Somogyi Néplap, 1967. november (24. évfolyam, 259-284. szám)

1967-11-09 / 266. szám

zottsága főtitkáránál. gadtatást, a szívből jövő ven­dégszeretetet ... alista brigád naplójába. Kaposvári látogatásuk utol­VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK) ÁRA) 50 FTILÉR SomogyiNéplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJ A XXIV. évfolyam, 266. szám. 1967. november 9., csütörtök BÉKÉT A VILÁGNAK (3. o.) Görgős eke és mézeskalács (5. o.) Történelemkönyv — sok képpel (6. o.) A MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: A Magyar Népköztársaság a Biztonsági Tanács tagja Kiss Csaba, az MTI New York-i tudósítója jelenti: Az ENSZ közgyűlése hétfőin Magyarországot a Biz­tonsági Tanács nem állandó tagjává választotta. A Ma­gyar Népköztársaság tagsága 1968. január 1-én kezdő­dik és 1969. december 31-ig tart. Ez az első eset arra, hogy hazánk az ENSZ egyik tanácsában helyet foglal. Az idén — a területi elveknek megfelelően — a köz­gyűlés a Magyar Népköztársaságon kívül Algériát, Sze­negált, Pakisztánt és Paraguayi választotta meg azokra a helyekre, amelyeket január 1-én Argentína, Bulgária, Japán, Mali és Nigéria távozása üresen hagy. A Magyar Népköztársaság a kelet-európai szocialista országok jelöltjeként kerül a tanács tagjainak sorába. Ezeket az országokat előzőleg Bulgária képviselte. Az új nem állandó tagok megválasztásához elegen­dő minimális többség 79 szavazat volt az ENSZ közgyű­lésében. Az új tagokra adott szavazatok megoszlása a következő: Pakisztán 118 szavazat, Szenegál 110 szava­zat, Algéria 108 szavazat, Magyarország 105 szavazat, Paraguay 101 szavazat. Eszerint a Biztonsági Tanács tagországai 1968-ban a következők lesznek: Algéria, Brazília, Nagy-Britannia, Ka­nada, a Csang Kaj-sek-klikk, Dánia, Etiópia, Franciaor­szág, Magyarország, India, Pakisztán, Paraguay, Szenegál, • Szovjetunió és az Egyesült Államok. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Ta­nácsa a világszervezet leg­fontosabb szerve. Az alapok­mány értelmében a tagálla­mok a tanácsra ruházzák a fő felelősséget a nemzetkö­zi béke és biztonság fenn­tartásáért és elismerik, hogy a tanács e felelősségből fo­lyó kötelességeinek teljesíté­sekor a tagállamok nevében jár el. Ugyanakkor a tanács­nak természetesen az ENSZ- céljaival és alapokmányával egyetértésben kell cseleked­nie. A tanács eredetileg 11 ta­gú volt, az ENSZ kibővülé­se, az új tagállamok felvé­tele azonban szükségessé tette, hogy kibővítsék lét­számát. 1966 januárjától a Biztonsági Tanácsnak 15 tag­ja van. A tanács állandó tagja a Szovjetunió, az Egye­sült Államok, Nagy-Britan- nia, Franciaország, valamint Kína, a második világhábo­rú öt vezető állama. Mint ismeretes, Kína helyét jog­talanul a tajvani rezsim bi­torolja a világszervezetben. A tíz nem állandó tagot a közgyűlés választja meg, mégpedig két éves megbíza­tásra, minden évben öt álla­mot, hogy a tanács tevé­kenységének folyamatossága biztosítva legyen. A nem állandó tagokat az úgyneve­zett területi elveknek meg­felelően választják, vagyis úgy, hogy a tanács tagjai között képviselve legyen minden kontinens, minden jelentősebb államcsoport. A tanácsban január else­jéig a szocialista országokat a Szovjetunión kívül a Bol­gár Népköztársaság képvise­li. A Magyar Népköztársaság több ízben töltött már be fontos ENSZ-funkciót a köz­gyűlés különböző bizottságai­ban, azonban eddig nem volt tagja a világszervezet taná­csainak. Mint ismeretes, a Magyar Népköztársaság kül­dötte töltötte be a legutóbbi közgyűlésen az egyik alelnö­ki tisztet, ezt megelőzően pedig bizottságának elnöksé­gét Különleges jelentőséget ad a mostani választásnak a je­lenlegi, feszültséggel terhes nemzetközi helyzet. Az új BT-tagok nemcsak fontos, ha­nem felelősségteljes megbíza­tást is kaptak. Ez a választás az egész ma­gyar nép munkájának elisme­rése, s egyben elismerése a magyar külpolitikának is, amely a nagy nemzetközi kér­désekben, vagy az európai bé­ke és biztonság problémáiban csakúgy, mint az államközi kapcsolatokban, következete­sen törekszik a békés egymás mellett élés elveinek érvé­nyesítésére és határozottan fellép a béke minden veszé­lyeztetésével szemben. „Testvéri szeretettel köszöntjük kalinyini barátainkat...“ Látogatás a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában Szerdán, kaposvári tartóz­kodásuk utolsó napjának dél­utánján a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárába látogattak kalinyini vendé­geink: Alekszej Gavrilovics Fjodorov és Mihail Nyikola- jevics Proszunyko. Útjukra el­kísérte őket Somogyi József, a városi pártbizottság első tit­kára és Bencze József, a váro­si tanács vb-elnökhelyettese. A gyár kapujában Róna Imre, a megyei párt-végrehajtó bi­zottság tagja, a gyár igazgató­ja és más vezetők fogadták a vendégeket. — Testvéri szeretettel kö­szöntjük kalinvini barátain­kat. Mindig nagy örömet je­lent, ha szovjet emberek lá­togatnak hozzánk, mert gvá­runk szovjet segítséggel épült, az onnan kapott gépekkel és nyersanyaggal dolgozik — mondotta Róna elvtárs, ami­kor ismertette, hogy 1950-ben a gyár helyén még kukorica­föld volt, ma pedig 72 000 or­só működik, s 2200 dolgozó­juk a Nagv Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évfordu­lójára indított munkaverseny­ben terven felül mintegy 110 tonnányi, 6 millió forint ér­tékű fonalat termelt. Bemu­tatta a vendégeknek Bors­földi Istvánná szb-titkárt, Szilvássi Zoltán főmérnököt, akit a gyár taníttatott, és Szabó Sándort, az üzemi pártszervezet végrehajtó bi­zottságának tagját. Ezután a vendégek megte­kintették az üzemet, s nagy elismeréssel nyilatkoztak a különböző üzemrészekben lá­tottakról. Mindenütt nagy szeretettel fogadták a vendégeket, s a szocialista brigádok kérték, hogy a látogatást, észrevéte­leiket jegyezzék be naplóikba. Az előfonó Bebők Ibolya vezette Győzelem nevet vise­lő szocialista brigádja még közös fényképen is megörökí­tette a látogatást. Kedves so­rokat jegyeztek be a kereszt- orsózó Buzsáki Istvánná ve­zette Egyetértés és a ^Kőszegi { só napján is — mint eddig mindenütt — nagy szeretettel és őszinte barátsággal fogad­ták kalinyini testvérvárosunk, a kommunizmust építő szovjet nép képviselőit, akik a Pa­mutfonó-ipari Vállalat Kapos­vári Gyárának vezetőitől, dol­gozóitól is őszinte melegséggel búcsúztak e szavak kíséreté­ben: Katonai díszszemle Moszkvában Rakétaegységek felvonulása a moszkvai helyőrség november 7-i katonai díszszemléjén a Vörös téren. { A szovjet haditechnikát eddig egyetlen díszszemle sem mutatta be ilyen gaz­dagságban és változatosság­ban, mint a jubileumi — je­lentette ki az Izvesztyija munkatársának Kirill Mosz- kalenko marsall. Látható volt a szovjet rakétáiénak, közöt­tük az interkontinentális ra­kétáknak csaknem valameny- nyi változata. Ezek a raké­ták közismerten nagy moz­gékonysággal, megbízhatóság­gal és nagy hatékonysággal rendelkeznek. Kilövésük elő­készítése másodpercek alatt elvégezhető. A stratégiai ra­kéták hatótávolsága gyakor­latilag korlátlan. Pavel Rotmisztrov, a pán­célos csapatok főmarsallja az Izvesztyijának adott nyi­latkozatában azt emelte, ki, hogy a gépesített és műszaki alakulatok súlya és aránya a hadseregen belül rendkívül megnőtt. Hozzátette a mar­sall, hogy jelenleg minden negyedik szovjet tiszt kato­nai akadémia, illetve egye­temi vagy főiskolai végzett­séggel rendelkezik. A mag var párt- és kormányküldöttség látogatása Brezsnyev elvtársnál A Nagy Októberi Szocia- [ laj Podogrnij elvtársinál, a lista Forradalom 50. évfordu- Szovjetunió Legfelsőbb Taná- lója alkalmából Moszkvában | csa Elnöksége elnökénél és tartózkodó magyar párt- és kormányküldöttség — Kádár János, Fock Jenő, Komócsin Zoltán, Szipka József elvtár­sak — a Kreml Kongresszusi Palotájában kedden látogatást tett Leonyid Brezsnyev elv­társnál, a Szovjetunió Kom­miiníc+n 'Pnr'H.a K" fwnfvnW "Rí­Alekszej Koszigin elvtársnál, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökénél. A találkozón Kádár Já­nos élvtárs kifejezve a magyar kommunisták és dolgozó népünk őszinte jókívánságait a dicsősé­ges félévszázadra évfor­duló alkalmából, pártunk, né­pünk tisztelete és szeretete jeléül Lenint ábrázoló szob­rot és erre az alkalomra ké­szült, a Magyar Népköztár­saság címerével díszített vö­rös zászlót adott át A szo­bor Pátzay Pál Kossuth-dí- jas szobrászművész alkotása, Budapesten a Dózsa György úton felállított Lenin-emlék- mű kicsinyített mása. Kádár elvtárs hangsúlyoz­ta: a szobor és a zászló egy- (Folytatás a 2. oldalon) Napirenden a munkavédelem A szakszervezet feladata az új mechanizmusban Kalinyini vendégeinket Róna Imre kalauzolja az üzembei A somogyi szakszervezeti napok keretében tegnap mun­kavédelmi aktívaértekezletet tartottak a Latinka Sándor Művelődési Ház színházter­mében. Suri Sándor, az SZMT tit­kára köszöntötte a szakmák képviselőit, a munkavédelmi felügyelőket és biztonsági megbízottakat. Ezután Suhaj- da János, az SZMT munkavé­delmi bizottságának vezetője tartott előadást A szakszerve­zeti bizottságok munkavédel­mi feladatai a gazdaságirányí­tás új rendszerében címmel. Hangsúlyozta, hogy az egészséges és biztonságos munkafeltételek megteremté­sére irányuló korábbi intéz­kedések is alapjában véve he­lyesek voltak, s a korábbi jogszabályokba foglalt helyes alapelveket a gazdaságirányí­tás új rendszerében is érvé­nyesíteni kell. — Az újonnan megalkotott munkavédelmi jogszabályok kidolgozásánál az alapvető követelmény az volt, hogy minden szinten növekedjék az önállóság és vele együtt a fe­lelősség is. Rámutatott, hogy a gazdaságirányítás új rend­szerében is változatlanul az állami és gazdasági szervek feladata a biztonságos és egeszseges munkafeltételek delemrőL megteremtése, A szakszerve­zeteknek joguk van ellenőriz­ni, hogy megtartják-e a dol­gozók élet- és munkakörül­ményeire vonatkozó szabályo­kat. A munkaviszonnyal kap­csolatos szabályok végrehajtá­sáról az illetékes szervektől tájékoztatást kérhetnek, a vál­lalatoknál vizsgálatot tarthat­nak, s az ellenőrzés közben észlelt hibákra felhívhatják az érintettek figyelmét. Ha azok a szükséges intézkedéseket kellő időben nem teszik meg, eljárást kezdeményezhetnek velük szemben. A Munka Törvénykönyvének felhatal­mazása alapján a SZOT ön­álló szabályozási jogkörrel rendelkezik, és az új Munka Törvénykönyvben meghatáro­zott alapelvek érvényesítésére vonatkozóan saját hatáskör­ben is szabályozhat bizonyos feladatokat — mondta többek között. Suhajda János ismertette a vállalati munkavédelmi sza­bályzatok, a kollektív szerző­dések és a munkavédelmi ügyrend elkészítésével kap­csolatos tennivalókat, majd az értekezlet részvevőinek be­mutatták a Mi törvényünk cí­mű színes filmet. A délutáni órákban szakmánként tartot­tak konzultációt a munkavó-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents