Somogyi Néplap, 1967. november (24. évfolyam, 259-284. szám)

1967-11-10 / 267. szám

Ezerszem professzor nyomoz AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A barcsi járási KISZ-vb a kulturális munkáról A KISZ barcsi járási végre­hajtó bizottsága megtárgyalta az 1967—68. évi kulturális munkáról szóló jelentést. Szi- halmi Mártonnal, a KISZ já­rási titkárával a napirendi pont vitájának lezárása utm visszapergetve az elhangzot­takat a legfontosabb témák­ról beszélgettem. — Az 1967—68. évi kul­turális munkáról szóló je­lentés milyen főbb elvi és gyakorlati megállapításo­kat tartalmaz? — A jelentésben szó van a népművelési vezetők utánpót­lásáról: Pillanatnyilag ufvan nincs még baj, de a jövőre is kell gondolnunk. A legfiata- labbakná! kell megkezdeni a felkészítést; tervünkben sze­repel, hogy az úttörőkkel ezért Is többet foglalkozunk. Egy másik fontos téma volt a hagyományok ápolása. A mi járásunkban több délszláv lakta község van. Az eddi­gieknél is jobban szeretnénk fejleszteni a délszláv terüle­tek kulturális életét. A klubmozgalom továbbfej­lesztése végett több irodalmi klubot akarunk létrehozni. A jól működő üarányi, homok- szentgyörgyi mellett eredmé­nyes munkát várunk Balhón, Tótújfaluban, Dráva tamási­ban. A klubvezetők tovább­képzését a jövőben járási szinten kívánjuk megoldani, ebben elsősorban a járási mű­velődési ház segítségére szá­mítunk. Egyébként minden társadal­mi szervvel jó a kapcsolatunk, erre szeretnénk alapozni a jö­vőben. A járási KlSZ-bizott- ság kezdeményezésére meg­indított Köszöntjük a Szövi jetuniót mozgalmat sikeresen zártuk: 20 289 aláírást gyűj­töttünk össze a járásban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójá­nak tiszteletére. — A vita. tartalmazott-e bírálatot is? — Nem sokat fejlődtek az utóbbi években a népi tánc­csoportok. Kevés a szakem­ber. Érdeklődés pedig lenne, példaként említhetem Da­rányi, Csokonyavisontát, Ba- bócsát — H. — Tűnődés szendviccsel már a gyere­kek a Ber­zsenyi iskola Vl/A oszta- _______________lyában. Ka­réjban ülnek a tv-készülék előtt, ölükben füzettel, ceru­zával és egy-egy térképpel. Még tíz perc, és ... és végre betekinthetnek Ezerszem pro­fesszor irodájába. Képzele­tükben ott él, milyen lehet a nyomozó professzor, és az is, hogyan viselkednek majd mint detektívek. Mert most ők is nyomozni fognak. Csík Márta tanárnővel készülnek újszerű feladatukra. E gy kockás sapkás, feke­te szemüve­ges, pipázó alak körvona­lai jelennek meg a képer­nyőn. Borzongató zene. Az­tán pisztolycső mered egy rémült alakra, s Angyal siet bajbajutott nőismerőse segít­ségére. Gyorsul, erősödik c zene, és a krimi filmkockák lépcsőjén eljutunk egy ajtóig. Döbbent csend. A felirat: »Ezerszem professzor és társa nyomozóiroda.« Egyáltalán nem arról va i szó, amire so­kan gondol­nak. ö a he­lyesírási hibák ellen tudat­lanságból vagy gondatlanság­ból elkövetett bűncselekmé­nyek után kutat. A gombnyomásra működő maxi képeskönyve máris fo­rog. Ez itt egy ibolya, ez pedig Ibolya! S máris hang­zik a kérdés: miért írjuk az egyiket nagy-, a másikat kis­betűvel? Vagy — Kis pajtás, kispajtás. A Balaton szép, a balatoni emlék kellemes... Ma a tulajdonnevek helyes­írása van napirenden. Cseng a telefon. Sürgős, a professzor titkára nyúl a kagyló Után. Egy úttörőcso­port érkezését jelzi a bűvös irodába. Elvesztettek valamit és azt állítják, hogy Ezer­szem professzor módszereivel, segítségével találják meg a leggyorsabban. A gyerekek elmesélik az útjukat. A pro­fesszor és a tv-készülék előtt ülő pajtások pedig jegyeznek. Szabolcs-Szatmár megyéből jöttek Budapestre, a Szamuely Tibor Általános Iskola tanu­lói, a Sólyom őrs tagjai. A Keleti pályaudvarra érkeztek meg, és a Dózsa György úton találtak szállásra. Majd ki­rándultak a Gellérthegyen és a Margitszigeten, megnézték a Parlament épületét, sőt a Nemzeti Múzeum termeit is... Ezérszem fölnevet. Tizenhat óra öt perc. Nagyon izgatottak S hon-- mindezt iaazolják. be­mutatják útjukról készített fénykérf elvételeiket. Képes kirándulás a tv-t néző pajtá­soknak is. Aki ide most betoppanna, aligha gon­dolná, hagy ________ cay magyar n yelvtanóra kellős közepén tartanak a VI/A-sók. Jegyez­nek, figyelnek, megfeledkezve arról, hogy órán ülnek. Ez Az osztály arcát figyelem. nem is nyelvtanóra, ez krimi a javából, a tulajdonnevek bosszúja és a kötőjelek sér­tődött sikolya. S íme egy újabb, váratlan fordulat. A professzornak és társaságá­nak az utcára kell lerohanni, hogy megakadályozzanak va­lami szörnyűséget. Hogy mit? Az majd a következő adás­kor kiderül, addig is házi feladatként, saját fantáziájuk szerint szövik tovább a ta­nulók a történetet. Na, vége! Kár! Ezt jelent­hette az izgalmat feloldó röp­ke sóhaj az osztályban. — Ez így nagyon, nagyon jó! Eddig csak magoltuk, ta­nultuk a szabályokat egész délután, reggelre mégis alig tudtunk valamit. — Nekem a nyelvtan egyet Tízéves a munkásőrség Kiállítás a Fegyveres Erők Klubjában Februárban ünnepeltük a munkásőrség megalakulásá­nak tizedik évfordulóját. Munkásőrségünknek, a fegy­veres szolgálatot önként vál­laló munkásoknak, parasz­toknak, kommunistáknak és pártonkívülieknek nagy érde­me volt abban, hogy az el­lenforradalom után hamaro­san helyreállt a belső rend. ás folytathattuk tovább a szocializmus építését. Erről a tíz esztendőről aö képet az a kiállítás, amely megörökítette a munkásőrség tevékenységét, a társ fegyve­res testületekkel végzett kö­zös munkát, a különböző har­ci és szolgálati feladatok vég­rehajtását. Bemutatják a ki­állításon a munkásőrség mind korszerűbb fegyverzetét, fel­szerelését is. A kiállítás ideje alatt a munkásőrség, a honvédség, a rendőrség, a határőrség közös akcióiról készített kisfilme- ket is vetítenek. A Tízéves a munkásőrség című kiállítást november 12- én, vasárnap délelőtt 10 óra­kor nyitják meg ünnepélye­sen Kapósváron, a Fegyvéres Erők Klubjában, s november 23-ig tekinthetik meg az ér­deklődők. jelentett a rengeteg írással és a szabályokkal. — Bizonyára többen sze­retjük majd a nyelvtant ez­után. — Olyan, mintha játsza­nánk, észre sem vesszük, hogy már meg is tanultuk az anyagot. — A pontozás különösen izgalmas. — Hq tulajdonnevekről hallok, ezután mindig ez az adás jut majd eszembe, a kép és a betű együtt. kezek emel­kednek a ma­gasba, min­denki szólni akar. Egy amely való­ban érdekes, tanulságos volt. Olvasom az újságiban, hogy P. Sanyika életét egy ku­tya mentette meg Egész éj­szaka melengette a horhos­ba tévedt csöppséget, és pitymallatkar segítséget »-hí­vott-«. Erről szólt a rádió, »róla« beszélgetnek a bevásárló há­ziasszonyok a szögre akasz­tott karaj- és felsáldarabok előtt. Ezen tűnődöm magam is, kilépve az önkiszolgáló cse­megeáruház ajtaján, miköz­ben kis híján rátiportam egy beosonni akaró ebre. A kutya csúnya és öreg Olyan se nem foxi, se nem pincsi. »Randa«. — Kotródj! — mordulok rá. aránytalanul nagy busa fe­jét lehorgasztva elkullog Állok a sarkon, várom a kocsit és — jobb híján — rágcsálom az imént vett ke­nőmájas szendvicset Tűnő­döm tovább. A kisgyerek megmenekült. Egy alapós hűlésen kívül semmi baja. Néhány éve hallottam, egy terelő puli valahol a Nyírségben több száz birkát mentett meg az­zal, hogy kiűzte őket az égő akolból. A francia— olasz Alpok határán meg közismert a hatalmas ber­náthegyiek »szakképzett« mentőszolgálata. Különös ösztön ez ben­nük. Itt élnek mellettünk, közöttünk. Házat, vagyont, nyájat őriznek, vakot vezet­nek, nyomoznak, szépségver­senyeken indulnak, díjakat nyernek. (A gazdáiknak...) S olykor életet mentenek. Mindenképpen — a hűség élő szimbólumai. Ámbár a női logika — furcsa para­dox módon — ellenkező elő­jelű következtetéseket is le­vont már a kutyák ösztö­neit, viselkedését illetően. Biztosra veszem, hogy csak \\ nők találhatták ki a »hűt- ; len kutya« szókapcsolatot I Miután a kutya természeté- I nél, ösztöneinél fogva hűsé- ; ges. Jó tizenkét évezrede az. ; Már — az esetek többségé- ; ben... Ha mégsem — ez I kivétel. Szigorú kivétel. És bizonyára alapos oka van rá. A kutyának. Itt van az eb »elhantol- va«, innen a méltatlan jelző. Harapom a májas szend­vicset, várom a kocsit A kocsi nem jön, a kutya vi­szont igen. Az előbbi. Ügy látszik, nem sértődős. Leül ide, az orrom elé. Néz. Nagy, hűséges barna szemével néz, néz S vala­hogy már nem is olyan ronda. Arra gondolok, hogy ne­künk, embereknek — többek között — van egy kedves szokásunk is. Ha például ne­mes tettet hajt végre vala­ki — amit szárnyára kap a világhír —, még az illető honfitársaink is gratulálnak. Ismerősök, ismeretlenek. Azon kapom magam, hogy még egy falatot török en­nek a nagy, hűséges szemű kutyusnak. W. E. (B. Zs.) A kutya megbántottan, szemrehányóan visszanéz, s DIVAT Akad olyan idióta, aki felveszi ezt a kalapot?! (A Wochenpresse karikatúrája) AZ MAS — A nővérem csak a csonfagjaimat hozta utánam. Egyedül én utazom ... (A Polish Weekly karikatúrája) Ömlik a szó belőlük, nyelvtanóráról, A baletton zöldségellátásáért (Tudósítónktól.) A MÉK siófoki kirendeltsé­ge ebben az évben 640 va­gon zöldségfélét vásárolt föl és értékesített, s 250 üdülő, bolt és konyha jó ellátását biztosította. A zöldáruk na­gyobb részét a balatonszaba- di, a balatonkiliti, a nagy- csepelyi, a balatonendrédi, a törökkoppányi és a bonnya tsz adta. Már az új szezonra készül­nek a siófoki kirendeltségen. Gláser György agronómus el­mondta, hogy most kötik a szerződéseket a tsz-ekkel. A fölmérések szerint 1968-ban 600 vagon zöldségre lesz szük­sége a kirendeltségnek. Az eddigitől eltérően nem terü­letre, hanem mennyiségre és értékre szerződnek a terme­lőkkel. Meghatározzák a mi­nőséget és azt is, hoay mi­lyen időszakban veszik át az árut Eddig 100 vagon zöld­ségféle értékesítésére szer­ződtek a tsz-ek. Az idién jól bevált az a módszer, hogy a zöldségeket közvetlenül a boltokba száll- lították, így friss áruhoz ju­tottak a vevők. A jövőben ezt a módszert tovább fejlesztik. Megállapodnak azokkal a tsz- ekkel, amelyeknek van elég fuvareszközük, hogy térítés ellenében ők maguk szállít - sák a felhasználás helyére a frússen szedett zöldárut. — A csehszlovák falvak a számok tükrében. Csehszlová­kiában jelenleg 1397 olyan fa­lu található, amelynek lélek- száma nem haladja meg a 200 főt. 3706 faluban 201—500 em­ber, 2973 faluban 501—1000 személy lakik. A kétezer la­kost meg nem haladó közsé­gek száma 1569. A 2000—5000- ig terjedő nagyobb községek száma 775, ötezernél több la­kosa csupán 292 községnek van. Bíróságon Bíró: — Vádlott, miért ta­gadja, hogy ott volt a tett színhelyén, hiszen húsz tanú is látta? Vádlott: — Kérem, én hozhatok kétezer tanút, akik en­gem ott nem láttak. Kérdés Szociológiai adatgyűjtő a kérdezett hölgytől: — Hajadon? — Óh, igen... már harmadszor! Párbeszéd Egy katolikus pap be­szélget a társával. — Mit gondolsz, meg­érjük mi még a cölibátus eltörlését? — Mi már aligha, de a gyerekeink biztosan meg­érik. Étteremben A pincér hozza a ren­delést, de a sültet a ke­zében tartja. A vendég mérgelődik: — Nem venné le a ke­zét a húsomról? — Miért, uram, talán azt akarja, hogy harmad­szor is elejtsem? Kiállításon A disznó elment egy ki­állításra. A sok festmény között egy tükör is volt A disznó megállt előtte, és gondolkodóba esett — Az egyetlen jó kép — szólalt meg végre, és kisétált a teremből. Felvételin A kakas felvételét kér­te a zeneiskolába. — Neked miért kell még tanulnod? — kér­dezte a fülemüle. — Hi­szen így is szépen éne­kelsz. — Ezt magam is tudom — válaszolta a kakas —. de a tyúkok ragaszkod­nak az oklevélhez ... Színházban Az író, darabja első felvonása után berohan a csapnivalóan rossz férfi főszereplő öltözőjébe: — Hát kérem, megvál­toztatom a darabot. Ma­ga nem a harmadik fel­vonás végén hal meg, ha­nem a második felvonás elején!!! — De, drága mester, hát miért gyilkol meg engem olyan gyorsan? — Mert jobb, ha én most magát itt helyben tollal végzem ki, mintha az előadás után a kö­zönség székekkel agyon! Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megye! Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon? 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünto meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft, Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next

/
Thumbnails
Contents