Somogyi Néplap, 1967. november (24. évfolyam, 259-284. szám)

1967-11-09 / 266. szám

AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA Történelemkönyv — sok képpel VISNYEVSZKIJ—ŐSBEMUTATÓ KAPOSVÁRON V V. Visnyevszkij pá­lyakezdő művét, az * Első lovas Hadsereget a Csiky Gergely Színház ős­bemutatóként állította szín­padra a Forradalom félszá­zados évfordulója tiszteletére. A mű előadása fontos iro­dalmi—kulturális esemény. Befogadásához viszont érde­mes figyelembe venni két körülményt. Az első műves fiatal szer­ző viszonylag friss élmé­nyekből fakadó forradalmi pátosza az egyik. Ez a mély és őszinte patetikus hang a legtöbb szovjet irodalmi— művészeti alkotás jellémző sajátossága a húszas évek­ben. A másik körülmény az író nagy, világirodalmi ran­gú alkotása, a három évvel későbben keletkezett Opti­mista tragédia, amelynek az Első lovashadsereg lényegé­ben előtanulmánya Számta­lan rokonvonásuk (hangvétel, figurák, motívumok, alkotó- jellemző módszerek szem­pontjából) bizonyítja: egyik sem lenne a másik nélkül, a nagy dráma sem született volna meg az első emlékező vallomás monumentuma nél­kül. A magyar színpadra alkal­mazott mű másod/, része a tulajdonképpeni téma, ame­lyet a cím is megjelöl: Bugyonnij legendás hírű se­regének dicső tettei. A lo­vassereg megalakulását az első rész hetedik képe vil­lantja fel; az előzményeket, a társadalmi—történelmi hát­teret maga az első rész mondja el. Helyesebben: pergeti le, filmszerűen, rö­vid, gyors »vágásokkal.-« M űfaji meghatározása épp ezért egy kissé nehéz. Lehetne drá­mai hősköltemény prózában, sok képben, de talán a lo­vashadsereg történetének krónikája még találóbb. Már ami a darab második részét illeti. Ugyanis a mint­egy 23 képből kilenc — az első rész — csak az előz­ményekkel foglalkozik. Ez az aránytalanság a mű egyik szembetűnő fogyatékossága A másik abból az ellent­mondásból adódik, hogy cse­lekménye a viliódzó képso­rok ellenére is epikusán hömpölyög, és az események szigorú időrendjében min­dent el akar mondani. Lel­kes, ihletett visszaemlékezés ez a mű, de itt még a rész­letek uralkodnak az egész felett, a későbbi nagy drá­ma művészi egysége nélkül. Szereplői közül a Vezető fogja össze a laza szerkeze­tű képeket: Elmesél, kom­mentál, gondolatot ébreszt, lelkesít, elsiratja a mártíro­kat. Végig ott érezzük a színen, tehát ő valóban több a narrátornál. Értékei mel­lett azonban t^-öngéje is eb­ből fakad. Olykor nemcsak bevezeti vagy lezárja a ké­pet, el is meséli, összefoglal­ja, amit láttunk, hallottunk. A darab bizonyos figurái sorra megjelennek, végig az egész képsoron. Igazi drámai tartalmát azonban mégsem a személyek, hanem az egyes­ben kifejezett általános, ma­ga a lovassereg, a forradal­mi tömegek adják. Ebben érezzük leginkább a szerző bontakozó tehetségét, és ennyivel több Visnyevszkij itt a krónikásnál. Ugyanakkor szerkezeti széttagoltsága, ter­jengős volta miatt a kétség­telenül drámai magok sorra felizzanak — és kihunynak. Ezért marad a mű csak kró­nika, csak történelemkönyv: szép, megható lapjain sok képpel. M agyar színpadra a ha­zai bemutató rende­zője, Sándor Jávx>s alkalmazta a darabot. Csak a legnagyobb elismeréssel szólhatunk erről a bátor és őszinte hitű vállalkozásról, amely Bugyonnij dandárjának történetén át ablakot nyit a szovjet reguláris hadsereg életre hívásának lelki rugói­ra. Arra a folyamatra, amely az egyszerű katonák milliói­nak tudatában végbement, amíg négyévi gyötrelmek után lemondtak mindenről, ami az otthont, családot, életet, az »enyém« fogalmát jelentette számukra azért, hogy győze­lemre vigyék a »mienk«-ét, a »mi ügyünk« harcát, a kom­munizmus eszméit — ország­világ előtt. Sándor János rendezése — jó érzékkel — az egyes figu­rákban gyakran meglevő ál­talánost keresi és hangsú­lyozza. A mű alapvető konf­liktusát két síkon ábrázolja: a nép és igazi ellenségei, il­letve a bolsevikok és a fehé­rek közti konfliktus a cse­lekményt végigkíséri. A má­sik az emberek lelkében dúl. önmagukkal, félelmeikkel, életösztönükkel küzdenek meg ezért a szóért: elv társ: ezért a hitért: forradalom. Ezek a képek maradnak ben­nünk igazi drámai élmény­ként a tehetséges fiatal ren­dező árnyalt lélektani eszkö­zökkel kimunkált szituáció­teremtése nyomán. Külön kell megemlítenünk a műszaki gárda hősies erőfe­szítését, amely a szerző- rendezői koncepciót zenével, hang-fényeffektusokkal, film­részletekkel megvalósította, s a képsor »gyors vágásait« gör­dülékennyé tette. S zereplői közül a Ve­zetőt megjelenítő Si­mon Györgyöt emel­nénk ki. Játéka őszinte, igaz tiszteletadás egy nép legben­sőbb érzésének minden em­lék, esemény iránt, amely a Forradalomhoz kapqsolódik. Benne sűríti a szerző a leg­nagyobb erővel töretlen hi­tét az emberben, a forrada­lom humanizmusában. Hite­les és emberi, olykor a tí­pusalkotásig ível Csíkos Gábor játéka Sziszojev Ványka sze­repében. (Például a »kihall­gatáson«-, a »mellvéden«-, a »levél«-, az »otthon«-kép- ben). Győrffy László nagy­szerű epizódfigurát teremt. Alakítása különösen emléke­zetes a »találkozás az apá­val« —, de méginkább a vonatbeli kép bájos idilli at­moszférájában. A népes sze­replőgárdából Máriáss József politikai biztosát emeljük ki és Lengyel János, Garay Jó­zsef, Kiss László, Papp István és Tóth Béla nevét említjük még egy-egy érdekes emberi jellem színpadra állításáért Az Első lovashadsereg a kezdő drámaíró Visnyevszkij első hitvallása. őszinte, irodalmi igényű, de zsenge alkotás. A mű kaposvári be­mutatása mégis igen jelentős drámatörténeti esemény. Elismerés, tisztelet a vál­lalkozásért, amely méltó megemlékezés volt 1367. no­vember 7-én. Wall inger Endre ULTIMATUM & ^2*» — Utolsó figyelmeztetésem: abbahagyják a lábdobo­gást? (A Wochenpresse karikatúrája,; ZÁRT AJTÓK MÖGÖTT Meghívó szólított, igaz a sorok nem árulták el, hogy zárt ajtók mögé, csupán ez állt a programban: »novem­ber 3-án 19 órakor dr. Karsai Elek SZOT-díjas író részvé­telével író-olvasó találkozót rendezünk a Latinka Sándor Megyei Művelődési Ház klubtermében ... SZMT Köz­ponti Könyvtár. Végül is miként lett zárt ajtók mögötti találkozó? A Latinka Művelődési Házban ebben az időpontban több rendezvény is volt, és az Megnyitották a IV. Barátság Hídja fotókiállítást November 7-én délelőtt a Somogyi Napok és a II. szak­szervezeti napok keretében ünnepélyesen megnyitották a IV. Barátság Hídja nemzet­közi fotókiállítást A klub nevében Lipkovits Tibor üd­vözölte a megjelenteket, majd dr. Várkonyi Imre, a megyei tanács vb-elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet — Ez a megnyitó, mivel az ötvenedik évfordulóhoz kap­csolódik, minden eddiginél ünnepélyesebb — mondotta a szónok, majd a hagyományos kaposvári fotókiállítás művé­szi törekvéseit méltatva meg­állapította: — Ezek az alkotások szo­cialista társadalmunk életé­ről, és emberéről szólnak a fotóművészet sajátos nemzet­közi nyelvén: összekötve a szomszédos népeket, kifejezve közös akaratukat. A továbbiakban kiemelte: különösen büszkék vagyunk arra, hogy ennek a kiállítás­nak a gondolata a mi me­gyénkben született meg és itt válik valósággá Ezúttal a Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia, Len­gyelország és az NDK mel­lett a rokon finn népet kép­viselő helsinki klub is jelent­kezett képeivel. Tárlatunkon köszönthetjük testvérváro­sunk, Kalinyin fotóművészei­nek alkotásait is. Egyre ran­gosabb tehát ez a kiállítás, amely ösztönző erővel hatott a megye amatőr fotósainak munkásságára, és őszinte ér­deklődést keltett hét baráti országban is. — Legyen a Barátság Hídja ezután is fóruma a szocialis­ta eszmeiségű haladó művé­szeti alkotásoknak — mon­dotta a megyei tanács elnök­helyettese, majd kifejezte kö­szönetét a rendező klubnak s a kilálítást segítő intéz­ményeknek. Ezzel ünnepélye- sen megnyitotta a IV. Barát­ság Hídja fotókiállítást. Ezután a megyei tanács vb- elnökhelyettese átadta a dí­jakat és valamennyi kapos­vári részvevőnek átnyújtotta a kiállítás emlékplakettjét. A Kaposvári Ruhagyár be­mutató termében megrende­zett fotókiállítás november 20- ig tekinthető meg. egyik emeleten egy kiállításra készültek; tehát az ajtókat a lehető legbiztonságosabban lezárták az emeleti átjárók­nál. Ezért többen visszafor­dultak, és így történt, hogy a meghirdetett időpontban alig találtam valakit az író­olvasó találkozó színhelyén. Mivel hölgyek is voltak a tár­saságban, ezért csak hatvan évet vallók be átlagéletkor­ként a részvevőkre jellemző- leg. Húszperces »csúszás« után el is kezdődött dr. Karsai Elek előadása. Könnyen el­mondhatnám, kik voltak je­len, most azonban érdekesebb az, hogy kik nem jöttek el? Erre is könnyen megfelelhet a krónikás: mindazok, akik a történelemtudománnyal a legszorosabb kapcsolatban állnak, történészeknek nevez­tettek. Az ajtókat igazán nem a művelődési ház zárta le a rossz rendezéssel, hanem azok, akik nem nyitottak be, tehát távol maradtak. Náluk kopogtatok! H. B. — NŐI KESZTYŰ DIÓ­HÉJBAN. A svédországi és kanadai nemzetközi vásáro­kon legmagasabbra a trebi- ci kesztyűgyár termékeit ér­tékelték. A gyár dolgozói az utóbbi időben a kesztyűk alapanyagának vastagságát 0,3 milliméterre csökkentet­ték. Az ebből az anyagból készült női kesztyű egy dió­héjba belefér. Könyvterjesztő pedagógus Barcson mindenki tisz­teli és szereti Magenheim Károlyné pedagógust. Könyvbizományoslcént is. Evek óta ő a megye egyik legjobb könyvter­jesztője. Tavaly például 92 000 forint értékű könyvet juttatott el a vá­sárlókhoz. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére indított könyvterjesztési versenyhez ö is csatlako­zott. Vállalta, hogy 10 százalékkal túlteljesíti a múlt év": könyvterjesztési rekordját, vagyis az álta­la eladott könyvek értéke az év végéig meghaladja a 100 000 forintot. A pedagógus könyvter­jesztő már teljesítette a 100 000 forintos könyvér­tékesítési felajánlását. A továbbiakban még 20 000 forint értékű könyvet sze­retne eladni ebben az év­ben. Reméljük, törekvé­seit siker koronázza. D. Z. 0SZOK Ejha Dr. Ruth Reyna neves hindi fizikusnő — az AP jelentése szerint értekezést küldött a NASA-nak, amelyben azt állítja, hogy időszámításunk kezdete előtt mintegy 3000 évvel az Indus folyó völgyének ak­kori lakói »űrhajón« a Ve- nusra repültek. Egy utrechti étterem ét­lapján olvasható a követ­kező figyelmeztetés: »Az ételek árába nem kalku­láltuk be az evőeszközök árát is!« Vagy úgy ? Egy csallóközi turista üldögélt egy római étte­remben, s rendkívül oda- adóan tanulmányozza az étlapot, aztán megszólítja a véletlenül magyarul is tudó pincért: — Kérek egy üveg Be- nozza Vercillit! — Sajnos az lehetetlen— ugyanis az az étterem tu­lajdonosa. Családi állapot A családfő kérdőívet tölt ki. Mikor azt a kérdést olvassa, hogy »családi ál­lapota«, egy pillanatig szomorúan bámul maga elé, aztán határozott vo­násokkal beírja: »tűrhetet­len!« Lépés a válás felé Két barátnő beszélget: — Megtettem az első lé­pést a válás felé. — Hogyan? — Férjhez mentem. A nagy kérdés Két anya beszélget a kávéházban: — Képzeld, a fiam teg­nap délben beállított egy nővel, és kijelentette, hogy most jöttek az arryakönyv- vezetőtől. — Nektek már jó, ti legalább tudjátok, mi a helyzet De én három nap­pal ezelőtt utaztam el ott­honról, és most azt sem tudom, hogy kizárólag anya vagyok-e vagy anyós is?! összedolgoztak Robog az autó az or­szágúton. A férfi hirtelen fékez és megszólal: — Azonnal vissza kell fordulnunk. Elfelejtettem kikapcsolni a vasalót Tü­zet okozhat! — Semmi baj nem tör­tént — felelt az asszony — nem okozhat tüzet, mert én meg elfelejtettem elzárni a vízvezetékcsapot a für­dőszobában! Két férfi beszélget — ... tudod, elöntött a méreg, beszorítottam a pasast a sarokba ... — És?! — És kaptam olyan ve­rést, hogy mentők vittek el. Somcgyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: U-516. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda ipari Vállalat kaposvári üzeméber Kaposvár, Latinka Sándor utca (

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents