Somogyi Néplap, 1967. december (24. évfolyam, 285-309. szám)

1967-12-19 / 300. szám

Kedd, 196T december 19. 3 SOMOGYI NÉPLAP Új gépek a tabi Egyetértés Tsz-ben Üj MO—8 típusú kukorfcamorzsoló gépet vásárolt a tabi Egyetértés Termelőszövetkezet A gép (első képünk) 30—40 mázsa csöves kukoricát morzsol le óránként A szövetkezetben az idén 63 vagon kukorica termett, kell tehát a gép. Krajczár Péter villonyszerelő és Horváth László mechanikus szerelő az új gépet vizsgálják át üzembe állítás előtt A szövetkezet szerel® házilag is készítettek egy hasz­nos gépet (második képünk), az RS—09-es traktorra sze­relhető szalagfűrészt Mészáros János gépműhelyvezető szerint naponta 12—18 köbméter tűzifát tudnak felfűré­szelni. A tsz-tagoknak köbméterenként 30 forintért, más megrendelőknek 35 forintért vágják. Az őszi—téli idény­ben ez állandó munkát ad Kovács József és Mizerák János gépkezelőknek. A MEGYEI TANÁCS V.B. MEGTÁRGYALTA A vízgazdálkodás eredményei és tervei A múlt héten adták át rendeltetésének a sárrtosi víz­müvet s ezzel megoldódott a megyeszékhely vízgondja. A jelentős eseményekhez kö­zeli időpontban ugyan­csak vízzel kapcsolatos kér­désről tárgyalt a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága- Somogy vízgazdálkodásának helyzetét és az ezzel össze­függő feladatokat vitatták meg. Kaposváron ma már nincs vízhiány. De mi a helyzet a megye többi tele­pülésén? IVÓVÍZELLÁTÁS Kaposváron kívül — kü­lönösen a nyári idényben — a Balaton-partd községek igénylik a legtöbb vizet Az ivóvízellátás itt is sokat ja­vult amióta néhány község önálló vízmüvet épített, ám az ivóvízigényt még nem tudják mindenütt kielégíteni. Az ivóvízellátás további fejlesztése már meghaladja a megye teherbíró képességét, megnyugtató megoldás csak központi erőforrások igény- bevételével és — a szakem­berek véleménye szerint — csak regionális vízmű meg­építésével lehetséges. A megyében jelenleg IS törpe vízmű működik. A tervek szerint a jövőben évenként hat községben kel­lene törpe vízmüvet építeni, a lehetőségek azonban csak mintegy ötvennek a fölépí­tésére • lesznek meg 1968-tól 1980-ig. Az erre vonatkozó programot már egy korábbi vb-ülés jóváhagyta, a meg­valósuláshoz azonban okvet­lenül szükség van mélyfúrá­sú kutakra és arra, hogy kö­vetkezetesen figyelemmel kí­sérjék az arra illetékesek a programot. Ugyanez vonat­kozik a szennyvízcsatornázás fejlesztését célzó tervek meg­valósítására is. Nálunk a te­lepüléseknek mindössze 2,4 százaléka van ellátva szenny­vízelvezető csatornává?, az országos átlag viszont 12,2 százalék. Kaposváron fejlődik a csatornázás, az ütem azon­ban — anyagi fedezet hiá­nyában — lassúbb a terve­zettnél; a Balaton-parton a szennyvízelvezetés teljesen megoldatlan, s ez kihat az idegenforgalom fejlesztésére is; a megye három járási székhelyén — Nagyatádon, Marcaliban és Barcson — csak 1975-re várható a csa­tornarendszer megépítése. VÍZRENDEZÉS A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága egyértelműen megállapította, hogy ezúttal került először olyan fölmé­rés a testület elé, amely hű képet ad a jelenlegi hely­zetről, felvázolja az elképze­léseket, az anyagi lehetősé­geket, a tennivalókat. Ez a fölmérés a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság alapos munkáját dicséri. A tanul­mány foglalkozik a megyét érintő valamennyi vízgazdál­kodási ágazattal, igy a víz­rendezéssel is. Ez utóbbi föl­tétele a mezőgazdaság fej­lesztésének. Az igazgatóság kezelésében 471, a vízgazdálkodási társu­latokéban 2880 kilométer víz­folyás van, a gazdaságok ön­álló rendezési munkái pedig 3000 kilométer vízfolyásra terjednek ki. A megyében kereken 226 000 holdat fe­nyeget vízkár, ebből a me­zőgazdasági igényeknek meg­felelően eddig 84 000 holdon előzik meg a kártételt a rendezett vízfolyások. Ebből is látszik, milyen nagy mun­ka vár még elvégzésre a kö­vetkező években. A PROGRAM A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága fölmérte a ten­nivalókat, és javaslatokkal, illetve határozatokkal gon­doskodik ennek az egész me­gyére kiterjedő munkának a sikeres elvégzéséről. A Dél­dunántúli Vízügyi Igazgató­sággal együttműködve, prog­ramszerűen dolgoznak a jö­vőben is Somogy vízgazdál­kodási feladatainak megvaló­sításán. Hern esz Ferenc BOLÍVIAI PÁRTKÜLDÖTTSÉG SIÓFOKON A Hazafias Népfront meg­hívására vasárnap ellátogatott megyénkbe a hazánkban tar­tózkodó Bolíviai Baloldali Na­cionalisták Forradalmi Párt- jámak háromtagú küldöttsége* melyet Aivaro Bedregal Itur- ri szenátor, a párt vezetőségi tagja vezetett. A vendégeket Siófokon Var­ga Károly országgyűlési kép­viselő, a Hazafias Népfront megyei titkára fogadta, majd baráti beszélgetés kezdődött a vendégek, valamint a járási és községi vezetők között. A bolíviai pártküldöttség ez­után megtekintette Siófok ne­vezetességeit. Kubai siker A kubai Varaderóban be­fejeződött a nemzetközi slá­gerfesztivál. Mint a TASZSZ jelenti, a közönség nagy tetszésnyilvánítással fogadta Koncz Zsuzsát, valamint raj­ta kívül a versenyek fran­cia, kanadai, bolgár és ku­bai részvevőit. SZÉLESEBB KÖRŰ HONVÉDELMI NEVELÉST! Beszélgetés Márton Jánossal, az MHSZ megyei titkárával Megyénkben mindenütt le­zajlottak a Magyar Honvédel­mi Sportszövetség munkáját értékelő, illetve a Magyar Honvédelmi Szövetséget meg­alakító aktívaülések. Az ak­tívaértekezletek tapasztalatai­ról, az MHSZ előtt álló fel­adatokról beszélgetett munka­társunk Márton János me­gyei titkárral. — Megértették-e az ak­ivák az átszervezés cél­ját, ismerik-e az új, az eddigieknél is nagyobb felada­taikat? — A tanácskozáson a fel­szólalók szinte mindenütt hangsúlyozták: »Szervezet­tebb, szélesebb körű honvé­delmi nevelésben kell része­síteni fiatalságunkat.« Ez hangzott el Fonyódon, Tabon és másutt is. Azok is ezt vallják, akiket most vontunk be szövetségünk munkájába, s tagjai lettek a tanácsadó testületeknek. Nagyon sokan elismerték, hogy a múltban nem támogatták fontosságá­hoz mérten ezt a munkát, ezért most hathatós segítsé­get ígértek. Erre igen nagy szükség lesz, hiszen szövetsé­günknek a fegyveres testüle­teken kívül a párt- és a KISZ-szervezetek, a nőta­nács, a tanácsok, a vállalatok, termelőszövetkezetek stb. se­gítségét is igénybe kell ven­ni, hogy az új alapokra fek­tetett honvédelmi nevelés el­érhesse célját.-A. _ Hogyan kívánják el- tn ■zdcni, majd segíteni- általános és középis­kolákban ezt a munkát? — Nem egészen új feladat ez, hiszen már a múltban is segítettük a hadijátékokat, számháborúkat stb. A siófo­ki aktíván felszólaló egyik pedagógus elmondotta, hogy az ilyen, légpuska-lövészettel, járőrfeladattal, történelmi ve­télkedővel egybekötött »játé­kok növelik a tanulók bátor­ságát, önállóságát, javítják fegyelmét, felkeltik bennük a történelmi hagyományaink iránti érdeklődést és fejlesz­tik a diákok hazaszeretetét is. Ezért ezeket a hadijátékokat a jövőben nemcsak felszere­lésekkel segítjük, hanem tar­talékos katonákat is megbí­zunk, hogy megrendezzék, le­levezessék ezeket a játéko­kat. Mintegy 50 iskolában mű­ködik jelenleg modellező kör. Ahol erre mód lesz, ott klu­bot hozunk létre, majd kiál­lításokat és versenyeket ren­dezünk. Az általános iskolák felső tagozatos osztályaiban és a középiskolákban az ejtő­ernyős, repülős kiképzésről filmeket vetítünk, verseny­zőink élménybeszámolókat tartanak, hogy a fiatalok ko­rán megkedveljék e sportága­kat. O — A korábban is műkő­id szakkörök, klubok, tanfolyamok mellett ter- vezik-e újabbak létrehozásit? — A különböző szerveze­tekkel, vállalatokkal, a ter­melőszövetkezetekkel együtt­működve az eddiginél job­ban ki akarjuk használni a helyi lehetőségeket. Nagysze­rű alkalmait biztosít a Bala­ton, de felhasználjuk a me­gyében levő folyókat, tava - kát, fürdőmedencéket is. A Balaton menti községekben elsősorban vízi szakosztályo­kat hozunk létre evezősöknek, könnyűbúvároknak és hajó modellezőknek. Kellő fel­ügyelet mellett megtanítjuk úszni is a fiatalokat, jó al­kalmat nyújtanak erre a nyári úttörő- és KlSZ-tábo- rok. Eddig csak gépjárműve­zetők kiképzésével foglalkoz­tunk. Most létrehozunk olyan technikai klubokat, ahol nemcsak fiatalok, Iranern idő­sebbek is alaposabban meg­ismerkedhetnek a motorke­rékpárok, autók szerkezeté­vel, a gyakoribb hibákkal, azok elhárításával, s föleleve­níthetik KRESZ-ismere beiket is. Hogy mindezt végrehajtsuk, egyik legfontosabb felada­tunk az aktívahálózat bővíté­se, hogy a különböző szakkö­rök, klubok ólén képzett, megfelelő szakemberek állja­nak. A jövőben például sok­kal több pedagógust vonunk be a szövetség munkájába, mint eddig. Sok ötletről, készülő terv­ről beszélt még Márton Já­nos, az MHSZ megyei titká­ra. Terveik egy része már megvalósulóban van. A KISZ-szel és a megyei ta­nács művelődésügyi osztályá­val közösen elkészítették a középiskolák tanulóinak ne­velésével kapcsolatos terve­ket, s a rádiózás népszerűsí­tése végett kiállítást rendez­tek az Ifjúsági Házban, az amatőröknek pedig tanfolya­mot indítottak. Hárommillió forint költség­gel 1968 végére fölépül a szövetség új székháza, ahol korszerűen felszerelt, világos termekben tanulhatnak, dol­gozhatnak majd a szakkörök, klubok tagjai, s azok is. akik­el akarják sajátítani a gór járművezetést. »* V A közérdek alapján kezdeményezünk Interjú dr. Pesta Lászlóval, az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága elnökével Egy somogyi javaslatból országos mozgalom lett — Még lakásüggyel is fog­lalkozunk — mondja dr. Pesta László, az országgyűlés szociá­lis és egészségügyi bizottságá­nak elnöke. A kijelentés meglep. Az is­meretes, hogy a választók egyéni sérelmekkel is fölkeres­hetik a képviselőket. De hogy az orsszággyülés szociális és egészségügyi bizottsága szemé­lyes panaszokat, köztük lakás­ügyeket is tanulmányozzon — az meglep. — Megírhatom ezt az újság­ban is? Elözönlik majd a le­velek a bizottsági tagokat — Nyugodtan írja meg — válaszolja. — Mondanom sem keli, hogy fellebbezési ügyek­kel nem törődhetünk, nem va­gyunk »fellebbezési fórum«. Az ilyen leveleket továbbküld- jük az illetékes tanácsoknak. De a különös eseteket megvizs­gáljuk. Szolnokról például egy dolgozó asszony elpana­szolta, hogy egyetlen szobá­ban élnek öten, egyik gyereke másfél éves, a másikat akkor várta. Munkahelyén többször is kitüntették. Az ügyben a megyei tanácshoz fordultunk, azóta már megkapta a lakást A parlamenti élet legjelen­tősebb eseménye a teljes ülés. Minden évben általában négy­szer ül össze az országgyűlés. De a »gótikus házban« közben sem szünetel a munka. Üiab- ban mind többször ad hírt a sajtó a bizottsági ülések vitái­ról. Az orsszággyülés talán leg­ismertebb állandó bizottsága a szociális és egészségügyi. S ta­lán éppen ezért itt mérhető le a legérzékletesebben a parla­menti demokratizmus sokolda­lúsága is. — Sok levelet kapunk — mondja dr. Pesta László, akit az idén választottak meg ne­gyedszer a szociális és egész­ségügyi bizottság elnökének. — Természetes, hogy nemcsal közérdekű, hanem személyes ügyekben is. Nem ismerünk merev határokat, mert gyak­ran az egyéni panasz is lehet közérdekű. így tudtuk meg például, levelek nyomán, hog íöbb helyen a szövetkezete' megfosztották a gyereTcgondo- zási segély felvételének lehe tőségétől a szerződéses dolgo­zókat. Olyan szerződéseket kő töttek velük, amelyek pontosa '■kkor jártak le. amikor a se ély már esedékes lett vol Ez a jelenség is példázza bogy a személyes levél közér­dekű lehet. Hiszen bizottsági feladat az is, hogy ellenőriz­zük a szociális és egészségügyi rendelkezések megvalósítását. — Mi lesz a bejelentések, javaslatok sorsa? — Előfordul, hogy egyszerű iintézkedésseil segíteni tudunk. Ilyen esetben véleményünket tudatjuk az illetékes szervvel. Olykor a javaslat megvalósí­tásához hosszabb idő kell. Egyik közérdekű levélben a választó kifogásolta, hogy me­gyéjükben kevés az öregek napközi otthona. Ügy véljük, az otthon nagyon hasznos, kü­lönösen ha napközben meleg ételt is tudnak adni, s még jobb, ha megfelelő foglalkoz­tatást is biztosítanak az öre­geknek. A megvalósítás mód­ját a helyi lehetőségek hatá­rozhatják meg. Volt olyan ja­vaslat is, amelyből országos mozgalom lett. A Somogy me­gyei tanács egészségügyi bi­zottsága kérté, hogy foglal­kozzunk az iskolai higiéniával és az egészségügyi neveléssel. Ennek alapján a kulturális bizottság tagjaival együtt megvitattuk a kérdést, és ajánlásainkat megküldtük a megyei tanácsoknak. Az ügyet később újra elővettük, és meg­állapítottuk, hogy javasla­tainkra a tanácsok sok fon­tos intézkedést hoztak. De el­mondhatom azt is, hdgy a bi­zottság munkájába vágó min­den közérdekű tapasztalat, ja­vaslat tükröződhet kezdemé­nyezéseinkben. mm moöt adja [mtím iidwkll lapjait éö chmxiyjjcd Im — Miben nyilvánul meg a bizottság kezdeményező sae- repe? — A bizottság törvényt kez­deményezhet, rendelkezések, intézkedések megtételét ajánl­hatja az állami szerveknek. Sarkalatos joga, hogy az évi költségvetés egészségügyi és szociális részét előzetesen megvitassa. Az 1967. évi költ­ségvetés tárgyalásakor bizott­sági javaslatra fogadta el az országgyűlés, hogy bővítsék a bölcsődéket és óvodákat. A munka fontos új vonása, hogy az idén októberben, még az előkészítés szakaszában meg­ismerhette a bizottság a tárca költségvetési elképzeléseit A bizottság jóga az is, hogy a parlamenti ülésszakok között saját kezdeményezésére egy- egy fontos kérdést napirendre tűzzön. Ez történt, amikor nemrég megvitattuk a csök­kent munkaképességűekkel va­ló foglalkozást. Albizottságot választottunk, hogy megvizs­gálja : hogyan hajtják végre a2 elmebetegek és az alkoholis­ták gondozásáról szóló rendel­kezéseket. Egy másik albizott­ság az ifjúság egészségügyi nevelését tanulmányozza. Mindkét albizottsági előter­jesztést jövőre vitatjuk meg Több más kérdés is szerepel az 1968 évi bizottsági munka- tervben. Ez is mutatja’ hogy az új évben nemcsak a bizott­ság kezdeményező, ellenőrző szerep nő, hanem tevékenysé­ge ismét széles körű érdeklő­dést válthat ki. Aczél Kovách Tamás N E_VA R JÓN AZ UTOLSÓ" PILLANATIG

Next

/
Thumbnails
Contents