nem hagyta abba a lé­téért való küzdelmet, a men- sevikek és az eszerek újságjai zúdították a hamis tájékozta­tásokat, gonosz rágalmakat szórtak a bolsevikokra, Lenin­re, a szovjethatalomra. Ezek között a nehéz körülmények között a tveri bolsevikoknak szerfölött nagy szükségük volt nyomtatott orgánumra, saját újságra, amely megmagyaráz­za a munkásoknak és a pa­rasztoknak az események ere­detének, körülményeinek gon­dolatát, a szovjethatalom in­tézkedéseit, a bolsevikok poli­tikáját, leleplezi az ellenség cselszövéseit Ilyen forradalmi tartalmú újság volt a Proletárszkaja Müszl is, amelyet 1917 decem­berében átkereszteltek a Tveri Munkás- és Katona Küldöttek Szovjetjének Közlönye névre s később, 1919-ben kapta a Tverszkaja Pravda (azaz Tve­ri Igazság) elnevezést Az újság létrehozásában, el­ső számainak kibocsátásában kimagasló szerepet játszottak a tveri bolsevikok vezetői, pártunk kiváló személyiségei: Vagzsanov, Poszpelov, Gorkin és a többi leninista bolsevik Az ő személyes részvételük meghatározta az újságban a lenini, bolsevik irányvonalat. A szovjethatalom első éveiben a Tverszkaja Pravda a tveri kor­mányzóság területén sokat tett a munkás- és paraszttömegek politikai neveléséért, a bolse­vik párt szervezetének tömö­rítéséért, a szovjethatalom megszilárdításáért. Abban, hogy a tveri proletárok, dol­gozó parasztok erőteljesen le­leplezték az osztályellenség fondorlatait, kiűzték az ügy­nököket a szovjetekből, hősie­sen helytálltak a polgárhábo­rú frontjain, önfeláldozóan le­küzdötték a gazdasági egyenet­lenséget — nem kevés érdemt volt a mi újságunknak is. A lap meggyőzően, világosan ma­gyarázta meg a népnek a kommunista párt tevékenysé­gét. A népgazdaság helyreálilitá sának éveiben a Tverszkaja Pravda szép példáját adta, ho­gyan kell helyesen végrehaj­tana V. I. Lenin utasításait, minél kevesebb politikai szó­lamot hangoztatni, de annál (öbb cselekedettel építeni az új életet. A Tverszkaja Pravda ezek­ben az években mindent az újért tett, eddig még soha nem látott formát adva a társadal­mi tömegek munkássajtójának. A lap 1926-ban a széles körű társadalmi-termelési összefo­gás ösztönzőjeként, a tveri dol­gozók munka iránti lelkesedé­sének jegyében jelent meg. Hogy mennyire hatékony volt a munkások demokráciá­ja, tanúsítja az a tény is, hogy a proletár kézműipar karton- gyárában dolgozó 1900 ember 2200 javaslatot terjesztett elő, melyekből kétezer meg is va­lósult A Tverszkaja Pravda terme­lési szemléje össz-szövetségi tájékoztatást kapott ennek ta­pasztalatait aztán széles kör­ben elemezte az egész ország sajtója. Emlékezetes fejezet a Tver­szkaja Pravda történetében az 1929-es év. A lap kezdeménye­zésére 1929. április 7-én Tver- ben aláírták a híres »ezrek szerződését«: hétezer moszkvai tveri és ivanovi textilmunkás szocialista szerződését. Ez volt az első gazdaságii-politikai szerződés, amely az össz-szö- vetségi szocialista versenyben elsőnek járult hozzá az első ötéves terv sikeres teljesítésé hez. 1931-ben az újság neve Pro­letárszkaja Pravda lett A lap felbecsülhetetlen értékű segít­séget nyújtott a kalinyini párt- szervezeteknek az iparosítás­ban, az első ötéves terv sike­res teljesítéséhez, a kolhozok megerősítéséhez. Az újság min­dig a lenini, a kommunista párt kijelölte irányvonalon ha­ladt. Együtt a párttagokkal, leleplezte a jobboldali megpát- rálókat, a »baloldali« megal­kuvókat; minden újnak hű vé­delmezőjeként állt ki, széle' teret adott a munkások és a parasztok kezdeményezései­nek. A Nagy Honvédő Háború idején a Proletarszkaja Pravda a dolgozó tö­megek orgánuma volt, mozgó­sított az ellenség erői ellen Az újság tüzes fellépése meg­erősítette a munkások győze­lembe vetett hitét. A Proletar­szkaja Pravda hazafisága nagy hatással volt a terület lakos­ságára, harcolt a megszálló né­met fasiszták ellen. A mai Kalinyinszkaja Prav­da (1952-ben nevezték el igy) következetes folytatója elődei dicsőséges útjának. Megelége­déssel vesszük tudomásul hogy becsülettel folytatja éf szélesíti a hagyományokat. A Kalinyinszkaja Pravda népszerű újság, elismert és te­kintélyes a megye aolgozoi előtt. Erről tanúskodik a nagy példányszám és az olvasók le­veleinek áradata — húszezer levelet kapunk évente. Újsá­gunk szerepét megyénk gaz­dasági és politikai életében nem értékeljük túl, de nincs olyan terv, aminek vonatkozá­sában a megkérdezése nélkül döntenének. Az újság sokat segít a me­gye pártszervezeteinek a gaz­dasági és kulturális éprés gondjainak megoldásában, a szovjet emberek kommunista nevelésében. Mindjobban erősödött a kö­zösségi szervezés és a propa­ganda jelentősége. A Kali­nyinszkaja Pravdának hagy szerepe volt a szocialista ver­seny és a hétéves terv sikeres teljesítésében, valamint a ter­ven felüli »kalinyini milliárd» vonatkozásában, abban, hogy a kalinyiniak nagy mennyisé­gű ipari terméket adtak a nép­gazdaságnak. Lapunknak sza­va volt a gazdasági reform megvalósításában, a tudomá­nyos munkaszervezés megho­nosításában, a mezőgazdaság problémáinak és még több más nagy jelentőségű szociál­politikai feladat megoldásá­ban, a párt politikájának fel­lendítésében. Mindez népszerű munka a kommunizmust építő kalinyini dolgozók körében; az újság a dolgozóknak a gaz­dasági és kulturális építőmun­kára való sikeres mozgósítá­sáért kapta a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának ,kitünteté­sét is. A Kalinyinszkaja Pravda munkatársai a jubileum nap­iadban örömmel látták a sok őszinte barátot, boldogan hall­gatták a szívélyes jókívánságo­kat, de azt is megértették, hogy ez a nagy elismerés a munkában még többre kötelez. Sokat kell tennünk, hogy la» punk minden szempontból ele­get tegyen a kommunista párt, a szovjet kormány s a nép nagy bizalmának. Elsőrendű kötelességünk, hogy még jobbá tegyük az új­ságot, hogy a Kalinyinszkaja Pravda még harcosabb és tar­talmasabb legyen. Napjainkban szovjet valósá­gunk nagy feladatok előtt áll. ezeket a feladatokat a kom­munista párt és a szovjet nép jelölte ki. Napi téljésítmá- nyeink soha nem látott mér­tékben emelkednek, egyre több a jó politikai, kulturális al­kotás. Fokozoltabbak, különle­gesebbek az igények az újság­írók s az újság iránt; az újság felelőssége és szerepe nő a nép előtt. Szakmai irányvonalunk és újságírói kötelességünk, hogy lépést tartsunk az idővel, at élettel, ne csak a mát lássuk, tekintsünk a jövőbe is. L apunk legfőbb feladatát abban látjuk, hogy a le- he-tő legkörültekintőb­ben, legalaposabban világítsa meg korunk fő problémáit, se­gítse az anyagi, technikái bá­zis folyamatos megteremtését a Szovjetunió kommunista ál­lamában. Közismert, hogy a gazdasági helyzet problémái foglalkoz­tatják az embereket, úgy, ahogy a munkavégzés folya­mata is. Újságunknak fontos feladata, hogy bemutassa a szovjet emberek munkáját, tö­rekvéseit, terveit. Támogatjuk a jobbat, az újat, hogy ered­ményes munka szülessék a szovjet munkások, parasztok és értelmiségiek keze .nyomán, segítjük, aki a kommunizmus építésének útján halad,. bírál­juk a maradi.'ágot. a konzer­vativizmust, a közönyt. A munka folyamatosságának biztosítása, pártunk fő törek­vésének megvalósítása: a kommunizmus teljes fölipiw- se mindnyájunk allampolgá. i kötelessége. Mindez jellemző, kialakult irányvonala a mi időnknek... a szovjet népnek. Újságunk is ezt tükrözi, ahogy minden szovjet újságíró'is be­mutatja. az új ember formáló­dásának csodálatos folyamatát, gazdag lelki, erkölcsi arcula­tát. A jubileum napjaiban a Kalinyinszkaja Pravda min­den munkatársa és. aktivistája esküjét adta, hogy híven szol­gálja a kommunista párt ügyét., országunkban ••• kom­munizmus fölépítését. És mi örökké hűek maradunk az es­kühöz! Fordította: Pintér DezsA Egy interpelláció nyomában Ánva^elláiás és építkezési terv elkészülte és a kivitelezési idő kö­»Somogy megyében és a megyeszék­helyen, Kaposváron is jelentős építke­zések folynak. A munkákat azonban akadályozza, hogy kevés a cement, a betonvas, a perlit, a tetőfedő anyag, a burkolóanyag*'. Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán, szeptember 29-én mondta ezeket az épí­tési és városfejlesztési miniszterhez in­tézett interpellációjában Szerecz Lász­ló országgyűlési képviselő. Or. Traut­mann Rezső miniszter így válaszolt az interpellációra: — Intézkedem, hogy a helyszínen riasgálják meg a Somogy megyei kö­zületi építkezéseket akadályozó burko­lóanyag-, perlit- és cementhiány okát, s a lehetőséghez képest mielőbb biztó- sítsák a szükséges építőanyagot. A képviselő most ezt mondja: — A legkedvezőbben a cementhiány oldódott meg. A megye több mint 2200 tonna különböző minőségű cementet ka­pott. Betonacélból viszont országos a lu any. Ezért nem sikerült kielégi tó meg­oldást találni. Szeptember végétől élből ötven tonnát kapott a megye. Ez ha nem is volt elég, a gondokat azért csökken­tette. A miniszter gyors intézkedésének köszönhető, hogy a tahi'kenyérgyárhoz, a járványügyi állomás székházához és a Baromfiipari Országos Vállalat Ka­posvári Gyárához sikerült biztosítani a hiányzó anyagot. Főleg a kedvező időnek köszönhető, hogy ebben az évben lökésszerűen meg­nőtt a megye perlitigénye. Az építő­ipari vállalatok már kora tavasszal munkához láttak, s az ősz sem okozott nagyobb kiesést. Erre azonban előre nem lehetett teljesen felkészülni. Az építési és városfejlesztési miniszter — az interpelláció nyomán — a legfonto­sabb építkezésekhez ebből is biztosí­tott ezer köbmétert Cementből nemcsak a nagy vállalati építkezéseken javult az ellátás, hanem kapott a lakosság is. November 10-ig a TÜZÉP-telepek 3000 tonnával többet adtak el cementből a lakosságnak, mint a múlt évben összesen. Javult az ellá­tás tetőfedő anyagból is. — A TÜZÉP-telepektől kapott tájé­koztatás szerint — mondja Szcrecz László — ez a nagyobb mennyiség is kévés. Én ebben a gondok mellett örö­met is látok, mert azt jelenti, hogy egy­re több ember lát hozzá új lakás épí­téséhez vagy a régi felújításához. Ter­mészetesen tartalékolásról is szó van. Nem egy helyen már a jövőre kezdődő építkezésekhez vásárolják az emberek az anyagot. Ennek ellenére én is csak azt tudom mondani, amit a TÜZEP írt, nekem: »Azt a következtetést vonjuk le, hogy az alapvető építési anyagokból ja­vult az ellátás.« S ez jó jel. — Ezt lehet biztatásnak venni a jö vőre nézve is? — Nálunk — az én véleményem szc rint — ott van a baj, hogy a nagy épít­kezéseknél elég hosszú idő telik el a zott. Emiatt a tervezők nem tudják eléggé felmérni az építési anyagigénye­ket. Ha a tervezőintézetek jobban tájé kozódnának a várható új anyagokról, biztosan kevesebb ienne a hiánycikk, mert a gyártó vállalathoz folyamatosan érkeznének a megrendelések, s ezeket ki is tudná elégíteni. — Ez országos gond. Somogy azonban speciális helyzetet foglal el. — Tény, hogy a megyét az építési anyagok ellátásánál kiemelten keilene kezelni. A termelőszövetkezeti tagok vi­szonylag sokat építenek mostanában. Ez önmagában is azt jelenti, hogy a lakos­ság részére, biztosított építőipari alap­anyag-mennyiséget megvásárol ják. A Balaton-parton is sokat' építkeznek. Ha nem is a megyében élő ember vásárol itt telket, azért csak Somogybán akarja beszerezni az anyagot. — Ennek milyen reális lehetőségei vannak? — Hogy javul az ellátás, az biztos. Ajtókból, ablakokból ebben az évben is kielégítették az igényekét., pedig 33 szá­zalékkal nőtt a kereslet. S a többi épí­tőanyagból is több fogyott, volna, ha jobb az ellátás. Megint. csa(i azt tudom mondani, ha az anyaghiány a kereslet hirtelen emelkedésének a következmé­nye. akkor ennek örülni is leh'f. S ná­lunk Somogybán erről van szó. Karcra Imre

Next

/
Thumbnails
Contents