Somogyi Néplap, 1967. november (24. évfolyam, 259-284. szám)

1967-11-11 / 268. szám

Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. évfolyam, 268. szám. Szombat, 1967. november 11. XI. Bábjátékos tájkonferencia Kaposváron A Somogyi napok utolsó ta­nácskozásaként rendezték meg városunkban a XI. Bábjátékos táj konferenciát. A kétnapos rendezvénysorozatot tegnap Tari János, a megyei tanács művelődésügyi . osztályának helyettes vezetője nyitotta meg. Köszöntötte az ország különböző részeiből ideuta­zott vendégeket, majd megje­lölte a konferencia célját: még nagyobb gondot fordítani a; óvodás és nagyobb korú gyei mekek nevelésére. S ehhe. nyújt óriási segítséget a bá hozást: a gyerekek bevezetés az életbe, a biztonságérzet, a önállóság megszerzése a játé kokon, a játszáson keresztül. Ezután dr. Hermann Alice az Országos Pedagógiai Intő zet munkatársa tartott elő­adást A bábjáték hatása a Világraszóló leletek Rudabányán Nyolcmillió éves leletekre buk­kantak Rudabányán: megtalálták az emberszabású majmok és az ember közös ősének leszármazott­ját képviselő élőlény, a Ruda- pithecus hungaricus maradvá­nyait. A rudabányai őslény — ősz- szefüggésbe hozva a nemiég ta­lált, félmillió éves vérteSszöllő i előemberrel — az első kézzelfog ható bizonyítéka annak, hogy a: emberréválás folyamata nem ki zárólagosan a trópusokon indul meg, hanem kiterjedt földrajzi te rületeken párhuzamosan, egyszer re kezdődött. A Rudapuhecus hungaricus állkai csán^k darabja, négy zápfoggal. Pé! évvel ezelőtt ezeket az őselefánt-maradványokat találták a mos­tani leletek közelében. (MTI fotó — Kovács László felv.) Még nem kell tartani az erős hidegtől Európa legnagyobb részén változékony, esőre hajló, sze­les az időjárás. Kelet-Európá- ban á hőmérsékleti maximu­mok még mindig 3—6 fokkal magasabbak az utóbbi évek át­lagainál. A Meteorológiai Intézet köz­ponti előrejelző osztályán kö­zölték, hogy a péntekre virra dó éjszaka Közép-Európa fö­lé kisebb hideghullám, szak­nyelven »grönlandi légcsopp« érkezett, amely hazánk légte­rében is kisebb lehűlést és or­szágos esőzéseket okozott. A távprognózis szerint még nem kell tartanunk erősebb és tartósabb lehűléstől, mive! Európa atlanti-óceáni partvi­dékeire újabb enyhe tenger: léghullám érkezett, amely né hány napon belül valószínű­leg meghozza a soron követ­kező légcserét (MTI) gyermek személyiségének ki­lakulására címmel. Elmondta: i játék, a mese, a bábozás .özvetlen hatását kísérletileg s vizsgálták már. Ám a tartós, naradandó, egész életre szóló iatásra — s ez a lényegesebb — csak következtetni lehet, összefoglalta azokat a felada­tokat amelyek végrehajtásá­ban óriási szerepe van a bábo­zásnak, a meséknek, a játé­koknak. A leglényegesebb ezek közül, hogy a gyermek fejlődése folyamatos legyen, ne törjön meg, s a játék segít­sen áthidalni a felnőttek és gyermekek közötti űrt; jó irányba terelje, az önálló vé­lemény kialakítására használ­ja fel a kiskorban jelentkező énközpontúságot, de óvja a gyereket az elszürküléstől, at­tól, hogy a tömegben elveszít­se önmagát. Bábozáskor a gyermek kiéli a kaland és fantázia szülte vágyait és le­vezeti a benne felgyülemlett dacot, indulatot, ami legtöbb­ször a felnőttek világa ellen irányul. Átsegíti őket a kisebb­ségi érzésen, különösen, ha maguk is együttélnek, mozog­nak a bábokkal. A báb eszté­tikai hatása sem lebecsülendő, mert a mai korszerű művé­szethez hozza közel a gyerme­ket a valóság jó és szép ré­szeinek kiemelésével. Termé­szetesen a nevelőknek kell ügyesen, ízlésesen megválogat­ni a darabokat és a díszlete­ket. Ezekhez kíván segítséget nyújtani, tanácsokkal, tapasz­talatokkal szolgálni a konfe rencia. Az előadás után az óvodás csoportok, valamint a nagyobb korosztályú bábcsoportok be­mutatója következett. Dél­után több korreferátumot hallgattak meg a részvevők, majd végignézték a Süketné­ma Intézet bábcsoportjának műsorát. GYEREKEK ÉS A TELEFON No, most hívjuk New Yorkot! (A Paris Match karikatúrája.) Gimnazisták a pult mögött Érettségi mellé szakmunkás-bizonyítvány A Marcali és Vidéke Ál­talános Fogyasztási és Érté­kesítő Szövetkezet marcali boltjaiban és ruházati áru­házában hetenként két-két napra megnövekszik az el­adógárda. A helybéli gimná­zium harmadik-negyedik osz­tályos diákjai állnak a pul­tok mögött, fogadják a ve­vőket, s közben ismerkednek az árukkal, a kereskedelem minden fortélyával. A jelen­legi negyedikes tanulók a magyar, történelem, matema­tika és egy maguk által vá­lasztott tantárgyon kívül áru- és kereskedelmi isme­retekből is érettségiznek. A gimnázium kereskedelmi ta­gozatán 70 diák készül arra, hogy az érettségi mellett ke­reskedelmi gyakorlati isme­retekből is vizsgát tegyen. Az érettségi bizonyítvány mellé szakmunkás-bizonyít­ványt is kapnak. Jogot nyer­nek arra, hogy szakember­ként helyezkedjenek el a kereskedelemben. A marcali szövetkezet boltvezetői és az áruház osztályainak vezetői szeretettel foglalkoznak a tanulókkal. Két év alatt het­ven szakmunkást ad a mar­cali gimnázium és a fogyasz­tási szövetkezet a megye ke­reskedelmének. Több a kár, mint a haszon A Jókai liget sétányait aszfaltozzák. Ez önmagában nagyon örvendetes dolog. Az azonban már kevésbé szívderítő, hogy a két aszfaltozó gépet a liget szőnyegére vontatták. A felázott talajt alaposan felszántották a nehéz gépek. Nem is tudtak célt érni, s így fél órával később az egyedüli ésszerű megoldást vá­lasztva — a munkahelytől hat-nyolc méterre levő útra vontat­ták ki az aszfaltozó gépeket. Ez nem áthidalhatatlan távolság, hiszen a forró aszfaltot amúgy is talicskákon kell a munkahe­lyig tolni. Csupán azt nem értjük, hogy nem jöttek rá rögtön erre, és miért kellett előbb tönkretenni a szép gyepszőnyeget. A tavasszal majd jöhetnek a költészeti vállalat emberei, hogy rend­be tegyék a parkot, így a leves többe kerül, mint a hús. — R. — ILI ár egy hete érzi ezt a mély gyászt, de csuk ma öltözött feketébe. Ma, halottak napján. Legszebb fejkendőjét kötötte fel — neki sok halottja van. A kerekszékre ül le. Ez a szék több mint százéves. Ennek a háromlábú susz­terszéknek lelke van, talán szeme is. Innen olyan közeli a múlt, hogy látja a szívek dobbanását, a szemek köny- nyezését és... a testek ko­porsóját. Egyszerre úgy tör fel be­lőle a fájdalom, a kin, mint­ha ma kapta volna a hírt, mintha ma temetett volna, mintha ma nyitottak volna be az alacsony műhelyaj­tón. — Mámá, kenyér ... ma­rná neked adom. Daragoj, máma — ölelte magához a csontváznyi, apró testet, s hagyta, hogy szorításában oldódjon a remegése.' — Vaszil, kisfiam — gon­dolta vagy suttogta, de han­gosan sohasem mondta ki. Nem volt ahhoz elég erős, hogy László arcát is oda- képzelje, Lászlót magát. Annyit tudott, hogy szere- tetük, emberségük egyfor­ma. — Mámá mind és vége, pont. Hinni Máma, Vaszil segít. Benyitottak. Az ajtó nyi­korgása olyan volt, mint akkor, csak a léptek. Cipőt hoztak talpaltatni. — Uramisten! — mormol­ta magában. Meg van bo­londulva a világ. Ma cipőt csináltatni, ma millió hős halála napján, A világ megbolondult. Lezuhant a díványra. De az emlékezés visszatartotta az ájulástól. Elvékonyodott ujjait erősen összekulcsolta, apró barna szemével látni akart min­dent, pontosan. A fagytól zörgő fákat, a reményt vesz­tett arcokat, s az utat, amin fia érkezik majd. Vaszil fogai villannak ki karost ás arcából. Hevet. CÁ Már-már sírássá fajul ez a nevetés. — Mámá, nevetni, na mámá nevetni. A lányok jól, a bácsi jól. Gyere ma­ma, tnnni hozzájuk — ölé­be kapta és forgott vele. — Vaszil, fiami Most is csak erre tellett. Es nem ment. A három lánya és a férje jól van, akkor minek ö. Neki itthon kell marad­ni. Vigyázni a házra és várni Lászlót. Minden perc­ben megjöhet, fázik majd és éhes lesz. Ö akarja el­sőként megölelni. És Vaszil! Vaszilnak is. Ügy hívták Marija. Tizennyolcban halt meg egy állomás melletti téren. Krumplit cipelt fér­jének és hat gyerekének. Vaszil nem emlékszik az anyjara, de azóta is keresi. Neki maradni kell. Fázik. Akkor is fázott. Akkor sokkal hidegebb volt. Nem volt szép, és a szere- tetet, az emberséget is pus­kával irtották. Az emberek szemében összetörtek a tük­rök, nem lélek, csak üres­ség tátongott a szemgöd­rökben. Fiatalon megöreged­tek. Beleöregedtek a várás- ba. Ha a csillaghullás me­séje igaz, ma egy se len­nek az égen. Nincs annyi csillag, ahányan akkor ... — Juliska, Juliska — tört be hozzá egy falubeli em­ber. — Tüstént gyere. Tán a te Vaszilod. A fák ágai csak zörögtek, a reménytvesztett arcok még fakóbbak lettek, s az úton, melyikről fiát várta, Vaszil feküdt. Sapkája az árokban, ha­ján a verejték és a vér gyöngyszemeit formálta a metsző szél. — Mámá. Es meghalt. Hárman álltak a sírhant mellett. Egy kapufélfa ha­sábját állították fejfának. Reszket. Csak most tg ne nyisson valaki, csak most hagyják békén. Csak ma ne lásson embert. Esteledett, mikor nagy­kendőjét magára terítette és egy csomag gyertyával elindult. — Marija is anya volt, Marija meghalt. Vaszil is gyermek volt, fia ... Hogy kinek a fia, hogy Vaszil kire gondolt, mikor halála előtt Mamát hörgött, nem tudja. Vaszil is meghalt. Hát sohasem lehet már felejteni? Hát meg kell a szívnek repedni? László, a fia — nem, inti le magát erélyesen. László él! Lász­lót nem temette el senki. Marija gondozza, ott távol. All. Az út közepén. Ajkát összeszorítja, nem sírhat. Vakon is odatalálna a sírhanthoz. Előbb egyenesen a főúton, aztán kettőt balra. Vaszil Fjedotov hősi halott. — Lászlót vajon ki te­mette el? Ki visz virágot a sírjára? Teljesen beleőrül — gondolta hirtelen. Hiszen tudja, halott. Mind a két fia. — Magasságos ég! László, Marija, Vaszil. Magasságos ég — ismételgeti. — És én élek. Én túlél­tem. Az igazság is öreg le­het. Engemí kímélt. Lecsúszott a kendője, úgy áll a szépen rendezett sir mellett. — A többiekét az úttö­rők gondozzák, de ezt nem. Ehhez csak neki van köze. Ezt ö is ásta. És ő temette el. Ez... Négy egyenruhás gyerek helyez el aprócska koszorút a fejfa mellé. Alinak pár percig csendben, aztán to­vább mennek. Most önző volt. A bánat egyre kevesebbeké lehet — a kegyelet mindenkié. Mély­séges gyász, százesztendői gyász és a keresztek között egy fejfa. Mikor az utolsó gyertya is ellobban, haza­indult. Bán Zsuzsa Tapintatosan Egy miami szálloda igaz­gatósága eredeti módon küzd a dohányzás ellen. Valamennyi szobában a következő figyelmeztetés olvasható: Mielőtt ágyban fekve rágyújtana, legköze­lebbi rokonainak címét adja le a portásnál, tu­dassa vele azt is, hogy szénné égett földi marad­ványait kihez juttassuk el. Azonkívül ellenőrizze, rendben befizette-e élet- biztosításának részleteit, és kérjük, figyelmeztesse közvetlen szomszédait is, hogy gondatlanságával az életükre tör... Magyarázat Kellemetlen meglepetésbe:' volt része Charles Birchley 41 éves londoni tisztviselőnek, midőn egy hivatalos útról vá­ratlanul hazaérkezett. Fürdő­szobájának szekrényében ádárn- kosztümben találta egyik is­merősét, Alfred Frenchet. A felszarvazottságot gyanító férj rettenetes haragra gerjedt. Fe­lesége, June Bichley hízelgő törleszkcdéssel napokig ma­gyarázta, hogy ártatlan vclet- lenség az egész. French \'idé- ken élő nővérétől hozott üze­netet, és megkérte, hogy az út porát lemoshassa magáról. A kétkedés malomkövei között őrlődő egyébként hiszékeny férj már-már megbékélt volna, ha jól értesült szomszédai idő­közben nem súgják meg neki, hogy szörnyen piszkos ember lehet az a French, mert igen gyakran jár hozzájuk fürödni. Mézeshetek Fiatal házasok! Mézes­heteiket töltsék Finnor­szágban — harsogja a nagybetűs hirdetmény —, mert ott 24 óráig tart az éjszaka. Magára vessen, aki félremagyarázza. Leleményes rendőrök 2500 gépkocsit hagytak — hasznavehetetlen álla­potban — az angol turis­ták Franciaország útvona­lain. Így akartak olcsón megszabadulni a roncsok­tól. A francia rendőrség azonban a rendszámok alapján kideríti a tulajdo­nost, és a kocsit — ter­mészetesen a tulajdonos költségére — annak lakó­helyére szállíttatja. Tanul repülni Porwik, Belgium nép vé­delmi minisztere állam­férfihoz szokatlan hőstet­tel kápráztatta el alatt­valóit. Egy Bregnet gyárt­mányú repülőgéppel 2000 méter magasra vitette ma- gát, majd ejtőernyővel ki­ugrott. Szerencsésen föl­det ért. Kollégáit a sárga irigység emészti társuk tu­dása miatt, feltehetően azért, mert egy miniszter sohasem tudhatja, mikor fog repülni, és valameny- nyiüknek jól jönne a macskatudomány, neveze­tesen a talpraesés. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: U-510, ll-sil. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-SlS. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem érzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknal és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyed Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka Sándor utca A

Next

/
Thumbnails
Contents